Helló mindenkinek. Ha jól tudom a csöves erősítők "meghálálják" a csöves egyenirányítást, ezért nekiálltam még régebben keresgetni róla infókat. Egyik helyen találtam egy olyan kapcsolást, amiben egy Graetz-híd után sorosan be volt kötve egy egyenirányító cső anódfeszültség késleltetése miatt. Ezt a megoldást akarnám én is használni, az épülő stereo PL504 SE kapcsolásomba. PY88 csöveim vannak, avval megoldható-e a dolog?

Megoldható, nekem is ilyen tápja van a PCL86 SE-mnek. Egy graetz van, 100u, a PY88, 22u, és megy is a kimenőre. Mérve sem volt semmi brumm. És a hangja is nagyon jó volt a kis TV kimenőkhöz képest.
Ez elég furcsa adatlap! Szerintem ez a jó. Az durva, hogy 4V-tal eltér a fűtőfesz. És ugyan arról a csőről beszélünk. Én 30V-ról fűtöm. Holnap megmérem az áramfelvételét, hogy 300mA-e.

Végre, néha vannak jó ötleteim is Kösz szépen a segítséget, akkor így oldom majd meg. Olvastam a hozzászólásod picasa-n, és értem is hogy hogy van. Ha jól tudom az SRPP miatt fel kell húzni a fűtést.

Igen, és azért kell mind a két lábára ráköti az ellenállással, mert így arra a +75V-os potenciálra közepeled ki.

Sziasztok.Mi a véleményetek arról,ha a kimenőt úgynevezett vadtekercseléssel készitem el? Ezt úgy értelmezem,hogy két primer közé eggy szekunder ahol a primereket nem tekerem egymás mellé és nem szigetelem soronként csak osztásonként.Mijen minőség várható igy?Ezt a módszert az Ágoston könyv is emliti még igy is lehetne több osztást alkalmazni feltéve ha ráfér a réz.

Köbzoli Moderátor ÚR nagy híve ennek a módszernek, mellesleg nekem is tekert így kimenőt PCL86 SE-hez és fülre be is jön!

Köszi ez bátoritó. Ha sikerül beszereznem rezet kipróbálom,van itthon 2 pár 7cm2-es trafóm szép alu takaróval ellátva az e-lemez közepe 2cm széles a pakett vastagsága 3.5 cm jó sok hely van a csévén biztosan ráfér.

Hangzásban nem tudom, milyen lehet, de "szépen" tekercselve szerintem jóval több huzal ráférne a csévetestre. A másik dolog, hogy a soronkéti szigetelésnek is megvan a haszna, főként, ha vékony huzalt használsz, az anódfeszültség pedig sok száz volt.
Viszont ha lakkba áztatod, az jobban a sorok közé folyik, így a huzalok stabilabban lesznek rögzítve.

Az említett könyvben ezt írja:
"A "vad" tekercseléssel gyorsabban haladunk, és elfogadhatóan kis kapacitásokat kapunk, aminek jó magasátvitel lehet a következménye. Sajnos így nehéz lesz két egyforma trafót készíteni...
...Természetesen a többletmunka meghozza a gyümölcsét, részletgazdagabb, dinamikusabb és jobb frekvenciaátvitelű erősítő lesz a végeredmény."

Ágoston úr precíz ember, ezért nem használ vad tekercseléssel készített kimenőt.

Most akkor melyik a jobb ?
A vad vagy a szelíd ?
De most komolyan !

Minőségre a menet-menet mellé, soronkénti szigeteléssel.
Vad tekercseléssel max. hálózati fojtót érdemes tekerni, de így kevesebb menet fog ráférni, aminek az induktivitás látja a kárát.

A soronkénti szigetelésre miért van szükség ?

Meg még lehetne sorolni , abszolút nem ajánlatos a vad tekerés .
Csöves erősítőnél általában nagyobb feszültségek vannak itt azért ajánlatos a soronkénti szigetelés és a gondosan tervezett kivitelezett kimenő trafó ami nagy részt a végeredményt befolyásolja ,ha ezt elszúrod akkor elmondhatod építettem egy csövest de valamiért nem szól szépen .
A vadtekercselést csak fojtónál tudom elképzelni , kimenő trafónál ha ezt a módszert választod akkor két egyforma kimenőt nem fogsz tudni csinálni .

Köszi a kimenővel kapcsolatos véleményeteket.Nem vitás,hogy gondos tekeréssel jobb minőség érhető el én csak arra gondoltam talán ezzel a módszerrel jobb kimenőm lenne mint eggy rádió kimenő.Igaz,hogy a könyv szerint igy két egyformát nem lehet csinálni,de azt is emliti,hogy ez nem okoz nagy minőségi külömbséget és igy is elég jó kimenőt lehet késziteni.Jobb ha erről nem vitázunk talán inkább ki kell próbálni,ha nem jön be még mindig van rá szekemberünk.

Nem kell soronként szigetelni, ha vadtekercseléssel csinálod a kimenőt. Akkor kellhet soronkénti szigetelés, ha szépen menet-menet mellé tekersz, azért hogy a parazita kapacitások kisebbek legyenek (meg egyáltalán látni lehessen hova megy a drót) (vadtekercseléssel ezek eleve kicsik). Az miatt, hogy nagyok a feszültségek nem kell soronkénti szigetelés (régen rossz, ha két sor között akkora feszültség van, ami sok a huzalszigetelésnek). Arra kell ügyelni a tekercselésnél, hogy ne legyen nagyon vad (ne legyen egyik menet a cséve egyik végében, a másik meg a másikban), és ne legyen a tekerés annyira feszes, hogy fölül lévő menet becsússzon mélyebbre, valamint a kivezetés nagyon gondosan le legyen szigetelve (a szigetelő cső nyúljon be a tekercselésbe, futásirányból már szigetelőcsővel forduljon a vezeték). Szemre tetszetős legyen (egyenletességre gondolok). Ha kettőt csinálsz, ne akard túl jóra csinálni az elsőt, és a másodikat ne közvetlenül utána csináld, hanem kb. ugyanolyan pihenten és hangulatban, mint az elsőt. Így nem lesz nagy különbség a két vadtekert kimenő között. Mégegyszer mondom, a kivezetések gondosan legyenek leszigetelve, a tekercsrészeket természetesen rendesen el kell szigetelni (esetleg a biztonség kedvéért (becsúszás) egy-egy primer részt közben (kettéosztva, főleg, ha sok a menet) is).
A egyformaságról még annyit megemlítek, hogy én még nem láttam két egyforma Beag kimenőt, nekem is van néhány), a nálam lévő két db. 057-es monoblokkban még az áttétel is elég durván eltér (800 ohm az eltérés Raa-ban), de még senkinek nem tűnt fel, hogy nem egyformák, pedig mérve azért látszik, hogy nem stimmel valalmi). Sokan használnak gyári mono erősítőből kettőt (van, hogy több év az eltérés a gyártásban, kondik, ellenállások is más típusok) monoblokkos sztereo gyanánt...nem akarok bántani senkit...szóval azért "nem eszik olyan forrón a kását". Félreértés ne esssék, én is a precíz trafó híve vagyok, de "nem kell tragdiának felfogni, ami komédia" (ez így túlzó, de így jött ki a mondás).
s.sanyinak ment a válasz, nem marone-nak, rosszat nyomtam véletlenül.

Készen lett végre a 60VA-es toroid hálózati trafó a Piccolo 2-höz. Én tekertem, egyszer újra kellett tekerni mert leesett és kinyírta a meneteket. Üzemszerűen leterhelve az anódfesz 260V (egyenfesz a főpufferen), a fűtőfesz 13,5V lett. Még hátra van a második kimenőnek a második primer tekercse. A képen látható a félbehagyott meló. P-SZ-P a felállás. A doboz méretei: 160mm széles, 55mm magas és 200mm mély lesznek. Annak remélem holnap neki tudok fogni.

Janikám, csak serényen ! Ha nem vigyázol még elkészül.

Az nem lenne rossz mert kell már a számítógép asztalra a kis erősítő. A másik (retró ECL86 SE) meg talán hamarosan elkel.

Akkor gondolom, azt a soronkénti szigetelést, valami vastagabb (nem nagyon vékony) papírral érdemes csinálni.
A hajszálvékony papír olyan sokat nem tud csökkenteni a kapacitáson, nem ?

Köszi az összefoglalót.Figyelembe veszem az emlitetteket.

Dehogynem.

Az én PCL86 SE kimenőmben egy félprimer 12 sorból áll. Szépen menet menet mellé lett tekerve. Kézben tekertem a csévét. 3 soronként tettem sorszigetelést mert nem fért volna el máshogy a csévén. A primer és szekunder között is van szigetelés. Mérve a magasátvitelt 65kHz volt ahol a kimenő jel 3 dB-t csökkent. De lehet hogy a 2k2 értékű visszacsatoló ellenállással párhuzamosan kötött 680pF miatt. Anélkül nem néztem.

65kHz?? Az azért nagyon szép érték!

Nekem a 20 KHz is elég lenne.
Gondolom az is sokat segített hogy két részből volt a primer.
Szóval akkor nem kell túlzásba vinni ezt az "antikapacitás szigetelés" dolgot.
Ennek örülök.

Üdv marone
A soronkénti szigetelésnek van több oka is ,mondjuk 10 sorba fér el a tekercs a vége már a vadtekercselés lesz .régen szabvány a 30 Voltonkénti szigetelés ,habár a zománc 1000 V ig szigetelt.Küldök a SIMSON gyújtás és világítás trafóról képet ég ott is célszerű a sorszigetelés 6V vagy 12 V a fesz és sajnos itt is lett hiba ,nem szép a végére pedig 200 menet alatt van.Tegyük fel egy sorban 35 menet van a következő sor végére ugye 70 menet és 50 V. Ja én Akril lakkal spréztem le a küldött foton .... .A csöves erősítőnél 400 V anyósfesz mellet lehet visszarúgó 500 V is !Még egy, a csévetest tekerés közben szétnyílik és a legfölső sor(végei) lecsúszhat az alsó sorhoz, ha tudod a réz/ alumínium drót mozoghat a csévében (lakkozás) célszerű .A simson is ezért égett le.Sikeres tekercselést az erőlködödhőz ! BUÉK
Sikeres építést a Csöves ( ____ ).
Üdv

Üdv Frankye
Köszönöm , hogy nem hosszú ideig volt Jegelve.
Ha én voltam hunyó ha nem ,rosszul fejeztem ki magam,
Topiclakók Bocsánatért esedezek :bummafejbe: :rinya: ..Nem díszítésnek akarom !
BUÉK
Üdv

Üdv mark.budai

Az SU SM trafókat 1,8 2,0 Terrával lehet gerjeszteni ha jól emlékszem .
Az ablak témára amikor tekertünk a cégnél maszekba hegesztőt ott szoktunk hagyni 20x20 cm ablakot ,igy 5 cm-es trafólemeznél (5)x 25 cm-es csíkokat vágtun ,és 30-40 cm2 oszlopot raktunk 2,5 3 kW lett.2mm primér 16 mm2 szekunder .Primer és szekunder ,számolásnál primitív 50/A*10-20 %,vas és réz veszteség .Itt a rossz trafólemez illeszkedés miatt , volt eset ,hogy a szögvas keret melegedett üres járásban is. Az eredmény nagyon nehéz, de még sok most is üzemel ,nesze neked inverteres 1-2 kg.
Vissza a EE lemez szembe ,ha Kimenőtrafónak van maghoz(középső oszlopra tenni 0.15 - 0.20 prespánt és megvan a légrés .De hálózatinak sánta, nagy a mágneses szórás ami az elektroncső érzékeny rácsához jut és maciketrec !.
Bocs a félreértésér !.De az EE megoldással keres meg egy köszörűst és kö..össze mint az SU vagy SM trafónál .BUÉK
Üdv

Nem terra, hanem tesla a gerjesztés.

Szia Doncso,
Ha jól emlékszem Te építetted meg a CHZ féle PCL86 PP-t fekvő csövekkel. Utána jártál hogy ez gyárilag megengedett-e vagy csak a gyakorlat igazolta?
TV-ben mindíg álló helyzetben láttam őket és tudom hogy van olyan cső ahol kifejezetten nem javasolják az ettől való eltérést üzem közben. Én is megépítem ezt a kapcsolást de nem látvány erősítőként így feküdnének a csövek a laposabb doboz érdekében, ezért kérdezlek.
köszi, barna

Nem Tesla a gerjesztés, hanem ampermenet (sőt, tulajdonképpen csak amper, a menet csak utalás arra, hogy tekercsről van szó), a Tesla a mágneses indukció mértékegysége.