Fórum témák
» Több friss téma |
Kicsit pontosítanék, egyenirányít, de nincs benne puffer, így egy 100Hz-el modulált nagyfrekis jelet ad. Ez adott esetben még fázishasított is, mivel a nullaátmenet után esetleg kis késéssel indul be a nagyfrekis rezgés, sőt némelyik tipusban ezzel állítható a kimeneti fesz effektív értéke. (magyarul valami ocsmányság jön ki a szekunder oldalon, de az izzó azért világít róla)
Ebből DC tápot építeni csak elég komoly átalakítással lehetne - magyarul nem érdemes.
Itt egy hasonló ketyere. Ezt ki is mértük szkóppal, ha megtalálom a szkópképeket, felteszem ide.
Sziasztok!
szeretnék építeni egy kapcsoló üzemű tápot 230VAC - 2*33 VDC 250Watt és készítettem már egy kapcs rajzot is hozzá, de nem tudom hogy milyen értékűek legyenek az alkatrészek, főleg a transzformátor. Mivel ez az első kapcsolóüzemű tápom, ezért törekedtem az egyszerűségre, a lényege az, hogy egyenirányítom a 220-at, így lesz 325V DC, aztán egy puffer (fogalmam sincs hogy mennyi farad), ezt leosztom egy feszültségosztóval 12V DC-re, innen hajtom meg az 555-öt ami jelet a tranzisztornak, kb 24000Hz, mert azt már nem hallom ![]() ami megszaggatja a 325V DC-t egy ferrit magos trafó prímerén keresztül a középenmegcsapolt (nem tudom hogy hívják pontosan) szekunderen kapok 2x24VAC egyenirányítás(gyors diódák kellenek ide?) 2x33 VDC pufferélés (megint nem tudom a kondik értékeit) és kész ![]() A trafót azt saját magam akarom tekercselni, de nem tudom a méreteit (menetszámok, ferrit mag méret, huzalvastagság) tudnátok segíteni az értékek kiszámolásában? előre is köszi ![]() a kapcsolás kapcsolási rajz
Szia!
Ezt a rajzot így ne építsd meg, mert hibás! De nézd itt van egy rajz kompletten doksival: Bővebben: Rajz Ebben a doksiban megtalálod az összes kérdésedre a választ! Ja kapcsolóüzemnél nem növekszik a pufferelt fesz! Üdv, Gyuri
A dolog korántsem ennyire egyszerű. Azt javaslom, nézegess utána kicsit a kapcsolóüzemű tápegység típusoknak, és hogy valójában hogyan is működnek. Itt van kezdésnek egy hagyományos, együtemű példa, egy Faichild Semiconductor Application Note a QFET-ekhez. Ha meg erősítőhöz kell a tápegység.. érdemes elolvasni Cimopata cikkét, és Skori oldalait a rezonáns tápegységekről.
Valamint a következőknek is utána kell nézned:
- Tranzisztorok/FET-ek nagyfrekvenciás helyettesítő képei - Be- és kikapcsolási jelenségek induktív terheléssel - Transzformátor helyettesítő kép - Nagyfrekvenciás transzformátorok méretezési szempontjai - Transzformátor telítődési problémái, snubberek - PWM szabályzás, kapcsolóüzemű tápegységek szekunder oldali fojtóinak méretezése - (esetleg) Rezonáns kapcsolóüzemű tápegységek
Igen! De ezeket majd akkor nézze át, ha valamennyire működik az első tápja. Különben szétrobban a feje a sok megértendő dologtól, amit nem fog tudni hova tenni, egész addig, amíg nem látja a gyakorlatban. Vagy te ezzel kezdted? Szerintem megpróbáltál építeni több-kevesebb sikerrel egy tápot, és közben tanulgatod a miérteket.
El kell döntenie, hogy miért akar építeni tápot. Meg akarja érteni, tanulni ezek működését, a későbbiekben ezzel akar foglalkozni, mindig újat és még újabbat akar csinálni, vagyis a hobbija lesz. Esetleg a szakmája. De ha csak egyet akar csinálni, akkor jobb, ha megveszi valahonnan készen. Szerintem csináljon egy valami nagyon egyszerűt, ne hálózatról, hanem törpefeszültségről, így nem lesz veszélyes sem. Aztán szép lassan megérti a működést és akkor már lehet bonyolultabb is.
hát két erősítőnek lenne a táp kb 250W teljesítményen.
12Vdc-ről egy dc-dc konverterrel hogyan lehetne megoldani a LEGEGYSZERŰBBEN a 12v-ról +-33V-ra konvertálást? Amúgy a cikk az sokat segített köszi, de a kapcsolás az túl bonyolult benne, nem látom át
Sziasztok!
A pc tápok készenléti tápjának a trafójából ki lehet venni 2,5A-t huzamosabb ideig? Azoknak a trafóknak, amik nekem vannak különböző keresztmetszetűek a vasmagjai, és mivel a legkisebb és a legnagyobb keresztmetszetű esetén is azt írták, hogy két amper, így én elképzelhetőnek tartom, hogy a nagyobb keresztmetszetű ennél többet is kibír, de ebben erősítsen meg valaki.
Helló! Ebben az AN9015 appl.not.-ban van egy két csúnya elírás, ha egy kezdő ez után megy, érdekes tapasztalatai lesznek.
Üdv:Kálmán ![]()
Tapasztalatom szerint ezek előtt DM311, TOPxxx és hasonló kis IC-k dolgoznak, ha jól tudom 67kHz-es frekvencián, flyback tápként, tehát a trafó légréses. Ezek az IC-k a FET-jük áramát belső módon korlátozzák, gátat szabva így a max. teljesítménynek. Ki kell próbálni, saját, izmosabb elektronikával mit bírnak ezek a trafók..
A trafó valóban légréses, de elég kevés olyan táppal találkoztam, amiben IC vezérelte készenléti táp lett volna. Általában olyan kapcsolást találtam benne, ami a képen is látható. Elméletileg a visszacsatolás megoldaná a nagyobb teljesítményfelvétel okozta feszültségcsökkenést, de vajon a trafó és a primerköri alkatrészek ezt kibírnák-e?
Ki kell próbálni, és megnézni mi mennyire melegszik, másként nehéz lenne megmondani. Szerintem az egyenirányító diódával és esetleg a trafóval lehet gond, mással nem igazán.
Én mostanság elég sokat bontottam.. néhányban valóban önrezgő flyback volt, de kb. a felében DM311 és társai hajtották a segédtápot (jellemző az újabb tápegységekre).
Nekem főként régebbi típusú tápjaim voltak, akkor ezért nem találkoztam ilyesmivel.
Egyébként önrezgő tápban sem tartom kizártnak a Drain-áram korlátozást. Van egy kicsi, 4,5V/500mA-es flyback kapcsolóüzemű adapterem, abban egy TO-92-es, egy TO-126-os tranyó, egy zener ill. az optocsatoló, és pár dióda az aktív félvezető elem összvissz. És az is bekorlátozza a primer oldalról a kimeneti áramot, mivel a szekunder oldalon nincs sönt az áramméréshez, és 500mA-nél ha jobban próbálom terhelni, szépen ejti a feszültséget.
Értem, akkor a diódát cserélem, a trafó meg majd elválik.
Ha bátor próbálkozó vagy, a FET drain ellenállását is cserélheted kisebbre.. ha a rajz szerinti tápegység van benne, gyanítom, hogy az azon eső feszültség alapján korlátoz a táp.
Igazad van, ebbe bele sem gondoltam... Amúgy nem feltétlenül kell nekem 2,5A. Egy akkutöltőhöz akarom építeni, amiben 2x2 akkut töltenék 1-1 amperrel, így kimerítettem a táp kapacitását, ezen kívül még el kellene látnia a töltőáramkört árammal, de lehet azt fedezi az az áram, ami a tápban a vezérlő IC táplálásához szükséges, ugyanis az külön áramkörről megy.
Ami még érdekelne, hogy ezekben a tápokban, meg elég sok kapcsitápban van az, hogy a primer és a szekunder testet összekötik egy zavarszűrő kondenzátorral, meg párhuzamosan vele egy nagy értékű ellenállással, ez feltétlenül fontos bele? A töltő előreláthatólag nem lesz leföldelve. Ezen kívül a legtöbb pc tápban van egy zavarszűrő közvetlenül a 220-as csatlakozóra forrasztva, ott is van nulla és fázis között két soros kondenzátor a közös pontja pedig földre és a házra kötve, ez is kimaradna, és a zavarszűrés egy hasonló teljesítményű kapcsolóüzemű dugasztápból lenne beleültetve. Gondolom az így is funkcióképes, és biztonságos is?
A teljesítmény-tranzisztoros PC tápokban, ahol a szekunder oldalon van a TL494 vagy hasonszőrű társa, és meghajtó trafón keresztül kapnak vezérlést a tranyók, én is felfedeztem, hogy a +5V/2A standby mellett van egy nagyobb feszültségű, de kisebb áramra tervezett (szerintem kb. 12...15V) szekunder is, erről kényelmesen elketyeg a töltőd vezérlése (max utána lesz egy 7805, vagy amennyi volt kell a vezérlésednek). Én is gondolkodtam már azon, hogy kitermelek egy komplett ilyen kis tápot, szintén NiMH akkutöltés céljából.
[OFF]Egyébként hőmérsékletre vagy Delta-Peak-re töltessz? Ha utóbbira, akkor az érzékelés mikéntjét megoszthatod velem is ![]() ![]() ![]()
Én töltésre a Linear Technology által gyártott LTC4060 jelzésű IC-t használom, abban meg van minden, ami egy rendes töltéshez szükséges. Már gyártottam egy konstrukciót, az elég jól vizsgázott, és abban a töltőben Delta-Peak ment, de mivel nagyon kicsire állítottam a töltőáramot 0,2/0,4C (választható), így nem igazán működött, a mostaniban a töltőáram minimum 0.5C lesz, és szükség esetén hőmérséklet figyelés is kialakítható lesz benne, amit az IC 10k-s termisztorral érzékeli. (te meg azt oszthatnád meg velem, hogy ceruza akku esetén hogyan teremtesz megfelelő hőkontaktot az aksi és a szenzor között?) Amúgy az IC-nek pár külső alkatrészre van szüksége a működéshez, és önmagában megold minden jelfeldolgozást. Ingyen minta rendelhető a cégtől, max 4-et küldenek ki (2x16tssop és 2xdfn) mindenféle költség nélkül, egyedül a kapcsolásban szereplő tranzisztor beszerezhetőségével gyűlt meg a bajom. Az IC adatlapja.
A hőkontakt megteremtésére sok megoldás eszembe jutott, pl. beépíteni az akkufoglalatba egy félkörbe hajtott alu- vagy rézlemezt, ami már könnyen hőkapcsolatba hozható a hőmérséklet-érzékelővel, de a próbamérések során egyszerű módszert alkalmaztam: az akkura ragasztottam a tranyót celluxal
![]()
Szia!
Sikerült a kiszemelt készenléti tápból 2,1A-t kicsikarni, ennek már elégnek kell lennie, főleg, hogy van rajta egy 100?-os ellenállás, ez is 50mA terhelést jelent számára, a töltőben a az állandó terhelést pedig a töltőelektronika töltené be, így nem járna soha üresen a táp. Ami egy kicsit érdekes jelenség volt, hogy amikor legelőször megterheltem akkor a feszültség nagyon leesett, és szép lassan emelkedett 5V-ra, és így az áram is beállt 2,1A-re, későbbi próbálkozások esetén már ilyet nem tapasztaltam. Ez mitől lehetett?
Hali!
Azt se felejtsd el hogy a kis kinai olyan matricát ragaszt a tápra, amilyet a kereskedő kér, nem amit a táp tud (olcsóbb, és noname tápok).
Persze, mielőtt élesben járatom majd a tápot előtte több órás tesztnek fogom alávetni maximális teljesítményen. Amúgy nem volt semmi gond ezzel a táppal, amíg egy túláram el nem vitte és vele együtt az egész gépet, szerencsére a készenléti része épen maradt, de ettől függetlenül a trafón kívül minden alkatrészt cserélek benne.
Hello
El tudnád ezt nekem bővebben magyarázni? Nem nagyon értem. Tehát a kollektor körhöz tartozó tekercset is használni kell, ha azt akarom, hogy működjön? Találtam már olyan tápot is, amiben a tranzisztor bázis vezérlése majdnem megegyező a többivel, de még sem használnak benne egy tekercset a kollektorhoz. Azok mennek nélküle is. Az a gyanúm, hogy az én tápom azért bénáskodik, mert kihagytam a kollektoros tekercs gerjesztését. Hogy működik ez most? a bázist meghajtó tekercsen megjelenik egy feszültség. Ettől kinyit a tranyó, és a kollektoron elkezd áramolni az áram, és ez a kollektor körrel sorban lévő tekercset meghajtja. Ettől mi lesz? Meg nő a bázis nyitásának ereje? Vagy ez teljesítmény behatárolás? Ezt nem értem. Bedobok egy hasonló rajzot. Bekarikáztam, melyik résszel van gondom. Meg még egyet az én tápomról is.
Lehet itt jobban látszik a végtranyók vezérlése.Bővebben: Link
Erről még csak felületesen informálódtam. Amennyit tanultunk róla: arányos/önzáró vezérlés. A trafó úgy tudom a fel/lefutó éleknek megfelelő pozitív/negatív impulzust visz át, felfutó impulzus után a kollektorköri, kb. 1-2 menetes tekercsnek köszönhetően úgymond önzár, és a bázisáram arányban lesz a kollektor árammal. Lefutó élre negatív impulzust visz át a trafó, amire kikapcsol, megszűnik az önzárás. A teljesítményelektronika-tanárom rövid magyarázata alapján ez ragadt meg az önzáró vezérlésről.. az se biztos, hogy pontosan ragadt meg. Méretezéséről pedig nem esett szó.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |