Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kémia óra vízbontás (durranógáz fejlesztése)
Lapozás: OK   55 / 87
(#) svgyula válasza kissrobchy hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Szia! próbáld ki egyszerű felteszel egy csövet a gáztűzhelyre és elkezded melegíteni aztán átfújod rajta a levegőt nem kell gőz sem és pillanatok alatt hideg lesz. A kipufogónál sem lesz melegebb a folyamatos vízpárának tudod mekkora a hőelvonó képessége? Példa erre az a ventilátor ami nekem is van vizet párásít és ezzel hűti a kifújt levegőt. a legnagyobb melegben is csinál a szobában 5c°-al alacsonyabb hőmérsékletet mint a kinti levegő. A rendszernek akkor lenne "gőz" tartalma ha a hőcserélőnek megfelelő felülettel rendelkezve legalább 200c° állandó hőmérséklete lenne. De ehhez át kellene vezetni a kipufogón lásd: Pantone GEET rendszer. A francia oldalon az elsőket is úgy csinálták hogy keresztül vezették a kipufogón aztán rájöttek hogy elég ha csak langyos. A lényeg hogy rendesen eloszlik a pára mert akkor a gőz hatását is ki tudja a motor használni. Amúgy ahhoz hogy megfelelő "fűtő" hatást elérjen valaki a keresztül haladó levegő térfogatát, hőmérsékletét, a víz hőmérsékletét és mennyiségét is figyelembe kellene venni ha ezt valaki kiszámolja akkor rájön arra hogy mekkora hőcserélő és milyen teljesítményű kellene ahhoz hogy folyamatosan gőzt termeljen. Azért írtam én a a videóm hoz hogy nem gőzt termel hanem meleg párát.
Hasonlítási alapnak ott van a gőztisztító ~1800W és ha elkezded elszívatni a gőzt akkor másodperceken belül csak meleg levegő jön. Tehát mekkora teljesítményre képes az a darab cső?
(#) patkolttojas válasza kissrobchy hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Szia!

Gondolom azért nem olvad el a gumicső, mert
1. vagy nincs olyan meleg.
2. vagy szilikon gumiból van,
3 avagy a rozsdamentes csőnek, mint hőcserélőnek annyira rossz a hővezető képessége, hogy oda már nem jut annyi, hogy kárt tegyen benne.

Régóta gondolkodom a dolgon. Mondjuk, majd 1 méter cső a bubitól a hőcserélőig, ugyanennyi vissza a szívótorokig. A vákuum által beszívott vízpárás levegő felmelegszik a hőcserélőben, majd a nagy áramlási sebesség következtében mindjárt le is hűl. Az interkuleres rendszerben meg kimondottan hűtik is a beszívott levegőt, vagyis amikor ezzel keveredik biztos elveszti az eddig félig-meddig sikeresen felvett hőjét.

Ebből következik, hogy kérdéses magának a hőcserélőnek használata. A bubin átszívott levegő mennyisége és páratartalma sem változik, ha nem megy keresztül a hőcserélőn. Sem több, sem kevesebb vízpárát nem tartalmaz egyik esetben sem. Annak mennyisége csak az átszívott levegő és a bubiban lévő víz hőmérsékletétől, valamint a vákuum nagyságától függ. Hogy utána mit csinálok ezzel a mennyiséggel, az indifferens, ha lehűtöm még jobban, akkor ki is csapatható a páratartalma, ha meg felmelegítem, akkor ugyan ki nem csapódik, de több sem lesz benne. Ezt a kis mennyiségű levegőt minden további nélkül a hengerben uralkodó nyomás fel tudja melegíteni pont annyira, mint a többi beszívottat is, hiszen együtt kerülnek az égőtérbe, mégpedig már akkor is elkeveredve. Dízelnél csak levegővel, a benzinesek esetében (a direkt befecskendezéses rendszerek kivételével) az üzemanyag-levegő keverékkel együtt. A különbség csak a páratartalmukban van.

Ki kellene próbálni hőcserélő nélkül, mert ha a hőcserélőben eleve nem lesz melegebb, mint 800 C fok, akkor onnan csak meleg levegőként megy tovább, ha viszont megfelelő melege lenne útközben, akkor esetleg a páratartalom egy része már ott elbomlana és mint hidrogén és oxigén folytatná az utat. No, ez lenne a jobb megoldás, mert a kipufogó hőjét tudnánk vízbontásra befogni.

Picit gondolkodjunk a dolgon, mik szólnak ellene és mik az előzők mellett?

Változatlanul további jó buborékgyártást kívánok: patkolttojas
(#) amper_vadász válasza _BiG_ hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Szia Csaba!

