Fórum témák
» Több friss téma |
Szia!
Nem egészen így értettem: Ha a kimeneti beavatkozó egység is 10-12 bit pontos, akkor miért ne szabályozhatna a kontroller. A zavarmentes működéshez csak azt kell betartani, hogy a mérés, a programbeli algoritmus, és a beavatkozás minden egyes pontja biztosítsa (túlteljesítse) a kívánt pontosságot. A digitális szabályozások stabilitása - egy kicsit másként, mint az analógoké - számítható, tervezhető. A PWM kimenet sem biztosan a legjobb megoldás: Vagy túl lassan áll be, és a hullámossága a kívánt pontosságnál kisebb, vagy gyorsan áll be, de a hullámossága nagyobb, mint a megkívánt pontosság. A szűrőben alkalmazott alkatrészeknél csak egy kicsivel kerül - ma már - többe a D/A... A PICKit2 -ben sem analóg kör szabályozza a Vpp előállítását.
Szia!
Én teljesen biztos hogy szabályozást nem bízok mikrovezérlőre. Vagy ha igen, azt nem nevezem labortápnak. A gond ugyebár a beavatkozás sebessége, mert a PIC-nek mintát kell vennie, ki kell számolnia, ki kell értékelnie és eszerint változtatni a dolgokon. Közben ráadásul még az LCD-t meg a kezelőszerveket is kezelni kell stb. Ez mind idő. Idézet: „A PWM kimenet sem biztosan a legjobb megoldás: Vagy túl lassan áll be, és a hullámossága a kívánt pontosságnál kisebb, vagy gyorsan áll be, de a hullámossága nagyobb, mint a megkívánt pontosság.” A PIC-es panelmérő II áramkörömnél most használtam a PWM kimenetet analóg feszültségszint előállítására. Nagyon alaposan ugyan nem nézegettem szkóppal, de így elsőre meglepően simának tűnt! A változási sebessége meg igazán mindegy, mert teljesen biztos hogy gyorsabban fog változni mintha kézzel tekernénk a potmétereket.
Szia!
- PWM: Vegyük alapul az ebben a hozzászólásban megadott kapcsolást. Ezen a kontroller 20MHz-cel jár, 10 bites PWM felbontást max. 19.53 kHz ciklusidővel tud előállítani. Az 1µF / 47k szűrő törésponti frekvenciája 21.2766 Hz. Az elsőfokú szűrő -10dB/dekád meredekséggel csillapít: Az eredő csillapítás 19.53 kHz-nél 29.628 dB, ami nem éri el az 1/1000 -et, tehát nincs 10 bites sem... A 12 bithez min. 36-37 dB kell, a szűrőt max. 4.768 Hz -re kellene áttervezni, azaz C19 és C20 minimum 4.7µF kell legyen. Belátható, hogy egy 4.7 Hz-ra tervezett szűrő kimeneténél gyorsabban lehet állítani a feszültséget fokozatkapcsolóval... (az ugrás 66%-át 225 ms alatt teszi meg, az 1% beálláshoz 5 * 225 ms kell, ami 1.12s, a 12 biteshez 8 * 225 ms kell azaz 2 s). Használhatunk másod (harmad...) fokú szűrőket is, de jóval átgondoltabb tervezés kell a nagyobb fázistolás miatt. - Sebesség kérdésében számoljunk egy kicsit... A kapcsolásban alkalmazott erősítő slewrate -je az adatlap szerint 0.07 V/us - legyen 0.1 V/us. Legyen a határon az áramlimit. A nyilt hurkkkal működő IC3/A kimenete fenn van +30V - 0.1 V -on. Mennyi időbe telik leszabályozi a kimeneti feszültséget? Le kell vinnie a kimenetét kb. 1V -ra: Ezt csak 290us alatt képes megtenni (még a C15 feltranzformálódott kapacitását nem is vettem figyelembe). Ennyi idő alatt a kontroller 1450 utasítást hajt végre (egy vészleoldás biztos belefér). Ide lényegesen gyorsabb erősítő kellene - azok között ritka a 30V-nál nagyobb tápfeszültséget is elviselő típus.
Szia!
Számításokba én nem mentem bele (köszönöm hogy megtetted, mindenképp elgondolkodtató...), de biztos igazad van. Viszont van egy másik komoly dolog amiért én mindenképp csak a vezérlést bíznám a PIC-re: én nem egy digitális labortápot szeretnék elsősorban, hanem a készülő labortápegység II áramköröm mellé szeretnék majd egy opcionálisan megépíthető PIC-es vezérlőmodult, ami úgy fog működni hogy a feszültség-vezérelt analóg labortáp potmétereit le kell húzni majd a panelról és helyére kell csatlakoztatni a vezérlőmodult. Szóval a labortápnak teljesen analóg módon is tudni kell működnie és a PIC csak a potik helyét veheti át.
Távol álljon tőlem, hogy megkérdőjelezzem az általad leírtakat, de nekem az elsőfokú szűrőnél -20dB/D meredekség rémlik a ködbe vesző tanulmányaimból feszültség esetén (teljesítménynél van talán -10dB).
Az egyszerű RC szűrőnél pedig 47kOhm és 1 µF esetén a törésponti frekvencia nálam 3,4Hz-re jön ki (1/2*Pi*R*C). A számítástól függetlenül nekem is jobban tetszik a D/A a PWM-től. Attila86: Hp41C szerintem csak a PWM választásod kifogásolja, azt amit a vezérlőmodul cseréjéről irtál, az ugyanúgy működhat, ha PWM helyett D/A-t használsz.
Bocsi, először átsiklottam azon, amit a Hp41C előző hozzászólásának második szakaszában írt (lassú műveleti erősítő problémája). Újra átolvasva már hülyeség, amit az előbb neked címezve írtam.
Idézet: „A számítástól függetlenül nekem is jobban tetszik a D/A a PWM-től.” Ami még nem tetszik nekem az az, hogy a legolcsóbb D/A a Chipcadben 1800Ft. Ebből kellene ugye 2db. ![]() Szerk.: Na jó az, LTC1446-nak két kimenete van és 'csak' 2500Ft. Mondjuk elég pofás kis nyolclábú. És 12 bites. ![]()
Mi a baj az MCP4822-vel? 850 Ft és egy elég. Itt már elhangzott javaslatként:
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_hsz_788600.html#788600 Kétcsatornás, bár miért kellene az áramnak is egy csatorna? Az áramgenerátoros működés helyett egyszerűen leveszi a referenciafeszültséget 0-ra. Azt is megkockáztatom, hogy nem is kell 12 bites, elég lehet a 10 bites is ( a kapcsolás, amiből kiindultunk az is 10 bites). Bár a Microchip árait elnézve a 10 és 12 bitesek között nincs lényegi árkülönbség.
Abszolút semmi baj nincs vele, csak én eddig nem tudtam hogy őt kapni is lehet. A Chipcadnél ezt az oldalt: Bővebben: Link én eddig nem is láttam... :hide:
Gondolkodtam azon, amit a lassú slew-rate-ű műveleti erősítőről írtál.
Ha megnézed Attila86 labortápegységét itt az oldalon, láthatod, hogy ő a szabályozóegység táplálására egy külön tápot használ. Labortáp A műveleti erősítő csupán +/-5V-ról jár. Ebben a tartományban pedig találni már 5-10v/us slew-rate-ű típusokat, és így már csak néhány us a szabályozás ideje. Ez már egálban van a digitális szabályzással.
Szia!
Igazad van... Hát már 25-30 év távlatában a 2*pi valóban ködbe veszett... Az utána számolást köszönöm... Az eredet tervet sem kifogásolom, mert ott csak 10 bitesre használják a PWM -et, a számításaid szerint a 40dB csillapítás megvan. Nem kifogásolom senkinek a választását, csak azt mondom, hogy ha a tervezést jól végezzük (és minden képletnek utánna is néznék ...), akkor a digitális szabályzást is lehet jóra elkészíteni. Az analóg is könnyen lehet (alkatrész választás miatt - beszerezhetőség) lassú a feladatra. A sebesség nem kritikus azért ennyire. Tegyük fel, hogy 100 W a kimenő teljesítmény. Ekkor 300us alatt 0,03 Ws hőmennységet ad át a táp a leszabályozás alatt (végig max. teljesítménnyel számoltam, nem a csökkenővel - a ténylegeset nehéz számolni) - a forrasztás is van ekkora hőtranziens. Ha a táp szabályozása túl gyors, akkor gerjedések történhetnek főleg az üzemmódok váltásakor, amikor az egyik szabályozásból a másikra tér át az áramkör. Sok tápnál tapasztalható, hogy a rövidzárt állapot megszünte után a kimenő feszültségen túllövés jelenik meg. Ugyanik ekkor az egyik szabályzási kör felszakad, a másik meg nem éled fel időben...
Sziasztok!
Nem bírtam várni és megépítettem a Sityu39 által készített nyákterv alapján a készüléket Az általa közölt tartalmat is beleégettem a prociba és el is indul a táp. De viszont van egy probléma ![]() ![]() Előre is köszi a segítséget Üdv:Irkaxka
Én meg már azt hittem, hogy jó hírekkel szolgálsz. Én is meg építeném a jól működö változatot.
![]()
Sziasztok! Én megépítettem az eredeti kapcsolást és tökéletesen müködik anyi , hogy az áramerősséget nem pontosan méri , a feszt viszont nagyon pontossan.
Szerintem nagyon jó kis táp.
Sziasztok!
Te mivel égetted be a procit? Én ponyprog-al égettem bele a szoftot PZ87 képe alapján de szerintem az enyémnél olyan gond lehet hogy nem tudja menteni a beállításokat az epromba mert nincs bekapcsolva az a funkció a fuses biteknél. De nekem gőzöm sincs hogy kell sajnos :no: Próbálkozni nem merek a beállításokkal mert már van vagy 8 db halott atmega8 procim ![]()
Szia! Én Avr Studióval égettem az alábbi fusbitekkel : Hfuse:0xd9 Lfuse: e1 és igy müködik.
