Tévedsz. Nem egyenesen arányosak az értékek. Autóakkuknál alapból a C/20 szokott a szabvány lenni, vagy van amikor még megadnak egy reverse capacity értéket is, ez pedig 25A-el 10,5V-ig. Minél nagyobb árammal terheled, annál kisebb értéket kapsz.
Egy 10Ah-s akku nem fogja bírni a terhelést 10A-el 1óráig.

Üdv
Inhouse

De az a lényeg, mennyivel sütöd ki.
2Ah-t 10A-rel sütve töredék kapacitást kapsz, mint a valós tárolókapacitás huszadrészének megfelelő árammal.
Az új akkuk kapacitását is 20 órára adják meg.
20Ah 20 órán át 1A.
5A-rel sütve ugyanaz már csak 15Ah-t tud.

sziasztok

Szeretnék egy kéttekercses aktivátort építeni, a vezérlést egy Pic végzi a tekercsekre kérdeznék rá, milyen huzalból kell az 1mH és milyen huzalból kell a 220uH tekerni. A mostani tekercsekkel 100mA vesz fel és 20V-os max csúcsot állít elő. A tekercset Bővebben: Link tekertem.

Most már értem, csúnyán elrontottam mindent , mert a közölt kapcsolást építettem meg az adott értékekkel, apró változtatások ugyan történtek, de egyáltalán nem hiszem, hogy a ""hatásosságra"" bármennyire is befolyást gyakorolnának negatív irányban.
Tulajdonképp nem értem miért került viszonyítási alapba az akku kapacitása, már írtam, egy kis akku belső ellenállása nagyobb ezért nagy áramok leadására nem képes tehát kis árammal való kisütés javallott, mert ugyebár a cellái károsodhatnak, viszont fogyasztóként pont a nagy belső ellenállása ami a nagy áramokat korlátozza, pláne egy 2,3A/h-s akkunál, volt példa is egy kollega kérésére egy 5,2V-ra merült akkuval ami nem hogy nagy áramot vett fel, de szinte nem is vett fel áramot. Ebből eléggé nyilvánvaló, hogy a felvett áram egyenesen arányos az akku kapacitásától és a belső ellenállásától. Jelzem azt senki nem vette figyelembe, hogy 25 óra alatt töltötte fel, míg egy 200mA-es fogyasztó volt rajta ami összesen 5A-t fogyasztott, tehát az akkumulátor töltési hatásfokát 75%-ra számolva 25 óra alatt 2,3Ax1,25 (75%)+5A az összesen 7,875A befolyó áram, de ebből az akku csak 2875A-t fogyasztott el, tehát az óránkénti töltőáram átlagértéke = 0,115A!!! Hol vannak azok a nagy áramok, az ami rossz lenne az akkunak?
Most már azért is érdekel mekkora áram folyhatott egy impulzus alatt, 0,3sec-es impulzust feltételezve, ha 6 óra alatt tölt fel egy 45A/h-s akkut aminek a töltési vesztesége 25%. A betáplált energia 56,25A összesen, ezt elosztjuk 6 órával = 9,375A/h. Óránként 10880 impulzus van, 9,37/10800=8,68 a -4.-en, per impulzus.
Hova tűnt sok amper ami kisüléskor keletkezik? Elnyelődött az akkuban?
A FET-kondi-vezetékek-akku belső ellenálás-akku kémia emésztette fel, vagyis kiegyenlítődött az áramkörben. Bár elvileg a zárt áramkörben az áramok egyenlőek. Ezt magyarázza el valaki az elméletet igazolva ezzel!

Ezt én is tudom.
Ahogy nyilvánvaló az is, hogy ha nagyobb árammal terhelem gyorsabban merül, sőt a merülés meredeksége is nől. Nem tudom mit kell ezen magyarázkodni: ha egyszer kisütöm 115W-al és 14:26sec-ig bírja és utána kisütöm 115W-al és 14:21-sec-ig bírja, teljesen egyértelmű, hogy a kettő között csak az idő a változó.
Autóakkunál ugyebár C/20, nos akkor javaslom mindenki tolja be az autóját, mert az önindítózás nem egészséges az akkunak! Mégis 7-8 évig lehet önindítózni.
Mérési elvről meg annyit, hogy sokféleképp lehet mérni, A/h-t jelent a kapacitás, tehát annyit is tud. Nem azt mondtam,hogy helyes a mérés, de az összehasonlítás teljesen egyértelmű értéket ad.
Tisztában vagyok vele, hogy nagyobb terhelésnél a kivehető energia csökkenő tendenciát mutat, s hogy a gyártók néhány akkun miért nem tüntetik fel a C/20 vagy rosszabb értéket.

Egyértelműen leírtam, de látom nem volt az...

Szerintem nem érdemes a töltés során azt figyelni,hogy egy adott kapocsfeszültséget mennyi idő alatt ér el az akku,és azt sem hogy egyáltalán elér-e valamennyit,mert a kapacitásjavulás szempontjából nem sok jelentősége van.Itt van nekem egy vadonat új 71Ah-ás akksi,tehát feltételezhető,hogy a gyári megadott kapacitáshoz az állapotát tekintve ez áll a legközelebb.Ma reggel 7-kor tettem rá a regenerálót,a kiinduási feszültsége 12,8V.Még soha nem volt autóban használva.12:00-kor 14,3V és most 13:45-kor kereken 15V.ahogy lekapcsoltam róla a töltőt 20 sec alatt 13,44-re csillapodott.

Ezt nem igazán értem,hogy hogy jött ki...Honnan tudod,hogy 25 óra alatt töltött fel? Akkor ért el egy számodra jónak ítélt kapocsfeszültséget?
Egyáltalán mekkorának kell lennie egy feltöltött akku kapocsfeszültségének,és ami még fontosabb kérdés,hogy mikor mérjük azt?
Mert szerintem nem mérvadó amikor a töltő még rajta van,hanem a töltés befejezte után mondjuk legalább 2-3 óra ami reális.Nekem így lenne logikus.Töltés után egy nappal használat nélkül mérsz mondjuk 13,2V-ot az jó vagy rossz???A kapacitásának felét tudó akksit is fel lehet tölteni 15V-ig tehát ezek a töltés közbeni kapocsfeszültségek semmilyen információt nem mutatnak a visszanyert kapacitásról.
Vagy az adja meg a választ,hogy 15V-ról mennyi idő alatt meríted le egy 115W-os próbafogyasztóval? És a regen töltéssel csak perceket nyertél.Nyilván ha az a fogyasztó 10W-os lett volna akkor a különbség órákban mérhető,és a töltés-kisütés tornával szerintem javulna még a helyzet.Főleg ha ilyen kis akksit nem 115W-al merítenél le.
Az idézettel kapcsolatban még annyit,hogy az áramcsúcsokat az impuzus létrejöttekor a kondenzátornak köszönhetjük,de az átlag amit az áramkör felvesz akkor is max 3A.
Ez csak az én véleményem nem muszáj figyelembe venni.

Nem is veszem figyelembe, mert úgy látom egy csomó alap dologgal nem vagy tisztában.

Tanulmányozd kicsit az akkuk töltési karakterisztikáját, sok mindent el fog árulni a kérdéseidből. Ha egy akkut hosszabb ideig 14,4V-on tartasz az sérül, karakterisztika szerint 14,4V-ig töltik áramgenerátoros üzemmódban ami az akku 95%-os töltöttségét jelenti, utána feszültséggenerátoros üzemmódban 13,8V-on tartják minimum a 100%-os töltöttség eléréséig ami elviekben 1-2 órát jelent. Az akku pedig akkor tekinthető jónak és töltöttnek, ha pár órás pihenés után a kapocsfeszültsége 12,6-12,8V körül van.
14,4V-nál állítottam le a töltést, ugyanis huzamosabb ideig az akku nem tartható ekkora feszültségen.
14,4V azért, mert ez gyári adat, ezzel senkinek nem kell vitatkozzon. Az, hogy ráírják ezekre az felitatottakra, hogy 14,8V és 15V a töltési végfeszültsége az nem mérvadó, ugyanis ez azt jelenti ennyivel is tölthető, de nem feltétlen ennyivel kell, itt a gázrekombináció lehetősége is bele van kalkulálva, ezért ennyi, nem azért, mert ez egészséges neki.
Az hogy a töltés közbeni kapocsfeszültség neked nem tetszik, nem azt jelenti, hogy a sok millió töltő egyet ért veled.
Nem figyeltél, nem percek voltak a különbség, hanem másodpercek.
A kisütés módjáról és a tesztelésről: ez egy terhelés teszt volt, egy elektromos kerékpár induláskor akár 30A-t is felvesz és tartós üzemben 4-5-6A-t is megeszik, tehát ezeket az akkukat nem is szabadna bennük alkalmazni, hanem egy 45-60A/h-s akkupakk kellene bele ugye?
1 töltéssel 14A/h-s akkukkal kb 60Km-t képesek megtenni, 30Km/h-t számolva az 7A fogyasztás óránként! S egy ilyen akkupakk 3 évet kibír a kecóban.
Biztos még mindig, hogy a 115W sok, megtudni, hogy mennyit is bír az akku?
Rosszul gondolkoztál, rossz feszültségekkel, és nem is zavar téged. De ez csak az én véleményem, nem muszáj figyelembe venni.