Tegyük fel, Neked van igazad, és a víz a több ezer 'C hőmérsékletű égés kapcsán disszociál és hidrogén és oxigén lesz belőle... Mi történik a vízzel, ha magas pozitív hőmérsékletváltozás éri? Környezeti hőt felvéve gyorsan folyékony halmazállapotból vízgőz-szárazgőz állapotba kerül. Ez még rendben is volna, de van egy apró bibi, a gőzbuborék molekula mechanikai szilárdsága nagyon gyenge, hiszen a hidrogén kötései is erősen lazulnak ekkor már! Mi van a gyújtószikra vagy a diesel motor elő befecskendezés ( gázolaj ) után a meggyulladó magas hőmérsékleten 2500-3000'C kívül még? 50-60bar nyomás, égési csúcsnyomás! Ezt barátom egy gőzmolekula sem fogja bírni, és a hatalmas nyomástól hirtelen összeroppan, mielőtt még hidrogén és oxigénre disszociálhatna!
Eresztettem jó minőségű durranó gázt több motorra is, nem volt olyan látványos a változás, mint a nagyon kevés mennyiségű finom szerkezetű esővízpárából vákuum alatt álló hőcserélőn keresztül nyert több száz 'C hőmérsékletű vízgőz* kapcsán tapasztalni lehet.

Ez abban az esetben játszódik csak le, ha a motorba beszívott levegővel már jóól elkeveredett és nagyon pici mennyiségű, finom szerkezetű, több száz 'C hőmérsékletű gőzzel* dolgozol! Ha csak vizet, vagy nagyon sok párás vizet keversz a beszívott levegővel, az nem fog tökéletesen elkeveredni még a Te kedvedért sem, mivel nem lesz rá elég ideje!

"Az oxigén remekül részt vesz az égésben" tényleg, fogy az oxigén a kipufogógázban, és nem vízgőzös a kipufogógáz, inkább nagyon száraz és meleg, holott ha a Te elméleted volna igaz, inkább még nedvesedni kellene a kipufogógáznak, lásd svgyula kolléga remekül gőzölő 16 éves Skoda autóját.

Azt mivel magyarázod, hogy a 2T motoros 25-ös keverék benzinnel üzemelő Arol2T motorolaj ellenére száraz volt a kipufogógáz, az igen minimális mennyiségű gázt termelő melegedős vízbontó bublerből kimixelt esővíztől? A pici 2T motor így brutális teljesítményre volt képes! Ugyan ez a motor kapott jóval több HHO gázt és nem volt ilyen drámai teljesítmény növelő hatása.
Hidrogén és oxigén < - > és csak finom gőz, de az mindenütt ott van a beszívott levegőben, több ezer 'C hőmérséklet és 50-60bar nyomás mellett! Nem ugyan azok a körülmények, a kavitációs jelenség pedig ilyen körülmények között igenis létrejön. A rovarok pedig nem gondolnám, hogy rákattannak a radioaktív sugárzásra, inkább kerülik az élőlények.
(#) tápláló hozzászólása Szept 13, 2011 /
 
Tisztelt Hölgyeim és Uraim.Bődületes fogalom zavarokról tanúnskodnak az utóbbi idők hozzászólásai.
Nukleáris folyamatok csak az atomszerkezet (elktron,proton,neutron)megbontásával jön létre.Tehát ez esetünkben kizárt.
Mit csinál a vízbontás?-alkotó elemeire bontja a vizet,molekuláris (NEM ATOMI!)változást idéz elő.A keltkező gáz molekulák(2 db H 1 db O)a hengerben a munkaütem során(a magas hőmérséklet miatt)újra egyesűl vízzé.Ez exotherm folyamat ami magában is mozgatja a dugattyút,plusz javítja az üza.égést.
A HHO égése során a jelenlevő H és O atomok egymással egyesülnek,tehát sem plusz H sem plusz O nem keletkezik.(elektrokémiai egyensúly)
Mi a célunk?-Hidrogén égetése a hengerekben ezáltal energiát nyerni.Az közömbös,hogy hidrogén-oxigén keverék jut a hengerekbe,vagy víz(és ott bomlik le összetevőkre)a lényeg,hogy az égés folyamán ott legyen.
Ha HHO-t juttatunk be,előbb szét kell bontani a vizet(vízbontóval)ami tetemes energiát igényel-a rossz hatásfokú bontók miatt.
Ha finom szerkezetű víz párát juttatunk be,(a víz molekuláris állapotban van)az égés során(üza.égése) keletkező hő hatására alkotóira bonlik(HHO)és ugyanaz történik mint at előző esetben."Csak"azzal a külömbséggel,hogy nem fektettünk bődületes energiát a víz bontásához,ezt -a részben hulladék -hő
tette meg.Az eredmény ugyanaz mindkét esetben:motorunk kevesebb foszilis üza.t fogyaszt és hatásfoka nől,jobban ketyeg.
Nem (kétes)tudásomat akartam villogtatni,csupán egy-két téves dologra rávilágítani,építő,segítő szándékkal.
Na és mi van,ha a vízbontó HHO-ját keverem a forró víz párával?Most ezen dolgozom,ha eredmény lesz,közzé teszem.Jó munkát mindenkinek.
(#) amper_vadász válasza kissrobchy hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Szia Sándor!

Kérlek olvasd vissza a két érintett fórumot, s nézd meg pl. svgyula és patkolttojás, anno milyen stílusban írt a hozzászólásaimhoz. Svgyula azt is hangoztatta, Ö már 10 éve megépítette az akkori Skoda autójára a vízbefecskendezést, Ö már 1 hónapja megépítette a csapvíz párásítóját.. stb. pont Ö volt az, aki engem osztott ki, mint "a tapasztalt 51 éves szaki", szerinte a "tapasztalatlant" s Nála egy évtizeddel fiatalabb "zöldfülű" kezdőt...

"Ha szerinted ezen a fórumon csak elavult technikáról van szó akkor minek írsz ide? Érdekel a történelem Hisz te már eljutottál egy magasabb szintre nem?" Savanyú a szőlő Gyula?

Svgyula hol tisztelt meg engem? Osztotta az észt az ős levegőszűrőjének működéséről stb. stb


Akkor a száraz tények, ahogy kérted:

"Meg tudnátok mondani(bárki), hogy ha a hőcserélőben "több száz" °C-os gőz keletkezik, akkor miért nem olvad el a gumicső amit a csövekre kötnek?"

A hőcserélő, és a PB gáz gumicső ( gőz* ) is nagy 450-600Hgmm értékű vákuum alatt áll! Nem túlnyomás van ott, hanem erős vákuum energia, ahol a több száz 'C hőmérsékletű gőz* kitágul. Ezért is bírja a dupla falú PB gáz gumicső. Kielégítő a válasz Sándor?

"Megmérte már valaki, hogy pontosan(!) mekkora hőmérsékletű a csőben a hőcserélő utáni vízgőz? Elméletileg tudom, hogy "több száz" °C-os kellene legyen, de tuti, hogy sikerül neki?"

Mérni nem mértem, de kézzel megfogva a vákuum alatt álló a PB gáz gumi cső a hőcserélő után 50cm-el is igencsak forró ( pár perc Otto motor működés! Hát még amikor folyamatosan közlekedsz is vele.. ) .

Ha valaki tud más magyarázatot, örömmel olvasnám, de a nagy vákuum energiát, s a motorban az égés pillanatában létrejövő magas 2500-3000'C égési hőmérsékletet az 50-60bar égési csúcsnyomást is vegye bele a számításaiba, mert ezekkel is mind számolni kellene!

Elnézést kérnék, fura lesz a kérdés tudom. Szokott valaki komolyan is gondolkodni? Akinek nem inge, ne vegye magára.

Üdvözlettel: ampervadász
(#) patkolttojas válasza tápláló hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Szia Zoli!

"Na és mi van,ha a vízbontó HHO-ját keverem a forró víz párával?"

Elméletileg még jobb eredményt érhetsz el! Használj egymás után két buborékoltatót, a másodikba tegyél be 2 búvárcsövet, az egyik jön a HHO generátor után kötött buborékoltatótól, a másik kimegy a szabad levegő térbe. Ennek a második buborékoltatónak a kimenetét kösd a hőcserélő bemenetére, azután vidd szépen a szívótorokba a kapott forró HHO és párás levegő keveréket.
A 2 buborékoltatónak a magyarázata: Bármennyire is hihetetlen a vízbontó után kötött buborékoltatóban a víz egyre lúgosabb lesz, ami annyit jelent, hogy a bontóból a durranógáz visz magával elektrolitot is, nem csak vízpárát! Csupán egy Ph mérés és meggyőződhetsz róla!
Ha megfelelő nagyságú vákuumot sikerült kicsikarni a rendszerből, akkor működni fog.
Ennél már csak a Pantone eljárás lehet jobb hatásfokú, ahol a bubiban mindenféle szerves anyag keverékéből előállított "szintetikus gáz" maga az üzemanyag! Nem HHO ! Igaz, az részben zárt rendszerű, mert a kipufogó gáz egy részét vezeti vissza a buborékoltatóba (ami meleg is), és a keletkezett szintetikus gázt (?), vagy gőzt (?) vezeti a szívótorokba, de előtte még egy hőcserélővel ismételten felhevíti, közvetlen a szívótorok előtt (!), ha nem is nagyon, de nem hagyja lehűlni. A gáz (gőz) útja igen rövid a szívótorokig, s ezt nagyon fontos dolognak kell tekinteni. Nem tud kicsapódni a pára sem, mert az is van rendesen, mármint valószínű vízpára is, mivel vizet is töltenek lezárás előtt a buborékoltatóba.
Ja, és elfelejtettem mondani: MŰKÖDIK !
(#) kissrobchy válasza amper_vadász hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Köszönöm Vadász, Köszönöm SvGyula, Köszönöm Tápláló, Köszönöm Patkolttojás,

Nos, Kiss Róbert vagyok és GépészMérnök. Ezt azért tettem most ide, mert mielőtt én bármit valósnak és véglegesnek, konkrétnak és pontosnak, igaznak és biztosnak nem találok, addig csak kérdezek szóban, írásban, számításokban és gyakorlásban...

Tehát, ha a hőcserélőt amelyet a kipufogóra teszünk, akkor az felmelegszik a kipufi 1-2-3-4-5 száz °C-os hőmérsékletére.
A durranógáz bontásának kibeszélő sóóójának fóruma ez itt, de a kipufira helyezett csövezeték darabban végbemenő folyamat kapcsolódik a vízbontáshoz. Mint ahogy itt fentebb egyikőtök kifejtegetni próbálta.
De! itt van még mindíg, hogy a csőben nehezen bizonyítható a több száz °C-os gőz hőfoka, csak az, hogy a hőcserélőn keresztül átáramló levegő és vízpára keverék képes a "gumi"cső olvadáspontja alá hűteni a hőcserélő kivezető csővégét.

Ha és amennyiben így lenne, akkor az átáramló párás közeg áramlási keresztmetszetében nem homogén a hőeloszlás. Pozitívan állok hozzá és azt mondom, hogy az átáramló közeget vezető cső keresztmetszetének középvonalában talán feltételezhető a több100°C-os hőmérséklet, viszont az áramló pára a csőfalon kicsapódhat, ami jár bizonyos hőleadással, de az áramlás szívóhatására ez a kicsapódott pára elvonja az érintkező felülettől (csőfal) az ott lévő hő egy részét.

Tehát fennállhat-e ez az elmélet, mert ha igen, akkor egy bizonyos hatásfok alatti hőcserélő és csővezeték becsatlakozási távolság, keresztmetszet nagyság, és csővezetékhossz kombinációk esetén lehetséges, hogy nem olvad meg a becsatlakoztatott gumicső.
Ahogyan azonban növeljük a hőcserélő hatásfokát, a továbbított hőmennyiség megnő. Evidens, hogy ebből a több hőmennyiségből minden további helyen több is tud kijutni az egyes részt vevő elemben.

Szóval, azt gondolom, hogy ennek a most tárgyalgatott folyamatnak azon része tudd a "moderátorainknál" küszöb alatt beférni ebbe a fórumtémába (durranógáz fejlesztés) amely a motor dugattyúi fölött zajlik le.
Természetesen, ha arról beszélünk, hogy a hőcserélőn a túlhevített vízgőz mikor bomlik H2-re és O-ra, akkor az még egy plussz kifejtős rejtvényfeladat lehet.

Köszönöm türelmetek.
Üdv,
Robi.

Ja és megint...: legyetek egymással tisztelettudóbbak. Köszönöm ezt is.
(#) superpotyi válasza patkolttojas hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Hát elégvolt utolérni magam az olvasásal :yes: . Holnapra beszerválok ha minden igaz lézeres hőmérőt megmérek vele mindent amitcsak let.
Mivan ha együt használod a rencert a melegpárásítót és a hho: nos én a múlkor így használtam és jónak tünt nagyonis.
Még a nyáron volt Debrecenbe mentem és szakaszonként esegetett igen melegvolt ahól esett ottan gőzölgöt az út, amikor a nedves úton halatam a stabil 90 tempóról 95-re gyorsúlt szárazra érve megint 90 . Énszerintem az a lényeg hogy a lehető legfinomabb szerkezetűre szétszedet vizet jutasuk a hengerekbe.
Most következik a költői kérdés mivan ha megfagy a víz vagy anyira lehűl hogy nemigen akar párologni . Mostmég nyári melegvan és indításkoris könyen teszia dolgát de télen mikor a hósem akar leolvadni a motóralol akor gondvan . Nemtudom valami fagyálós variáció szóbajöhete ? Lehethogy télire a kartergázcsövet rákötöm akor otan úgyis rengeteg pára távozik. Mostanság száraznak tűnik .
(#) kissrobchy válasza superpotyi hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Szia István,

Kérdésed:
"Mivan ha együt használod a rencert a melegpárásítót és a hho: nos én a múlkor így használtam és jónak tünt nagyonis."

Szerintem kétféle lehetőség van.
1- semmi probléma mert a szállított vízpárás közeg hőfoka nem elegendő a HHO "durranógáz" spontán öngyulladásához.
2- ellenkező eset, amikor a "többszáz°C"-os hőmérséklettel találkozva bekövetkezik egy nem tervezett gyors begyulladása a HHO-nak. aztán ott a "DURR" ,ahol nem kéne.
3- amikor egyik sem, mert a HHO és a vákuumszívott túlhevített gőz csak a dugattyú fölött találkozik, vagyis a betáplálási hely az közvetlenül a hengertérbe történik, vagy nagyon a "nyílásnál".

Szerintem.

A másik kérdés. Figyeljetek ide, sehol nincs kötelezővé téve, hogy a víztartály műanyag legyen. Sőt egyik másik júhtubusos videón látszik a másik megoldásként egy rozsdamentes acél kivitel.
Ebben az esetben a kipufogó köré lehet tenni egy második hőcserélőt, amit bele lehet vezetni a rozsdamentes acél tartály belsejébe, természetesen abban néhányszor meghurkolva, hogy minél nagyobb felületen adja le a szállított hőmennyiséget.
A túlméretezett hőcserélők esetén a hőelvonás még mindíg nem olyan nagy mértékű a kipufogó csövén, hogy gondot okozzon a kérdés: "A tartályfűtő hőcserélőt hová tegyem a másik elé vagy után?" Mindegy a beszélt körülményeknél.

Üdv,
Robi.
(#) superpotyi válasza kissrobchy hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Szevasz. Értem a tartályos dolgot csakhogy otvan az a fránya jelenség mikor megfagy a víz és tágúl minél merevebb anál rosszab és amíg kinem olvad adig nemcsinál semit. Természetesen minél melegeb a párologtatni kívánt fojadék anál hatásosab. Agyalgatam azonis milenne ha az autó tágulási tartályáról szednémle a párát de tipustól fügő a dolog nekem álltalában túlnyomáson üzemel és azért ha ezt a nyomást megszüntetném akor kinyomná a vizet . Nade majd délután agyalgatok vanegykét gondolatom csak lekellmég tisztúlniuk.
(#) hibbantpasi hozzászólása Szept 13, 2011 /
 
Sziasztok!

Értem én, hogy villanymotor, de mitől forog??


Viccet félretéve...A száraz kipufogócsövet nem igazán értem. Szerény kémia tudásom alapján, amikor szinhidrogént égetünk el (nem beszélve a bontott vizről), ideális égés esetén széndioxid és viz keletkezik.
Tekintsünk most el a diesel kéntartalmától, a levegő nitrogén és egyéb gáztartalmától, amiből ugye szép mennyiségű károsanyag jön létre.
Több mint 20 éve szerelek autót, és láttam itt az adatokat, ami szerint (is) javult az égés minősége a vizpárától, ezáltal.

Tehát... ötlet arra valakitől, hova tünik a keletkező víz?

üdv: hp


ui: sokkal élvezhetőbb lenne ez a téma, ha sikerülne társalogni egymás "fikázása" nélkül is, akár okos enged alapon is...
(#) amper_vadász válasza kissrobchy hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Tisztelt Róbert! Az e-mailben pár napja még becsületes neveden Sándor voltál, de nem szemtelenkedem.

Nekem ugyan nincs mérnöki diplomám, de két autós szakmába vágó bizonyítvánnyal, érettségivel + több mint két évtized szakmai tapasztalattal rendelkezem ( legjobb tanítómester az Élet ) , s a vízenergia sem esik nagyon távol tőlem, pár éve rajta vagyok a témán rendesen.

A kipufogóra szerelt rozsdamentes hőcserélő nem direktben van a 700-800'C hőmérsékletű kipufogó leömlőn, hanem a több rétegű elmésen meghajtogatott réz alátét "hő akkumulátorok" szívják fel nagy felületen az értékes Free hőenergiát, majd jól átölelve nagy felületen igen hatásosan adják le az értékes hőenergiát, ezen keresztül kapja a vékony belső átmérőjű és 25cm hosszú hőcserélő a Free hő energiát. A réz nagyon jó áram és hő vezető.

Nem pimaszkodtam, távol áll tőlem, csak svgyula kioktatós stílusával szemben a szép szó vajmi keveset ért, mert Róla lepergett szinte minden új technikai lehetőség.
Ezt kb. ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor egy új találmány bejut a találmányi hivatalba, és az ott dolgozó tanult mérnök urak eldöntik, hogy a találmány vajon a jelenlegi fizika törvényei alapján működik-e. Ha a jelenlegi fizika törvényeinek nem felel meg az új találmány, az "működésképtelen" volta miatt szigorúan el van utasítva!

http://www.youtube.com/watch?v=xy_lW5pZUEg

2:31 perctől érdemes végighallgatni, döbbenet!

itt folytatódik..

http://www.youtube.com/watch?v=VZyHQTegGvg

Nem a szereplési vágy miatt vagyok itt közöttetek, kiállok az igazam mellett, páran már megjegyezték, kemény munka a kitartásom a nagy ellenszélben.

A hőcserélő már igen finom szerkezetű minimális mennyiségű hideg esővíz párát kap. A jó helyre elmésen felszerelt hőcserélő a hideg Otto motor elindításnál nagyon rövid 1-2 perc alatt már képes fűteni! A hőcserélőm ( már pár perc Otto motor működés után ) csak az első 5-6cm hosszú előfűtő szakaszán hűvös a bejutó nagyon minimális mennyiségű igen finom szerkezetű esővízpárás levegőtől, a 25 cm hosszú 7mm belső keresztmetszetű 0.5mm falvastagságú hőcserélőm közepe és vége igencsak forró! A barátomnak és vízenergiás kollégámnak múlt szombaton készített szemléltető videofelvételek közben 2x már igencsak rendesen elégette az ujjam a több száz 'C hőmérsékletű rozsdamentes hőcserélő cső igen rövid idejű ujjheggyel történő megérintése! A PB gáz gumicsőnek nincs hő terelő védő lemezkéje, naponta átlagosan kb. 80km távot fut az autó: 20-25-30-5-10km egyszeri folyamatos távolságokon, napi többszöri hidegindítással. Gumicső sértetlen, nincs elégve a hőcserélő kimeneti pontján sem, pedig itt a legmelegebb a hőmérséklet. ABA bilincseket nem kellett után húzni, ellenőriztem, minden stabil a nagy hőingadozás ellenére is.

A Bio vízbontás fórumba "terelgettem" a Hypnow gőz* rendszert, arról, hogy a fórumozó hozzászólóknak köszönhetően párhuzamosan fut a téma, nem tehetek.
Az, hogy mi van a moderátori küszöb felett és küszöb alatt, ne firtassuk. több fórumozó hozzászólásban is volt: a náluk 1-2 évtizeddel fiatalabb korú, szerintük tapasztalatlan, másként is gondolkodni tudó hozzászóló építő jellegű hozzászólása igencsak gúnyos kioktató hangvételű csoportos leszólása - megalázása, ami nem került kimoderálásra, hagyták a helyzetet a maga medrében haladni.


A magyar találmányi szabadalmi hivatalba besétál egy egyszerű szakmunkás ember, aki épített egy kavitációs gépet, ami többlet hő energiát állít elő, mint amennyi a készülék működtetéséhez szükséges... Szerencsésnek mondhatom magam, szinte a szemeim előtt gyártottak le egy ilyen géphez szükséges rozsdamentes anyagú forgórészt, és láttam a készülő gép többi alkatrészét és összeszerelését is. A géppel tejet szándékoztak kutatási céllal pasztőrözni, de további igény is felmerül a kavitációs elven működő technológiát használó gép iránt, ami tudtommal már hő termelésre készül(t)...
A kavitáció létezik, tetszik nem tetszik bárkinek is. Mélyen hallgatnak róla, pedig már jelenleg is több működő törpe kavitációs erőmű dolgozik fűtési berendezésben igen jó hatásfokkal. Free energy. Jelenleg egyetlen legális Free energy gép működhet a lakóságnál is, a hűtőszekrény. Csodálom, hogy anno nem kötöttek bele a magyar szabadalmi hivatalnál. Nincs minden háztartásban az udvaron gémeskút, ahol régen hűthették az emberek a romlandót.
(#) kissrobchy válasza superpotyi hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Szia Pisti,

Figyelj csak,
1: a tartály nyitott, tehát a tartályt nem nyomja szét.
2: na és akkor mi van, ha az első percekben még nincs gőz a motorhoz...

A második hőcserélőt, ami a tartályos folyadék melegítését végzi, azt a tartályon belül úgy is meg lehet formázni, hogy a légbeszívó cső körül legyen egy olyan spirálban, ami a folyadék felszíne fölé is fel megy, mert akkor a legelőször kiolvadó térfogat, az már tudja termelni a vízpárát. Azáltal is, hogy a légbeömlő csőben lévő jégdugót is felolvasztja.
Aztán ennek a második hőcserélőnek a hőfokát is szabályozhatjuk valamennyire, ha a tartály elé teszünk egy kisebb radiátort és egy "termosztát" beiktatásával egy hőfok elérésekor ráereszti a túlhevült folyadékot vagy vízpárát (gőzt) és újra folyékony halmazállapotúra hül mire a tartály belső körébe ér.
Tehát lehet még tovább fejleszteni a technikát...

Nekem most van beszerzés alatt a rézcső... amint nekem is van tapasztalatom én is beteszem ide a közösbe...


Üdv,
Robi.
(#) kissrobchy válasza amper_vadász hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Köszi Vadász,

Örülök, hogy teszed te is a jövőnk jobbító dolgait.
Örülök tapasztaltságodnak a témában.
És köszönöm, hogy velem is (többiekkel együtt) megosztod, azt amit már láttál, tapasztaltál.

Kérlek, hogy tégy már meg nekem egy szívességet légy szíves.
A néhány kilóméteres út után amikor még minden "forró" üzemi hőfokon van, légy szíves mérd már meg a hőcserélődnek a gumicsővel csatlakozó végét.
Kérlek szépen, fontos lenne nekem.

Előre is köszi,
Üdv,
Robi.
(#) Collector válasza amper_vadász hozzászólására (») Szept 13, 2011 /
 
Idézet:
„Ekkor az égéstérben mindenütt ott lévő nagyon apró gőzbuborékok* a hatalmas 30-60bar nyomástól nagyon gyorsan összeroppannak, és az alkotó részeik megsemmisülve nagyon pici, de mindenütt ott levő nukleáris hősugárzást produkálnak, és az üzemanyag részecskéket apró, de nagyon intenzív hőfokú "gyújtólángok" módjára elégetik!”

Nukleáris hősugárzás?
Ezen jót nevettem
Ezt valószínűleg az egész világon egyedül csak te ismered, de a valószínűbb, hogy nem tudod mit jelent azt, hogy nukleáris energia, vagy kevered a kémiai kötéseket az erős kölcsönhatással.
Elárulok egy titkot, a hidrogénből max fúzióval lehet nukleáris energiát 'termelni', csakhogy a HH fúziójához az említett 50-60 baron mondjuk 10 milliárd fok kell, nem pár ezer. Tehát ne akarjunk hidegfúziót egy szárazcellába, mert az már kezdi megközelíteni GSZ szintjét.
(#) superpotyi hozzászólása Szept 14, 2011 /
 
Méréseket végeztem lézeres hőmérővel alapjáraton kb 20 perces városi használat után.
Kipufogó leömlő 210-215C
Réz alátét a hőcsrélő alatt 200-205C
Rozsdamentes hőcserélő 115-120C
Hőcserélőből távozó melegpárát reálisan nemtutam mérni a cső külső hőmérséklete 65C
Általánosan minden külső alkatrész a motoron és a motortérben 45-50C
Külső levegő hőmérséklet 18C
Ma országúton közlekedek megmérem itis, ezután utánfutót kell húzni megpakolva rendesen ígyis megmérem. Eredményeket közéteszem üdv mindenkinek .
(#) superpotyi hozzászólása Szept 14, 2011 /
 
Országúti mérések eredménye 90 km sebeség után hirtelen megálás és mérés.
Leömlők 750C
Réz alátét 730C
Hőcserélő 360C
Futóval 50km sebeségnél megálás és mérés.
Leömlők 560C
Réz alátét 550C
hőcsrélő 225C
Külső hőmérséklet 20C
Lehethogy a tegnap esti mérésnél lehűlt a rencer mire beáltam kapunyitás és egyebek .
Mértem melegedéses adatotis.
1 percel az indítás után megtett út hossza 150m
Leömlők 110C
Réz alátét 90C
hőcserélő 32C
3 percel az indítás után megtett út hossza 1km
Leömlők 310C
Réz alátét 300C
Hőcserélő 115C
Autó amin a méréseket végeztem Ford escort 1,3 gáz üzemű 1994-es évjáratú mérőeszköz (csak tipusszámavan ) 8866 .
(#) kissrobchy válasza superpotyi hozzászólására (») Szept 14, 2011 /
 
Köszi Pisti,

Köszönöm az eredményeket.

Látod ezért írtam egy korábbi bejegyzésben, hogy nem mindegy meddig engedhetjük el a hőfokot.
A hőcserélőre kötött gumicsöveket még mindíg biztonsági kockázatnak tartom. Szerintem előfordulhat, hogy leolvad, vagy leég a hőcserélőről.

Ezért én azt tervezem, hogy a kipufogó leömlőtorkától nem messzire fogom felhelyezni a hőcserélőt, ahol még együtt mozog (vibrál) a motortesttel és merev rézcsővel fogom elvezetni a fejlődő gőzt a szívótorokra korrektül "rábarkácsolt" betáplálási helyre.
Ugyanide a szívótorokra fogom bevezetni a HHO betáplálást is, amennyire csak meglehet közelíteni a szelepeket olyan közel fogom bevezetni, hogy minél kisebb esélyt adjak a nem tervezett korai belobbanásnak.

A legjobb az lenne, ha a gyertya mellett tudnám bevezetni közvetlenül a motor égésterébe. (közvetlen befecskendezős motorok előnyben).

Na üdv.
Robi.
(#) superpotyi válasza kissrobchy hozzászólására (») Szept 14, 2011 /
 
Én nem félek a laolvadástól ! Nekem egyetlen ami fontos ezekből az adatokból hogy a leömlő szakaszban a kritikus hőfok uralkodik ahól a víz széteshet.
Első próbaútnál hosszútávon 30C külső hőmérséklet, autópája, országút és jól birta etől melegebb nemigen lehet
(#) kissrobchy válasza superpotyi hozzászólására (») Szept 14, 2011 /
 
Én a 300 fok feletti hőmérséklettől azért tartok egy kissé.
(306 °C hőcserélő és 700°C hőátvezető réz)
(#) amper_vadász válasza kissrobchy hozzászólására (») Szept 14, 2011 /
 
Szia Róbert!

Válaszoltam a párhuzamos fórumon a tegnapi kérdésedre.
A kevéske megtermelt több száz 'C hőmérsékletű értékes esővízgőzt réz csőben elvezetve fog csak igazán lehűlni Neked! A réz nagyon jó áram és hő vezető is egyben.
PB gáz gumicső leolvadástól én nem tartok, nézd meg a fotót a hőcserélőmről, mentsd le és nagyítsd ki magadnak! Láthatod majd, hogy a munka hossza megvan 25cm, de a forró kipufogó gázokat elvezető íves kipufogó leömlőtől már derékszögben a váltó felé elhajló +5 - 5cm szakasz, a pára be és gőz kicsatlakozó ága. Ide van ABA fém bilincsel rögzítve a szerintem szikikonos anyagú PB gáz gumicső.

Néztem a kipufogó leömlőt, és amilyen gyorsan fel képes indulás után melegedni, meglepően hamar rövid idő után képes ugyan úgy le is hűlni, mivel ott még vastag az acél cső, van benne anyag, nagy a felülete is, a motor pedig már nem biztosítja a Hypnow gőz* rendszer működéséhez szükséges Free hő energiát!
(#) amper_vadász válasza superpotyi hozzászólására (») Szept 14, 2011 /
 
Szia István!

Ha a fojtószelep alól vetted a vákuumot, a hőcserélődben komoly 450-600Hgmm értékű vákuumod van, ha rendesen elvetted az esővíztartály és a hőcserélő közötti csőben a keresztmetszetet.
Én a Hypnow gőz* rendszer beszereléskor a motort zárt műanyag csappal indítottam be, majd az esővíztartályba nyúló búvárcsövet figyelve nagyon finoman éppen csak annyit nyitottam a műanyag kerti csapon, hogy a búvárcső egészen minimális levegőt szívjon csak be!

// De vákuum alatt a víz már hamarább 20'C hőmérsékleten is felforr, de! ez nem csak víz már, hanem nagyon finom laza szerkezetű és nagyon kevéske mennyiségű esővízpárás levegő! Ami a hőcserélőm leges leg elejét ( 5-6cm! ) képes csak hűsítően lehűteni kb. már 1-2! percig tartó hideg motor beindítást követő azonnal elindulva folyamatos normál tempójú haladás - működés után, és ha már tolod is neki rendesen 20-30km távon, lesz ott Free hő rendesen, és mellette a vákuum energia is ott van! //

A műanyag kerti csap 330Ft, és 10mm a belső átmérője, ehhez még esztergáltam 13-as műanyagból 5cm hosszú 10.1 - 13mm 3-4mm en megmaradt középen - 8.2mm lépcsős átalakítót, belső 2.5mm-es átmenő furattal.

Merjétek használni a belsőégésű Otto és Diesel és Turbó diesel motorokban lévő korlátlan mennyiségű Free hő és vákuum energiát.
(#) hibbantpasi válasza amper_vadász hozzászólására (») Szept 14, 2011 /
 
Sziasztok!

A fojtószelep alatt (után) a vákuum alapjáraton a legnagyobb, a fojtószelep nyitásával csökken, pont forditva működne a rendszer, mint kéne (arányában nagyobb fordulaton kapja a kevesebb vizpárát a motor)

üdv: hp
(#) amper_vadász válasza kissrobchy hozzászólására (») Szept 14, 2011 /
 
Ami még kimaradt, a hőcserélő az 1L-es benzines, igencsak tágas és szellős motorterű motoron, az autó elején, viszonylag jól szellőzött külső menetlégáram által átjárt helyen van. A beszerelés óta az autó napi használatban van, s túl van 600km távon minden műszaki probléma nélkül.

A 2.5 TDI Hypnow gőz* rendszer hőcserélője sokkal eldugottabb leárnyékolt, jóval kevesebb légmozgású motortérben van, de ott a kipufogó gázok hőmérséklete is alacsonyabb, s ott fűt egyébként a turbó is közel hozzá. A beszerelés óta eltelt 19 nap alatt megtett 3554km-t minden műszaki probléma nélkül, csak az elfogyó esővizet kellett pótolni 500km/0.8-1L, de azóta már lekorlátoztam a vezérlő vákuumot, és csak egészen keveset csipeget belőle.
Nem vagyok felelőtlen, több mint két évtizede autós szakmában dolgozom, tudom mi a gépjárműjavító felelősség.

Egy HHO generátorban termelt agresszív gáz egy esetleges véletlen balesetben tud érdekes dolgokat művelni. Oszi Ford 2L-es benzines motorja hengerfeje csoki módjára olvadt meg egy pillanat alatt, pár perc HHO generátor működés után a motorra véletlen ráindítva.

A Hypnow gőz* rendszer ezzel szemben csak Free hő és vákuum energiával működik, és némi esővizet használ. Működése automatikus és rém egyszerű.
(#) kissrobchy válasza amper_vadász hozzászólására (») Szept 14, 2011 /
 
Köszi,

Figyelj csak! Légyszíves írd már meg ide, hogy melyik fórum "topic" -ba tetted át ezt a témát, mert nem ide tartozik a Durranógáz fejlesztéshez" teljesen.
Amott folytatjuk, ha lesz megosztani valónk...

Köszi, Üdv, Robi.
(#) zolika60 válasza kissrobchy hozzászólására (») Szept 14, 2011 /
 
(#) kissrobchy válasza amper_vadász hozzászólására (») Szept 14, 2011 /
 
Szia Vadász,

Értem és köszönöm az infókat. Az üzemanyag-megtakarításokról van már infód?

Üdv, Robi.
/másik fórumtéma, de melyikbe írsz?/
(#) kissrobchy válasza zolika60 hozzászólására (») Szept 14, 2011 /
 
Köszönöm.
(#) amper_vadász válasza hibbantpasi hozzászólására (») Szept 14, 2011 /
 
Szia!

Ez így is van, de ezzel van egy pici bibi, a motor jár, és levegőt szív be, ami vákuumot fog kelteni, de én a vezérlő vákuumot korlátoztam erősen az esővíztartályon! Így gáz mellett is van ott vezérlő vákuum elhiheted, mert beszereltem a Hypnow gőz* rendszert és láttam a működését, igen remekül teszi a dolgát. Van két autó, egy 1L-es benzinbefecskendezős lambda szondás katalizátoros, és egy 2.5L-es TDI, amik összesen már túl is vannak 4000! futott km-en a Hypnow gőz* rendszer műszaki probléma nélkül remekül működik.

Érdemes volna közben kicsit megmozgatni a lelustult szürkeállományt is.
(#) amper_vadász válasza (») Szept 14, 2011 /
 
Szerbusz Zoli!

Meglepődnél igencsak, ha a motorgyújtás témánál kellene olvasni - folytatni a témát. Mert a beszívott levegőben mindenütt ott lévő több száz 'C hőmérsékletű gőz* buborékok fő feladata, az égés pillanatában hirtelen megnövekedő hőmérséklet és ezzel együtt hirtelen fellépő magas 50-60bar égési csúcsnyomás miatt: a nagyon gyors összeroppanás lesz! Extra gyújtás, ami nem nagy robbanásszerű hangos égést produkál, hanem kiterjedt gyors lángfrontot produkál. Ettől táltosodik meg úgy a motor.

Egyébként a Te nem vagy véletlenül ( velünk együtt ) "szerencsétlen megszállott" csöves bontó vallató?
Következő: »»   55 / 87
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem