Szia!

Köszi. Akkor ez ugyanolyan jellemzőkkel bír mint a csepp, csak a kivitele más?

Egy elméleti kérdés: ha C1 és C7 párhuzamossan vannak kötve, és C7 1%-a C1-értékének, akkor mi a pontos szerepe?

Nem az 1% a lényeg. A 100 nanós kerámiakondi zavarszűrőként üzemel, az áramkörök legalább 90%-ban megtalálod. A kis kapacitás nagy frekvencián kis impedanciájú, tehát a zavarjeleket a (táp)földbe vezeti.

Köszönöm szépen!

Így már kb. értem. Vagyis akkor olyasmiről van szó, hogy az elkó hiába bivalyerős, ahogy az egymásracsavart rétegek kanyarognak, úgy lesz egy kis induktivitása (ami nagy frekvencián sok ohm ), ami lomhábbá teszi, a kerámiában pedig nincs tekergés, nincs induktivitás, így az első néhány mikroszekundumban (ami esetünkben pont elég) az árama messzemenően le tudja hagyni az elkó áramát?

Odáig stimmel, hogy jóval kisebb a parazita induktivitása, de a szerepe nem "gyors puffer", hanem zavarszűrés. A kis kapacitás nagy frekvencián szinte rövidzárnak tekinthető (kicsi az impedanciája), tehát a zavarjeleket a "földbe" vezeti, tehát nem jut el az érzékenyebb fokozatokig, ahol működési hibát, gerjedést okozhatna.

Hogy a zavarokat a földbe vezeti, az világos, eredeti kérdésemben csak az szerepelt, hogy mi a szerepe egy 100nF kerámiának egy 10µF-os elkó mellet. Meg is kaptam a választ, hogy zavarszűrés, és hogy ennek a kulcsműködése hogy is néz ki, írtam egy elképzelést (félig konyhanyelven), és kíváncsi voltam hogy helyes-e? (zavarszűrés, tüsketompítás, gyors puffer nekem itt most egy kutya volt)
Egyébként nem azért vezet egy kondi nagy frekvencián jól, mert kicsi a kapacitása, hanem azért, mert negy a frekvencia, (pillantsunk csak az X = 1 / ( * C ) képletre) és láthatjuk, hogy nagyobb kapacitás még kissebb impedanciát (reaktanciát) eredményez (fordított arányosság). Legalábbis nekem egy éve még ezt tanították, és elég meggyőzően be is lett bizonyítva.

bocsánat,

X = 1 / ( * C )

helyett

X = 1 / ( [omega] * C )

Hello!
Ha már itt tartunk, akkor Xc. De ahogy leírtad, se füle se farka, mert a következtetésre nincs egyértelmű magyarázat. Már mint nem azt indokoltad meg amit felvetettél.
üdv! proli007

rolie írta, hogy "a kis kapacitás nagy frekvencián kis impedanciájú/rövidzárlatnak tekinthető." (mindkét hozzászólásban olvasható) Én erre azt próbáltam meg felvetni, hogy nem attól nem lesz jó "vezető" (nagy frekvencián) egy kondi, hogy kicsi a kapacitása, hiszen logikussan belátható, hogyha egy kondi mellé még eggyet teszünk (paralel), akkor az még jobban fog vezetni, még tovább tekinthetjük rövidzárlatnak, mivel az adott töltésmennyiség ez esetben két kondenzátorra jut, vagyis ugyanannyi idő elteltével csak feleannyi töltés lesz a párhuzamos kondikban, mint az egy kondiban (egy kis ideig kb.-ra). És azt is könnyen beláthatjuk, hogy azon a kondenzátoron fog könnyebben folyni az áram, amelyiknek kisebb az ellenirányú töltése. És a két kondenzátort ha eggyel akarjuk helyettesíteni, akkor egy dupla kapacitásút tehetünk a helyére. Így beláttuk, hogy a dupla kapacitás jobban vezet, valamint az imént leírt gondolatmenetet alkalmazhatjuk visszafelé is, sorba kötött kondik esetében mind a kettőre rámegy az adott töltésmennyiség, ugyanolyan fesz.-re töltődnek, viszont most amikor további töltések mozognak, akkor azok már dupla akkora ellenfeszültséget/ellenállást éreznek (szintén kellően rövid időintervallumot vizsgálva), vagyis kisebb kapacitás nagyobb ellenállás.
Azzal természetessen egyetértek, hogy a zavarszűréshez kielégítő eredményt nyújt egy kis kapacitás is, csupán ezt "A kis kapacitás nagy frekvencián szinte rövidzárnak tekinthető" szerintem úgy sokkal kifejezőbben használhatnánk, hogy "nagy frekvencián MÉG a kis kapacitás IS rövidzárnak tekinthető"
De elnézést, ha csak kukacoskodásnak tűnik...

az X helyett Xc -ben teljessen helytadok neked.

üdv! bandi777

Hello!
Kicsit túl bonyolítod a dolgokat. Az általános megfogalmazások mint a "rövidzárnak tekinthető" csak az egyszerűbb magyarázat kedvéért jöttek létre. De ez a jobban vezet, kevésbé vezet, még tovább tekinthetjük rövidzárnak, könnyebben folyik az áram.. stb. Csak képzavarokhoz vezet abban aki olvassa. Meg kissé kevered a váltakozóáramú és egyenáramú szerepét a kondinak.
A váltakozóáramú reaktanciát leírja az Xc=1/(2*Pi*f*C) képlet. (Omegát kibontva jobban látható.) Nem kell semmit magyarázni, látható, hogy magasabb frekvencián kisebb a reaktanciája. Ugyan úgy látható, hogy kétszer akkora kapacitásnak fele.
A kondiban tárolt töltésmennyiségét pedig, a Q=C*U képlet írja le. Tekintve hogy Q=I*t, vagy is a töltésmennyiség az áram és az idő szorzata, behelyettesítve látható, milyen összefüggés van a feszültség-áram-idő és kapacitás között.

Gondolom ezeket Te is ugyan így tudod, de ez csak ennyi és nem több. Így képletből már beláthatóak az összefüggések, és nem kell ködös magyarázatokba bocsátkozni. Hogy mit minek nézünk (rövidzár) mert az, csak (mint minden más) viszonyítási alap kérdése. De rengeteg téves megközelítés, vagy fogalmazzuk úgy hogy "pontatlan fogalmazás" van abban amit leírtál. Ha valaki ez előtt nem értette az összefüggéseket, ez után nem fogja megérteni..
(Nincs miért elnézést kérned, egyébként is kukacoskodni az feladatom szokott lenni.
üdv! proli007

Mi az amit tévesen közelítettem?

A szerepeket (egyenáram, váltóáram) nem tudtam nem keverni, mivel már az első válaszban szerepelt a "nagy frekvencia" kifejezés. (Frekvenciával az egyenáramot (még ha van is benne egy-két pillanatnyi zuhanás vagy megugrás) úgy tudtam nem szokás jellemezni.)

De Te akkor biztosan meg tudod mondani: Helyes magyarázat-e arra, hogy "a nagyobb kapacitású elkó kondenzátor helyett alkalmasabb a kisebb kapacitású kerámia kondenzátor zavarszűrése" az, hogy az elkó kondenzátorban a fegyverzetek össze vannak tekerve, így a kapacitás legnagyobb része sorba van kötve valamekkora induktivitással, ami egy hirtelen feszültségugrás esetén azt eredményezi, hogy a nagy kapacitáson (ami egyébként rövidzárat jelentene) nem fog áram folyni, mert ahhoz szükségszerűen az induktivitáson is át kell folynia ugyanannak az áramnak, és az időbe tellik, amíg ki tud épülni annak árama?
Ha ez helytelen, vagy helyes, de más jelenségek is szerepet játszanak, akkor az(ok) mik?

A jelenség hátterét jól látod.
Viszont ezt nem így szokták megfogalmazni, hanem azt mondják, hogy a kondenzátorok parazita induktivitással rendelkeznek, és bizonyos frekvencia felett a hasznos kapacitás és a parazita induktivitás közül ez utóbbi lesz a domináns, azaz lényegében a kondenzátor megszűnik kondenzátorként funkcionálni. Egyébként ezen jelenségnél már nem csak a kondenzátor belső induktivitása problémás, hanem a lábai (ezért szeretik az SMD tápszűrő kondikat), ill. a lábaihoz menő vezetékek induktivitása is.
A másik fontos paraméter tápszűrő kondiknál a soros parazita ellenállás (ESR), ami a töltésnél/kisütésnél az átfolyó árammal arányos feszültségesést okoz.

Hello!
A válsz, az ideális és a valóságos kondenzátor közti különbségben van. Nem szükséges külön elmagyaráznom, megteszi helyettem a Wiki is.
üdv! proli007

Ha most a parazita induktivitástól eltekintünk,akkor sem jelentene rövidzárat,mivel ahogy itt már szó is volt róla,egy nagyobb kapacitású kondenzátornak nagyobb lesz a reaktanciája is,ezért inkább egy nagy értékű ellenállásként fog viselkedni.És ebből kifolyólag a nagyfrekvenciás áram hatására jelentős mennyiségű hő is diszipálódhat rajta,amit ugye a belső induktivitás és ellenállás csak tovább fokoz.

Köszönöm a tárgyilagos és világos válasz(oka*)t!

* Neked is proli007

hello
van egy 220/380 voltos 400w-os 2960ford./perc-es villanymotorom. milyen kondi kell hozzá?

Sziasztok,

ha 13V-ot egyenirányítok, és töltök egy 470µF 385V-os kondit, mekkora lesz a legnagyobb feszültség terhelés alatt? (terheletlenül 18-19V körül?).

Utólag szerk:. Simsonba a duda "elé" szeretném, akkumulátor hiányában.

Köszönöm

Attól függ, hogy hány Amper az a terhelés, egy vagy kétutas az egyenirányítás, mennyi a frekvencia, és mekkora feszültség esik az egyenirányítókon.
"13V * gyök(2) - az egyenirányítás feszültségesése" lesz a csúcs, és ehhez képest minden periódusban leesik a feszültség. A max. és a min. közötti különbséget itt tudod kiszámolni: Bővebben: Link

Sziasztok,

Szerintetek elképzelhető, hogy a képen látható kondi tetején lévő púp gyárilag került oda?

A kondit egy kb 7 éves Samsung CRT monitorból bányásztam ki, miután színhibás lett. Először úgy gondoltam, hogy a kondi a hibás amit a púposság bizonyít, aztán nagy meglepetésemre találkoztam olyan, szintén hasonló kategóriájú kondival, amelynek a tetejére gyárilag került púp. Igaz abban az esetben kőkemény anyagból volt, míg ebben az esetben kissé benyomható (ráadásul szabálytalan az alakja).
Nem zárlatos, nem szakadt, a kapacitását leddel és feszültségméréssel is vizsgáltam, valamivel a gyári érték alatti érték jött ki, kb 195µF (ami még a tűrésben is benne lehet). ESR mérést nem tudok végezni.
Szóval a kérdésem az lenne, hogy szerintetek cseréljem vagy ne? Mert feleslegesen nem akarok rá költeni, gyanítom, hogy más hibája is lehet a monitornak.

Köszönöm! üdv, Peti

Nagyon nehezen tudom elképzelni hogy gyárilag ilyen lenne. A szabálytalanság azért van, mert a borítás alatt van egy bevágás biztonsági okokból.

Ugyanis ez az elkó gázosodott (elbomlik a rossz minőségű elektrolit), ilyenkor a bevágások biztonsági szelepként működnek - nem robban, hanem kiereszti a gázt meg a létyót. Ha ESR mérővel néznéd, meglepődnél. Az, hogy a kiszáradó kondenzátornak megvan, sőt esetenként megnőhet a kapacitása az egy dolog, ennek ellenére rossz.

Az ilyet gondolkodás nélkül illik cserélni, mert a ráírt feszültség alapján ha ez az elkó átüt akkor nem csak a kondenzátor árát bukod el.

Szia!
Van gyárilag púpos tetejű kondi, főleg a hálózati puffereknél, de valószínű, hogy ez nem az a fajta.

Kösz az infót, még nem találkoztam ilyennel, dehát mindig lehet újat tanulni.

A kolléga viszont nagyon egyszerűen eldönthetné - egy tűvel le kellene ugrasztani a tetejét (ez csak egy kis kerek műanyag lapka ráfóliázva, amibe a gyártás dátumát beleütik), és ha alatta ki van repedve a hasíték, vagy kifolyt akkor iktatható (mármint a veszélyeshulladék gyűjtőbe).

Köszönöm a válaszokat!
Leszedtem a tetejéről a műanyag borítást, elég nagy meglepetés ért. Egy teljesen hibátlan kondit találtam alatta. Úgy tűnik, talán a hő hatására vetemedett ilyen szabálytalan alakúra az a műanyag fedél.
(Azért sokat segített volna, ha a gyártó a kifutott szériák adatlapjait is feltenné a netre)

Sziasztok!
Van itthon 2db ilyen kondenzátor 10uK van ráírva ez jó villanymotorhoz vagy milyen fajta kondenzátor lehet? Van valami ábra is rajta talán valami fénycsőkondi? Ez 10µF kondi lenne? Jó villanymotorhoz is?

Szia!
Ezt a típust fénycsövek fázisjavítására készítették, úgyhogy motorokhoz nem a legjobb választás. Ha kidurran, akkor ne szidd a gyártóját.

Értem akkor inkább nem használom motorokhoz, ráadásul állandó üzemi kondinak kellett volna szóval akkor inkább hanyagolom.

Sziasztok!
Miben különbözik, minőségi és elektronikai szempontból a kerámia, és a stirolflex kivitelű kondenzátor? Egy kerámiakondikkal megépített (gyári) egyszerű erősítő megépíthető fóliakondikkal? Jobb, vagy rosszabb lesz a készülék minősége?
Mennyire öregszenek a fóliakondik? Azért kérdezem, mert rossz tv-panelekből kiforrasztottam egy rakás 100n-os fóliakondit, és fel szeretném őket használni. A kondik kb. 18 évesek.

Szia!
Itt már foglalkoztunk a kérdéssel. A fóliakondenzátorok meg a kerámiakondenzátorok sem hajlamosak az öregedésre, de beépítés előtt érdemes egy kapacitásméréssel meggyőződni a jóságukról.

Köszi, megnéztem. Ezek szerint hangfrekvenciás alkalmazásnál nincs jelentősége, teház mehet az erősítőbe.

Általánosan úgy lehet fogalmazni, hogy hidegítésre, gerjedésgátlásra kerámiát, jelcsatolásra pedig fóliát érdemes használni.