Az elektrolitban lehet titok. Talán nem csak hidrogén és oxigén termelődik, hanem más gáz is.

Kedves mindenki!

Itt a nagy hiba az emberek sokaságában...mindenki okos, mindenki számol!
Nem érdekel, hogy ki mit gondol, én az tudom, hogy amit én láttok, és mérek...és azok a számok pedig fedik a valóságot. A méréseket nem én végeztem el, én elkészítettem a cuccot, és egy elektrotechnikusnak adtam át, aki elvégezte a méréseket, nem tudom hova rakta a mérőműszert,és mit mért, és őszinte leszek nem is érdekel, a lényeg, hogy ezeket az adatokat adta át, ezeket mérte, és én HISZEK neki.
Ő készítette az elektronikát, ami azóta is jól működik!

A másik dolog, hogy nem az érdekes a dologban amit írtok sokan, az az, hogy ennyi meg ennyi idő alatt bontja el.......azon adatok szerint mait ismertek.... de elég sok olyan ismeretanyag van, ami ezt megcáfolja!

Amúgy nem egyszer előfordult, és most sokan fel fogtok hördülni, hogy a lőré "eltűnt" a tartályból - és azért írom tartálynak, hogy ne legyen gondotok, hogy most mi a cella, és mit minek nevezünk.

Ha bárkit érdekel a cucc, jövő hónaptól fent élek Pesten, és bárkinek meg mutatom szívesen, elvégezheti a méréseket, amit csak szeretne.

Mint írtam is én nem vagyok szakember (mint itt oly sokan) és nem tudom mi miért történik (legalábbis olyan mélységig, mint itt sokan előadják, bár a google nekem is a barátom, szóval én is tudnék sok okosságot beollózni bárhonnan), és egyszóval nem is érdekel. Azt látom, hogy a folyadék elég gázt ad, az autóm kevesebbet fogyaszt, jól megy, és a kipufogó fél évente cseréjén kívül semmi gondom nincs vele.

ez a lényeg, nem az, hogy ki mit mér. Biztosra veszem, hogyha egy kicsit eldobjátok az oly szeretett tankönyveiteket, és csak arra figyeltek, hogy mi a cél, és azt elérjétek, sokkal jobb eredményeket érnétek el, mint bárki a világon.

Szerintem azt a tudást ami nálatok van nem arra kellene használni, hogy egyből megcáfoljatok mindet, hanem arra, hogy amikor van egy jó eredmény azt bizonyítsátok!

Az én készülékemről van részletes tervrajz, amit el tudok küldeni bárkinek, kivéve a kapcsolásról, mert azt nem én csináltam, de rajta vagyok., hogy megszerezzem. De....ha elküldöm valakinek, az építse is meg....és utána térjünk vissza a témára, és "mérjünk".

Kíváncsi vagyok hány ember építi meg, figyelembe véve, hogy nem kevés összegbe került nekem is.....bár a költségek java része a több év alatt tevődött össze!

És köszönöm a hozzászólásokat, mert legalább rájöttem, hogy miért is nem írtam eddig sehova semmit, mert mindenhol a negatív visszajelzést kaptam 2 évvel ezelőtt is.

üdv mindenkinek

Szia!
Szeretném én is lezárni az ilyen meddő vitát van olyan tény amit nem lehet "csodával" átlépni! 0,5liter vízből akárhogy is variálod a bontót és akárhogyan is szervezed hozzá az elektronikát elviheted a vezetéket egészen Moszkváig is akkor sem lesz belőle több gáz!
Ez pontosan olyan hogy veszel egy 1m2 lemezt de te azt állítod hogy felhasználtad egy 2m2-es lyuk lefedésére!
De ha tudsz varázsolni akkor meg azt nem értem hogy miért nem vagy te milliárdos hiszen ha a vízből több mint dupla mennyiségű HHO tudsz előállítani akkor megy ez a pénzel is nem?
Az hogy a "megbízható" műszerész milyen adatokat adott meg neked AZ CSAK NEKED! Hangsúlyozom NEKED elfogadható nekünk itt meg simán fantom számok! Ez nem azért van mert TE írtad hanem mert ezt rajtad kívül még senkinek sem sikerült DE még közelítő eredmény sem! olvasd el a kettővel előttem szsrobert hozzászólását valószínűleg ő sem az elsőt csinálja! és hol van a 2,5 liter meg az a 3,2 A amit leírtál. De mondhatnám azt is hogy nézd meg egy profi gyártó adatait olyanét aki csak ezzel foglalkozik és rájössz! Te alkottál egy "verseny autót ami termeli az üzemanyagot ők meg még a velorexet árulják arany áron" Én a helyedben azért raktam volna fel egy videót pont úgy ahogy ezt sokan megtették közülünk a hozzászólásuk igazolására! Az internet pont erről szól sokaknak, hogy minden felelősség nélkül bármit leírhatnak és amikor azt a választ kapja "na ne má ez nem igaz" ahelyett hogy bizonyítaná az igazát megjátssza a sértődöttet. Ha viszont nem érdekel hogy másnak mi a véleménye akkor minek írsz?
Nos addig egy dologban igazad van abban hogy jobb volt hogy eddig nem írtad le sehova mert nem mosolyogtak rajtad.

Még egy dolog. Azt hiszem talán én vagyok az egyetlen aki mielőtt megvitatja a dolgokat tesz fel egy videót amit meg lehet vitatni és kizárólag azért hogy azoknak segítsek akik megakadtak vagy most kezdik és nem próbálok semmit eltitkolni! Hidd el én is tudnák neked olyan mérést VIDEÓN mutatni ami még a te eredményeidet legyűrné de azt csak csalással tudnám de én ilyet nem akarok. Ha jól tudom ez a fórum arról szól hogy segítünk egymásnak a vízbontóval kapcsolatban felmerült gondokat megoldani és a hangsúly a "segítségen" van!

Engem érdekel a szerkezeted, összehozunk egy találkozót.

Ma végre összeraktam a szárazcellámat, igazából a kivezetéseket elfelejtettem a lemezeken kivágni, így kénytelen voltam más megoldáshoz folyamodni, forrasztottam rá vezetéket, azonban rozsdamentes acélra nem lehet közvetlen ónnal lágyforrasztani, csak miután ezüst keményforraszt kapott a felület.
Ez a cella nem autóba lesz, inkább forrasztáshoz, hegesztéshez, vágáshoz, de elsősorban jelenleg teszteléshez.
NaOH-t nem találtam itthon, csak KOH-t, de ez is megfelel a célnak. A cellám 19 lemezből áll, a 10. lemez az egyik pólus, a másik pedig az első, illetve utolsó (gyakorlatilag párhuzamosan kötve a két oldal).
Nagyjából 10% a KOH a desztillált vízben, először csak hab jött a cellából, semmi más. Később magától abbahagyta, és működött, ahogy kell neki. Az előző (nem száraz) cellámhoz képest sokkal jobb, nyilván a nagyobb felületű, és több lemez miatt. Jelenleg csak teszteltem egy hegesztőről + félutas egyenirányítóról (PWM-et majd később, egy normális táppal együtt kap).
Ezzel a gázmennyiséggel már lehet valamit kezdeni, kisebb dolgokat simán lehet keményforrasztani. Egyelőre remekül működik, kap még egy kis tuningot, amint kitalálok valami megfelelő tápegységet hozzá.
Az egyik képen látni, hogy mi történik, amikor visszaég a csőben a gáz. Igazából semmi gondot nem okoz, tekintve, hogy van visszaégésgátlóm, csak zavaró, hogy ezt minden kikapcsoláskor produkálja.
Videó: Bővebben: Link
Jövő héten remélhetőleg be tudom fejezni, maximumon szerintem 2x ennyi gázt is ad majd.

Van itt még egy bónusz videó, itt feltekertem majdnem maxra a szabályozható toroidomat, így már érezhetően a cella is meleg lett (40 fok kb) egy idő után, de a láng 8-9 centi hosszú lett, és simán tudtam darabolni a vasfűrészlemezt is. Még annyit, hogy nagyjából 1,3 liter elektrolit van a cellában.
Bővebben: Link

Szia! Ha legközelebb forrasztani kell használj RO55-öt és simán meg lehet forrasztani a rozsdamentes lemezt! Én is azt hittem hogy nem megy aztán kipróbáltam mert előtte én a rézhez csak ezt használtam és úgy futja végig az anyagot ahogy elő van írva lehet hogy párszor be kell kenni de biztos hogy végigfutja.
Egy csomó dolgot csináltam már savállóból amit elektromosan is csatlakoztatni kellett és mindig sikerült ezzel megforrasztani.

Utána nem támadja meg a forraszt és a rozsdamentes lemezt az elektrolit? Anno egy napkollektort gyártó cég munkatársa azt az infót adta, hogy rozsdamentes szerszámokat használnak, mert a normál vas/acél szerszám érintkezve a rozsdamentessel azt "megfertőzi", és utána felerősödik annak korróziója.

Szia!
Az a helyzet hogy az RO55 gyenge foszforsav tartalmú.
A saválló lemeznek ezt nemhogy bírnia kell hanem arra készült hogy savas anyagokat szállítsanak és tároljanak benne! A forrasz anyag már egy másik dolog mivel a zink nem egészen (sőt egyáltalán nem )saválló csak is külső az elektrolittel nem érintkező részen lehet használni! Az hogy a cink ~2 év alatt "kifejlesz" magán egy oxid réteget még nem jelenti hogy a fém alatti kapcsolatot is megtámadja. Lásd tűzi horganyzás!
Az saválló anyagot azért kell kezelni ha szénacél szerszámmal történik a megmunkálás mert a felületre tapadt vas kezd el oxidálódni és ha eléri a savállót oda is bemegy a rozsda. Kémiailag nem tudom a folyamatot de a celláknál ezen segít az ecet azt hiszem valami olyan folyamatot produkál hogy leköti a fémben a vasat mivel azt oldja. A lényeg nálam még nem rozsdásodott a forrasztás után semmi!

Hali!
Passziválásnak hívják, és a citromsavat általánosan használják erre a célra.Itt többet is megtudhatsz róla: Bővebben: Link

Üdv Mindenkinek!

Hosszasan bele olvastam a hozzászólásokba és sok hasznos infót találtam!
Remélem én is szolgálhatok néhánnyal!
Némi előtanulmány után neki kellett állnom saját kezűleg HHO-t építeni, mivel jól megjártam egyel...
Egész kicsit csináltam próba képpen hulladék anyagokból. Száraz cellás, 1mm Ausztenites saválló anyagból(nem mágnesezhető), 5X8cm hasznos felületű, 21 lemezes. Elég ritkásra vettem a szabad cellák számát: -NN+NN-NNN+NNN-NN+NN-
A szódabikarbónás oldat is sűrűbbre sikeredett 5%-nál így egy idő után erősen melegedett a generátor alsó része. Szükségesnek látszott hűteni a folyadékot így első lépésben szivattyút építettem a rendszerbe. Ennek más oka is volt, éppen az amiről itt sok szó esik, hogy adott felületet, hogyan lehetne minél jobban kihasználni gázfejlesztésre. Olvasottakból kiderül, hogy az ultrahang/ mechanikai rezgetés nem igazán előnyös a gázfejlődés növelésére. Én egyszerűbben gondolkodtam és a víz áramoltatásával képzeltem el a hatásfok növelést.
Jelen esetben méréseim szerint a gázfejlődésre semmilyen hatással nincs az elektrolit kényszer áramoltatása. Egyet viszont elértem vele, sikerült visszahűteni a túlhevült HHO-t! Így most a kiegyenlítőtartályban összpontosul a víz hője, de ez fokozható leenne kisméretű saválló hűtővel és ventillátorral.
Tudom, nem cél a hőfejlesztés... De bizonyos esetekben hasznos lehet az elektrolit hűtése.
És, hogy mit tud a mütyűr. 2perc 20 másodperc alatt 3,5dl gázt termel- hirtelen ilyen méretű mérőeszközt sikerült készítenem.. Aki akarja matekozza ki 1 percre eső mennyiséget.

Pattkolttojástól kérdezném, hogy a videójában szereplő, PWM által növelt rezgésszám, adott felületnél ténylegesen nagyobb hatásfokot eredményez-e? Illetve magának a frekvencia növelésnek van-e más haszna?

Az áramoltatásról is volt szó régebben, az is megoldás. Nekem is elkezdett forrósodni a cella, amikor feltoltam maxra a hegesztőt, csak attól tartok nincs az a szivattyú, ami kibírná a meleg lúgot, pedig egy kis hőcserélővel nagyon sokat lehetne javítani a gázképződésen. NaHCO3 helyett inkább NaOH-t érdemes használni (esetleg KOH-t), minden más anyagnál problémák léphetnek fel.
Bővebben: Link

Szia kényszerkezdő!

Ha megengeded, akkor segítenék egy kicsit, de több mindenbe bele kell kotyognom! Vegyük sorba.

1. Kezdjük a lemezek konfigurálásával. A Te kiépítésed, mint írtad a következő:
-NN+NN-NNN+NNN-NN+NN-

Az én javaslatom pedig ez lenne:
+nnnn-nnnn+nnnn-nnnn+

Magyarázat: a tápfeszültség annyi felé oszlik, ahány "cella" adódik a két táplemez közötti részben. A legjobb hatásfok akkor van, s ezzel a legkisebb hőfejlődés is, ha megtaláljuk az optimális cellafeszültséget, ami kb. 2-2,5V körüli érték. Ennél alacsonyabb is lehetséges, de akkor nagyon kicsi a gázfejlődés, bár melegedésnek nyoma sincs olyankor. Ez a valamit-valamiért módszer.
A Te esetedben, ha 12-14V körül van a feszültség, amivel a bontót használni szeretnéd, akkor a bontóban a vegyes számú semleges lemezek miatt egy része aránytalanul nagy cellafeszültséggel dolgozik és viszi az áram nagy részét, rettenetesen rossz hatásfokkal és hatalmas hőképződéssel, a többi ugyan (ahol a 3 semleges lemez van) viszonylag jobban érzi magát, de még azoknak is túlságosan magas a cellafeszültsége (tudod, bármely két egymás melletti lemez között mérhető feszültségről van szó).

2. A szódabikarbóna sokak szerint jó elektrolit, de az ajánlott mégis csak a NaOH, vagy KOH oldat. Ennek egyszerű a magyarázata, mivel a szódabikarbóna esetében nem csak hidrogén és oxigén keletkezik, hanem pl. CO is, ami nem a legszerencsésebb dolog. Persze most a kollektív felhördülést hallom lelki füleimmel, de ki fogom bírni.

3. Az 5 X 8 cm hasznos lemezfelület gondolom oldalanként ennyi, tehát a 21 lemezes változat esetén 19 X 40=760 cm2 a bontásban résztvevő összfelület. Ha megfogadnád az ajánlott elrendezésemet, s kipróbálnád KOH oldattal, akkor jelentősen növekedne a gáztermelés még ilyen kis felület esetén is, sőt a hőtermelés is a töredéke lenne a mostaninak. A habzásról nem írtál ugyan, de szerintem van rendesen az is. Ezzel kapcsolatban azért megjegyezném, hogy a meleg bontó hatásfoka valamivel jobb, mint a hidegé. Az optimális hőfokot én kb. 50 C fokra saccolom.

4. A PWM frekvenciája az én méréseim szerint nem befolyásolja jelentősen sem a hatásfokot, sem pedig a gáztermelést. Tapasztalatom szerint viszont az alacsonyabb frekvencia tartomány kedvezőbb (70-300 Hz). A PWM-et elsősorban a bontó áramának a korlátozására használom, mivel azt közel stabil értéken tartja.

5. Írtad, hogy: "Jelen esetben méréseim szerint a gázfejlődésre semmilyen hatással nincs az elektrolit kényszer áramoltatása. "
Ezzel egy kicsit igazolva látszik az az állításom, miszerint a bontóban az elektrolit szintje működés közben lényegesen lecsökken, de az áramfelvétel, vagyis a bontó árama nem sokat változik akkor sem, ha kényszerkeringtetéssel telenyomatom elektrolittal. A gáz sem lesz több ettől. Amúgy is kialakul egy természetes áramlás a rendszerben, mert valamennyi elektrolit kissé (nem nagyon) habosan ugyan, de inkább csak olyan buborékok által továbbított elektrolit formájában megtörténik.

Remélem segítettem!

Üdvözlettel: patkolttojas

Szia! Bocs hogy bele kotyogok de mintha azt írtad volna hogy "hulladék anyagból csináltad?
Lenne egy egyszerű javaslatom készíts még egy pontosan ilyet és kössed őket elektromosan sorba! A csöveket meg párhuzamosan és láss csodát

Patkolttojás!

Köszönöm a gyors és kimerítő választ!
Éppen mozgásban vagyok, mert csináltam időközben egy nagyobb, komolyabb HHO-t- megint csak hulladékból. Ez alapelv nálam, sok-sok értékes anyag van kidobálva
- külön fórum téma lehetne...
Rövid leszek mert még össze kell raknom, be kell kötnöm és a kocsiba is jó lenne beszerelni, hogy holnap tesztelhessem.
Egyébként 2D Corolla lesz az áldozat ami tán a legideálisabb mert ez még'93-s lévén még nincs agyon tömve elektronikával.
Nos a furcsa elrendezésű HHO-m azért lett ilyen mert ennyi anyag volt hozzá! Gondoltam, hogy 2 demleges cella meredek vállalkozás, de épp nem volt több anyag.
Aztán sikerült nagyobb táblát szerezni a MÉH-ből és így megcsináltam 18cmX9cm hasznos felületű 13 lemezes kivitelt ami a rövidebb részén áll.
A bekötését és kialakítását a lehető legegyszerűbben és lekkisebb anyagpazarlással alakítottam ki, így már nem lesz gond a tetszőleges bekötéssel sem. Én elsőre a 3 semleges kiosztást gondoltam. Így is teszteltem és nem melegedett(12v/ 60AH akksi+ 30 amperes akksitöltő fullra kapcsolva, ami emlékeim szerint 15V és 17A áramerősséggel dolgozott a HHO-n mérve)!
Kicsivel összekapcsolva már érezhető volt a hő és a komolyabb gázfejlődés. Melegen pontosan 1 perc alatt tudtak együtt 3,5dl-t!
Ez még mindig kevés volt a rotakapa életbentartásához, bár egy ideig pöfékelt...
Úgyhogy a maradék 0,6mm lemezből betoldottam 4db-t és két 1mm-t. Tehát 19 cella áll majd rendelkezésre és tetszőleges kiosztással variálhatok.
A kicsin csavarral oldottam meg anno a + - rögzítést- az nem jó megoldás kísérletezni. De hát folyamatosan tanul az ember.
Hol lehet beszerezni KHO-t illetve NaOH-t? Felénk még csőcsatlakozót is alig tudok összevadászni nem, hogy vegyszereket!
Egyébként az esővízből ülepített desztvíznek való "szépen" barnul és habosodik- ahogy írod is.
Mondjuk a hab lenne a legkevesebb, mivel a buborékoltatóig nem jut el.
Tudtommal a barnulás 2 fő ok miatt van. Egyik a nem megfelelő anyagú cella, másik a nem vegytiszta desztvíz. Persze mindkettőre lesz megoldás, de most csak ennyire futotta.
Elöljáróban ennyit.

Köszi még egyszer!

Szia svgyula!

Tényleg hulladékból készült a csavarokat és csatlakozókat kivéve!
Azért is lett ilyen csökevény és felemás bekötésű!
Köszi a tippet!
Egyébként imént írtam, hogy csináltam immáron komolyabbat és együtt is kipróbáltam mit tudnak. Igaz párhuzamosan lettek kötve a vezetékek...

Collector!

Köszönöm a linket is!
Az biztos, hogy nem hátrány egy kis szivattyú és egy hűtő vagy hőcserélő.
Én elektromos AC-t használok- tiszta műanyag...,
Úgy néz ki az 50-60Cfokot bírja. Membrános rendszerű, visszacsapószeleppel és bizonyos nyomás után magától leáll. Karburátoros autóhoz való.
Szerintem ha időben be van kapcsolva akkor nem hevül túl a rendszer, kibírja a szivattyú és a HHO is!
Sima autó hőgombával automatizálni lehetne. De van a vastelepen hegyekben mosógép amiből ki lehet bányászni hőkioldókat...

Akksi aminek a töltése ingyen van? Talán a szomszédbol lopott áram megoldaná ezt a problémát!

Kedves Laaaaaaaaac!

Amennyiben 4 db. 12V-os klasszikus típusú akkumulátort Tesla által "kiötlött" kapcsolásban összekötöd és ezt egy elektronikával ellátod, akkor a megfelelő frekvenciájú kapcsolással áramköri kialakítással az adott pillanatban 3 akkumulátor pillanatnyi erejével feltöltöd a 4. aksit.
A 4. aksi mindíg másik a folyamat alatt, és ezáltal a 4 aksi egymást tölti fel bizonyos idő alatt.
Nyilvánvaló, hogy a 4 aksinak kell egy minimális töltöttségi foka legyen a folyamat rendes beindulásához, de ez eléggé alacsony is lehet.
Ennek a folyamatnak is kell idő mint normálisan az egy akku + töltő a hálózati áramról kombinációnak is, de a lényeg, hogy nincs szükség külső feszültségforrásra a 4 akksin kívül.

Üdv,
Robi.

Szia! Erről én is olvastam! De ott a kapcsolási vezérlést egy külső áramforrásról kapcsolják persze azt is hozzáteszi a bemutató hogy igen kicsi az áramfelvétele.
Ha jól emlékszem az egész annak az elvén működik hogy a gyors kapcsolás révén az elektronok nem érnek célba és a vezetékben megtett útjuk végez munkát mint elektromágneses impulzus. De biztosan ennél bonyolultabb az eljárás. Viszont az aksik ott nem töltötték fel egymást csak tartották a töltöttségüket.
Van egy film is az a címe "tiltott találmányok" abban is szerepel ez a Tesla találmány. Ott viszont azt is elmondják hogy az elektromos autójának a tervrajzát elvitte magával...
A mondás úgy tartja hogy neki volt egy autója amit nem kellet tankolni és reggel "bedugott valamit az elejébe" és azután beült és ment. Lehet hogy az volt a vezérlő elemek tápja!

Általánosságban ismét a témához.
Egyetértek mindazokkal akik a durranógáz fejlesztését valamint mennyiségének növelését egy ugyanazon kérdésként kezelik. ebbe a témában változatlanul beletartozik a buborékok leválasztása a fegyverzetekről.
Ezt ismereteim és meggyőződésem szerint az elemek mechanikus rezgetése vagy a gáztér vákumozásával tudom elképzelni. Nincs tudomásom olyan elektronikus megoldásról amely lerugdossa a bubikat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az nem is létezik de azokról nem láttam értékelhető videót sem.
A hangrezgésről csak annyit: szinusz hullámmal terjed más más frekvenciával egymást képesek erősíteni de kioltani is. A gépkocsi fémszerkezetében is előfordulhat de hol és milyen frekvenciával? Képes e arra, hogy a buborékokat leszakítsa. Akinek van kísérleti lehetősége próbálja meghatározni a legideálisabb frekvenciát és az nem biztos, hogy az UH tartomány.
:yes:

A levákumozást nem tartom jó ötletnek, mert akkor a buborékok mérete növekedik. Inkább nyomás alá kell helyezni a rendszert, de ez nem biztonságos, robbanásveszélyes is lehet.

Szia! Már többen írtuk hogy csak akkor van érezhető hatás ha közvetlen a motorba engeded a gázt. Az elején én is azt gondoltam hogy "jó az a légszűrőbe is majd beszívja a motor". Hát igen eredmény meg szinte semmi nem látszott belőle. Amit írtál, hogy vákuum alatt nagyobbak lesznek a buborékok na ezt át kellene még egyszer gondolni.
Feljön ugye a buborék ami gázt tartalmaz egy olyan közegbe ahol légritka tér van. Azt mindenki tudja hogy mi történik a lufival amikor felszáll- egyre nagyobb lesz és pukk. Hát itt is ez a folyamat. Amikor feljön a felszínre ott sokkal nagyobb teret tud kitölteni és egy pillanat alatt eltűnik mivel a folyadék felületi feszültsége nem bírja ki ezt a térfogat növekedést
A másik téma az volt hogy hangfrekvenciával lezavarni a lemezről a buborékot.
Amint már írtam a lemez felületén az elektrolízis során az atomok vagy a lemez rácsához kapcsolódnak vagy gázmolekulát alkotnak. a molekuláknak kell a tömeg ahhoz hogy a felszínre emelkedjenek (ezt elősegíti a folyadék feletti vákuum) az atomoknak meg kell a másik atom ahhoz hogy "elengedjék" a fémet ezt a kapcsolatot elég nehéz bármivel oldani mivel atomi szinten kapcsolódik a fémrácshoz.
Még egy dolog azt mindenki tudja hogy a víz légritka térben már 60 C° "forr" ez persze nem teljesen igaz ugyanis nem forr csak felgyorsul a párolgása ami a folyadék belsejében is áramlást indít el ezzel tud segíteni a keletkezett gáznak úgy hogy a vízpára buborékkal összekapcsolódva együtt jönnek a felszínre.
:yes:

Elvégeztem egy kísérletet aminek nem jártam még a végére. Talán hoz valami eredményt?
Melléklet: Bővebben: Link

Kedves Dusán!

Azt hiszem már tegnap megnéztem a kísérletedet. Még szerencse, hogy időben kikapcsoltad a vákuumszivattyút, mert különben a hab rendesen kijött volna a csövön, avagy bement volna a szivattyúba is. De a kérdésem a következő: Ha vákuumot használsz, akkor vaj'h több gáz keletkezik e a rendszerben, mint a nélkül? Nem tartom valószínűnek persze, szerintem ez csak költői kérdés volt, hiszen az áramfelvétel gondolom nem változott. Csak növekedett rendesen a habzásod, lévén nagyobb buborékok képződtek. De mi történik a gázzal a szivattyú után. A térfogata lecsökken ismételten, mivel a légköri nyomásra érkezik, ami nagyobb. Innentől kezdve a kérdés a következő, mi értelme lenne a vákuumnak? Csak egy plusz fogyasztót iktatnánk be a rendszerbe?
Mint videó végén Te is mondtad, az üvegben jól megfigyelhető a szintváltozás, ha kikapcsolod a szivattyút. De az a folyadékmennyiség honnan jött? Nyilván a bontóból, vagyis ott volt kevesebb ez idő alatt. Azért is nőtt meg a buborékok száma, hiszen több hely állt rendelkezésükre.

A korábbi videódon, melyen bemutatod ezt a bontót, ott is látni a nagyon intenzív habosodást. Az én tapasztalatom szerint ezt pont a rács okozza, ilyen mértékű habosodás sima lemezek (mondjuk úgy, hogy csak sima lemezek) használata esetén ritkábban fordul elő, pontosabban ott is, de akkor igen nagynak kell lennie az áramsűrűségnek. Értem ez alatt az A/cm2 értéket. A rácsról mintha nehezebben válnának le a bubik, mint a sima lemezfelületről, de ez csak a magánvéleményem.
Tudom, a kísérleted alapja nagy valószínűséggel a felület növelése, mellyel teljes mértékben egyet is értek. Mármint azzal, hogy kis méretben kellene nagy felületet létrehozni. Ha ez sikerülne, méghozzá oly módon, hogy a kis méretben a nagy felület érintkezzen is mindenhol az elektrolittal, az nagyszerű lenne. Bárcsak sikerülne valakinek "házilag" is megoldani!

Egyébként érdekes volt a kísérlet, köszönöm!

További jó munkát kívánok: patkolttojas

Nem tudom, ki, és milyen szivattyúval hozott létre alacsonyabb nyomást, de víz szivattyúzása seperc alatt tönkreteszi a vákuumszivattyúkat.
A megfigyelés, miszerint több gáz keletkezik, téves, az alacsonyabb nyomás hatására a gáz jobban tágul, mint a folyadék, ezért a térfogata is nagyobb, több gáznak tűnik, pedig valójában az közel ugyan annyi, mint előtte.

Dusán!

ez a video tetszett! Gratulálok hozzá, szép munka szép megvalósítás...... kíváncsian várom mivé fejlődhet ez még tovább

patkolttojas építő észrevételeidet köszönöm azt át kell gondolnom.Több gáz szerintem sem keletkezett de talán a gáztérbe való eljutását a vákum elősegítette. Ioncserélt vízzel készült az elektrolit ezért habosodik annyira.
Collector-t tájékoztatom,hogy szó sincs víz szivattyúzásról.
A keletkező gázteret úgy vákumozom, hogy a keletkezett gázt vízen átbuborékoltatva a befőttes üvegből a gázt szívatom le amit akár komprimálhatok is,-a rendszer adott.
A vákumszivattyú gáznemű közeget szállít.
Az üvegből azért áramlott vissza a folyadék mert a vákumot megszüntettem, de a cellával közvetlen kapcsolatban levő gáztér a maradék vákum miatt a folyadékot visszacsapó szelep hiányában visszaszívta.
Köszönöm az észrevételeket.

Szevasz. Megnézten a videót, elmondanám véleményem mitől keletkezik többnek lácó buborék! Valójában először én arra gondóltam a celában széthúzot buborékok okozák a töblet bubit de nem . Valóság azomban enél jóval egyszerűbb a következő vididetis megnézve egyértelmű a válasz a tartályon lévő pneomatikai csatlakozás nem megfelelő ez a csatlakozó elem. Amit használsz csatlakozót túlnyomásra tervezték, vákumban egyszerűen nemképes betőlteni a nekiszánt funkciót. Celában megfigyelted az áramlást ez természetes a felfele törekvő buborékok magukal viszik az elektrolidot aminek a hejére valamink kerűlni kellene ezért a középen feláramló elektrolid felérve kétfeleválik és visszafordúlva magával ragagy a cela két oldalán a bubikat mivel áramlási sebesége nagyobb mint a bubi felhajtó ereje. Vákum használatának néhány valós pozitívuma a következő: minden megtermet hho biztosan bejut a motórba, biztonságosabb mivel nincs túlgyomás, télen esetleges jégdugót képes átszívni a renceren. Képen láthatod a megfelelő csatlakozó elemet ez vákumban és túlnyomásbanis használható.