Üdv!
Azt szeretném megtudakolni mitől fog a polaritásjelző led világitani forditott polaritás esetén mikor ott van vele szembeforditva a D2 dióda?

Nem ezen kellene vitáznunk,mert te 115W-al fárasztod az akksidat a tesztelés során,de az kerékpár akku!
Nekem az akksiba teljesen mindegy milyen a kapocsfeszültség ugyanis bele teszem a dízel autóba,ráakasztok egy multit és ha hideg motornál indítás közben nem megy le 10V alá a feszültség akkor az az akksi kiváló.Indítózni nem szokás 10 sec-nél tovább ergo nekem nem kell az akksival és önindítóval 30km-ert megtenni.Teljesen más a két felhasználás módja és ezt a többiek is mondták.Két felé beszélünk ez tény,de a te akksidnak hosszú távon kell bizonyítania az enyémnek csak addig ameddig a motor beindul,de akkor tökösen.Neked meg csak a 10 Amperkét kell tudnia de azt sokáig.Stimmel?
Ez szerintem a fő oka hogy neked nem segít ez az áramkör nekem pedig igen.Az a kocsi amit meg percekig kell indítózni annak a motorja már kuka és a sok kínzás tönkretesz egy új autóakksit is.
Neked szerintem ezért nem jött be a cucc.
Jösz nekem itt az alapokkal,de te nem arra használod az akkut mint az autósok.

Köszi!Bocsánat a kapkodásért,de szeretném ha holnap már az enyém is "élesztene" .

"1 töltéssel 14A/h-s akkukkal kb 60Km-t képesek megtenni, 30Km/h-t számolva az 7A fogyasztás óránként! S egy ilyen akkupakk 3 évet kibír a kecóban."

Ilyet én is vennék.
14Ah 30-40km-t tud csak, azt is 15km/h-nál 3A-nél.

OFF:
Nem én írtam mennyit bír!
Egyébként igaz, haver kecója két személlyel 2x20Km + két napi rohangászás városban, 48V-os rendszerű és nem 36V-os, ez tény, gondolom a kollega sem kamura vágta be. Nekem GreenAvs van, 3A/h-s akkukkal kibír óvatos bánásmóddal kb. 15Km-t.

Ezt inkább figyelmen kívül hagynám egy idézetet beszúrva!
""AGM (Absorbed Glass Matt) felitatott üvegszálas konstrukció az akkumulátorlemezek között egy bór-szilikát párnát jelent, amely egyéb hasznos tulajdonsága mellett megakadályozza a lemezek közötti vagy alatti cellazárlatot is. Az AGM konstrukciók további előnye, hogy akkor sem szivárog ki belőlük elektrolit, ha az akkumulátor háza megsérül, széttörik. A legtöbb AGM akkumulátor rendelkezik az un. gázrekombinációs képességgel, amely röviden azt jelenti, hogy a töltési/kisütési folyamat alatti elektrolízissel járó folyadékveszteség minimalizálódik. A hagyományos akkukhoz képest ugyancsak növekszik kisütés és az újratöltés hatásfoka, a valóságban az AGM akkumlátor a VRLA akkuk (Valve Regulated Lead Acid - zárt biztonsági szelepes ólomakkumulátor) egyik variánsa. Felhasználása a nagyteljesítményű indító akkumulátoroknál, ciklikus alkalmazásoknál (szünetmentes tápellátás) és napelemes rendszereknél jelentős. A jó minőségű AGM akkumulátorok akkor fogják élettartamuk maximumát nyújtani, ha azokat újratöltik, mielőtt a töltöttségi szintjük 50% alá esik. Ha ezeket az akkumlátorokat 100%-osan kisütjük, akkor az élettartamuk nem lesz több, mint 300 ciklus (300 feltöltés-kisütés). Átlagosan 1000 ciklust is elbírnak ezek az akkumulátorok, ha 50%-nál nem sütik ki őket jobban (lásd grafikon lent). Az AGM akkumulátorok töltőfeszültsége nem tér el a hagyományos savas akkumulátorokétól, ezért nem igényelnek speciális akkumulátortöltőt. Mivel ezeknek az akkuknak a belső ellenállása igen alacsony, ezért a töltésük alatt csak minimálisan melegednek. Az AGM akkumulátoroknak ugyancsak alacsony az önkisülése (havi 1-3%), ezért jobban bírják a töltés nélküli tárolást, mint a hagyományos társaik. ""

115W: lényegében a kisütés ideje csökken ugyan, de a kisütések közötti eltérés a mérvadó, nem a kisütő áram mértéke. Említetted az önindítózást, nos az nem nagyáramú kisütés és teszt, ha azt mondja valaki előtte kétszer lehetett indítani most meg ötször? Akkor valószinűleg az sem tekinthető mérvadónak!
Téma lezárult azt hiszem.
Üdv: Frici

Pontosan milyen automata töltővel töltötted?
Adsz róla infót(név, típus), képet?

"Ő" az, minden infó rajta van. A vezeték másból lóg ki

Szevasztok
Meg uj vagyok itt,vegig olvastam a forumot de meg mindig tanacstalan vagyok !
Van egy savas motor aksim(12V-12Ah),oktobertol all,es most vettem eszre ,hogy telyesen szaraz!!
Mi tevo legyek? Tultsem fel deszt vizzel,vagy savval?
Valaszotokat elore is koszonom!!!

Igazából nem arra gondoltam,hogy hányszor lehet indítózni.Mindez akkor igaz,ha azt feltételezzük,hogy az autó jó állapotban van,és könnyen beindul.Ez nem csak az akkumulátor állapotától függ,bár mélységeiben alapja az egésznek,de ha van egy lepukkant dízel autód ami minden reggel csak az ötödik 30 másodperces indításra fog nagynehezen beindulni,akkor egy ilyen mutatvány egy új akkumulátort sem fog túl hosszú jövővel kecsegtetni.
Visszatérve a dologra nyilván az általam felélesztett akku lehet hogy egy próbafogyasztóval nem működne olyan hosszú távon mint egy új,de azt akartam mondani,hogy az autókban nem ez számít igazán szerintem,hanem visszanyerte-e az akksi azt a tulajdonságát,hogy az indítózás idejére tudja-e szolgáltatni az önindító igény szerinti áramcsúcsát úgy,hogy a feszültség nem esik le nagy mértékben.Ez nekem sikerült.Lehet ha véletlenül felkapcsolva hagynám a fényszórókat és 3 óra múlva meg próbálnám beindítani akkor nem sikerülne,mialatt tudjuk,hogy egy új akksival ez lehetséges.És ez hasonló a te hosszú távú tesztedhez.De az autóban csak az a 3-4 másodperc számít reggel,és ha azt stabilan tudja akkor azt az akksit még nem kell kidobni,és ha erre azt mondhatjuk,hogy ez a regeneráló töltőnek köszönhetjük akkor az nagyon jó.
Itt nem szőrszálakat akarok hasogatni,és nem is a te személyedet akarom ezzel támadni,csupán annyit akartam,hogy jelentsük ki békében azt,hogy az áramkör az autóakksikon segít,mert az indítókapacitás visszanyerhető ha időben kezelésbe vesszük az akksit,ellenben ezek szerint az elektromos kerékpár akksikon nem segít,mert a hosszútávú közepes terhelésre a kapacitás nem nyerhető vissza.Ez vagy azért van mert az az akksi már kiszolgálta a magáét és kész,vagy eleve nem használható az áramkör hozzá.
Ennyit kellene szerintem kijelenteni.
Tehát hiába közel azonos az két akkumulátor típus belső felépíteése,de élete során a felhasználása teljesen más.Ahogy írtam az autóban ha indítózás közben nem esik a feszkó 10V alá akkor az akksi kiválónak mondható.Az elektromos kerékpárnál meg élesben ez úgy megy hogy töltés után elmész-e 30km-ert vele vagy nem.
Egyedül azt sérelmeztem a dologban,hogy oldalakon keresztül próbálod meggyőzni a népet arról hogy ez az egész semmit nem ér,és elveszed a kedvét azoknak akik meg szeretnék építeni és reménykednek.
Volt az áramkörrel rossz tapasztalatod,és megértem a bosszúságot,hogy többszöri próbálkozásra sem bizonyult jónak,ezt az esetet nagyon sajnálom.A teszted szerintem úgy lett volna korrekt,ha a kudarc után kölcsönadod az áramkört egy szomszédodnak akinek haldoklik az autóakksija és azt a tapasztalatot is megosztottad volna.
Szerintem a végeredménye az lenne a dolognak,hogy kijelenthetjük,hogy : Fiúk!kipróbáltam kerékpárakksin nem sikerült,de az autóakksin segít,tehát ilyen meg olyan akksira ne használjátok.Ezzel meg lehetne előzni több oldalnyi vitát.
Tehát annyi dióhéjban a mondanivalóm ezzel kapcsolatban,hogy egy bizonyos felhasználás miatti kudarc miatt ne ássuk el az egészet,és engedjük,hogy mások is megépítsék és kipróbálják.
Üdv,és béke:
INOX

Üdv!
Savval semmiképp ne töltsd fel! Desztillált vízzel töltsd után a megadott jelzésig.

Koszi a gyors valaszt,megprobalom,aztan jelentkezem az eredmennyel!
Szevasztok

Üdv!
Értem amit mondasz, eddig is értettem, köszönöm, hogy megosztottad gondolataid.
Mint írtam nem leblamálni akartam ezt a kütyüt, hiszen úgy írtam, nekem nem segített. Nem akarok róla senkit lebeszélni.
Biztosan megélte már az idejét az akkum-akkuim, ebben igazad van, azt is elismerem, hogy nem a valós kapacitását kaptam meg a mérési módszerrel.
Természetesen tudom, hogy az akkum kiszolgálta az idejét, biztosan sérültek már rendesen "kopottak" benne a lemezek, ahogyan azt is, ennek jó részét a szulfát teszi ki.
Természetesen ezek nem indító akkuk, ezért talán jogos a felvetés, hogy teszteljem autóakkun is. Ennek a felvetésnek a megértését tűztem ki célul, az akkuk ismeretét, kémiájukat, felépítési szerkezetüket, s én arra a következtetésre jutottam, hogy a különbség olyannyira elenyésző ami nem számít tényezőnek.
Belinkeltem a panelektron leírását, s mint olvashattad semmiben nem különbözik, ugyanúgy használják indítóakkunak és találkoztam is pár autóban ilyen akkukkal, nagyon valószínűnek tartom, ha bemennél egy autósboltba ajánlani fogják neked is a gondozásmentes akkut ugyanúgy autóba is. Ezzel azt szeretném mondani, hogy ugyanúgy, sőt jobban megállná a helyét, már csak a hőingadozás tűrése miatt is.
Tisztában vagyok vele, hogy ez egy kis kapacitású, kis teljesítményű akku, ami teljesen olyan mint egy nagy, csak kicsiben, nyilván ezért nem használják ezt az autókban, de találkoztam vele pár robogóban önindítózás céljából, ugyanakkor meg merem kockáztatni, hogy 4db-ot párhuzamosítva 14A/h-sokból ugyanúgy fogja indítani az autót, mint egy normál nagy teljesítményű savas. Nos van nekem itthon egy 40A/h-s felitatott savas akkum, ami 3 hónapig szolgált egy 1300-as Ladában ami nem mai csirke volt, meglehetősen pozitív tapasztalatokkal számoltak be használata során, s ennek az akkunak a testvére fél éve benne van egy Suzuki Swift-ben, szintén minden probléma nélkül, ezért meg merem kockáztatni, hogy még jobb is, mint egy sima savas.
Az akkum kis méretéről: igaz 3A/h körül van, de ez magával vonzza azt a tényt is, hogy kisebbek a lemezei, kisebb a hatásos felület, ezért teljesen nyilvánvaló, hogy nagyobb a belső ellenállása is, ami kisebb leadott és felvehető áramot tesz lehetővé, mint egy nagy felületű, tehát a regeneráló töltő sem tud éppen ezért akkora áramcsúcsokat kifejteni rá ami bármiféle kárt tehetne benne, ezt Ohm törvényére alapozom. Egy kerékpár szerelő műhelyben egy terheléses akkuteszter van haveromnak, aki mindennapos gyakorisággal alkalmazza is azt, a teszter 50A-es árammal dolgozik, tökéletesen megállapítható belőle az akku indító árama, ezeknél a kisebb akkuknál is, igaz 4-5x kevesebb terheléssel, arányosan a méreteihez. Röviden, nem a méret a lényeg!
Ebből elég nyilvánvaló minden amire alapoztam a mondanivalóm, s ha egy kicsit elgondolkozik rajta valaki ezt vissza is fogja igazolni.
Egyébként, bár nekem nem jött be a ketyere, felvetettem annak a lehetőségét, hogy más is próbálja ki a töltés-kisütés tesztet és a regenerálót is, ezzel talán igazolva az én elméletem.
Tisztelettel kérem megérteni, hogy ez nem pocskondiázás részemről, hanem egy kipróbált és működőképes elv visszaigazolására való kérés felétek, fórumozók felé. Írtam, nekem így felélesztett akkuk teszik a dolgukat majd egy éve az elektromosomban.
Nem kívánom tovább firtatni a kapcsolás működési elvét, hasznosságát, csupán összehasonlítanám igazi mérhető eredményekkel a másik módszer szerintivel!
Üdv: Frici
U.i.: Béke

Szívesen, várom a fejleményeket!

Szia!



A gondozásmentes akku nem AGM akku. A Ca használatával indokolják a gondozásmentességet, kevesebb vízveszteséget és kedvezőbb önkisülési adatokat ígérnek. Esetleg van még bennük egy tasakszeparátor, hogy a lehulló darabokat felfogja, ne okozzanak zárlatot az akku alján. Lezárják a kupakokat, vagy roncsolásmentesen bonthatatlanra, vagy ügyeskedéssel nyithatóra, de jótállási feltételként szabják azt, hogy nem szabad felnyitni.



Fogsz egy tevét, rápakolsz 1T-t, megméred hány pillanat alatt omlik össze, majd felpofozod, megeteted, adsz neki egy kis rumot és újra ráteszed az 1T-t, újra megméred, és még annyit sem tudott, összeroskad.
Mérd meg C/20-al, hogy ott mekkora az eltérés.
Minél nagyobb árammal teheled, annál kisebb érték jön ki.
Pl. egy 75Ah-s Ca autó indítóakku C/20 alapján 3,75A-es terheléssel 20 óra múlva éri el a 10,5V-t. Ugyanennek az akkunak meg van adva a capacity reverse értéke: 125p, tehát 25A terheléssel 2ó5p múlva éri el a 10,5V-ot. Ha kiszámoljuk arányosan a 75Ah-ból 25A-el, akkor 3 óra jönne ki... Túl nagy árammal terhelve nem kapsz használható adatot.
Egyébként a te akkudnak fenn van minden adata a gyártó oldalán. Én ezt az akkut munkaakkunak mondanám, lévén nincs rajta indítóram jelzés és írják is, hogy elektromos járművekhez. Mindazonáltal érdekes grafikonok vannak benne, az utolsó szerint 40A-el terhelve kb.30p-ig kellene tartania, amíg 10,5V-ra merül. És 115W-hoz is kb 3 óra tartozik.

Üdv
Inhouse

Üdv!
Egyet értek nagyjából veled. Nem indító akkunak képezték ki, ám mégis meg van adva az indítóáram, 5mp 400A-ben (CSB akkum)! Tényekkel igazoltam, hogy megállja a helyét még, ha nem is oda javasolták, más kérdés, hogy lehet nem bír 6 évet csak 3-at.
"A hagyományos akkukhoz képest ugyancsak növekszik kisütés és az újratöltés hatásfoka, a valóságban az AGM akkumlátor a VRLA akkuk (Valve Regulated Lead Acid - zárt biztonsági szelepes ólomakkumulátor) egyik variánsa. Felhasználása a nagyteljesítményű indító akkumulátoroknál, ciklikus alkalmazásoknál (szünetmentes tápellátás) és napelemes rendszereknél jelentős."
Tehát gondozásmentes, s nem csak a Ca miatt, hanem azért amit te is leírtál, a Ca pedig a lassabb önkisülés miatt van benne. A ciklikus pedig a töltés-kisütésre értendő (100%-kisütésnél 300 ciklus)
Az általam belinkelt akku 5 percig bírja 233A-el (CSB).
Azzal is egyet értek, hogy nem túlzottan szimpatikus senkinek a mérési módszerem, ami jogos is, mert a kapacitásának 3x-osával terheltem, de bizony ezt a gyártó is megteszi és hiteles adatként tárja fel az akku adatlapján, méghozzá büszkén, sőt mi több megadja a kapacitás 4-5-szörös terhelési adatait is, mint hiteles mérési eredményt, ezért mégis mérvadónak tartom ezt a kicsit gyorsabb eljárást a kapacitás viszonylagos megállapításához! Tudom, hogy így nem a névleges kapacitás kapható meg amit C/20-ként adnak meg, de ettől még nagyon is valós képet mutathat és mutat az akkugyártó szerint is.
Ezért én ezt nem tartom vita tárgyának, mert akkor az akkugyártóval is bürokra kell sok embernek kelnie.

http://eshop.micronixkft.hu/data/hu/att/001/2921-19.pdf

A mérésről még pár szó: jelen esetemben a "rosszul" méréskor 2,4 amper kürüli érték jött ki, tehát a 9,5 A terhelő áram majdnem 4x-es, ilyen teszteredményeket a gyártók is megadnak, ez is egy kapacitás adat, más kérdés hogy viszonylagos az áram nagyságával, mégis mérvadó. Tudom, hogy kisebb árammal (C/20 azaz esetemben a valós kapacitás körülbelüli értéke szerint lenne a mások által elvárt valós kapacitás érték, mert mindenki ezt szokta meg, ám ez alapján senki ne csináljon indítóképesség vizsgálatot, hiszen akkor mindig más adat jönne ki!
Remélem közeledtek az álláspontok kicsit egymáshoz.
Bocsi a hosszú szövegért.
Üdv: Frici

Az első változata a hozzászólásomnak a nihilbe veszett egy Firefox összeomlás miatt.
Kimaradt az előzőből, hogy a manapság kapható akkuk zöme már gondozásmentes (de nem AGM). Ca, vagy Ca-Ca technológiával készülnek, esetleg még ezüst is kerül bele (Silver). Le is zárják szorgosan őket, kiéve pl. a Jász, ahol nem akarnak műanyag házat cserélni.
Az 52Ah-s akkunak a 233A, 8V alatti feszültséggel van megadva, ezek szerint ezt is jobban bírják.

Üdv
Inhouse

Igen, de kicsit csak javítanom kell. "* AGM = absorbent glass mat, a sav üvegszálas gyapotban van felitatva és így megkötve. "
A PDF-et kicsit benézted, az a 8V az 9,6V. Valóban a sima autóakkuk állítólag max. 10x bírják ki a mélykisütést, míg az AGM (továbbra is) akkuk 300x. Persz nem összetévesztendő a pár másodpercnyi alacsony akkufeszültséggel a mélykisütött-merült akku.
Üdv: Frici

Mit kell rajta javítani?



Nem a táblázatot néztem, hanem az utolsó grafikont. Ugyan nincs megadva a 233A, de a 3C (156A), a 2C, és a C is 8V-ig van megadva. A 3C valahol 5 és 10p közé esik, így reális a 233A 8V-ra 5p alatt... Ugyanígy a többi értéken sem stimmel egészen a táblázat és a grafikon. A 40A-esednél ha jól emlékszem egyeztek...

Üdv
Inhouse

Megjegyezném: az akkugyártók a felhasználónak fontos adatot tüntetik fel csak az akkumulátoron, indító akkunál az indítóáramot, munkaakkunál pedig a szinte csak a C értékét, de a kettő ettől még fedheti egymást, s a példa szerint nagyjából így is van.
Üdv: Frici

112A=2,15C, 9,6V-nál 15 perc a táblázatban, a grafikonon úgyszint, 0,6C-nál is nagyjából egyezik!
Elég pontos az a grafikon.
Javítani: a gondozásmentes az AGM vagy annak valamelyik válfaja (VRLA, Spirális, Ca), mivel a gondozás mentesben is, a spirálisban, a Ca akkukban, tehát szinte minden zárt akkuban üvegszálas gyapotban van megkötve a sav, s a megkötött savú akkumulátorokat nem kell "gondozni", persze van gondozható fajtája is, általánosságban viszont gondozás mentes.
Kusza ez, mindenféleképp, de az AGM az AGM.
Üdv: Frici