Fórum témák
» Több friss téma |
igen, túraboltban lehet kapni. (Apu barlangász volt, van is karbidlámpánk..)
Az írásvetítőfólia milyen anyag? Tudtok segíteni? Mert nem tudom, és kéne a dielektromos állandója, mert nagyfeszkondit csinálok, és kbre ki kéne számítanom a kapacitását...
![]()
Régebben celluloid volt, most a fene tudja, mit használnak.
Csinálj RC oszcillátort, és mérd a frekijét vagy dobj össze egy kapacitásmérő kapcsolást. Minél több réteg szigetelőt használsz, annál kisebb lesz a kapacitása (de annál nagyobb feszültségen).
Tudom, mert 1-et van úgy hogy átüt, de 2-t már nem üt át a kb 30kV.
Celluloid sztem se lehet, mert nem törékeny annyira.
Szevasztok!
Nos, valószínűleg nem pont elektro téma de ha már van ilyen is ![]() Előre is köszi!! ![]()
Mártsd bele egy kicsit sósavba. Ha befeketedik akkor nem ezüst, ha tisztul akkor ezüst. Anyám így csinálta
hááát... feketedett is meg tisztult is
![]() ![]()
komolyan megmondom, sejtelmem sincs. Hagyd benne egy ideig. 5-10 perc. Vagy asszem ezüstnél is működik, hogy harapj rá, ha benne marad a fogadnak a nyoma, akkor puha fém (alu), ha nem akkor ezüst. Ezt aranynál szokták használni, de szerintem ezüstnél is jó
![]() ![]() ![]() ![]() Egyébként köszi!!
A feketedés alapján valószínűleg ezüst. Nem illik különböző savakba mártogatni a fémtárgyakat, mert esetleg feloldódnak (ugyebár az ezüst messze nem a legértékesebb fém).
A legegyszerűbb és legkímélőbb megoldások a fizikai tulajdonságok mérése alapján történik. -Sűrűség meghatározása: Ez Arkhimédész óta nem sokat változott: vízbe meríted a tárgyat, a kiszorított víz térfogatát méred. A tárgy tömegét elosztva a térfogattal megkapod a sűrűséget. Az ezüst sűrűsége 10,49 g/cm3. (Ehhez képest az alumíniumé 2,7 g/cm3, és az alumínium nem szokott feketedni.) -Keménység meghatározása: az ezüst keménysége a Mohs-skálán 2,5. A 2-es keménységet körömmel, a 3-as keménységet rézpénzzel (penny, vagy a régi 2-forintos), vagy bármilyen réztárggyal lehet karcolni. -Fajhő meghatározása: ehhez már bonyolultabb felszerelés kell, kisebb tárgynál elég egy termosz és egy digitális hőmérő. Mérni kell a közeg (víz) tömegét, hőmérsékletét (kb. 60-80 fok az optimális), és a tárgy tömegét, hőmérsékletét. Az egyensúlyi hőmérsékletből számítható a fajhő, ez ezüstnél : (25 °C) 25,350 J/molˇK. -Karcszín: ékszerészek és drágakövesek használják ezt a módszert: egy fekete követ (próbakő) kell a tárggyal megkarcolni, az ezüstnek fehér karcot kell hagynia. Ez a módszer akkor pontos, ha összehasonlításképpen karcolsz a kőre ezüsttárggyal is. -Elektródpotenciál: tömény sós vízbe helyezve a tárgyat és egy rézlapot (fóliáslemez) pár tized volttal magasabb feszültség mérhető multiméterrel az ezüsttárgyon, mint a rézlapon (tehát ha a COM-ra kötöd a rézlapot, a multiméter pozitív feszültséget jelez). A két fém a mérés alatt nem érintkezhet! Ha ezek alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy ezüst-e, akkor jön a kémiai elemzés. Ehhez viszont vegyszerek kellenek és kellő felkészültség szükséges. Ezüst tisztítása: Az ezüst feketedéséért az ezüst-szulfid felelős. Ennek mechanikai eltávolítása veszteséget okoz az anyagban (minden egyes tisztítással kevesebb ezüst lesz a tárgyban). Még néhány tipp Viszont tisztítható elektrokémiai úton: Egy edénybe rakj alumínium fóliát és sós vizet. Rakd bele az ezüst tárgyat, majd forrald az oldatot. Amikor felforrt, néhány kanálnyi sütőport (nártium-hidrogén-karbonát, szódabikarbóna) kell beleszórni. Addig kell melegen tartani, amíg az összes fekete folt eltűnik az ezüstről. Ekkor egy elektrokémiai reakcióban az alumínium redukálja az oxidálódott ezüstöt: 3 Ag2S + 2 Al -> Al2S3 + 3Ag
Fordítva. Ha a fognyom megmarad, akkor puha a fém (pl. arany). Az alumínium csak egy kicsivel keményebb, mint az ezüst - 0,25 a Mohs-skálán. Régebben azért használták előszeretettel, mert egyszerű módszer, és régebben nem volt annyiféle ötvözet. Könnyű volt megkülönböztetni a puha aranypénzt a kemény sárgazéztől.
Na, itt flood-olok rendesen...
![]() Idézet: „Egy edénybe rakj alumínium fóliát és sós vizet. Rakd bele az ezüst tárgyat, majd forrald az oldatot. Amikor felforrt, néhány kanálnyi sütőport (nártium-hidrogén-karbonát, szódabikarbóna) kell beleszórni. Addig kell melegen tartani, amíg az összes fekete folt eltűnik az ezüstről.” Tehát ekkor az alumínium fóliának és a tárgynak érintkeznie kell.
Uh.. Köszi!!! a kimerítő választ, mivel a bot végén van és nem szívesen vagdolnám le róla, így ugrott a fajhős, sűrűséges mérés, viszont megpróbálom az elektropotenciálos összehasonlítást mivel a H után áll az ezüst is de eggyel még a réz után is ugye?
![]()
Mégegyszer köszi, sikerült!, kipróbáltam a kémiai tisztítást és nagyon gyönyörű lett! az alumínium meg elfeketedett (nem tudom, h ez-e a normális
![]() ![]()
Szevasztok!! Meg tudná mondani valaki, hogy hogyan lehet házilag előállítani N2O-t????
Minek előállítani, amikor készen is megkapod "habszifon patron" néven patronokba szerelve?
A legegszerűbb előállítása ammónium-nitrát hevítésével történik, de ez a reakció könnyen átmehet robbanásba.
Jaja tudom, de a partonban nincs sok, meg olcsóbb lenne ammónium nitrátból, mert 5kg asszem 600 ft körül van
Kétségtelenül olcsóbb, kétségtelenül veszélyesebb!
Az ammonsalétromot világháborús időkben használták robbanóanyag-komponensként. Hevítve kétféleképpen is robbanhat: ha szerves szennyeződés kerül bele, akkor eloxidálhatja azt, és elkezd égni az így képződött elegy. Ez felgyújthat mindent, de ez a jobbik eset. Rosszabb esetben elindul az anyag, és eldetonálhat az egész mennyiség. Valószínűtlen egy ilyen detonáció bekövetkezése, de ha mégis bekövetkezik, akkor néhány házat letarolhat pár kiló műtrágya. A másik veszély a fejlődő kéjgáz: nem biztos, hogy beszámítható maradsz, ha kiszabadul a gáz... Oppau-ban is azt gondolták, hogy az ammonsalétrom stabil anyag, dinamittal robbantották szét az összetapadt műtrágyatömböket. A sokezredik robbantásra elindult az egész silónyi anyag, és letarolta az egész települést. Tehát szerintem maradj a patronos megoldásnál, ha teheted.
Hellotok
Nem nyagyon olvastam l a 18 oldltezértha már tárgyaltátokakkor bocsi. Alubomba. 8.o kémia Au+HCl=AuCl+H Azaz ha fogsz egy 2 literes flakont és 1/5-ig alfólia drabokat szagatz bele,aztán 1/10-ig sósavval töltöd aztJÓ gyorsan rá csavaroda kupakot, akkor a felszabaduló hidrogénessósavas gáz felfuja apalackot és az igen nagy robanás melet szétszakad. VESZÉLY-ne legyél a köszelében mert ha belélegzed akkor :csodalk: meg ha a szemedbe megy :rinya: -Lehetőleg ne zöld övezetben csinád mert a sósav szétkapja a környetző növényeket (tapasztalat: focipálya közepén miérneaztán csak nztekafocisták miért éd ki a fű ![]() Jah ha a robaná melé nyi lángot teszel akkor .... Idézet: „Au+HCl=AuCl+H” Igen? A családi ékszereket dobálod sósavba? Nézd csak meg a periódusos rendszert mégegyszer! ![]() (Ráadásul hidrogénGÁZ, és nem naszcens H keletkezik, csak ahhoz még az egyenletet is rendezni kéne...) Idézet: „Au+HCl=AuCl+H” Nehezen. Az aranyat nem oldja a sósav. De ha oldaná, akkor sem hiszem, hogy hidrogénfejlesztésre használná bárki is... ![]() Reakcióegyenlet helyesen: 2 Al + 6 HCl -> 2 AlCl3 + 3 H2 A recepttel kapcsolatban: Soha nem értettem, miért jó az "alubomba". Aki konyít valamit a vegyészethez, az tisztességes pirotechnikát csináljon, aki pedig csak robbantgatni akar, az válasszon inkább veszélytelenebb reakciókat. Arról nem is beszélve, hogy a sósav és az alumínium reakciója erősen exotherm, tehát még forró is a kiszabaduló anyag. Pl. ugyanígy, de a töltelék: CaC2 + 2 H2O -> C2H2 + Ca(OH)2 karbidmeszes robbantás CaCO3 + 2 CH3COOH -> CO2 + Ca(CH3COO)2 + H2O Ezek nem olyan veszélyes anyagok, mint a forró sósavpermet... ![]()
Megelőztelek!
![]() Mondjuk te részletesebb voltál... A karbidmészről meg annyit, hogy én személy szerint kálciumhidroxidot se szívesen kapnék a pofámba... ![]()
A műtrágy jó dolog. Aránylag olcsón hozzá lehet jutni és látványos dolgokat lehet belőle kihozni.
"A csillagászok még vizsgálják a hét méter átmérőjű, két méter mély kráterből származó mintákat." ![]() Bővebben: Link
Karbiddal jó szórakozni, csak legyen nálad egy flakon tiszta víz, meg erős lélekjelenlét, ha a szemedbe fröccsen ki tudd mosni.
Nekem a karbid+ víz azért nem szimpi, mert nem lehet szabályozni egykönnyen a reakciót(a hidrogén fejlesztéseket sem). Egyébként csak én vettem észre, hogy a lágy pvc cső jobban hajlik, ha acetilén van benne?
Mi karbiddal egy mimi ágyút csiáltunk régebben, és krumplit lőttünk ki vele. -kezdetnek jó volt az is. Lágy pvc csővel nem próbáltuk, de lehet hogy tényleg könnyebben hajlik tőle. manapság honnan lehet szerezni, mert most újra kedvem van lövöldözni
![]()
Elvileg túraboltokban. Nekem még sajna nem sikerült
![]() Jó kormos lett tőle a krumpli biztos ![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |