Amúgy ez egy 200 literes tartályba nyomja a vizet, de ez itt most lényegtelen
Nagyon köszi mindenki hozzászólását, türelmét hozzám és ezeket elolvasván arra jutottam, hogy inkább megpróbálkozok az 555-el összehozni egy kb. 8 perces időzítőt, és ha ennyi idő alatt se éri el a kikapcsolási nyomást (akkor tuti nem szív) és ez a kis kapcsolás bontja majd a tápfeszt. Ha jól tudom ezt monostabilnak nevezik.

Modik! Ketten is érdemelnének pontot a fáradozásért: fongab és ferci

Ha esetleg nem tudok majd bánni az időzítővel úgyis szólni fogok

Rendben, intézem!

"Nyomáskapcsoló csak nyomás alatt használható" ez így ebben a formában nem igaz! A nyomáskapcsolókat általában kétállású mikrokapcsolóval készítik így lehet maximumnyomás és minimumnyomásra is használni! A másik pedig "szabad kifolyásnál, nincs nyomás" na ez sem igaz mivel köztudott, hogy a csővezetékeknek és szerelvényeknek van egy bizonyos ellenállásuk tehát a szivattyú nyomócsonkjánál és a kifolyási pont között simán lehet 0,5 bar nyomáskülönbség!

egyébként ajánlom figyelmetekbe Ezt!

„"Nyomáskapcsoló csak nyomás alatt használható" ez így ebben a formában nem igaz!”
Vissza kérdeznék. Ha nincs nyomás, akkor mit alapján kapcsolsz? A te általad ajánlott kapcsolónak, is kell nyomás. Ha lefektetem a csővezetéket. Be állítom a nyomásértékeket, működni fog. De rájövök, hogy egy hordót is fel lehet tölteni. Beleteszem a csővéget a hordóba, márt változtak a nyomás viszonyok, újra kell állítani.
Mivel DRoland azt mondja hogy, egy 200l tartályt tölt. Ha a tartály nyitott, a töltő vezeték a tartály tetejéig fel, ér. Igen akkor lehet nyomás kapcsolóval nézni. Egyéként nem. Ha nyitott a tartály, és a tartály aljára csatlakozok, már nem lehet. Mert ha 2m magas a tartály, nem mindegy hogy üres, vagy teli. Ez lehet 0,2 bar is. A zárt, nyomás alatti tartályba, kinyitom a ürítő szelepet, csökken a nyomás.
Le kell állítani a szivattyút?
Az általad javasolt szerkezet jó. De, csak bizonyos feltételek között, használható.
Amit be linkeltél, ott a maximum nyomás 0,4bar. 0,5 bar nyomással, az érzékelő membránt meg is nyújtottad.
A legegyszerűbb, szívó csonknál, szintet nézni. Ez helyszűke miatt el lett vetve.
Én mindenképpen mennyiséget néznék. A vízóránál mindegy hogy 0,1vagy 10bar. ha forog, van víz áramlás. Ha nem forog, nincs vízáramlás. Minek menjen a motor.

„A másik pedig "szabad kifolyásnál, nincs nyomás" na ez sem igaz mivel köztudott, hogy a csővezetékeknek és szerelvényeknek van egy bizonyos ellenállásuk tehát a szivattyú nyomócsonkjánál és a kifolyási pont között simán lehet 0,5 bar nyomáskülönbség!”
Ezek szerint a cső szintező tévedhet akár 5m is.
Igen tudom, hogy áramlásnak kell lenni.
Ha 5 köbméter/órás a szivattyú, 1/2” vezetéken 33m vezeték, 1” vezetéknél csak 714m vezeték kell, hogy a 0,5bar nyomásesésed legyen.
10köbméter/órás szivattyúnál, 1/2” vezeték 10m 1”vezeték még mindig 227m kell a 0,5bar hoz
Mondjuk a 10m márt elég elfogathatónak tűnik.
Jut eszembe még egy. Ez egy cső kút. És ezt csak saccolóm cső átmérő 25cm ha 10m víz van a szivattyún és nincs után folyás (ami van) akkor a 5köbméter/órás szivattyú 6 percet dolgozik.
Bocs hogy hosszura sikerült.

„Nyomáskapcsoló csak nyomás alatt használható"ez így ebben a formában nem igaz!” Ezt úgy értettem, hogy nem csak a beállított nyomás elérésekor kapcsol, hanem akkor is, ha a beállított érték alá esik a nyomás! Magyarul, ha a beállított érték alá csökken a nyomás, megszakítsa a szivattyú áramkörét!Egyébként nem tudom hogy DRolandnak milyen kialakítású a rendszere, de általában nem közvetlenül a tartályba csatlakozik a szivattyú nyomócsonkja, hanem valamilyen csővezetékkel összekötve. Tehát a nyomáskülönbség függ a beépített csőhossz súrlódási ellenállásától, a beépített idomok ellenállásától, a beépített szerelvények (csapok, szelepek) ellenállásától és a magasságtól! Vagyis erre értettem hogy elképzelhető a 0.5 bar-os nyomáskülönbség, ami egy nyomásmérő órával egyszerűen megmérhető! Ha a mért nyomás a nyomáskapcsoló alsó értéke alatt van, akkor egyértelmű hogy ez a módszer nem alkalmazható. Egyébként a nyomást be lehet állítani egy egyszerű szabályozó szeleppel, de ez a megoldás a szállított vízmennyiség csökkenésével jár! Azt hogy vízóra beépítésével oldja meg az áramlás figyelését teljesen feleslegesnek tartom, mivel a kereskedelemben erre a célra kapható áramláskapcsoló! „Ez egy cső kút. És ezt csak saccolóm cső átmérő 25cm ha 10m víz van a szivattyún és nincs után folyás (ami van) akkor az 5 köbméter/órás szivattyú 6 percet dolgozik. „Ezt a kérdésedet nem értem, egyébként a cső kútat nevezik vert kútnak, azaz 5/4” csövet vernek le és ez lesz egyben a szivattyú szívócsonkja! Hogy az átmérő 25cm csőkút milyen hát azt nem tudom de lehet, hogy fúrt kútra gondoltál, ami általában 125 vagy 160 mm átmérőjű.

Megmutatom akkor milyen a rendszerem Jó régi tipus mindenből, a "fázisőr" 1988-as gyártmány!

Ez egy hidrofor tartály? Magyarul zárt a rendszered, és ha eléri a beállított nyomást a nyomáskapcsoló, lekapcsolja a szivattyút? Ha így van, akkor nézd meg, hogy teljes Vízelvétel mellett mekkora nyomás marad a tartályba! Egyébként mért fut szárazon a szivattyúd? Nincs elég víz a kutadban?

Igen, hidrofor! Amugy a fúrt(cső) kutak lehetnek kisebbek is, a miénk például 40mm
Mostanában azért, mert a lábszeleppel van valami baj (nem tartja meg sokáig a vizet), cserélni fogom! Igen 4.2 barnal lekapcsol.

És a szivattyú nyomóágában van egy visszacsapó szelep? Mert ha nincs akkor a lábszelep eresztése véget még nem dobhatná el a vizet!
Egyébként mikor volt feljavítva a szivattyúd? Gondolok itt szimering cserére, tengely perselyezésre (ha nagyon berágott). Mert én inkább ilyen hibákra gondolnák vagy esetleg a szívócső tömítetlenségére!

A nyomóágban nincs visszacsapó szelep, a szívó oldalon viszont igen ---> kikapcsolás után a szivócső így nyomás mentes. Az ilyen típusú szivattyúk csak akkor szívnak, ha a szivattyúban és a teljes szívócsőben van víz! Szimmering cserét megcsináltam, kb évenként meg is szoktam csinálni.

Akkor már végkép nem értem! Minek a szívócsőbe visszacsapó szelep, ha ott van alul a lábszelep? Mert ha csak a lábszelep lenne, akkor ha visszaereszt, leesne a tartályban a nyomás és elindítaná a szivattyút, ami tartaná a nyomást, és így nem tudna lelevegősödni a szívócső!

A lábszelep visszaereszt a kútba ez a lényeg. Eredetileg nem volt lábszelep azért van visszacsapó szelep. Az ilyen kis csőkutakban van egy golyó, ami a lábszelep szerepét próbálta helyettesíteni, hát ez neki nem sikerült. Ezért lett a jó öreg lábszelepes megoldás megcsinálva, a visszacsapó szelep meg megmaradt a helyén.

Én azt értem, hogy a beállított érték, alatt felett kapcsol. Pontosabban, ha nulla nyomástól megyek a maximum felé akkor a kapcsoló 0,4 bar -nál átvált, ha a maximum nyomástól megyek a nulla felé nem 0,4 nél fog váltani. Hanem 0,1 barnál vált vissza. És akkor ezzel a kapcsolóval, nem tudod megcsinálni. Mert visszavált 0,4 –nél át kell váltani és ez 0,7 –nél fog bekövetkezni 0,3 hiszterézis miatt. itt vagy elírtak valamit vagy csak ezt tudja 0,05-0,4bar működési tartomány 0,3bar hiszterézis.
Áramlás kapcsoló: Azt tudom hogy bármi kapható. A vízórát, azért gondoltam, mert csere alkalmából nekem kettő is volt ( szolgáltató cserélt. Egyiknél nagy hasznát vettem, a fogaskerekeknek. A másik kollegámnál, a kert, fogyasztását nézi) én abba gondolkodtam, hogy otthon lévő, esetleg lehetséges tárgyak felhasználása. Amihez kell vásárolni de keveset.
Lehet nem jól írtam le. A szivattyú 5m3/h vizet tud szállítani ha ezt 1/2’’ víz vezetéken teszem,vízszintesen, akkor szerelvények nélkül, 33m hosszú cső kell, a 0,5 bar nyomás eséshez.

fongab így már értem hogy mért vízórában gondolkodtál! DRoland én a helyedben nem csinálnék szárazfutási védelmet hanem vennék egy szűrős lábszelepet 1200Ft-ért (a képen látható fajtát) és kidobnám a visszacsapót a vezetékből! És nyugodt lehetsz ha jó a szívócsöveden a tömítettség és rendszeresen szokod generálozni a szivattyúdat (1-2 évente) akkor az életben nem lesz olyan gondod hogy eldobja a vizet! Egyébként a régi időkben még nem voltak ilyen spéci lábszelepek akkor is évekig szoktak működni hiba nélkül! Ja és értek a szivattyúkhoz mivel csőszerelő a szakmám, egyébként sok hőközpontot
szereltem már és általában a szivattyúk szárazon futási védelmét nyomás távadóval és komoly elektronikával oldják meg (persze nem egykét ezer forintból mivel ott a pénz nem igen számít).

Ilyen lábszelep van most is benne, 3 évig kifogástalanul működött.

Én az enyémet 5 éve raktam le, de az óta még gondom nem volt vele, a bajai egylépcsős szivattyúmat is csak egyszer szimeringeztem ez idő alatt, pedig nálam nyáron rengeteget működik (van úgy, hogy reggel 6-tól ete 8-ig megy az öntözés)!

Hali
Van egy Pedrollo tipusú (230V, 0,75 Kw) szivattyúnk(hidrofol tartályal) , eredetileg bele van építve egy nyomáskapcsoló ami a motor működését szabályozza, namost ez a nem túl jó minőségű kapcsoló 1 évet bírt ki, a sok ki-be kapcsolástól elég rendesen beégtek az érintkezői, ezután azt csináltam, hogy beiktattam egy 12A-es triacot, ezáltal nem a kapcsolón megy keresztül a terhelés, hanem a triacon.
Ez a megoldás nagyon tökéletes volt (annak látszott)
1 évet bírt a masina miután nem tudni miért de a triac zárlatba vágta magát és a motor megállás nélkül ment . .... Miután kicseréltem a hőtől szétdeformálódott szivattyú műanyag belsejét (6000FT) úgy döntöttem , ahhoz, hogy megbízhatóan működjön a masina, minimum 2 egymástól független védelmi rendszert kell kiépíteni. Ennek a megoldására várnék ötleteket....
előre is köszi

Az a nyomáskapcsoló eleve vezérlőáram kapcsolására van kitalálva, csoda, hogy ennyit is kibirt. A triakot pedig valami túlfeszültség is tönkretehette.

Milyen gyakran kellene a motornak ki-bekapcsolnia? Ha mondjuk percenként vagy ritkábban, akkor erre a célra mágneskapcsoló a megfelelő eszköz. A félvezetős kapcsolók ugyan szépek, elegánsak, stb. de gyors túlfeszültség, túláram, túlmelegedésvédelem nélkül nem érdemes használni azokat.

Tehetsz egy nyomáskapcsolót, és egy hőmérsékletkapcsolót, és ezeket sorbakapcsolva működteted velük a mágneskapcsolót.

Hi
igazad van... valszeg egy pillanatnyi túlfesz tehette zárlatossá a triacot, túlmelegedés kizárt, mivel hűtőbordára van szerelve (folyamatos üzemelés esetén is épp langyos) most egy 275 V os varrisztort tettem be az áramkörbe, de ettől még nem vagyok nyugodt.
Ha szimplán relét használnék annak se lenne túl hosszú élete. Van egy elképzelésem (kicsit bonyolult)
a triac és a relé kombinációja. Először zár a relé, utánna pár tizedmásodpercel a triac, így nem szikrázik a relé érintkezője (ezt a megoldást használják kapunyitókban is) de ha tönkremegy a triac akkor sincs túl nagy gáz.
üdv

Ne relében gondolkodj, hanem (mondjuk 16A-es) mágneskapcsolóban. Az birja a strapát, főleg ha az érintkezőit párhuzamosan kapcsolod. Igaz hangosabb, mint a triak, de jóformán tönkretehetetlen. Persze azzal a feltétellel, hogy nem kell túl sűrűn kapcsolni.

Szia Roland!

Bár a nyár már véget ért, remélhetőleg lesz meleg jövőre is.

Ha nem drága a berendezés, bármivel kisérletezhetsz.
Viszont értékes, azaz számodra sokat érő eszközt holmi "kontár, barkács" kütyükkel nem érdemes veszélyeztetni.

Ajánlom a következőt:

"BRIO 2000-MT" tipusú SZÁRAZONFUTÁS ELLEN VÉDŐ ELEKTRONIKUS NYOMÁSkapcsolót.

webcím:
www.ktech.hu/termekek.php?prod_id=362&kat_id= - 9k

Garantáltan nem lesz gondod!!!


üdv:

Mr.Steve

Sziasztok!
Szerintetek melyik a jobb, egy 2 lépcsős bajai szivattyú (2000w), vagy egy DAB 1000w os jet szivattyú.
Messziről kell elszívni a vizet, és sokat is menne. Kb 5méter mélyről, és 35 méter szívőcsövön keresztül.
Előre is köszi.

Sziasztok!
Egyik ismerősöm reggel arra ébredt hogy megy a szivattyúja.
Tehát ki tudja az éjszaka hány órán keresztül ment.
Egy éve használja nagy ritkán, azelőtt meg 5 évig békén hagyva állt tehát kitudja milyen idős lehet a rendszer.
Hidrofor + fúrt kút kombináció. A víz a házba műanyag lefolyócsövön megy be. Tehát a hidrofor nyomása épphogy úgy volt beállítva hogy bent éppen hogy csak jöjjön a víz. Tehát a nyomás nagyon minimális volt, valószínűleg 1 bar alatt volt.
Szétszedtem, kicseréltem a szimeringeket, de az új szimeringekkel sem akarja felkapni a vízet.
15*30*10 -esből volt benne kettő, ahelyett beraktam egy 15*30*7-es szimeringet.
Gondolom a szimeringek száma nem hat a szívóerőre... csak az élettartamra.
Két cső jön fel a földből, 10 centire egymás mellett, az egyik csőre van kötve a kézi rángatós kút, a másik csőre pedig a szivattyú. Ha a kézi rángatósból vízet húzok akkor a másik csőből bugyogás hallatszik.
De ha a szivattyút leszerelem (csak üresen marad a cső) akkor is tudok vizet húzni a kézi kútból.
A szivattyú előtt van egy felöntő csap, ott a kezemmel nagyon minimális szívóerőt érzek, de hiába öntök oda vizet nem nagyon nyeli, sőt fel sem kapja a vizet.
A szivattyút járattok kb. 20 percen keresztül üresben de épphogy csak langyos lett a rotorháza.
Bármit csináltunk nem kapta fel a vizet. Menet közben rángattuk a kézi kutat is de a felöntő csapon lent volt mikor visszafröccsent a víz tehát valamilyen úton-módon össze van kötve a kézi kúttal.
Ugyebár nincs külön béléscső, szívócső, egyetlen egy cső és kész. És persze kettő külön-külön megy le a földbe.
A kézi kút tökéletesen működik, a szivattyú meg valamiért abszolút nem hajlandó felkapni a vizet.
Rosszul raktam volna össze? Tömítést készítettem bele, akkor mi lehet a gond?
A két cső lentebb össze van kötve vagy mindkettő külön-külön kút egymás mellett?
Létezhet hogy valaki két kutat fúrat egymástól 10 centire?
Vagy lentebb valahol összelehet kötve? De ha össze van kötve akkor miért nem szív falsot a kézi kút?
Lehetséges hogy a lábszelep ment tönkre és azért nem megy a cucc?
Mert még gondoltam arra is hogy a fél centis lyukon nem nagyon tudom felönteni, nem elég nagy az üvegből kiöntött víz nyomása.
Ha szerelek rá tölcsért lehet hogy több sikerrel járok?
De szerintem ha minimális szívóerő és a szivattyú sem szürcsöl akkor ott valami nagy gond lehet nem?
Nem lehetséges hogy a rotor annyira elkopott hogy már nem képes felszívni a vizet?
Válaszokat előre is köszi!
Ui: most jut eszembe hogy lehet hogy fordítva tettem vissza a rotort. Nem biztos csak nem figyeltem rá. Okozhat ilyen gondot? Kb. ugyanolyan a kétoldali geometriája tehát ha fordítva van is szívnia kellene valamennyire nem?

Légy szíves, a felesleges sorközöket kerülni!
Köszönöm. Frankye

Szia!

Kösd le a hidrofort a szivattyúról, és a kifolyó csonkon kereszül töltsd fel a szivattyút. A rángatós fejet zárdki a rendszerből (gondolom van csapja). Próbáld meg így elindítani. Ha így sem nyomja a vizet, akkor falsot szív, valahol rossz a tömítés. A kettő szimmering nem véletlenül volt benne. Kettővel jobban tömít! Rakj bele kettőt, mert lehet, hogy kopott a tengely is, és csak úgy jó.

A rángatósnak nincs csapja.
Csap már csak a hidrofor után van.
A próbát végig nyitott csapokkal próbáltuk hogy minnél kisebb legyen az ellenállása a szivattyú utáni résznek.
A szimeringből pedig csak egy ment bele, az is nagyon nehezen, nem is tudom hogy a kettőt hogyan lehetne belepréselni úgy hogy ne is károsodjon meg benne is maradjon.
De amúgy fura mert első ránézésre nagyon barkács rendszer de amikor a vastag piros földelődrót összeköti a hidrofort, a szivattyút és a gép mellett lévő földelőszondát ez elbizonytalanít ezügyben.
Tehát lehet mégsem annyira barkács az csak annyira elavult és elhasználódott.

Pont olyan járókerék való bele mint az alábbi dokumentum felső részében lévő:
http://www.hidroszer.hu/pdf/jarokerekek.pdf


Ha ezt fordítva teszem be vagy nagyon kopott okozhatja hogy nem kapja fel a vizet?

Ez egy Baja 1-es szivattyú járókereke. Abba kettő szimmeringet szoktak tenni a mesterek. Van egy beütő szerszám (cső), amivel bele lehet tenni a második tömítést is.

Vedd le a szivattyút,kezd el húzni a "a rángatós kutat" úgy hogy nagy lendülettel meghúzod és a felső harmadban hirtelen megállítod. ha így a szivattyúnál nem jelenik meg a víz egy néhány húzás után ill megjeleik de nem tartja meg akkor lábszelep csere a kúton.(ha a pumpálós kút jól működik nem valószínű) Ha megjelenik akkor a szivattyút rakd vissza lehetőleg úgy hogy a kifolyó legyen a legmagasabb ponton, és előtte ne legyen légzsák . Ekkor az előző folyamat (rángatás) ismételve addíg amíg a szivattyú kimenetén nem jelenik meg a víz.(segít rajta ha egy csövet raksz rá hogy a kifolyó teljesen vízben álljon a folyamat végén.) Ezután ha a szivattyút beindítod fel kell hogy vegye a vizet.Ha gyorsan elengedi akkor vagy a tömítések roszak a szivattyú előt vagy a szimeringed nem zár eléggé.(esetleg a szivatyúhoz vizszintesen megy a cső és valahol egy légbuborék szorult bele.)

A kút pedig úgy néz ki hogy van egy függőleges cső lefúrva ezen kb1,5- 2 m mélyen van egy elosztó ( a kútba nyomott bot megmondja a pontos mélységet) itt van két szelep egyik a szivattyúé a másik a pumpálós kúté.
A járókerék meg azért íves hogy csapja ki a vizet ha fordítva rakod bele akkor igaz kisebb mértékben de lefelé fújja a vizet a kútba.

Köszi mindenkinek a választ!

Nos a helyzet még mindig nem oldódott meg.
De legalább kiderítettem hogy nem a kút a rossz.

Mert ha rángatom a kézikutat akkor a szivattyú csőcsonkjából is folyik a víz. Az általatok leírt módszerrel meg mégjobban jön belőle a víz.
Rákötöttem a szivattyút, de a nyomócsonkot nem húztam meg, tehát szabadon hagytam a nyomócsonkot úgy ahogy ajánlottátok.
Kinyitottam a felöntő csapot majd addig rángattam a rángatós kutat míg meg nem maradt a felöntőcsőben a víz. Így a vízszintes szívócsonk is légmentes lett. Aztán elzártam a felöntőcsövet majd megint rángattam a rángatós kutat.
Aztán mikor már a szivattyú nyomócsonkjának csatlakozásánál spriccelt kifele a víz akkor elindítottam a szivattyút is. És: semmi! Nem kapta fel, még csak nem is spriccelt a víz...

Kicseréltem benne a járókereket, egy majdnem újra, azzal sem ment.
Aztán mérgemben úgy ráhúztam a csavarokat hogy az egyik beletört. Sebaj, kitudtam szerelni, majd bettem egy másik csavart, csumára ráhúzba majdhogynem szakadásig tehát a tömítés biztos jó volt... erre tessék úgy sem kapta fel.

A szimeringet úgy raktam be hogy a rugós rész nézett befelé. De csak egy db-ot tettem bele, olyan helyre ahol nincs berágódva a tengely és mégse lett jó...


De közbe jött a tanács hogy akkor jó a rotorház ha úgy megtudom húzni hogy megszorol a járókerék. És minnél szorosabb de még forog beállítás a jó.

De mivelhogy én bárhogy húztam meg esze ágában sem volt megszorulni így ergo túl kopott.

Sőt azt a tippet is mondták hogy ilyenkor az is számít hogy papír vagy szilopaszt tömítést használok-e.
Mert ilyenkor szilopasztot kellene használni hogy minnél kissebb legyen a rés.

Tényleg úgy a jó a gép ha megtudom szorítani a járókereket?

Bár ígértek nekem egy másik rotorházat, hátha azzal több szerencsém lesz.

Mellékeltem két képet hogy mégis eltudjátok képzelni milyen is az a gaz szivattyú ami kitol velünk.

tizensok éve volt szerencsém ilyesmi szivattyút (is) javítani ...
Ha emlékeim nem csalnak :
-A szimeringet úgy szokták betenni, hogy a a rugós (nyitott) irányból legyen a nagyobb nyomás. (üzem közben a motor felől). Ha nyomás alatt marad a szivattyú akkor jön a 2-3 szimering elhelyezése...
- A házban tömítésnek látszó papír a hézagolást szolgálja, akkor jó, ha a járókerék finoman hozzáér a ház falához (ciripel).
-A motor tengelye (ahol a szimering fut) többnyire perselyezhető. Szereléskor célszerű gondolatnyit csiszolni-polírozni, vékonyan zsírozni...
-ezek a szivattyúk 6-7 m szívómagasság fölött már nem igazán szeretnek dolgozni ...