Fórum témák
» Több friss téma |
Nagy fába akarom vágni a fejszém.
A 2000-es RT évkönyv 26. oldalán található Tirisztoros ívhegesztőgép analógiáján egy szabályzót szeretnék építeni. DE! Ez a cikk már igen csak régi és elavult. Ezért a szabályzót PIC-cel szeretném vezérelni. Valaki csinált e már ilyen szabályzót? A két tirisztor már megvan.
A 10 V tápfeszültséggel az a baj,hogy nagyon kicsi lesz a szabályzó átfogási tartománya. Az eredeti kapcsolásban ezért van 24V-os trafó. A szabályzó tápláló feszültségét minél magasabb értékűre választod,annál nagyobb lesz az átfogási tartomány. Nyilván,ezzel együtt nő a veszteség a zeneren és az R2-R3 ellenálláson. A potival kapcsolatosan a leírásban szerepel néhány gondolat,olvasd el,majd ennek megfelelően válaszd ki az R4 és a poti értékét. Akkor fogod a legjobb eredményt elérni ha többfordulatú potit használsz,bár ez nem olcsó megoldás.
Ha PIC-el akarod megcsinálni,akkor lehet hogy nagyon nagy lesz az a fa. Nem tudom,hogy a fázishasítás programját mennyire bonyolult dolog a PIC-ben modellezni. De ha sok szabadidőd van,és szeretsz kísérletezni,akkor akár még össze is jöhet,bár még nem találkoztam e célból PIC-et használó kapcsolással.
Minden esetre drukkolok neked hogy összejöjjön.
Értem és köszönöm! Akkor kicserélem a trafócskát benne 24V körülire. A tegnap éjszakai 100wattos izzós teszt közben kiderült, hogy kevés lehet a tápfesz mert a poti max állásánál visszább esett a kimenő tápfesz ez esetben az izzó fényereje.
Leírok egy-két dolgot amit más is alkalmazhat a szabályzó építésénél:
Mindenképp 20-24V körüli legyen a vezérlés trafója, különben nem lehet a teljes teljesítményt kivenni a trafóból mert elfogy a vezérlés feszültsége. Az R4-es 33Kohm-os ellenállás trimerrel helyettesítve könnyebb beállítani a trafó legkisebb áramát. Én ezt úgy csináltam, hogy P1-en beállítottam a legkisebb áramot és próba hegesztést végeztem. Úgy állítottam a trimert, ami nekem még a 2-es pálcát szépen elvigye felizzás nélkül. Ezután a trimer le is lakkozható. A triak nekem BTA-40-es 40 amper, 700 volt és RD91-es tokozás. Elvileg jobban bírja az ilyen fokú igénybevételt. 2N2646-ost nem vettem mert a 3. ábrán látható alkatrészek megvoltak hozzá. Különben elég drága is ha jól emlékszem olyan 700 Ft körül van. Fojtó trafó nekem nincs és nem tudom, hogy szükséges lenne-e. Röviden ennyi remélem aki épít ilyen szabályzót annak hasznára lesz e pár sor. Üdv! djgombi
Újabb kérdésem lenne. Meglévő trafómat szeretném ellátni egyenirányítóval. Úgy tudom a Graetz után egy fojtó tekercs beépítése ajánlott. Szereztem egy 900W-os mikrohullámú sütő táptrafót. Annak a vasát gondoltam megtekercselni.
A kérdésem: milyen huzallal, hány menetet tekercseljek rá? Maga a trafó egy 4 kVA-es trafó vasára készült, de a tekercsekről semmit sem tudok, mert haveri alapon profik csinálták. Csak a kivezető huzalok érhetők el. Be van lakkal vákumozva az egész.
Nem tudom sikerült-e több infót kapni róla, de én úgy tudom, hogy n-csatornás fet tranyóról van szó, ami IXYS gyártmány.
Üdv.
Van egy egyenáramú hegesztő trafóm, a napokban szétégett a fokozatkapcsolója, viszont találtam itthon régi orosz tirisztorokat, abban szeretnék segítséget kérni, hogy miként lehetne szabályozni a teljesítményét tirisztorral a legegyszerűbben.
A legegyszerűbben triakkal lehet. Van egy jobb kép is róla értékekkel együtt de azt most nem találom.
Elég rossz minőségben de közben megtaláltam itt is HE2002/8.
Üdv!
Van 4db tirisztorom (T171-250) egy Viszék BHKV-600 (600 HC)-ból(3 fázisú, 6db volt benne). Azokkal szeretném megoldani a hegesztőtrafóm szekunder oldali szabályzását és egyenirányítását. Olyan megoldást találtam ahol 2 diódával és 2 tirisztorral van megoldva(félig vezérelt híd), de nekem csak a 4 tirisztor van. Volna valakinek ötlete, hogy a 4 tirisztor felhasználásával (teljesen vezérelt híd hogy tudnám megvalósítani? Olyasmire gondoltam mint ami a lap alján van. Csak hogy vezérelném? Bővebben: Link
Ezt valahogy elrontottam. Itt a link:Bővebben: Link
Van.
Szerintem teljesen vezérelt hidat nem sok értelme van csinálni ebben az esetben (úgysem folyik áram, ha a két sorbakötött eszköz közül az egyik nincs bekapcsolva, arról már nem is beszélek hogy akkor hogy kapcsolod be?). Viszont tirisztorból lehet diódát csinálni (ellenállás a gate és anód közé). Nálam bevállt, igaz hogy akkutöltőnek...
Üdv!
Már voltozott a dolog. 2 tirosztort elcseréltem 2 diódára. Most van 2db T171-250-es tirisztorom és 2 db D171-400-as diódám. Csak nem találtam olyan rajzot ami elnyerte vilna a tetszésemet. Most egy VISZÉK BHKV-600-as gép rajzát vadászom, mert a tirisztorok olyanban voltak. A szabályzó egy részét sikerült lerajzolnom, de sajnos használhatatlanul hiányos. Örülnék valami használható egyszerű rajznak.
Kérem, hogy ha tud valaki segitsen a the-300 heggesztő trafó kapcsolási rajzát tegye fel.
Ha nem túl sürgős, holnap megkeresem és beszkennelem.
Sziasztok! Olyan jellegű kérdésem lenne, hogy vannak hegesztő gépek amik 220-ról és 380-ról is működnek. Nekem is lenne egy co gépem és 380-ról megy gyárilag. Be lehet ezt kötni 220-ra? Vagy milyen rendszerü trafók vannak azokban a gépekben amik mennek 220-380-ról is? Van a belsejében egy nagy trafó három tekercsel. Gondolom van egy csillagpontja valahol közösitve? A három tekercsre meg megy a három fázis? Be lehet ezt kötni 220-hoz? köszönet a hozzászólásokért üdv
Amelyik trafó 220-380-ról is megy az nem 3 fázisú.
A 380 két fázisáról kap 380-at. Illetve egy kisebb menetszámú, de vastagabb huzallal tekert primer megy 220-ról.
Találkozott már valaki olyannal, hogy az itt is linkelt triakos szabályozóval ha leragad a pálca levágja a kismegszakítót? Meg nem emlékszem pontosan, de mintha 2-3 pálca lehegesztésére irreálisan sokat pördült volna a forgómorgó.
Ha a típusa meg van találhato rajz csökkent teljesítménnyel átkötésekkel működhet. De egyszerűbb ha
cserélsz valakivel.
Ha a köbzoli által javasolt 25 uf -dos üzemi kondi nem jön be, lehet az is hogy a triak eggyík fele nyugdíjba készül menni.
Most újra próbálgatom a szabályzót, és 50µF-os üzemi kondival ugyan úgy kiold a kismegszakító, szabályzó nélkül sose old ki. Mondjuk talán egy leheletnyit segített a kondi. Okozhatja az, hogy L1 L2 indukvitások nincsenek bekötve? Ha igen, akkor jó neki a pc táp kis toroid fojtói áttekerve?
