Szlovakiaban kaphato specialis alatet amely segitsegevel osszzekotheto az aluminium a rez vezetekkel.http://www.emat.cz/upevnovaci-material/cupal-podlozky

Sodrott vezetékre van kitalálva, alu 1,5mm2-es sodratot konnektorban még nem láttam illetve a duplázó érvéghüvelynél, vagy a toldónál is összeér a két fém. ezért jó a wago, elszeparálja egymástól őket egy közbenső semlegesfém vezetővel, illetve a sorkapocs is jó lehet, de ésszel kell kötni. Legjobbak még a leágazó kapcsok, de kötődoboz viszonylatában kevés a jó megoldás. pont ezért szokta rutinos villanyszerelő a vezetékcserét javasolni - rézre - kevesebb a macera és nem kell visszajárogatni. A dugalj, ha két vezetőt dugsz bele is jó megoldás, mert szintén semlegesfém és távoltartja a két idegen fémet egymástól. Persze ez is csak addig igaz, amíg nincs páralecsapódás mint pl. a fürdőszobákban, vagy nem kell több vezetőt beletuszkolni, mert nem marad más megoldás.

Jó, hogy a wago-t említetted, mert maradt egy 8-10 dobozzal... Majd ha szükség lesz rá itthon a panelban, előkotrom.

A WAGO témához hozzátenném még ezt is:
Bővebben: Link

Ez sajnos olyan, amelyiknél közvetlenül a csavar szorítja vezetéket, de csak jó lesz.

Hogyan van ez a 3 fázisos dolog?Ha pl az egyik fázis és a nulla között mérem a feszültséget akkor 400/3 al?vagy 130körüli feszültséget kapok?
Hogy lehetne pl egy egyszerű égőt 3fázisról működtetni?

Egy 400v/230v transzformátorral.Ha fizikából tanultad a vektorokat ,akkor könnyebben megérted ezt a dolgot.A három fázis pillanatnyi feszültségértéke a koordináta rendszerben három egymással 120 fokot bezáró vektor végpontjának megfelelő érték.A középpontjuk a nulla,hosszuk "230V" .Ezekből kettőnek a vektoros összege a 400V.

Nem érted a dolog logikáját és ezért bonyolítod túl:
Röviden, három fázis az négyszáz volt.
Négyszáz osztva hárommal (hiszen annyi a fázisok száma) az 133.3333333 V, tehát nagyjából százharminc volt.
Azaz vagy egyfázisú százharminc voltos körte kell, vagy háromfázisú négyszáz voltos







Csak vicceltem
Tényleg, mi az a vektor?

Sziasztok!

Nemrégiben elvezettem a garázsomhoz az áramot kb. 20 m vezetékkel.
Minap tapasztaltam, hogy a fali kis dobozban, ahonnan indul a vezeték, az egyik sorkapocs szét van olvadva, de annyira, hogy már teljesen leolvadt róla a műanyag.
A garázsnál a terhelés egy 500W-os reflektor, meg egy dugalj, ahonnan néha barkácsgépek mennek.
Az egyik ismerősöm azt mondta, hogy azért lehet, mert a falból alumínium kábel jön ki, de a garázshoz már réz megy és a kettő nem szereti egymást egy sorkapocsban.
Szerintetek ez lehet?

aha már valamennyire értem hát még fizikából ezt a rész nem tanultam mivel csak 11.es vagyok a vektoros témát persze értem
Azért kérdeztem mert elvileg valahogyan belehet kötni 3fázisról is az egyfázisú motorokat stb.

Már az is elég, ha csak kicsit laza (alu például szeret engedni...) és az átmeneti ellenállás miatt hamar összeéghet. Nem is kell hozzá alu-réz párosítás sem.

Ha egyfázisú motort szeretnél bekötni akkor szükséged van nulla vezetőre (N). Legegyszerűbb megoldás annak kiderítésére hogy van ötvezetékes rendszered az hogy megnézed a fali aljzatot. 5 érintkezőnek kell lennie (L1,L2,L3,N,PE). Nagy terhelés viszont hálózati asszimmetriát okoz és esetlegesen túlterhelést.

Akkor csak figyeljek oda, hogy jól meg legyen húzva a csavar?

1.) Lámpa és nem motor.
2.) Valamint 11.-es.
Nagyon örülök hogy ilyen korban ilyesmiről kérdez és ezt komolyan is gondolom.

Azért én például kicserélném a szétégett csokit minimum, meg elgondolkoznék a huzalkeresztmetszeteken, stb...

A kinézetét értem, mert elvileg egy villamosipari szakközépbe járok csak még váltóáramot sem tanultunk 11.es létünkre. Hát igen. Próbálok netről megtudni mindent ha nem akkor pedig kérdezősködök.
és pl. egy nagyobb aggregátornál pár száz kW ott ugyanúgy lehet akkor 230is használni? mert ahogy látom nemérdemes 400ról 230ra trafálni.

Végül is ami engem érdekelne az az hogy egy 50-kW közötti energiaforrást mégis hogyan érdemes kiosztani...
Sulinkba pl. 380 jön be a terembe és ott osztják le 220ra. Lehet hogy csak azért van mert az áramszolgáltatók x amper felett kötelezik a 3fázist..

Van értelme ilyen pár száz amperokat 230on cipelni vagy tényleg akkor inkább 3 fázis és ahol kell ott akkor egy kapcsolószekrény és megvan oldva az egész?
Egyszerűség szempontjából jobb lenne az a 230 de rengeteg az az áramerősség..:S

Nagyobb teljesítményt fázis nélkül praktikus átvinni: Bővebben: Link

Mekkora az a teljesítmény amit már érdemes nagyfeszültségű egyenáramon vinni?

szia! egy égöt nem de 3-at, 3 fázisról igen! minden izzo egyik felére kötsz egy fazist, a másik végüket pedig össze kotod csillagba.

ahhaaa, érdemes lesz meg tanulnom ezt a csillag/delta kötést is..

Szia mylan14! A sulitokba biztosan nem 380 megy be és nem is osztják le 220-ra. Egyébként mi az a 220, 230, 380 és 400? Mint tanuló, kérlek magyrázd el, mert régen jártam iskolába. Előre is köszönöm. Üdv.: Yoe

Hát elvileg a 400V jön be a suliba mivel az van feltüntetve is a kapcsolószekrényekre és a kapcsolószekrényen lévő kapcsolókkal adják ki a 230V 50Hz a munkapultokra.
De már lehet hogy ők is hazudnak

Hát igen, a váltóárammal van némi probléma. No nem a teljesítménnyel, hanem a frekvenciával. Ha a távvezeték hossza kezd összemérhetővé válni a hullámhosszal, akkor a távvezeték elkezd tápvonalként viselkedni. A λ/4 hullámhossznak megfelelő távolságnál éppen semmi nem fog a tápvezetékből kijönni. Mivel a hullámhossz 6000 km, aminek a negyede 1500 km, látható, hogy olyan nagy távolságú távvezetékeknél ahol nincs lehetőség alállomást építeni, (tengeralatti kábel9 igen nagy gondok lehetnek. Ezért használnak ilyen esetben egyenáramot. A nagy (minél nagyobb, amit csak a szigetelések lehetővé tesznek) feszültség pedig azért szükséges, hogy az adott teljesítmény átviteléhez minél kisebb áram legyen szükséges, mert a vezeték ellenállásán ez okozza a veszteséget. (akár egyen, akár váltó)

Nincs ebben semmi hazugság, csak nem hárommal, hanem gyök hárommal kell osztani (vagy szorozni). Ha már tanultatok a vektorokról akkor könnyen ki tudod számolni. A három fázisnak van három vektorja (a derékszögű koordináta rendszerben), egymástól 120 fokra. Ha ezek a vektorok pont 220 (230) hosszúak, akkor a végeiket összekötő egyenes pont 380 (400) hosszú lesz. (háromszögek oldalai)

Azért azt nem árt tudni,hogy a három fázis az tulajdonképen 3 db 230V os váltóáramú generátor amelyeknek egyik kivezetése közös (ez a nulla) .Tehát a három fázist meg a 400V fogalmakat nem szerencsés keverni.Három fázisról ,mint a neve is mutatja ,akkor lehet beszélni ,ha a 3 230V-os generátor mindhárom,nem közösített vége van kivezetve (illetve a nulla is ott lehet) ,400V viszont ugyanezen generátorok közül KETTŐ nem közös kivezetése között mérhető.230V pedig ezen generátorok bármelyikének független vége és a közösített pont(0) között mérhető. Tehát ha azt hallod hogy valahova oda van vezetve a három fázis az azt jelenti hogy 3 db 230V-os feszültségforrásod (a generátorok nem közösített vége) van ott.(tehát a 230V égőd az egyik fázis +a nulla között minden segédeszköz nélkül működik)
A matematikád ott sántít hogy ezekből tetszőleges kettőnek a pillanatnyi kimeneti feszültségének az összege 400V.Tehát ha az egyik 230V ot ad a másik 170V éppen.(tudom nem pontos mert egyszerűsítettem egy csomót,de egyszerűen másképp nem tudom leírni)

Te írtad.

De 3 megoldás biztos létezik:

1. transzformátorral (drága, nehéz)
2. N és L1 közé kötöd (ha van)
3. két izzó sorba kötve (legolcsóbb)

Ilyet nem irtam, de mindegy

Ami az előző hsz-ból lehet nem egyértelmű ,az áramszolgáltató a végpontokhoz (ha háromfázisú) 3 db 230V-os hálózaton viszi az áramot így 3 vezetéken oszlik el a terhelés 1 helyett.(de ezek a három generátor független kimenetei,nem egy generátor kimenete lepárhuzamosítva) 400V csak azt jelenti hogy a kapcsolón lévő vezetékek között ekkora a feszültség ,de a földhöz képest csak 230V van mindenhol.

aha, most már értem az egészet és köszönöm a segítséget.
Még annyit hogy valaki írta hogy nagyobb teljesítményt nagyfeszültségű egyenáramon szállítják, ennek a váltakozóvá alakítása hogyan történik ? Mert ha most belegondolok akkor nekem egy nagy inverter jutna eszembe de ha jól tudom azoknak a hatásfok hááát nem a legeslegjobb.. ennyire sok lenne a veszteség az átviteli hálózatoknál?

Amúgy rájöttem hogy még vektorokat sem tanultunk ennyire részletesen. De úgy veszem észre hogy ez a váltakozóáramos rész elég nagy tananyag lesz, hát kíváncsi vagyok hogy fogják 1+egy fél év alatt ez megtanítani nekünk.Mivel mi még csak egyenárammal foglalkoztunk és ott is inkább csak a kisfeszültséggel.

Ilyen nagy teljesítményeknél villamos forgógéppel. Egyenáramú motor, váltóáramú generátor összekapcsolásával. Kicsit így is nehézkes, de még mindíg jobb megoldás. Az erőművekben is váltóáramú generátorokkal állítják elő a villamos energiát, csak ott a generátort egy hőerőgép, általában gőzturbina hajtja. (persze lehet más energiaforrás is) Az igy előállított villamos energiát lehet transzformálni ide - oda, a szükségleteknek megfelelően. A szállításhoz nagyfeszültségre, a használathoz kis feszültségre.