Elvesztettem a fonalat...
Az ETD59-es magok anno a RET-től vannak. a rajtuk lévő jelzés N67. Az EPCOS adatlapon csak N27, N87, N97 van. Akkor ez most valami korcs? Vagy hamisítvány? Vagy egyáltalán mit kezdjek vele? Utálom a saccolgatást...
Van valami ötletetek? Vagy inkább hagyjam a francba a kínlódást és méretezzem a hagyományoknak megfelelően.

Nos öregek tanácsa? Van valami érvetek a rezonáns kapcsolás mellett? Leszámítva a kisebb IGBT terhelést. Úgy gondolom, hogy a rengeteg vesződség a plusz anyagokkal nem ér annyit, mint, hogy a két ferritmagot egy trafóban, hagyományos inverterként megépítve 'köbö' ugyanakkora áramot kapok a kimeneten. Mert-hát egy jól megépített védelem a hagyományos invertert is megvédi. -szerintem-

Nekem semmi de ha sok a szabadidőd..

Nos,innen indítva,de katt , mpisti és Zerocross gondolatmenetébe bekapcsolódva írnék.Számot vetettem,a rezonáns gépbe kell 2db. EE65 mag (150-160A áramig vagy 1db. EE70 és 1db. EE65 180-200A áramig), 4db. IGBT,vezérlés,egyenirányítás,táp,bordák stb.Ezeket az alkatrészeket felhasználva és némi kis elektronikával kiegészítve,melynek súlya és helye nem annyira mérvadó az összeshez viszonyítva a 2 tranyós nyitóból is szinte kihozható ez a teljesítmény (ennyi maggal és egyebekkel),de a teljes hidasból biztosan és akkor még nem is létszükséglet a kimeneti feszültség tuningolása,hogy ív gyújtás is legyen "normális".Anno én nagyon sokat bújtam az orosz és egyéb fórumokat,sok-sok megoldást,képet láttam,melyeket összevetettem az én kis pici tudásommal majd a "Maci" megépítése mellett döntöttem.Szerintem,helyesen s mivel sikerült,mertem javasolni másoknak is.Engem sem a könyvben leírtak sem a rajz nem "szédített" meg.Utálok tekercselni,főleg rezgőköri dolgokat s akkor azt még hangoljam is,ami akár kritikus is lehet.Nekem nem igazán jött be a rezonáns hegesztő,de ettől még lehet nagyon is jó.Ha már építeni kell akkor inkább egy teljes hidast építenék vagy maradok a 2 tranyós nyitónál,amit aztán próbálok ""fejlesztgetni"",kiegészíteni.Lehet,hogy buta vagyok,de ez a véleményem.Mindenki maga dönti el,melyik gép megoldásnál teszi le a voksát.

Egyetértek, jó az a Maci, bár én kipróbálnám kisebb trafóáttétellel, meg valami ívgyújtó kütyüvel. Szerintem 200 A-ig elmenne a mostani alkatrészkészlettel. Ezekből az ívgyújtókból most nagy hirtelen annyi félét láttam, hogy zavarbaejtő a bőség. Ki kell néhányat próbálni, aztán amelyik a legjobb, azt kell használni. Lényeg az lenne, hogy ne 20/6-os legyen a menetszám, legyen elég a 20/4 is. Annyival több lenne az áram. Meg talán a snubberek kondijaiban tárolt energiát tölteném vissza, ne legyenek benne azok a nagyon melegedő ellenállások.

:yes:

T.Kolegák.A csjoska belinkelésében szereplő SVAROVACÍ INVERTOR gépről csak a rajz alapján mi a véleményetek - reméljük,hogy mielőbb meglesz a forgítás is.

20/4 = 5-ös áttétel?
Számoljunk:
- A hálózat könnyen leesik AC 200 V-ra (hosszabbító, eleve gyenge hálózat, stb) ez egyenirányítva 280 V. Rossz esetben még alacsonyabb is lehet.
- A szekunderen elvileg 56 V csúcsfeszültség lesz, de a trafó belső ellenállásán is fog feszültség esni, mondjuk 3-4 % (jó esetben) marad 54 V.
- A fojtós egyenirányító (forward converter) kimeneti feszültsége a csúcsfeszültség szorozva a max. kitöltési tényezővel, ez elméletileg 50%, de a gyakorlatban a vezérlő 48% körül szabályoz plusz a szórt induktivitás miatt a tényleges maximális kitöltési tényezőt nyugodtan vehetjük 45 %-nak. Tehát elvileg a fojtó kimenetén terhelve marad 24,3 V-unk. Ebből még vonjunk le a diódákon és a fojtó ohmos ellenállásán eső feszültséget, marad 22-23 V a hegesztésre.
- A több méter hegesztő kábelen további feszültség fog esni a keresztmetszettől függően a tényleges ívre csak 20 V körül fog maradni, ha az elméleti 310 V bemenőfeszültséggel számolunk akkor is 25 V alatt fog maradni, miközben éppen nagyobb áramot és ezzel 30 V körüli ívfeszültséget várunk el!
Még 4-es áttételnél is húzós feladat egy forward konverterrel.