A PC táp toroid fojtói nagyon kicsik nem lesz jó. Ha az üres járati áram felvétel 2-3 A fölött van akkor történik ez,tapasztalat. Így jártam én is, javasolták a fojtó beépítését. Elhagytam a triakos szabályzót, a szekunder körbe építettem, változtatható értékű nagyteljesítményü ellen állást (Elektromos targonca sönt). Vigyáz a nagyobb triakok is így járhatnak, nekem drága a triak.
Egy korábbi hozzászólásodban(#1123795) már céloztál arra,hogy a triac egyik fele hibázik. Ez bizony nem ritka , valószínűleg jelen esetben is ez a probléma. Ha ez előfordul, akkor a trafó egyenáramú gerjesztést kap,mivel a triacnak csak az egyik fele vezet az adott pillanatban és ez durva megközelítéssel olyan, mintha egyutas egyenirányítón keresztül kapna tápot a trafó. Emiatt természetes hogy leold az automata,hiszen a felvett áramot csak a tekercs ohmos ellenállása és a hálózat impedanciája korlátozza. Emiatt(is) jobb a szekunder oldali szabályozás. A gyári gépeknél sem terjedt el a triacos vagy antiparallel tirisztoros primer oldali szabályozás, talán okkal.
Pedig sokan írják itt hogy milyen jól működik nekik... Ha nem ragad le a pálca prímán megy, le tudom venni az áramot, akár 2-es pálcához is, nagyon kis beolvadásra. 25A-es triak van beépítve. Baj lehet hogy a trafó szekunderén egyenirányítás után van 2500µF kondi? Csatolt képen van az egyenirányítás kapcsolása. Mondjuk tényleg megviselt állapotba van a triak, az egyik lába letört, és a házára forrasztottam a vezetéket
Meg ha mondjuk szabályzás közbe lennének gondok, akkor azt mondanám, hogy meg is értem, de felcsonkolva, amikor elvileg alig kellene hogy beleszóljon a dologba a triak, úgyis kiold a kismegszakító, ha egy pillanatra leragad a pálca? Le kell próbálni ezek szerint másik triakkal. Talán van is egy 16A-es valahol... Nem lehet hogy azért nem terjedt el gyári gépekben ez a szabályzó, mert a hálózatra sok zavart csinál?
Ma kipróbáltam másik triakkal, és ugyan az volt az eredmény, viszont a fojtóval kísérleteztem kicsit, és ha egy pc táp szekunder oldali fojtóján a 2db 5V-os és 1db 12V-os tekercselést sorba kötöttem, már egész jól dolgozott(ebből 2db volt beépítve, ahogy a rajzon is van), csak minden 4.-6. leragadásnál kapcsolt le a biztosíték, eddig ahogy leragadt egyből lekapcsolt. csak a d=1mm-es huzal 6-7cm 3,2-es pálcával készített varrat után szép meleg lett. Valaki segítsen már, hogy mekkora vasmagra hány menetet készítsek primer oldali fojtónak, mert a leírásban nem találtam pontos információt.
Most számolgatom, hogy a leírásban AL6200-as magra kellene annyit tekerni, hogy 2,4mH legyen az induktivitás, és persze bírja a 16A-t... 6200nH/n^2, ha jól számolom, akkor az (2,4mH / 0,0062mH)^(1/2)=majdnem 20 menet... Ez okés is lenne, csak hogy nem találok ilyen magot, gondolom régi típus. Pc táp fojtó toroidjának mennyi lehet az AL száma? Ha összefognék 2-3-4db-ot, akkor négyzetesen nőne, ha jól sejtem. Esetleg más magra hogy tudom kiszámolni az AL számot? Esetleg Pc táp EI 33 trafójának ferrit magja jó lehet? Ezekből van sok... Hestoreon meg máshol sem találtam olyan induktivitást, ami ilyen nagy lenne, és ilyen nagy áramot elbírna. Vagy össze kéne tenni pár pici toroidot, rátekerni 1 menetet, és lemérni az induktivitását? Akkor valahonnan kellene kölcsönkérjek induktivitás mérőt.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |