Találtam minap a fiókomban egy Toshiba töltőt, minden jó rajta , csak az a baj vele hogy nekem 2x 20 volt kéne vagy hasonló kellene, ez a szerkezet meg csak 19 voltot tud produkálni.Van-e megoldás?esetleg felemelni 40 voltra valahogy a feszültséget és kettő ellenállással leosztani 0ra? Élősszőr is erősítőhöz kellene transzformátor nem jöhet szóba mivel helytakarékosan kellene megcsinálni.

Hello !

Megpróbáltam megépíteni egy félhidas rezonáns tápegységet, de nem is ez itt a lényeg. Tesztelésként azért még nem a hálózati feszt adtam neki, hanem csak ~24V-ot egyenirányítva. a két FET gatejeit lógni hagytam, semmi vezérlés. Kis idő után az egyik FET füstölni kezdett. Nem értem miért :/. Nem ismerem a FET-ek lelki világát, neten sem találtam hasonló esetet. Az a baj, hogy a Gate-nek, mindenképpen kell lennie valahol (Föld, +Vg) ?. Ha szabadon van az baj? Ötletek?

Előre is köszönöm, phowwad

Bővebben: Kapcsolás

Fet gate-jét nem szabad szabadon hagyni.Ha hozzáérsz, ránézel képes kinyitni.Ez pedig ha mindkettővel megtörténik kész a zárlat.

Köszönöm gyors válaszodat, reméltem hogy ez történt mert egyszerű áramkör lévén, más hiba esetén csak vakarhatnám a fejem. Remélem nem mentek tönkre, mert nincs kedvem venni új FET-eket

üdv,

phowwad

Félvezető és a füst

Üdv
Inhouse

Kipróbáltam, ezúttal földelt Gate-el, semmi baj nem történt, mellesleg amikor füstölt nem ment rajta sok áram, mert az F800mA-es biztis nem égett ki. Valószínűleg szaturált a FET és fűtötte el az energiát

A füst valamilyen anyagnak a gázzá alakulása volt, mert égett...ellenállásnál még csak-csak van olyan, hogy túléli, de félvezetőnél...

Üdv
Inhouse

Nem tudom, ide tartozik-e...
Van két autós tápegységem, változtatható kimeneti feszültséggel. 3843A az alapjuk. Bekapcsolni bekapcsolnak (12V adtam nekik), de a kimeneti feszültségük egy értékre áll be. (az egyiknek 10, a másiknak 12V)
Valaki tud segíteni, mitől lehet ez? Látványosan hibás alkatrész egyiken sincs.

Hello
Teljesítmény-elektronikából ebben a félévben tanultunk a különféle konverterekről. A jegyzetben az állt, hogy ha a konverterben lévő transzformátor energiatárolási feladatot lát el, akkor légréses vasmagot kell használni, mert adott hosszúságú légrésben mű-relatívszor több energia tud eltárolódni, mint a vasban. Azt nem értem, hogy akkor miért nem légmagos transzformátorokat használnak az ilyen konverterekben? Illetve miért nem használnak emiatt légmagos tekercseket (pl. buck, boost... konverterekben)? Gondolom a tekercsek induktivitása miatt, de nem értem, hogy mégis miért
Üdv.

Ugyanazt az induktivitás-értéket jóval nagyobb légmagos tekercs tudná produkálni, ezért árban és méretben is sokkal gazdaságosabb a vasmagos tekercs. Számold ki, méretezz meg egy ugyanolyan induktivitással rendelkező légmagos tekercset... A trafóknál pedig pláne, az induktív csatolásról nem is beszélve. De lehet, hogy aki ebben itt jártasabb, még más is eszébe jut, hogy miért is...

