Fórum témák
» Több friss téma |
Gondolom azért, mert az egész gyűrűt be lehet tekerni, míg pl az E vasnál csak a középső oszlopot. Tehát toroidnál a tekercsek befedik az egész mágneskört.
A visszacsatolás elméletével még mindig gondban vagyok: szinte mindegyik megoldásnál zenert is látni sorosan az optocsatival, tehát tulajdonképpen szó sincs kitöltésszabályzásról, mert szerintem így csak logikai szinten működik, vagyis megszaggatja a vezérlést... az én ötletem az, hogy a vezérlő max kitöltéssel induljon, és az optocsatoló pedig csak ellenállásokkal legyen sorbakötve, amikor eléri a kívánt maximumot a feszültség elkezd nyitni az opto és visszaveszi a kitöltést... vagy ennek túl nagy lenne a hiszterézise? Miért kell a referenciafeszültség?
Szerencsém van , talán ez lesz az első kapcsolóüzemű cucc, ami működik is
 .A szekunder ábrán 100V/div, a primerén 10V/div, most 24 helyett 12V-ról megy, de így is 260VDC-t csinál, nem kellene a trafó áttételét kisebbre venni? Kb. 360-370V-ot gondoltam a kimenetére, amivel 10% deadtime mellett is megvan a 320V csúcsérték, az első egység meg visszacsatolt, így a H-hídnak úgysem kell törődnie a terheléssel, csak a szinuszhoz való hasonlítással, ami mondjuk ugyan az. Visszacsatolásra miért nem kapok választ? Az 1-es lábon 4,75V-tól felfele kezd csökkenni a kitöltés 5V-ig, én a kimenetet leválasztás nélkül vezettem vissza egy fesz osztóval, mondjuk a 250mV-os tartomány szerintem kicsi a szabályzáshoz... szerintem így megint olyan lesz, mintha csak ki-be kapcsolgatna ha eléri a kívánt feszt, mire is való a zener az opto visszacsatolásnál? Amúgy nem mertem még kipróbálni, mert csak 400V-osak a kimenő kondik. Vélemény?
A H-híd mivel legyen meghajtva? Meghajtó IC nélküli megoldás kellene, ami kis helyet foglal. A snubbert el is felejthetem már?
Ja és ha a szkóp rajta van a szekunderen, akkor 260V helyett 290V lesz a kimeneten, miért? (A kitöltés max, még nincs visszacsat.)
Működik a visszacsatolás, viszont ha nincs terhelés a kimeneten, akkor mindenféle zavar látható... a két képen: Az egyiken még nem éri el a bemenő fesz (24V helyett tízen valahány) így még nem lép működésbe a visszacsatolás, a másik képen pedig amikor már működik a visszacsatolás, ha van terhelés a kimeneten, akkor értelemszerűen javul az ábra, mert feljebb megy a kitöltés... a kérdésem az, hogy a terheletlenül képződő feszültségek nem tesznek kárt a kimeneti diódákban vagy a fetekben, továbbá a rendkívül alacsony kitöltés? Szóval kész van, vagy így nem lesz jó?
A hatásfok kisebb terheléssel (~50W) 0,89-0,98% között alakul.
feltehetnél egy kapcsolást, hogy milyen a visszacsatolásod, meg a többi. Akkor tudnék segíteni.
A kimenetre tegyél fojtót, úgy majd stabilabb lesz a szabályozás. 100uH feletti értékűt. (fojtó nélkül a kondikra jutnak azok a tüskék amiket a szekunderen mérsz, és ez bezavar a VCS-nek. Másrészt dokkal jobban elsimítja majd a kimenő feszültségedet. A trafó áttétel jó lesz, úgy is kell tartalék, úgyhogy azt ne bántsd. Esetleg a szekunderre lehet tenni snubbert, hogy kicsit csillapítsad a kialakult tüskéket.
Híd meghajtónak trafó nemigazán jó, mert asszimmetrikus gerjesztést kapna.
Így marad az optó+ fetmeghajtó vagy valamilyen félhíd meghajtó. Mekkora diódák vannak benne?
Azért itt komoly gondok vannak, egy ilyen egyszerű inverter már alapból sem korrekt, legalábbis a fogyasztó szempontjából. Azok a fogyasztók, amelyek kapcsitáppal kezdődnek, ott az inverter csúcsfeszültsége a mérvadó, hiszen a kapcsitápok többsége úgy kezdődik, hogy graetz, pufferkondi, tehát, a pufferkondi a hálózati feszültség csúcsértéke közelébe fog feltöltődni. Ugye, ezt az inverternek biztosítani kellene és nem lenne baj, ha ez nagyjából stabil lenne. Az ilyen egyszerű invertereknél ez nem teljesülhet, hiszen, a trafó szekunder feszültségének csúcsértéke változni fog az akkumulátorfeszültség függvényében. Ha az akksifesz 10...14 V között változik, akkor a szekunderen a feszültség az inverter droppját is beleszámítva, már nagyon fog változni, nem biztos, hogy a fogyasztók ezt tolerálják. A másik probléma olyan fogyasztóknál van, ahol a hálózati feszültség középértéke a mérvadó. Pl.: motorok, trafók, akkor, ha nem csúcsegyenirányító van a szekunder oldalukon. ( A trafóknál nem a primerfeszültség effektív értéke a mértékadó, hanem a középértéke, feltéve, ha nem csúcsegyenirányítás van a szekunderen.) Tehát, a szabályozókör tud gondoskodni arról, hogy az inverter kimeneti feszültségének középértéke állandó legyen ( a kitöltési tényezőt fogja szabályozni ) de ez csak olyan fogyasztók esetében megfelelő, amik a középértékre érzékenyek, vagyis ebből nagyon kevés van... Ha így nézzük, akkor semmi szükség nincs szabályozókörre, vagyis a 100%-os kitöltés is jó, hiszen a fogyasztók többségében van egy jó nagy pufferkondi, ami a hálózati feszültség csúcsértékére töltődik. ( ha van trafó, akkor az áttételt figyelembe kell venni )
Ha az inverter csak csúcsegyenirányítós fogyasztókat táplál és mondjuk csak akkor, amikor nincs akkumulátortöltés ( ilyenkor 10...12 V között van a kapocsfeszültség ), akkor elég egy egyszerű négyszögkimenet, mindenféle kitöltési tényező szabályozás nélkül. Még 50 Hz-esnek sem kell lennie, mert a csúcsegyenirányításnak ez igazán mindegy, ha mondjuk nem magasabb a freki mint néhány 100 Hz. A feszültség (csúcs)értéke pedig legyen mondjuk 280V 11 V-os akkufesz estén. Ekkor nem fog olyan sokat változni a kimeneti fesz 10, vagy 12 V-on. Az a helyzet, hogy nem véletlenül csinálják a rendes invertereket szinuszos kimenetre...persze, azok sokkal bonyolultabbak.
Amit épít annak a DC/DC konverter része stabil 370V ot állít elő....
És még utánna jön egy teljes hidas inverter?
Itt a kapcsolás. Ami a lényeg, hogy a visszacsatolás miatt nagyon csúnya lesz a feszültség, meg minden... de a kimenő DC állandó mindig. Ez ellen kellene valami megoldás.
A kapcsolás így jó elvileg.
Mit jelent hogy csúnya a feszültség?
Az 935466 hozzászólásban a második kép, ahol a sűrű a rezgés, ott lehet a meghajtó négyszögfesz, tehát a visszacsatolás működésbe lép és leveszi nagyon alacsonyra a kitöltést, ha maximális a kitöltés, akkor olyan mint a többi képen. Szóval terheletlenül lemegy nagyon kicsi kitöltésre, de így hatalmas vadrezgések vannak, ezt hogyan lehetne kiküszöbölni? Milyen visszacsatolási rendszer kellene ehhez? Valahogy a minimális kitöltést meg kellene szabni.
Valószínű csak túl nagy az erősítése a hibajel erősítőnek.
Csökkentsd a 100k értékét. Egyébként 0-ról 50%-ra a változás elég hamar megy végbe. Az nem is lenne jó ha 370V-on 0% és 0V-on 100% lenne a kitöltés.
Mármint a hármas lábon lévő ellenállást? Milyen jelalakot várjak a trafón? Elméletileg a kitöltésnek rendkívül kicsinek kell lennie terhelés nélkül, ha a trafó feszültsége meghaladja valamivel a kimenő feszt...
Hello!
Amíg a védelmi áramkörrel bajlódok, addig leírnád minden gondolatod a H-híd áramkörével kapcsolatban? Valamint egy pontos rajzot tudnál adni a hídról kimenő szűrőről?
Teljes hidas végfokot itt csinált az egyik srác.
AZ kiindulásnak jó: Kicsit lapozz vissza felrakta pdf.-ben Bővebben: Link
Sziasztok !
Ehhez az inverterhez van valakinek nyákterve ? Megköszönném ha valaki rakna fel hozzá.  Bővebben: Link
Szia!
Egy módosított rajz a biztonságos működés érdekében:Bővebben: Link
Ehhez a kapcsoláshoz nincs nyákterv ?
 :rinya:
38 perc alatt már kb 3x megrajzoltam volna a nyáktervet.
Amúgy mint már sokszor elhangzott ez egy nagyon veszteséges megoldás. Nem győzöd majd hűteni a tranyókat. Amúgy pont az oldal tetején van egy fetes megoldás, ami fényévekkel jobb.
Hello!
Nekem van egy ilyen, de ez 200W-os MOS-FET,elvileg zener védelemmel! Remélem kiigazodsz rajta!
Erre gondolsz ?
Bővebben: Link
Azt mondod hogy az jó , és érdemes megcsinálni ?
Ez megfelelő trafóval mire lehet képes? 2-300W kijöhet belőle, vagy ez olyan 100-150W körüli?
Ezekkel a fetekkel úgy 200W
A trafóm primerje legyen 2x9V.
Köszi. Ezek szerint valameddig lehetne "tuningolni" is FET cserével? Mire lenne érdemes cserélni teljesítmény növelés vagy megbízhatóság növelés érdekében?
Keresni kell olyan fetet aminek még kisebb a csatorna ellenállása. Így kevesebb lesz a veszteség.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