Az elméletinél néhány volttal magasabb ívfeszültség kell a stabil ívtartáshoz, mert a cseppleovadáskor és a pálca mozgásakor változik az ívhossz. És az ívfeszültség az ívhossztól is függ valamelyest.
Egy 200 A körüli gépet én úgy méreteznék, hogy 35 V-on még tudja a 200 Ampert.

Én már csináltam 16/5 menetszámmal gépet! Az üresjáratifesz magasabb így 4,7k terheléssel 62V!
Így nagyobb áramerősség is elkérhető, mert van a magasabb ív feszültséghez elég tartalék!
De 200A-re még így sem törekszek, mert a hálózatot is számba kell venni ami nálam csak16A sajnos!
A 150A ami még elmegy ilyen hálózat fedezet mellett!
A gépem 135A re van most állítva!

EZAZ!

Köszönet a véneknek a célratörő és kifejezetten (számomra legalább is) érthető, mellébeszélés nélküli véleményekért!

A kicsi automatán csak a szolgáltató tud segíteni, de a múltkor egy villanásra láttam egy PFC-s gép adattábláját prospektusban. A lényeg, hogy mellette volt egy ugyanolyan, de nem PFC-s gép adattáblája. Szemet szúrt, hogy számottevően alacsonyabb effektív áramot vesz fel a PFC-s. Ha lesz időm, elgondolkodom rajta, hogy megéri-e...
Szerintetek?

UI: az N67-ről senki semmit?

Remélem ez segít valamit.

Köszönöm!
Bár az első, ami szemet szúrt: N67 - not for new design. Hát stílusosan: no comment.

Viszont amin meglepődtem: 100kHz-en 200mT-án fele a vesztesége mint az N27-nek. Bár én a 200mT-át sokallom. És TI?

Szervusz!
A Maci és társai 300-320 mT-ra vanak általában méretezve 30-40 kHz-en N87 vagy 3C92-es ferriteken. Az N67 azért nem sokkal gyengébb ferrit mint az előbbiek, úgyhogy elmegy az 200 mT-val is 100 kHz-en.
Főleg ha van egy kis forszírozott hűtés is (ventilátor)
Másrészt neked ETD ferrited van aminek jobb a fajlagos hőleadó képessége mint az E magoknak, ezért jobban is terhelhető.
István

üdv mindenkinek egy nagy problémám lenne van egy 150 mig co hegesztöm othoni áramom 220 volt 16 a per van állandóan leveri a bisztositékot mit lehetne tenni hogy müködjön normálisan köszi a segitséget

MMA hegesztésnél a jelenleg érvényes képlet az ívfeszültségre: 20+Iív*0,04. Azaz 100A íváram mellett 24V ívfeszültség. A jelen képlet szerint 35V ívfeszültség 375A íváramot feltételez. Abban igazad van,hogy az íváram függ az ívhossztól, sőt az ív feszültsége is megemelkedik az ív nyújtásakor, de ez nem normális üzemi állapot, csupán a hegesztő szakemberek által alkalmazott megoldás a megolvadt fém átcseppenésének megakadályozására. Általános ökölszabály,hogy az ívhossz,annyi, mint amennyi az elektróda magátmérője. Ettől természetesen az elektródák fajtáinak, és a hegesztési művelet követelményeinek megfelelően el kell térni,vannak elektródatípusok,amelyeket csak nagyon rövid ívvel lehet varrathiba mentesen leolvasztani.De azt hiszem azt nyugodtan kijelenthetem,hogy a 35V ívfeszültség a 200A íváram mellé rengeteg.

Épp az EPCOS pdf-et nyálaztam az elébb, amit 'szücsien' Úr küldött. Amit kiszűrtem:
100kHz veszteségek:
100mT - 130kW/m3 - 20C fokon
100mT- 90kW/m3 - 100C fokon
200mT - 700kW/m3 - 20C fokon
200mT- 550kW/m3 - 100C fokon
Azt gondolom magáért beszélnek az adatok.

Most a zárt dobozos lehetőségeket nézegetem két ETD59-el, teljes híddal, hát úgy 200A-ig, mert esetleg vágásra is lehetne használni

Cseréltesd ki az automatádat. Azt hiszem ez a legegyszerűbb megoldás. Minden más megoldás csak ennél bonyolultabb.

Nem is mondtam hogy folyamatosan kell a magasabb feszültség, csak azt hogy praktikus ha képes erre, van tartaléka.
Az előbbi csak egy közelítő és optimista "saccolás" volt, a kellő tartalékokkal való méretezés szükségességének demonstrálására. Már ha egy üzembiztos és minden körülmények közt használható gépet szeretnénk, és nem bosszúságot.
Másrészt nem mindenki profi hegesztő és esetleg nehezebben tudja folyamatosan tartani az elektróda átmérőjének megfelelő távolságot.
Ezt konstrukciót (Maci) a szláv nyelvterületen élők számtalan változatban elkészítették, de valamiért mindet (amit találtam a neten) 3 - 3,5 közötti áttétellel készítették. A 3,5-es 100A-es volt, a nagyobb áramúak inkább a 3-as áttétel felé közelítettek.
Biztos eszükbe nekik is, hogy növelni kellene az áramot aminek első kézenfekvő ámde hibás módja az áttétel növelése.

Plazmavágóra gondolsz?

Természetesen nem plazmavágásra gondolok, legalább is most nem. Olyan készüléken töröm az agyam, ami semmi különleges alkatrészt és semmi technikai csodát nem tartalmaz, amellett, hogy amit bevont elektródával el lehet intézni azt tudja.

Akkor nem kell kipróbálni...

...lemaradtam valamiről?

Egy kis elmélet a hegesztésről, hogy mégis mire akarjuk alkalmazni az itt tárgyalt invertereket. Akinek ez nem újdonság attól elnézést kérek, de hátha van akinek hasznos:
Hegesztési eljárások
Az szükséges ívfeszültséggel kapcsolatos polémiához mellékeltem ebből a jegyzetből egy tanulságos diagramot.

Hát,már nagyon régen tanulgattam,persze nem ennyire és így.Köszönet a doksiért,azért én lementettem,hasznos.

Az adott elektródákhoz ajánlott áramerősség letölthető a gyártók oldaláról is. Pl: a 2mm-es rutiloshoz 45-80A-t ajánlanak, a 3,2mm-es esetén pedig 90-140A-t és az ábrán is ez látszik.

Köszönöm hogy így megvilágosítottál, de sajnos nem ez volt a kérdés!
Hanem az, hogy mekkora áttétel kell egy forward converteres MMA (pl. Maci) hegesztő készülék trafójához, figyelembe véve a veszteségeket, a (230 V) hálózat feszültségesését, és a különböző típusú bevonattal rendelkező elektródák feszültségigényét, valamint a hegesztés során óhatatlanul ingadozó ívhosszat ahhoz, hogy üzembiztosan lehessen hegeszteni egy adott áramnál.

Felpiszkáltad az érdeklődésem. Miért kérdezed?
Vagy is mi lenne ha: Igen azt is tudnia kellene.
Talán van valami ötleted?

Egy régebbi Magyar Elektronika -nevű újság két számában találkoztam egy efféle megoldás magyarázatával . Ha megtalálom a cikket akkor felteszem ide.

Inkább csak azért, mert a kettő együtt túl komplikált lenne, nem hobbi kategória.
A két ETD59-es ugyan egy kisebb teljesítményű (5-10 mm lemezekhez) elég lehet, de több probléma lenne:
Elektromosan:
- 110 V körüli ívfeszültség kellene 300 V körüli üres-járási feszültséggel, az MMA-hoz pedig 25-30 V körül kell. Több szekunder tekercs kellene átkapcsolhatóan, sorosan/párhuzamosan.
- Külön Pilot ívhez is külön áramforás kell, komplikáltabb vezérlés/elektronika.
Plusz költségek:
- Wolframelektródás plazmaívvágófej + kábel
- Kompresszor a sűrített levegőhöz.
Biztonsági kérdések is fokozottabban jelentkeznek a magasabb feszültségek miatt.

Az első részt megtaláltam. a 2.részt még meg kell keresnem.