Szerintem azért az áttétel után van a fékezés mert itt nem olyan nagy az erőkar mint a rotor oldalon.ugyanis az áttétel itt 18X os gyorsítást végez, így már maga a hajtómű is fékként szolgál.itt könnyebb lefogni a rendszert.

Maga a fék akkor kellene amikor extrém vihar támad, és a szerkezetet le kell állóra fékezni.És míg a vihar teljesen el nem vonul állva is maradjon.Tehát ez a fék nem arra kellene hogy fordulatszámot szabályozzon hanem arra, ha egyszer életbe lép leállítsa a rotort.Akár még az sem szükséges hogy újra elindítsa magától késöbb.Erre már emberi közbeavatkozás is elegendő lehet.
Tegyük fel éjjel 1 órakor támad egy hatalmas vihar, ha a szerkezet nem áll le tuti szétszállna.Mivel van ez a fékünk automatán életbe lép és el nem engedi a rotort.Majd én reggel felébredek és oszlop aljáról egy előzőleg kivezetett mechanika segítségével oldom a féket.

Miért nem jó az elektromos megoldás? Én egy ablaktörlő motorral oldanám meg. Csigás az áttétel, csak addig kell feszültség míg befékezel. az oldás irányváltással, vagy beállított érték tovább léptetéssel történne.

Én kismotor tárcsaféket használtam. Ha 100Kg ot megtud fogni, áttétellel nem okoz gondot nagyobb teljesítmény sem. Csatolok egy linket a fékről ami szerintem tökéletes.Bővebben: Link
Persze, azt nem tudom a képek alapján hogy ez olajos vagy bovdenes fék.

Ez olajos, lehet látni a fékkaron az kis olajtartályt.
Benne lennék én az elektromos megoldásba is de kérdezem mi adna utasítást az ablaktörlő motornak?

Ha automatán akarod a féket bekapcsoltatni, nekem van rá egy megoldásom.
Én a fő generátor tengelyéről + egy kis állandó mágneses DC motort hajtattam. Az erről lejövő feszültség szinteket figyeltettem, és ezzel kapcsoltattam a féket is.

Ez a fajta viharvédelem nem érdekel, megoldásom sincs rá, nem szeretek feleslegesen irtó okosakat mondani, mégis beleszólok. Mert:
---Páran gyakorlatból elmondták, hogy nagyon alattomos a szél. Először meg kellene határozni, mire reagáljon a védelem. Mekkora a megengedett széllökés, függetlenül attól, hogy mennyi ideig tart, vagy a szélkerék fordulatát nézze, stb.
---Meghatározni, mekkora legyen a baj észlelése és a beavatkozás max hatékonysága közti idő. Mert pl. ha a legnagyobb teljesítmény üzemi fordulatáról a szélkerék 2 másodperc alatt képes felpörögni négyszeres fordulatra, a centrifugális erő 16 szoros lesz.
---Egy rosszul méretezett hajtómű utáni tárcsafék alkalmas arra, hogy széttörje a fogaskerekeket, szétszaggassa a lapát felfogást. Meg kell határozni ezért a max fékező teljesítményt, ennek hatásait pedig pl. a lapát megfogásának, a hajtóműnek a terheléses ellenőrzésével meg lehet vizsgálni.
---Ezek a jól meghatározott adatok már támpontok arra, hogy milyen berendezés kell készíteni.
Kis szélkeréknél a fenti felsorolás nem probléma, simán elviselik az alkatrészek az extrém terhelést. Na de egy 4-5 méteres szélkerék már egészen más.
Hogy Gulyi88-at idézzem: Hát ez már nem annyira egyszerű, mint egy faék.

"Szerintem azért az áttétel után van a fékezés..."

Számomra is elengedhetetlen lesz a fékezés. Kétlépcsősben gondolkodok: Elektromos, tirisztoros vezérlésű műterheléssel és mechanikus leállítással. Nálam majd teljesítményt kell figyelni a szinkrongenerátor miatt.
A mechanikus fékezésnél függetlenül a fék elhelyezkedésétől (szélkerék tengelyen, vagy áttétel után a generátoron) ugyanakkora teljesítményt kell elnyeletni (hővé alakítani). Nagyobb fordulaton a fékező erő ugyan valóban kisebb, de ugyanannyi idő alatt többször fordul körbe - az össz. hőmennyiség ugyanakkora lesz. (Az anyagtépési veszélyeket Sziriusz összefoglalta. Van-e olyan jármű, ahol nem a kerék tengelyen, hanem az áttételmű előtt fékeznek? - Néhány db-n már kipróbálhatták. Akár kismotor, bicikli - ahol a házi szélerőművekhez hasonló teljesítmény viszonyok vannak. Az áttétel nem csak a fordulatot, hanem "töredékeit" az elfordulási szögeket, tehetetlenségi erőket is áttételezi, KIVÉVE a teljesítményt (saját veszteségét leszámítva)!)

A mechanikus féket akárhová helyezed, ugyanakkora hőteljesítményt kell, hogy tudjon elnyelni - csak nagyobb fordulaton kisebb erővel kell a "fékpedált nyomni" és sokkal gyorsabban kopik. Az áttételmű előtti, illetve az áttételben fellépő tehetetlenségi (tépő) erők viszont az áttétel-szeres nagyságúak lesznek.
Így ez szerintem se egy jó ötlet.

