Mekkora a tercia?
Mekkora a fa?
Ha aránylag kicsi a fa, az nem fordulhat elő, hogy kézzel összefogdosod a dögöket, mint annó nagyiék a krumplibogarakat?
Ugye, a vegyszer már nem játszik, meg hát a vándorpoloska ellen tudomásom szerint nincsen semmi.
Tényleg csak kérdezek!

Talán itt írnak róla valamit.

Túl kicsi ez vándor poloskának. Meg a fazonja is más. Ettől még lehet valamiféle poloska, azokból elég sok fajta létezik.
Csak ne valami invazív ázsiai kártevő legyen.

Lehet még "gyerek", a mintája hasonlít. Én valamilyen poloskának nézem. De lehet nem az.

Talán "büdösbogár" gyerek, hasonlít rá színe is. Hátha chipes, akkor megtudni.

Szerintem is vándorpoloska gyerek (poloska = büdösbogár).
Itt van kép róla: https://www.edenkert.hu/novenydoktor/gyumolcsok-es-zoldsegek/vandor.../5696/
Sajnos érési időben tudtommal nincs olyan olyan szer, amivel permetezni szabad.
Kézzel le kell szedni. Én egy befőttes üveg aljára egy kis Diesel-t öntök és abba pöcögtetem le...

Telitalálat!!!
A fene az arculatát, most eddig a lepöcköléssel harcoltam ellenük, illetve gondolkodtam a légpuska bevetésen is...
Igazából, ahol elérem, megpróbálom rászoktatni az elfogott példányokat az alkoholra, ami a gyűjtő üveg alján lesz. Érdekes, mert reagál ám a közeledésre, gyorsan átviharzik a gyümölcs túloldalára, tud szaladni rendesen. A szőlőn egyelőre nem látok poloska fertőzést, az megint egy másik fajta, az ún. büdösbogár, ami zöld színben jelenik meg és a levelek fonákjára rakja elképesztően szabályos mértani formákat mutató petecsokrát. Amikor kikelnek, úgy rajzanak, futnak szanaszét, hogy az félelmetes. Mivel egymás mellett van a lugas, barackfa, így csak átkozódásra és kézi elhárításra van már módom...

Érzékeny dolog lehet ez a barack. A szomszéd is a fa alatt él. Permetezi örökké, szedeget róla kézzel valamiket, ecsettel kenegeti a leveleket, meszelgeti a fa törzsét, most valami fehér lepedővel beárnyékolta, és mikor beérik, szokott rajta lenni 8-10 barack. Anyámék az ezeréves fához senki nem nyúlt semmivel soha és rogyásig terem....

Erősen fajtafüggő a dolog. Az agyonnemesített nyavajákra elég rosszul ránézni. Volt a kertben ilyen, katasztrófa.

A tavalyi évben egyetlen barack se volt a fán, előtte 2, azelőtt 3 szem...
Most azért van, szerintem simán meg tudjuk enni, mert most se túl sok, pedig a dzsemje fantasztikus. Sajnos nem tudom a fajtát, mert ilyent vennék, annyira jóízű.
Amikor termés sincs rajta, akkor legalább árnyékot ad a környezetére és nem ég ki a föld.
Jövőre még szőlőt telepítek erre a falat kertre, úgyse használjuk semmire a parlagos részt. Végre elkaptam a szőlő gyökereztetést. Minden évben próbálkoztam és most egy része beválik, úgy tűnik.

Az alkohol jó erre is, csak drága, gyorsan párolog, még a rézelőt is sajnálom a poloskára.
Én az üveget előbb a poloska alá teszem és csak utána nyúlok felé, mert közeledésre hajlamos leugrani.
Nálam is van vándorpoloska, barna és zöld poloska is.
Most a barna a cseresznyét szívogatja, a sérülésre meg jön a gyümölcsmonília
A sárgabarackon nem okoz gondot, mivel már vagy négy éve folyamatosan lefagy tavasszal
Van hét nagyobb kajszi fám, de nincs hét barack rajta.. Valószínűleg kivágom őket, talán ültetek egy Auróra kajszit egy védettebb helyre és azt megpróbálom megvédeni a fagyástól.
Az Auróra jóízű és sarka rezisztens, ez a vírus is mindenütt ott van, a környéken minden nem rezisztens fa vírusos.
Az őszibarackok nálam egész jól tűrik a tavaszi fagyokat, azt inkább az aranyos rózsabogár eszegeti
Az érzékenyebb szőlőfajták fürtjeit hálózd be termésvédő hálóval.
Egyébként, ha tudsz oltani van vagy 40-50 szőlőfajtám (főleg Orosz, Ukrán, USA nemesítésű) és néhány jó alma, körtefajtám, amikből tavasszal tudok oltóvesszőt adni néhány fórumtagnak.
Ha valakit érdekel, akkor privátban megbeszéljük.

Ahogy láttam, nekem is mindig a tavaszi fagy tett keresztbe, a virágok most is egy nap alatt bebarnultak, gondoltam, most se lesz semmi. ehhez képest most jó.
Én február közepén metszek és a gyökereztetésre szánt vesszőket egyik oldalon méhviasszal lezártam, aztán Borisz tanácsa szerint vízbe raktam - régen is így csináltam és olyan kis hajszálgyökerek lettek, nem csoda, hogy fele se maradt meg kiültetve. Tavaly megpróbáltam virágcserép, stb. egy se lett jó. Most ezt a Duholszki (?) fajtát szerettem volna meghonosítani, egyet tavaly kaptam gyökereset, azon majdnem lett már kötés, aztán mégse lesz, gyenge is még. A levele nagyon világos zöld volt, aztán egy része - szerintem - az erős napsugárzástól bebarnult, 1 része lehullt. Kapott egy kis vasgálicos iniciálást a locsolóvízbe, hátha segít a zöldelésben. Ha megmarad, jövőre lesz már valami konkrét... Fantasztikus szőlő, ettem belőle a Kollégánál, aki termeszt több félét. Most a régi, félig bevált módszere szerint csak vízbe raktam a vesszőket és május elején kiraktam őket. Mind elpusztult az ukrán fajták. A másikat, ami az enyémből lett gyökereztetésre, kiraktam a jóidővel egy homok-virágföld kombóba, vödörbe. Olyan szép gyökereket eresztett a 4 vessző, hogy csudájára jártam. Ezek most szépen, már a helyükön cseperednek. Az a jó ebbe a szóló kísérletezésbe, hogy érdemi eredmény 2, inkább 3 év múlva várható, így van mire reménykedni...
Ha megleszünk, jövőre majd szekírozlak néhány vessző okán...

Így csináltam, kb. 7-8 db megboldogult az üvegbe esve.
Délután megint átnézem a gyümölcsöket.

Nem Дубовский Розовый/Dubobszkij Rozovüj (lefordítva Tölgyesi Rózsaszínű) vagy van még pár átirata...
Az nálam nem akart megmaradni, úgy néz ki, hogy az idén sikerül.
Az idei rendelés postázásakor -15C körül volt Ukrajnában, a vesszők egy része megfagyott
A Dubobszkij is valami alsó rügyből a föld alól hajtott ki.
Csak akkor ültesd saját gyökerén a szőlőt, ha erősen homokos a talajod.
Adhatok Teleki 5C K20 alany klónt, amit gyökereztetsz, utána 1-2 év múlva oltasz vagy kézbenoltással egyből az oltott vesszőt gyökerezteted.
Nálam működött a vízben való gyökereztetés.
Én azt csináltam, hogy két rügyes vesszőt gyökereztettem, a többi rügyet oltásra használtam el (általában négy rügyes vesszőt adnak), valamelyik csak megmarad...
A saját gyökerén lévőt az alanyok közé ültetve később legalább két különböző helyen levőbe átoltom, utána majd kiásom.
Agyagos talaj van nálunk, a filoxéra levéltünete sok környékbeli szőlőn látszik.
A szőlőmben még nem láttam, de biztos ott van.
Na, megyek a szőlőbe rotálni, nő a gyom...
Terv szerint ősszel kisállat legelő fűkeverékkel ültetném be a sorközöket és a libáim utána karbantartják

Nálunk megjelent a rosszindulatú tapló gomba az almafa törzsén, amit csak letörni tudunk, de sajnos a fát átszövi és lehetséges, hogy évek kérdése, hogy mikor adja fel a fa. Idén ugyan van rajta valamennyi alma, de nagyon kevés ‒ korábban több ládányi is lejött róla.
A szőlő levelei ugyan rücskösek maradtak, de úgy tűnik, hogy sikerült a fertőzést megállítani permetezéssel.
Megjelentek levéltetvek is, amikre mennek a hangyák, amik, mint kiderült, eléggé tudnak harapni is.
Van nálunk: kékszőlő, dió, alma, birs, fehér málna, vörös málna, szeder, naspolya, csalán, paradicsom, cukkini, zöldhagyma, fokhagyma, levendula, krumpli virágládában, valamint idén már mák is.

Nem a tapló betegíti a fát.
Annak a jele, hogy eleve beteg a fa. A fűrész gyógyítja.

Nem, a sérüléseken keresztül megfertőződik a fa, és kezeletlenül (de gyakran kezelve is) elpusztítja a fát.

Most akkor elmondtad ugyanazt, mint én: a beteg fán van a tapló.
Örülök, hogy egyetértesz.
És nem értem, miért írtad, hogy: NEM.

A libák nem szüretelnek idő előtt? Gondoltam valami jószágot kéne fűnyíró helyett alkalmazni, de kb. úgy járnék, mint egy régen elment ismerősöm, nagyjából 20 éves volt a libája.
Soha nem jutott eszébe, szíve sem hozzá, hogy levágja, a barátjává lett.

Elnézést, hogy nem válaszoltam, szedegetős, alkoholba fullasztásos lett a védekezés.
Az alsó, középső - itt létra - magasságig elérem a gyümölcsöket, ott járőrözök napjában 2x.

Vagyunk ezzel így. Én sem vágnám le egyiket sem. Disznót is úgy vágtunk, hogy volt egy jó szomszédom, nála nevelődött, és nála vágtunk. Ő ertett is jól az állathoz, és szerette is. Vágni is úgy vágott:
Semmi visíttatás, rángatás. Kucukám-kucukám, Sanyi, most itt támaszd meg, gyors szúrás, szinte hang nélkül múlt el az élet. Még így sem örültem, de így már elviselhető.

A fa nem beteg, ha a szél letör egy ágat, vagy nekimegy valaki kocsival, fűnyíróval, hanem sérült. Lekezelve a sérülést nincs esélye a taplónak.

95 tájékán édesapám beteg lett épp disznóvágás előtti este, ereje nem sok volt reggel. A disznóvágás már "el volt intézve" , előző nap rendesen rákészültünk. Akkor még volt tél, szép nagy hó volt. Így kelletlenül de szólni kellett a 3. szomszédnak aki hentes volt, ugyan vágja már le a disznót. Apám az ágyat nyomta, nem engedtük le. A hentes 5 órakkor megérkezett, és hát a szokás szerint némi pálinka lett fogyasztva. Fél 6 felé a disznó is előkerült. Sikerült is a szúrás, már a vér rotyogott, bementünk még pálinkázni. Hoztam a meleg vizet meg a gázpalackot. A disznó meg úgy gondolta utoljára legel egyet. Eltűnt. A nagy hóba még 20-30 métert ment lefelé a szomszéd telkén. Persze hamar meglett. Nehezen de visszahoztuk.
Aztán már a pörzsölés eseménytelenül zajlott, közbe édesapám már vállalta a további teendőket - az ideg nagy dolgokra képes.

De itt mág nem ért véget a történet. Mert hát előkerült a sztori pár hónap múlva egy hasonló esetről a helyi kocsmába. És a hentes mesélte hogy mi is így jártunk- apád megszúrta, már süét a vér oszt elment a disznó legelni.
Mondom ájjj... Apám beteg volt ha emlékszik, egy jó szomszédunk egy hentes szúrta ha emlékszik, ha emlékszik ha nem - fordultam a csaposhoz- kérek egy korsó sört meg egy unicumot Ant* bátyámnak. Az öreg meg csak vörösödött...

Kisgyerekként a disznóvágás nagy élményem volt. Magamtól felébredtem 4 óra körül, jött a böllér a fatüzeléses tekerős perzselővel. Gyorsan felöltöztem, az utcán elszaladtam 200 métert, ott befogtam a fülem, hogy ne halljam a disznót panaszkodni, aztán rohanás vissza, mert a perzselést ki nem hagytam volna. Aztán apám kicsit ledarálta az egyik kezét a darálóval, de alig érezte, az alkohol segített... Arra emlékszem, olyan disznó - mindig csak egy - nevelődött nálunk, hogy a színe miatt nem néztük csak agárnak. Ételmaradék...? Olyan nálunk nem volt. A disznónak külön főztünk.

Ha már disznóölés. Segítőnek mentem. Kötél a disznóra kötve ólban, mi többen kint húztuk kifelé, de nem jött. Erősebben húztuk, nem jött. Még nagyobb erővel, összedőlt a deszkából készült disznóól. Helyzetelemzésnél kiderült, hogy a kötélen volt egy csomó, ez beleakadt stabilan a deszkába azért nem jött kifelé a disznóval, csak így mindenestől.

Ami elszárad rajta, azt levágjuk, de amúgy hagyjuk, amíg még bírja, mert jó fa, fel is lehet rá mászni az őszi szedéskor, csak hát idén tényleg feltűnően kevés alma lett rajta.

Minden fának megvan az éllettartama -és minden vuduvarázslat és tapasztalatnak nevezett hit ellenére működik.
Eljön az az év (néha kettő is egymás után), amikor feltűnően jól terem. Na, utána jön a gyors leépülés. Akkor kell másik helyette.

A szőlőt eddig nem szüretelték, de az almát nagyon szeretik, felugrálnak, hogy elkapják a csőrükkel az alsó ágat, ezzel megrángatják és néha lepottyan egy alma, amit megesznek, hullott alma nincsen nálunk.
Nem tudom, hogy jöttek erre rá, de nagyon vicces.
A lehullott körtébe szilvába néha belecsípnek, de nem a kedvencük
Még van ló, racka juh, kecske - fűnyíróként a csümölcsősbe ezek kizárva, mind szüretelnek.
A tyúkok is, de az már nincs, pár éve levágtam a maradékot, nappal elvitte a róka.
A libákat nappal nem bántja a róka, aktuálisan 11-en vannak, van egy 10 éves köztük + még egy kedvenc gúnár és tojó, őket nem bántom.
Egyébként kedvelem őket, jó fejek, de a liba-leves/sült, libatojás is nagyon finom, épp most főzök 6db tojást.
A lovon, disznón kívül levágom a többit, a libákat sajnálom leginkább levágni.
Volt disznónk is, értelmes egy jószág, vágás előtti este lefényképeztem, szomorú volt, teljesen másképp viselkedett. Szerintem tudta, hogy vége lesz.

Sziasztok!

Ti hogy fognátok neki egy lakás kiürítésének, hogy ne a lomtalanító céget gazdagítsátok?
Bútorok, rengeteg könyv, és sok csetresz.
Egy ismerősömnek 200.000,- Ft ba került egy hasonló akció, én spórolnék inkább.

Nagyon nem mindegy, hogy falu,város, esetleg főváros viszonylatban kell gondolkodni. Saját tapasztalat:
Pár ezres lélekszámú faluban volt munkatárs kisteherautóval, pár segítővel többszöri nekifutásra kiürített egy lakóházat. Csak a könyvek 15 sitteszsákot töltöttek meg.. A kutyának sem kellettek, senkinek nincs helye, iskola, falukönyvtár is elutasította-maradt a leadás. A bútorok ruhák,szegényebb helyre kerültek, az alkalmi segítőkhöz. Konyhai dolgok, kerti szerszámok,kazán, vasanyagok, tüzelő, és más rengeteg "csetresz" a szállítás ellenértékébe beleszámítódott+ 100.000Ft