Sziasztok!
Segítséget kérek egy Peltier elemet tápláló táp javításához.Kicseréltem a döglött: biztit(1,6A),egyenirányítókat(4007),a meghajtó 13005 tranzisztorokat,a mellette levő 2ohm-os ellenállást,a 2x100 µF/250V kondit,TL494 IC-t(az jó volt).
A táp kis terhelésen(kb 100mA,egy 12V-os venti,ami a Peltier hűtőbordán van) működik,12,3Vkimenő fesz, de ha Peltier-t,vagy egy 12V35W-os izzót rákötöm, a fesz leesik 2V alá, és cicceg. A nagy kondikon megvan a 310V lehidalt állapotban is.A kettős diódát(ami a kimenetet egyenirányítja) kiforrasztva mérve jónak tűnik.Amikor működik, a TL494 tápfeszek rendben (16V,5V).Sajnos a neten nem találtam kapcs rajzot hozzá, csak egy angol nyelvű fórumot, ahol az általam is cserélt alkatrészeket nevezik típushibának, a kis elkókat már az itt olvasottak alapján cseréltem ki.
A Peltiert egy másik 12Vos tápról meghajtva 3,7A áramfelvétel mellett hűt-fűt (a katalógus szerint 3.6A 44W),szóval szerintem jó.
Az ellenállásokat,diódákat panelban mérve jónak találtam.
Írtátok korábban,hogy a szkópot csak leválasztótrafón keresztül használjunk,de ha a panelon csak a trafókkal leválasztott részen mérek, akkor is elfüstölhet?(eddig nem mertem vele mérni).Egyébként van gyári védőföld csatlakozási pont(csak levágtam) a kimenetek közös negatív pontjára.
Lécci egy-két tippet adjatok,mert a hajam már erősen ritkulóban van miatta.
Előre is köszi.Csaba

Ránézésre sima PC táp csak a trafó 12V fele van használva Más nyákon. scope használata a primer oldalon TILOS, csak leválasztó trafón keresztül!

Én a sec. oldali szűrésre tippelek, illetve a primer oldalon a trafóval soros bipoláris kondit mérném ki ( a trafótól jobbra a képen..) A primer oldali pufferekkel mi a helyzet? A képen nem egyformák. Ha PC táp alapú, akkor a két primer oldali kondi egy fesz. osztót képez, tuti egyformának kell lenni mind a kettőnek. Ha a kondik jók, a sec oldali puffer IS! akkor a kisebbik trafót meghajtóra tippelek 2sc1815 (kis TO2) tranyók közül az egyik lehet még sánta, emiatt féloldalasan jár a táp.

rajz, ha valóban PC táp alapú:
Bővebben: Link

persze az 5V stand by táprészlet nélkül.

Szia!

A két pufferkondi értékre teljesen egyforma,csak nem volt ugyanattól a gyártótól,a rajtuk mérhető fesz is egyforma.Megpróbálok az általad említett tranzisztorokból szerezni+1 kondit is.
Köszi

Köszönet a segítségért,kicseréltem a 1815-ket,és láss csodát.....
Szia!

Sziasztok!

Most én akadtam el

A táp egy LCD TV tápja, de elég bonyolultan. Van benne egy PFC kontroller, egy Stand By táp, illetve egy üzemi táp. A baj az, hogy a stand by táp fesze ingadozik, az üzemi táp is ki-be kapcsolgat.

A táp összes! kondiját kicseréltem, ennek köszönhető, hogy egyáltalán elindult. A PFC vezérlő végén levő pufferen 385-400V között ingadozik a fesz. Csak azt nem tudom, mi volt előbb. A tyúk, vagy a tojás. Vagyis nem tudom, hogy a készenléti táp ráncigálja a PFC kontrollert, vagy a PFC rossz, emiatt áll le a készenléti. A fura az, hogy a készenléti táp elmenne adatlap szerint 80V körül is, vagyis nem értem, miért fulladna bele a 20V esésbe. Üzemi táp kimenete is ingadozik, a 12V 11,2-13,5 között, de ugyan abban az ütemben, ahogy a PFC puffere is változik. Sajnos a nyák olyan, hogy elválasztani őket egyszerűen nem lehet, teljesen áttekinthetetlen. Lehet, hogy a készenléti táp hiánya tiltja az üzemi tápot, az emiatt ingadozik. Fene tudja. Itt akadtam el.

Rajz mellékelve...

És persze mivel rezonáns táp, még abban sem vagyok biztos, hogy teljes terhelés nélkül mit kellene csinálni neki.

Én a helyedben sziztematikusan állnék neki, tehát külön-külön kellene vizsgálni az egységeket. Elsőként célszerűen a PFC-t. Ehhez le kell választani a főtápot, és a segédtápot. Főtápot a felső FET(Q813) és kondi(C877) kivételével, segédtápot pedig, ha más nem, a 8 lábú vezérlőic (IC806) kivételével. Ekkor megmérheted csak a PFC kimenetét, ha most is ingadozik, akkor ő a ludas. Utána folytatnám a segédtáppal, majd a főtáppal.

Megoldás: Rezonáns táp, a trafó melletti 2db 15nF 630V volt rossz. Csere után indult. Hogy mi miatt nem volt készenlét sem, az egy nagy titok, nem is értem, de a 2 kondi csere hozta meg a sikert.

Üdv!
Segítséget kérnék egy Panasonic SA-XR10 házimozi erősítő javításában.
Hibajelenség: A készüléket hálózatra csatlakoztatva a kontroll led világít, bekapcsoláskor azonnal a led elalszik és egy relé kattan. Kb 3 másodperc után újabb relékattanás és a készülék kikapcsol (a készenléti led újból világít).
Csatolom a táprészt, a középen lévő relé öntartása szűnik meg kb 3 másodperc múlva.
Van valakinek jó gondolata a probléma megoldására?
Előre is köszönöm!
stoky

Üdv ebben a topikban is mindenkinek!
Segítségeteket szeretném kérni a (Tápegység készítés) topikban szereplő kérdésemre!
Köszönettel. steve69.

Közben már meg oldódott a probléma.

Sziasztok! Ismét elővettem a töltőt. Kicseréltem a TL431-et, és az optocsatolót is. Már csak néhány dióda, két tranyó és a komparátor IC nem lett cserélve az aktív elemek közül. 360 Ohm-os terheléssel 36 V van a kimeneten az egyik LED zölden világít, de ha rámérek a multiméterrel akkor elkezd csökkenni a feszültség és változik a trafó zúgása is (mintha esne a freki...) meg egyébként sem stabil a meghajtó oldali frekvencia - ezt szintén a zúgás, sípolás változásából következtetem.

Tudna valaki segíteni merre tovább?

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék, hogy lehetséges-e, hogy egy ferrit magos trafó ami egy PC tápból származik, (EI-33-38T)
132kHz-en 735W-ot tudjon? Bár gondolom ez függ a rátekert menetek számától és azok keresztmetszetétől is.

Mert találtam egy képletet mely szerint Pmax=Ae^2 * 4 * f
Ahol a 4-es szorzó a szinusz jel miatt van.
Az Ae értékem pedig 1,18cm^2 az adatlap alapján.

Illetve a trafó feliratából azt a részt értem, hogy EI-33, de a 38T az nem hiszem, hogy azt jelentené, hogy 28 Tesla
Egy kicsit fura érték volna szerintem. :O

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni egy kapcsolóüzemű táp javításához.
Kaptam egy mini Hi-Fi berendezést amit ha áram alá helyezek: "se kép, se hang". Szétszedtem és hamar feltűnt, hogy a tápegysége (ami kapcsoló üzemű) lehet a rossz (látsd mellékelt kép).
Az eszköz ami felrobbant benne, mellette ez a felirat olvasható: DM07652 (érdekes, hogy minden alkatrész értéke is rá van szitázva a panelra).
Kis kutakodás után valószínüsítem az alkatrész típusát ami FSDM07652 lehet.
Csakhogy ebből a típusból számos indexeléssel léteznek eszközök (R, RB, RE, REWDTU, stb.). Végül is amit rendelni tudok az "RB" indexelésű.
Egyik kérdésem az lenne, hogy lehet e valami lényeges eltérés a különböző indexelésűek között.
A másik kérdés, hogy kapcsoló üzemű táp esetén, ha a primer oldalon ilyen dürván beüt a "ménkű" mint esetemben is, az lehet-e kihatással a szekunder oldalra. Előfordulhat-e hogy ott is pusztítást végez, mert akkor már kétséges hogy belefogok a javításába.
A képen bejelöltem, hogy méréseim alapján mely alkatrészek haláloztak el. Esetleg még mire figyeljek oda, tanácsos-e cserélni a kondikat is. Az hogy az egész így járt az primer oldalról eredeztethető hiba vagy jöhetett a szekunder oldalról is?

Köszönettel: Metabo

Szia!

Megéri szórakozni vele? Ha Neked meg, akkor a primer oldalon a hálózati puffer melletti kis kondit cseréld ki mindenképp, 105 fokos legyen! az IC-re tegyél hűtést. Ha a HQ videóban veszed, és nem indul, lehet, hogy az új is rossz.. (pont így jártam pár hete..) egy bontottat betettem, és azonnal ment, az újjal meg nem, pedig még a végén levő betűk is stimmeltek.. Zener csere, ellenállások, diódák kimérendők, mind.

Sec. oldal:
Nagyon ritkán tud a sec oldalra is kihatni a dolog. Ilyen "felrobbanásos" esetben végképp nem. Akkor szokott megszaladni, ha külön szabályozó rész van, és az hal meg, vagy maga az opto hal meg. Pár napja volt egy olyan hibám, nem is értem, mi módon, hogy az optó tranzisztor fele megszakadt.. a táp meg csak leállt, rövidzár miatt. A rövidzár meg kondi volt a sec oldalon, ami amikor emelkedett a fesz, beterhelt. Ez egy főzőlapban volt, és napokig ketyegett szabályozás nélkül, kondi sem robbant fel. opto csere után ment hibátlanul. Pedig ott lehettek volna károk. Napokig tartott, amíg a ház ura kikötötte.

Szóval ha kell az erősítő, nyugodtan cseréld ki. A kis kondit mindenképp, és tegyél az IC-re hűtést!

Szia!

Szia!

Köszönöm a válaszod!
Úgy gondoltam elszórakozgatok vele, másnem ismerkedek és tanulom a kapcsolóüzemű táp lelki világát. Szerintem ez egy elég egyszerű felépítésű táp tehát ideális tanulni rajta (talán már kezdem is kapizsgálni a lényeget).
Miskolci vagyok, így csak berendeltetni tudom egy itteni cégen keresztül, aztán hogy ő kitől szerzi be, nem tudom.
Akkor ezeknek az indexeknek nincs túl nagy jelentőségük? Egyébként volt rajta hűtő csak azt én már leoperáltam a fénykép előtt.
Időközben kiforrasztottam a nagy kondért is (68µF/400V) mert gyanús volt, ami beigazolódott. Maga alá pisilt. Ellenállásmérő műszer diódavizsgáló módban rámérve nincs csippanás ?0? érték, teljesen szakadt. Szerintem innen indulhatott meg a táp elhalálozása, hogy megszűnt a simítás a diódahíd után.
Akkor már neked is volt dolgod ilyen eszközzel (FSDM07652)?
Egyébként nagyon szuper kis center lenne ez (DVD, Rádió, USB. Stb.) szeretném, ha életre kelne. 1500 pénz az IC annyit még rááldozok.

Köszi mégegyszer!

A kis kondit a nagy mellett mindenképp cseréld ki!

Esetleg a sec. oldalon érdemes megnézni a kondikat, fene tudja mikori, ESR ki tudja... Mindet kicserélni alacsony ESR-ű 105 fokosra nem éri meg.. szerintem..

Szia!

Persze, persze ...kicserélem azt is.
Szekunder kondikon nem látok olyan feliratot ami arra utalna, h ESR kondikról lenne szó :no: remélem azoknak nincs bajuk.

A hibás alkatrészeket megvettem, kedden itt van az IC, remélem nem hiába bajlódtam.

Kösz, és jó hétvégét!

Ha a szekunderben van 5V akkor oda kötnék labortápból 4,5-felfelé ha az optocsatoló primer oldalán műszerrel ohm mérésben jól látható változásnak kell bekövetkeznie kb 5V környékén.(szakadás 10-100k) Valamint a kimeneteken lévő diódákat is érdemes végigmérni.(a normál diódák értékének kb fele a nyitóirányú ellenállásuk.

Szia!

Ezt nem egészen értem:

Azt mondod, hogy ahol normál esetben 5V lenne a szekunder oldalon oda kössek kb:4,5V-ot pl labortápról, és akkor az optocsati túloldalán (fototranzisztoron) mérjek ellenállást, ezzel azt tesztelve hogy az optocsati él??

Pontosan, a feszültséget lassan növelve ,ha 5.2V ig nem történik semmi az opton akkor vagy nem erre szabályoz (ezt ki lehet deríteni,ha erre az ágra csatlakozik az xx431 nevű "tranzisztor" akkor "kötelessége" erre az ágra szabályozni.) ,vagy rossz a szabályzó része is. Ezzel nem csak az optot teszteled hanem a szabályzókör szekunder oldali részét is.( természetesen a konnektorba eközben ne dugd be )