Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PIC - Miértek, hogyanok haladóknak
Szerencsére csak ritkábban tévednek be az "ilyen writeonli" emberkék...
Pénzügyileg körülbelül mennyi ez?
Szilva PIC -je is jó?
Végre! Most már teljesen jó, nagyon sokat szívtam azzal hogy a kiírás rutin végén nem töröltem a helyi érték regisztereket. Köszi Hp41c a segítségeket. Faternak csinálom újra a pákavezérlőt, mert amit utóbb csináltam a 2. Jbc verzió volt, egy kicsike dobozban volt egy videó kártya hűtővel. Egy 555 meg egy 7402 vitte. De pont a kezemben produkálta a hibát. A vezetéke levágása végén derült ki, hogy a nagy jack dugó a szar. Nem is láttam ilyet, hogy a forrasztástól az elejéig, a left érintkezőig volt a szakadás. Már csak egy adott feltételt kell kisilabizálni, hogy egy 12V 1.5A es kapcsolóüzemű tápról ment, és azt kell használnom. Mindenképpen teljesen szét kell választanom a tápot. A thermo elektromos feszültség erősítése, és a páka meghajtása teljesen külön kell legyen. Szóval a probléma a tápból egy teljesen független tápot csinálni.
Na, úgy döntöttem Szilva féle PIC-et építenék..
Szia!
A Chipc@d -nál PIC18F2550I/SP 890 Ft, az MCP6002I/P 68 Ft. A L@mex-nél az IRF7314 98 Ft, a 680uH 7.80 Ft, az 1N5819 8.40, a BS170 16.80 Ft, az USB-B aljzat 49Ft. Az EEProm-okat nem kell beültetni elsőre. A többi az alkatrészes dobozokban porosodhat (LM339, BC547, BC639, BC640), ha nincs, akkor is filléres alkatrészek... Továbbá: TSB772 @ 19.70 Ft, ZTX753 @ 16.40 Ft. A ChipC@d ár netto ár, csomagolás és posta nélkül. A L@mex nagyker árait adtam meg, a csomagbontási, csomagolási és postaköltség nélkül. A kisker részlegben egy kicsit magasabbak az árak, de nincs posta és csomagolási költség. Minden PICKit2-ben ugyan az a firmware fut V2.32... Szilva félébe is 18F2550I/SP kell... Már csak azt a 18F2550 -et kellene valahogy felprogramzni...
Elsőnek, majd egy-két kísérlet után egy Vdd állítósat... Dupla költségen..
Szilvásat azért választanám, mert egyszerűbbnek tűnik..
Sajnos neten nem épp tudnék rendelni. Amúgy Vicsys azt mondta, segítene felprogramozni.
Miért félünk egy műveleti erősítőtől, amikor részletesen leírtam, hogyan kell bemérni?
A Szilva féle klónban a fet-ek G és S elektródái közé tegyél 100K ellenállást (ahol nincs még ellenállás) - egyszerűsíti a bemérést. Az induktivitást tedd bele utoljára...
PIC24 újraírhatósága érdekelt, mert Icserny lapján ezt olvastam:
Idézet: „a magas lábszámú 16 bites mikrovezérlők gyártását valahol nagyon elszúrhatták, mert az újraprogramozhatósági szám igen alacsony: garantáltan csak 100-szor, illetve 25 fokos hőmérsékleten tipikusan 1000-szer írható újra a programtároló memória.” Szerencsére van megoldás a magasabb lábszám esetére is, lehet ez csak nekem újdonság, de gondoltam közkinccsé teszem: Idézet: „MIGRATING FROM PIC24HJXXXGPX06/X08/X10 DEVICES TO PIC24HJXXXGPX06A/ X08A/X10A DEVICES The following enhancements were introduced: • Extended temperature support of up to +125şC • Enhanced Flash module with higher endurance and retention • New PLL Lock Enable configuration bit • Added Timer5 trigger for ADC1 and Timer3 trigger for ADC2” Így ezen 64-100 lábú típusoknak már 10.000 lett az endurance értéke.
Jó estét!
Elakadtam. Ha több A/D-t használok akkor hogyan különböztetem meg az ADRESH regiszterben a mondjuk 2 bemenet kiértékelését? Vagy hogyan tegyem őket külön regiszterben?
Tiszteletem Mindenkinek! Tudna nekem segíteni valaki, egy beeprog2-es programozó kapcsolási rajzára lenne szükségem. Ha valaki segíteni tudna, azt szívesen venném! Válaszukat előreis megköszönöm!
Szia!
Az indítás előtt ki kell választani a bemenetet, kivárni a beállási időt, elindítani az átalakítást - közben nem szabad megváltoztatni a bemenetet. Az átalakítás után a bemenet sorszáma a kiválasztó bitekből visszaolvasható - vagy a program máshol is tárolhatja...
Köszönöm. Akkor tmr0-val nem operálok mert, nagyon pontos számításokkal tudnám elkerülni hogy míg beáll ne szakítsa meg.
Biztosan a PICkit3 miatt fejlesztették. A múltkor egy videóban az illető nagyon ledegradálta a készüléket. Valahogy bennem nem is alakult ki, hogy beruházzak egy PICkit3-ba. Ha jól értettem, akkor fejlesztéskor ha előzőleg más tipusú PIC-kel dolgoztam, be kell tölteni az aktuális vezérlőhöz tartozó firmware-t. Így ha esetleg olyan berendezésem van, ahol egyszerre két különböző tipusú PIC van ( és van ilyen berendezésem ) akkor minden egyes váltáskor újraprogramozás történik a programozó eszközben, majd csak utána mehet a program a kiszemelt rendszerbe.
Ekkor néztem utána, hogy végülis mit bírnak ezek a 24-es sorozatú eszközök, mert azt olvastam már több helyen, hogy nem lehet sokszor újraprogramozni azokat. A PICkit3-ban található PIC24-es is ebbe a 10.000 szer programozható kategóriába tartozik szemben a 18-as szériájú PICkit2-es vezérlővel, ami 100.000-szer újraprogramozható, de igazából nincs is szükség a programozgatására, mert a legfrissebb firmware-t kell beletenni és megy valamennyi PIC-kel. Kíváncsi vagyok azért arra, hogy aki 24-es sorozatra fejleszt, vajon tapasztalta már, hogy a sok újraégetés miatt ki kellett dobni az eszközt? ( Mondjuk az az én hibám, hogy szimulátort ritkán használok, inkább beégetem a programot és nézem az eredményt. )
Jó reggelt!
Miért van az hogy több A/D-t használva egymásra hatnak, és ráncigálják egymást? Az ötleteim: -Nagy a potik ellenállása -Kicsi a proci árama -Vagy valami programbeli gond?
Szia!
Kivárod a Tad beállási időt a csatorna váltás és az A/D indítása között? Az optimális forrásimpedancia ~1k.
Igen, kivárom. Addig nem is mehet tovább. De ha 1k kell meglehet a gond, mert 470k a poti. Ki fogom cserélni. Logikailag így is jó lenne, de mivel látom halványan a ledeket a kijelzőn is látszani fog. AN1-et kivonom An2-ből és ha nulla az eredmény, akkor a beállított értéken van, kikapcsolja a kapcsolóüzemű fetet. Viszont mivel egy kijelzőre dolgoznak majd, azaz ha állítom a hőmérsékletet akkor a hőmérséklet lépcsőnek kell látszania, ha nem akkor az aktuális állásnak kell. Egyébként ha majd a műve.-ről jön a feszültség a másik meg egy potiról nem fog begabajodni? Vagy mire kell vigyázni?
Leginkább a földelése rendszerre. A pic föld lába legyen a föld csillagpontja. Ne menjen át a kijelző, a kapcsoló elemek, stb. földárama az analóg mérőkör föld vezetékein. Még jobb, ha a föld csillagpont a tápegység földpontjánál van és az analog referencia bemeneteket felhasználod. A REF- láb egy kölönálló vezetékkel csatlakozik a poti és a műveleti erősítős részhez.
Szia!
Csak újrafordítással, mivel a két típusban az AD kezelése, a portok analóg/digitális módjának beállítása eltér.
Szia!
Köszönöm válaszod! Én sajnos nem értek kellő képen a programozáshoz/fordításhoz stb... de továbbítom a "segítőtársam" felé a dolgot és remélhetőleg neki majd mond ez valamit. Ha végképp nem megy a dolog akkor meg veszem a hozzá való PIC-et és nem tökölök vele. üdv!
Okés, köszi. Haladok vele, vagy haladnék, de még sok tapasztalat kell. Aztse értem hogy olykor belefagy az egyik a/d bemenet, olyankor csak és mindig az RA0 megy.
Újra kell indítanom. Lehet csak a vezeték káosz miatt.
A megfelelő forrás impedanciát egy kondi is meg tudja oldani, némi sebesség veszteség árán. Ha nem gond a mérési sebesség lassulása, akkor 100...1000nF is odatehető és akkor a 470k poti is megfelel, bár én is lecserélném 1..10k-sra, ha nincs más oka ennek a nagy értéknek. Másik megoldás, hogy a programban alakítasz ki egy integráló rutint. Ez persze ugyanúgy lassít...
Igen, a poti mérete miatt bepróbáltam már két 10nF-os kondit. kevésbé rángatózik de még mindig. A programod yo, szeretm mert többek kötött sokkal gyorsabb mint az ic-prog. Nekem ez fontos mert sokat írom,így kezdő révén próbálgatnom kell. Valójában! hányszor lehet egy ilyen 16f877-est megírni?
1000 -et ad meg a adatlap a program és 100.000 az adatmemóriára. A 16F877A és a 16F887 10-szer többet visel el.
Sziasztok! Örömmel jelentem be, hogy beindult a PICem. Persze az én hibámból szívtam vele órák-hosszat. Már minden variációt kipróbáltam a konfig beállításoknál. Az előbb nézegetem, hogy minden jól érintkezik-e, míg véletlenül lecsúszott a VPP lábról a pickit2 vezetéke. Erre a led elkezd pislákolni. óó mondom...xD Ha nem csúszik le a vezeték, holnap is itt ülök, vagy a pszichiátrián Szóval egész végig az volt a hiba hogy a vpp/mclr lábat nem húztam vdd-re. Ezt is megjegyeztem örök-életre.
Szép napot!
Van ugye a két bemenet, az egyik a referencia a másik a tényleges hőmérsékletet jelzi ki. Módosítottam annyiban ez előttitől hogy a két értéket kivonással nem a Z-biten, hanem a Carry nézem, mert könnyen lehet hogy megszalad a páka és átfut a Z-n egy pillanatra, de ettől nem állna meg. Így ha kifut belőle, akkor nemcsak egy pont lesz hanem egy tartomány. Ez jó is mert jelez a tartomány túllépésekor, de mivel az A/D multiplexben kapcsolgat, így a Carry is ezt csinálja, ami annyit tesz majd hogy pulzálva fékezi a fetet. Ez nemjó, nemakarom külső áramkörökkel megoldani, és nagyon késleltetni se akarom mert, lelassítja a programot, és ha nagyobb áramú tarfót használok beizzhat a 13Ezres pákahegy, egyszerűen a prociból kellene egy igen vagy egy nemet kihozni. A másik még fontosabb, hogy 3 A/D indításom van 2 azért hogy a referenciát hasonlítsam az előző referenciával, hogy a referencia csak akkor látszon ha van különbség. De bosszant, hogy ha mozdítom a potit ha nem mindig van különbség, így a tesztek során a Portb-re írt különbség számomra érthetetlen, és ezáltal ez így fals mert mindig látszana a beállított érték, ami csak változatás esetén jelenhetne meg egy kis időre.
Sziasztok! Nekem lenne egy USB-vel kapcsolatos kérdésem. Egy PIC24FJ64GB002 kontrollerbe írom a programomat. Összeraktam egy panelt furatszerelt alkatrészekkel. Megírtam a kontroller szoftverét meg a PC oldali alkalmazást is. Mikor azt láttam, hogy jó lesz ez így, összeraktam a céleszközt a megfelelő méretben SMD alkatrészekkel. Azt tapasztaltam, hogy nem megy az USB kommunikáció. Elkezdtem méregetni, hogy mit ronthattam el a nyákon. Szakadás vizsgálóval megnézegettem, hogy van-e valahol rövidzár, feszültségmérővel megmértem, hogy megvannak-e a megfelelő feszültségek. Minden rendben volt. Arra gyanakodtam, hogy nem megy a kvarc. Rámértem, az is ment. A konfigurációs biteket is vizsgáltam, hogy jól beírja-e a kontrollerbe az égető, azzal sem volt gond. Nem bírtam debugerrel lépegetni a programomban, mert azt írta ki, hogy ellenőrizzem a konfigurációs bitjeimet. Ezeket ellenőriztem, most tudom debugolni. A microchip USB könyvtárát használtam. Azt tapasztaltam debug közben, hogy a ProcessIO() függvény elején van egy ilyen vizsgálat, hogy
Az SMD alkatrészekkel összerakott kütyü ennél a résznél visszatér a függvényből. Fut a main() függvény. Ha ez előtt invertálok egy kimeneti lábat, akkor megjelenik a négyszögjel az adott lábon. A kérdésem az, hogy ez konkrétan most milyen hiba? Hardver, vagy szoftver? És ha hiba, akkor a DIP tokos panelon miért fut? A nyákot ronthattam el? Nincs ötletem, hogy mit kezdhetnék vele. Amúgy a fenti kódrészlethez még annyit tennék hozzá, hogy a CONFIGURED_STATE értéke 0x20. USBDeviceState értéke pedig 0x01 ami azt jelenti, hogy ATTACHED_STATE. Tehát, hogy a porthoz csatlakoztatva van az eszközöm, de nincs konfigurálva. Ha ráértek és tudtok ezzel foglalkozni azt megköszönném. Nekem már semmi ötletem nincs rá, hogy mivel lehet a baj. Előre is köszönöm szépen!
Az OP rendszer dobott valami figyelmeztetést, hogy nem tudta felkonfigurálni az USB eszközt (vagy hasonló üzenetet)? Ha nem, akkor nem érzékeli a PC Host Controllere, hogy a buszon lenne csatlakoztatva eszköz. Szerintem nézd át a csatlakozót és környékét újra, nincs-e valami elkötés a D+; D- környékén. Esetleg próbáld ki másik USB porton is.
(Ugye nem túlságosan hosszúak az adatvezetékek sávjai?) |
Bejelentkezés
Hirdetés |