Sziasztok!
Jelentem megszületett és üzemel a tápegység! A hiba oka a bc547 volt mert full zárlatos volt pedig új félvezető volt. ![]() Mellékeltem pár képet is róla. Üdv: Irkaxka
Szia Irkaxka
Örülök, hogy sikerült. ![]() Nekem mostanában sajna nem volt időm foglalkozni ezzel. Kíváncsi lennék, hogy miért tetted a nyák aljára azt a diódát?
Szia
Az csak ideiglenesen volt alulra forrasztva mert az elsőböl drót lett és gyorsan alulra forasztottam egy másikat. De már a helyén van. És hálás köszönet neked a nyáktervért ez minden segítségért ![]() Üdv:Irkaxka
Ehhez mit szóltok?Bővebben: Link
Az anyja mindenit. Ez nagyod ott van a toppon.
![]() Azt hiszem nekem is kell egy hasonló komolyságú. ![]() Köszi a linket. ![]()
Nem jó? Már megterveztem a saját nyákjaimat hozzá. A kijelző az már megy, de nem értem, hogyan kell a menüjét használni, ha van benne egyel talán menü. Jó lenne, ha valaki lefordítaná az oldalt.
Szia Elektromos
A tápnak nincs menüje! Idézet: „The power supply has 4 button for local control of voltage and max. current. The 5-th button is to store the settings permanently in an eeprom such that it will come on with identical settings the next time you power it on.” = A táp 4 gombja segítségével közvetlenül beállítható a feszültség és a max. áramerősség. Az 5-ik gombbal lehet a beállításokat elmenteni az eepromba, ami lehetővé teszi, hogy a következő bekapcsoláskor a táp a mentett paraméterekkel induljon. Vagyis az U+ és U- gombokkal a feszültséget, az I+ és I- gombokkal az áramerősséget lehet beállítani, a store gombbal pedig menteni tudsz.
De én nem azt a linket adtam meg az előbb. Az enyém egy lengyel oldal. Azért néztem, hogy hol találtál angol szöveget hozzá.
![]()
Szia.
Bocsi, félreértettelek. ![]() Már egy ideje nézegetem a kapcsolási rajzot és a képeket, de nekem gyanús a nyák. Ez tényleg működik neked ??? Pl.: az LM358 2db műveleti erősítőt tartalmaz, de csak az egyiket használta fel a kapcsolási rajz és a nyákot ha alaposabban megnézed, akkor láthatod, hogy a 2. nem invertáló bemenetére úgy viszi el az atmega által meghatározott áramkorlát jelét, hogy azt öszekötötte az LM358 7. lábával, ami a nem felhasznált műveleti erősítő kimenete és ennek az erősítőnek a bemeneti lábai a levegőben lógnak, ezért nem vagyok meggyőződve, hogy ez a része a kapcsolásnak a terv alapján fog működni! MOST VETTEM ÉSZRE A CSALÁST!!! Ahogy sejtettem. Az úriember is megtalálta a hibát, és javította is a nyákot egy átkötéssel. Ha megnézed azt a képet, ahol a végrehajtó nyákot mutatja satuba fogva, ott lehet látni egy pici citromsárga vezetéket az U8 IC 2. és 7. lábánál !!! És ha szétnézek, még látok egy pár vezetéket. ![]() Ui.: jeleztem az úriembernek, hogy sokan megköszönnék ha írna egy angol nyelvű leírást, de még nem reagált.
Szia! Azt szeretném megkérdezni , hogy véletlenül nem tudod-e , hogy mik a fusebit beállításai az általad linkelt tápnak?
Válaszodat előre is köszönöm
A kapcsolási rajz az jó szerintem. A nyákot meg a rajz alapján terveztem. De még mindig nem tudom, hogy van-e rajta menü. Valamiért nem csinál semmit. Igaz, csak az 5 voltot adtam rá, de akkor is kellene valami menü bele.
![]()
A lehetséges menüben én is egyet értek, viszont nem ismerem egyáltalán az AVR programját, márpedig az határozná meg a lényeget. Amíg a srác nem válaszol, addig nem hiszem, hogy sokat megtudnánk.
![]() Ráadásul a programot nem is az oldal tulajdonosa írta. Ő csak vette valahonnan, így max. tapasztalati infót tudunk tőle szerezni, ha válaszol a kérdésekre.
Szia Elektro
Szerencsére válaszol a srác. Annyit már megtudtam, hogy az áram és feszültség beállításhoz van köze az OPCJE gombnak, ami módot akarna jelenteni és nem menüt! Ahogy megtudom, a részleteket is közlöm. Arra viszont kíváncsi lennék, hogy te mivel helyettesítetted a KD502-t. A lengyel srác 2N3055-t és 2SC3281-t javasol, de 2N3055-t nem akarok használni, a 2SC3281-t meg már nem gyártják. Vajon jó lenne-e a BD243 ???
Én a saját tápomat egyenlőre csak 2 A-ig tervezném, nem pedig 5 A-re ahogy az eredeti kapcsolás
|
Bejelentkezés
Hirdetés |