Gyorsan átfutottam, egy találatot kivéve mindegyik triakos szabályzó.

DC 12 V-ra az egyik legrosszabb és leg költségesebb megoldás a fázis szaggatás.
Sokkal jobb és megbízhatóbb a trafó 230V-os primerjén szabályozni, ott triakkal, önálló gyújtókörrel. HA stabilizálni is szeretnéd, optocsatolós szabályzással. Még a zárlat, túlterhelés védelem is megoldható.
40A-es akkutöltőben oldottam meg, egy triakos hegesztőtrafó vezérlés alapján.

A "fázis szaggatás" nem a primer oldalon van? A szekunderen nincs értelme fázisról és nulláról beszélni, leválasztó transzormátor esetében.

De igen. Akkutöltőknél volt divat, sokáig a szekunderes szabályzás. Amit javaslok az primerszabályzás. Nem izgatja az induktív, de a kapacitív terhelés sem.

Fázisrol írsz, majd szekunderről.

Szerintem a fázishasítás elvénél nem a villanyszerelő által értelmezett fázisra és nullára kell gondolni.
Hanem, hogy a szinuszhullám mely fázisában kapcsoljuk ki, vagy be a fogyasztót.

Két külön téma és oda is írtam.
Mellékelek egy rajzot ami működik. A triakot az első trafóra kell választani pl. 600V 3A. A segéd trafó kb 5... 10VA. A tranzisztorok bármilyen legalább 40V-os 1A-es típus. A lefelé menő ág a tiltás, külső korlátozás testre. A potméter a szabályzás a trimmer a szamályzási határ beállításához kell.
Az áramkör érintése üzem közben megrázó élmény.

Sajnos ez 230V AC-re van (közben szóba került, hogy talán mégis így kellene és nem DC oldalon). Nem rossz, de egyszerűbbre gondoltam, Arduino nélkül.

Így már érthető. A szövegben fázis szaggatás van, nem fázishasítás. Igaz, ha már begyújtott a tirisztor/triak, kikapcsolni nem nagyon lehet tetszőleges időpontban.

A Proxxon a gyári megoldásaiban az egyenirányított szinuszhullámot szaggatja (ezért gondoltam, hogy nem lehet annyira költséges és bonyolult). A primer oldali szabályozásnak érintésvédelmi hátrányai vannak vagy bonyolodik az optocsatolós szabályzással. Ha az egyenirányított szinuszhullám szaggatása valóban annyira bonyolult, akkor a trafóról lejövő 12V AC-t szaggatnám és utána egyenirányítanám. Ez így megfelelő lenne és tudna esetleg valaki egyszerű, jól bevált kapcsolási rajzot hozzá, ami elsőre megépítve működne? Hozzávetőlegesen mennyi lehet az anyagköltsége (tól-ig)?

Azt nem tudom, kihívásként szeretnéd-e megcsinálni azt a fázishasítást, de ha nem, hát ne idegenkedj egy pwm megoldástól.
A használatiban nem azt írják, hogy olyan motor lenne, amit nem lehet akkuról, simított egyenáramról működtetni, csupán annyit, hogy a szabályzóval árult gépükbe olyan szabályzó van építve, amely simítatlan DC-t kíván.
De külön kihangsúlyozzak, hogy működik akkuról is, működik simított egyenáramról is, csak akkor fix fordulattal.
Simán egy villanymotor van benne, amihez egyenáramot ajánlanak használni.
Ebből következik, hogy ha a szabályzó nélkülit veszed meg, és azt kívánod kívülről szabályozni, hát pwm megoldással is lehet.

Szia.
Nekem is van egy fordulatszabályzós micromot valami. Szinte csak panelfúrásra használom. Nem is rendeltem és nem is csináltam hozzá tápegységet. A labortápommal hajtom és ha véletlenül (még nem kellett) alacsonyabb fordulat kéne hát lejjebb veszem a feszültséget.

Itt egy fázis-szög szabályzó rajza, ami egy RT-s akkutöltőből való. Nekem már három példányban is teszi a dolgát ilyen marokcsiszoló gépeknél. Nem mondom, hogy biztos jó a tiédhez, de az a rész ami neked kll kommersz és nem drága cuccokból épül fel, Nyilván az áramhoz méretezni kell, de egy próbát talán megér.

Pl. ezzel a megoldással is menni fog, itt a fórumon találtam 1 perc keresés után.
Azt nem tudom, hogy az a BUZ11 mit bír, majd megmondják hozzáértőbbek, hogy mekkorára kell cserélni a 40W-os motorhoz.

Ui: Most már tudom, már megnéztem, mert felkínálta a Hestore. 30 A-es.

A hátam közepére sem hiányzik megcsinálni bármit is, de a gyári táp nem olcsó, PWM-et tápegységről való használatra nem szeretnék (tudom, hogy többen használják úgy a gépet és működik - akkor sem). A működtetési feltételeket értem. Ha mégis akkuról kellene használnom a gépet, arra a rövid időre kényszerűségből megalkuszom a PWM-el, de ez a lehetőség a szabályozható gépnél nincs, fordulatszám szabályozás nélkül pedig számomra értelmetlen a gép. A gépbe épített szabályzó helyett jobban örülnék a külsőnek (kevesebb hibalehetőség a gépben és a gépet is egyszerűbb ki-be kapcsolgatni egy kézzel, egy billenőkapcsolóval, mint egy tekerőt tekergetni). Ha nem jön össze a saját szabályozó (ezt most kellene eldönteni, mert később már nem tudom kedvező áron és feltételekkel beszerezni a gépet), akkor veszem a szabályozható gépet, veszek egy Proxxon hosszabbító kábelt, hogy ne kelljen a gép csatlakozóját levágni, így a kábelről levágom az egyik végét, azt bekötöm a tápba és kész.

Köszönöm. Úgy gondoltam nagyon általánosat kérdezek, de most már látom, hogy egyáltalán nem az. Sajnos nem tudom, hogy a fázisszög-szabályozó (fázishasításos szabályozó helyett) megfelelne-e a gépnek, nem látom ki ebből a "nekem kellő részt", a jobb oldalon mi hova csatlakozik és fogalmam sincs hogyan méretezzem át kisebb áramra. Ha nem biztos a siker, akkor inkább nem építeném meg, mert mindent vennem kell és ha nem lesz jó, kidobott pénz és elvesztegetett idő. A 230V-os, primer oldali szabályozás még megfelelő lenne, de ehhez sem láttam 100W-os teljesítményre elfogadható árú készterméket (15-20 ezer forintos szabályozókat már igen) vagy kapcsolást, ami egy az egyben megépíthető lenne. Sajnos ezen a téren kevés az ismeretem és hiába csak néhány alkatrész az egész, jelenleg nincs lehetőségem belemélyedni, hogy képes legyek magamnak tervezni. Ha nem lesz más megoldás, akkor veszem a gyári szabályozós gépet és megalkuszom a hátrányaival.

A gépedben egyenáramú soros motor van. A működési elvéből fakadóan váltakozó áramról is működik, így lüktető egyenáramról is.
Mivel a fordulatszáma a tápfeszültségtől függ, így minden olyan szabályzóval működik, amelynek a feszültsége, vagy feszültségének átlagértéke (lüktető egyenáram, PWM) változtatható.
A hálózati trafó szekunder oldalán mind a fázis hasításos (fázis szög), mind a PWM szabályozás kissé bonyolult, pl a nagyobb áramok miatt is. A transzformátor előtt a hálózati oldalon a szabályzó egyszerűbb, és az eredménye ugyanaz. Erre a célra használhatsz egyszerű triakos szabályzót, ahogy ajánlották is. Ez 1:1 ben nem használható a szekunder oldalon, mert a komparátora (diak) 30 - 32 V. Ezt a komparátort kell kiváltanod egy áramkörrel, amit magadnak kell megtervezned. Ennél egyszerűbb egy PWM szabályzó építése, erre nézve is kaptál tanácsot.

Egy szót nem megfelelően használtam. Nem fázis szaggatás, hanem hasítás.
Nem hinném, hogy bonyolult, ha az első példány is működött. (Mai napig azt teszi.) Az opto csatolót azért alkalmaztam, hogy Áram vissza csatolás révén, behatárolhassam a kimenő áramot, mivel akkutöltőre alkalmaztam és meglegyen au elválasztás. A költségek? Nem tudom. Minden alkatrész bontott. Még a panel is harminc éve vásárolt papír alapú. Csak sósavat és hyperol
tablettát vettem.

Váltakozó áramról nem merném megpróbálni. A fázishasításos megoldás végeredményben az effektív feszültséget állítja be? A fordulatszám tartomány 5000-20000 RPM. Ha alacsonyabb fordulatszámon (pl. 5000 RPM) a maximális nyomatékot szeretném kinyerni a motorból, akkor is mindegy, hogy a teljesítmény csökkentés fázishasítással, PWM-el vagy simított egyenáram esetében feszültségcsökkentéssel történik?
Egyébként teljesen megfelelne a 230V AC oldali egyszerű triakos szabályozó, ha lenne egy kapcsolási rajz, amivel nem kell kísérletezni és egy az egyben alkalmas a 100VA-es trafóhoz és a rákötött 40W-os géphez.

Megépíteném, ha lenne egy kapcsolás, amely 100VA-es tápegységhez, 40W-os géphez megfelelően méretezett, egy az egyben megépíthető és valaki már kipróbálta előttem (biztos a siker).

Sziasztok!

Nem tudja véletlenül valaki hogy a Tina-ba hogy kell új alkatrészt készíteni vagy esetleg valami könyvtárt letölteni amiben új elemek vannak?

Előre is köszi a segítséget!

Nem úgy mondanám, de értem, mire gondolsz.
A fázishasítás ugyanazt csinálja lényegében a váltakozóárammal, avagy a "lüktető" egyenárammal, amit a pwm a stabilizált dc-vel. Lehasít egy bizonyos hosszúsagú löketet, de csak a hullám elindulása után bizonyos (és állítható) idővel. Minél később kapcsolja be a tirisztort/triakot, annál kisebb feszültségnek felel meg a löket összideje, mert (pl) ha az 1/100 másodperv alatt fel-lefutó szinusz felében kapcsolja csak be, akkor olyan helyuet van, mintha fele akkora feszültségünk lenne.
De a PWM ugyanezt teszi a DC-vel, csak egyszerűbben kiszámíthatóbb, ha a létrehozott frekvencián belüli adott löket felét lecsíped (pl 555-el) akkor fele feszültségnek felel meg.
Ezért mondjuk, mindegy melyiket választod a motorodhoz, minddel jól fog működni, -azonban az 555-el megoldott pwm-et bárhol megtalálod, lemásolod (képet is adtam), míg 12V-os fázishasítást nem nagyon csinálnak, tehát nehéz másolnod, mint Pucuka is mondta, magadnak kell kiszámolni dolgokat.

Szia! A témájában érdeklődj!

A rugós hosszabbítóval óvatosan kell bánni, mindig beleakad valamibe.

Ok. Köszi.

Esetleg lenne jobb ötleted miből csináljak a saját tápomhoz aljzatot, hogy a gép kábeléről a csatlakozót ne kelljen levágni? Legjobb lenne egy dobozba beépíthető aljzat.

A sima hosszabbító madzagjára meg mindig rálépek, és csodálkozok, hogy miért nem tudom továbbtolni a (kezi) körfűrészt
Meg szinte felbukok benne, és bele is akad sokmindenbe, és a fűrész"korong" alá akar mászni egy előretolás után, ha nem figyelek. Ez a spirálos visszahúzódhatna, néhány esetben jó az.

Látom, már te sem tudod, melyik lenne a jobb
Hát kapacitáltalak, hogy a fordulatszabályzóst vedd meg, ahhoz egy 12V-os trafó kell csak, meg egy egyenirányítóhíd, ami több, mint három A-rel elbír. Ehhez van készítve a fordulatszabályzós. De azt mondtad, nem bízol a fordulatszabályzósban.
Ha a kapcsolóst veszed, sokkal jobban jársz a jól bevált PWM szabályzással, mint írtam is fentebb, a végeredmény a motorra nézve ugyanaz lesz. Csak akkor kell stabil táp, vagy akku, meg a szabályzót is meg kell csinálnod.

Szép estét .Szóval össze raktam a rajzott.
Kiválóan működik.Még egyszer köszönöm szépen a segítséget.
De egy újabb probléma állt elő. Infra hőmérséklet érzékelő amibe be építettem.A kütyüben zöld és piros led 6-6db van. Ha a zöld led felvillan be húz az 5 voltos relé nem pulzál ez szuper lett.De ha nincs meg a hőmérséklet akkor a piros led világit és akkor is be húz a relé szóval nem az igazi.Lenne valami ötlete esetleg még?
Vagy lehet összerakni valami szettet ami tudná ezt helyettesíteni?

Nem ragaszkodtam a gyári csatlakozóhoz. Én 50 forintért vettem egy 5.5/2,1 DC dugót, és rákötöttem. Ha majd egyszer szétszedem, akkor az egész zsinórt lecserélem.