A nagy szélerőművekben is az áttétel után van a fék.És szerintem nem elsősorban a keletkező hőmennyiség a mérvadó.A linkemen egy 13m átmérőjű rotor van.Ekkora rotort a tengelyén csak nagyon túlméretezett fékrendszerrel lehetne megfogni, ha egyáltalán meglehetne.Az áttétel után ami 18X ra gyorsít 18X könnyebb megfogni a tengelyt.

A nagy, MW-s szélerőműveket azért ne keverjük ide - azoknál aerodinamikus lassítás, motoros szélirányból kifordítás is része a leállításnak.
13 m átmérő - bizony 40-50 kW 13-15 m/s-nál mínusz a generátorból kivett, mint egy személygépkocsi motor, vagy egy megrakott teherautó gáz nélkül lendületben.
Azért többünk aggodalma nem alaptalan. Persze részemről is ez csupán egy vélemény. Végül is Te fogsz dönteni - (mi szóltunk).

Elvileg az áttételnek akkora teljesítmény átvitelre kell készüni, mint maga a generátor.
Ha fékezést a generátor oldalon hajtjuk végre, akkor a fékezési teljesítménynel nagybbra kell áttételt választani, és ugye a fékteljesítmény a szélsebességtől, rotortól, a megállítási időtől, meg a rendszer tehetetlenségétől függ.
Elfékezendő teljesítmény kb ugyanannyi bármelyik oldalon.
Még ha az áttétel és a fékezőmecha fajlagos költsége meg is egyezne, ami biztos nem igaz (szerintem a fék olcsóbb). Akkor is a rotor oldali a jobb megoldás a jobb, mert ha a fékezésben benne van az áttétel az növeli a hiba lehetőségét, ha megszkad, akkor nem csak a rotort hanem az áttételt is cserélni kell, ha megszakad, akkor már semmi teljesítmény nem fékezi a rotort.

Na, hogy ne csak riogassak. Pár mondat, én hogyan fékezném a féktárcsát:
Képzelj el egy nagy terpeszű A betűt. Az A szárai a fékkarok, a felső csúcs szét van nyitva, közötte forog a féktárcsa. A csúcsokra vannak van egy forgásponttal felrakva a fékpofák. A fékkar egy hosszirányú mozgást megengedő ovális fúrattal csatlakozik egy felfogó csapra, a csap és a fékpofa között pedig egy erős rugó van a fékkarra húzva, ami a fékpofát előre tolja. Hogy ne legyen súrlódás, a fékpofákat egy gyenge rugó széthúzza egy ütközőre.
A bekapcsolása:
Az A betű csúcsa felől elindul egy T alak. A T felső rúdja nekimegy a fékpofák indító csapjának, és rátolja a pofákat a féktárcsára. A fékkar szöge olyan, hogy a súrlódó erő hatására a fékkar elkezd ráfordulni a féktárcsára, és a rugók egyre jobban szorítanak. A fékpofák egy ütközőre koppannak fel, így a szorító erő nem tud tovább nőni, a fékezés erejét a rugók ereje határozza meg.
A kikapcsolás:
A T alak nem érezve nagy szelet, nyilván visszahúzódik. A rugók a féktárcsát kissé visszalökik, és lehet, hogy a kis rugók visszarántják alap helyzetbe a fékpofákat.
Azt már gyakorlatból tudom, hogy nagy szél esetén is vannak olyan örvényes széllökések, amik a kereket képesek pár pillanatra visszafele is forgatni. Tehát csak türelem kérdése, hogy mikor indul újra a szélkerék. Nálam ez max. 15 perc egy másfajta szerkezetnél. Természetesen a rendszer reteszelhető is, és csak személyes beavatkozással indítható újra.
Remélem sikerült szemléletesen leírnom egy figurát.

Ezt letudnád esetleg rajzolni?

Én meg örvényárammal fékezném,sosem kopik,és szinte nulla a ráfordítandó mechanikus energia!
Aki látott már örvényáram fékes szobabiciklit,az tudja miről beszélek!

Én még nem láttam.Hogy működik?

Jó vastag alu+vas, vagy réz+vas tárcsa, vassal átellenes oldalon mágnesek+vas, esetleg mindkét oldalán mágnesek+vas (HP generátor, tekercs helyett tárcsával).
Az egyik forog a másik áll (mindegy melyik).
A köztük lévő légréssel lehet változtatni a fékező erőt.
A fékezési teljesítmény a tárcsát fűti, ami akár el is hajlik és belever a mágnesekbe.
És persze a mágnesek még mindig nem olcsók.
Egyébként jó mert nem kopik.

A megállításhoz ki kell egészíteni mechanikussal ezt is és minden indukciós féket, mert egy alsó határ-fordulatszám alatt nem fékez (nincs elég indukció). A fékezés teljesítmény igényének nagy részét az indukciós adja, a mechanikus sokkal kisebb igénybevételnek, szinte csak rögzítésinek (mint a kézifék) van kitéve.
Korábban végig gondoltam, e helyett (már, mint az örvényáramú helyett) akarok remélem kilóra megvehető 3f-ú aszinkron motort használni szabályozott műterheléssel. Ugyan áttételezni kell, de kézben tartható a fékezési sebesség és vitathatatlanul nem kopik, nem tükrösödik fel. (Ezt a szinkronizáláshoz a frekvencia beállításnál is tudom majd használni.)
Indukciós féket egyébként komoly (sok 10-100 kW-s) fékezésre, villamos járművek, fékpadok, daruk, felvonók esetén is használnak - mindenütt csak lassításra, a megállításhoz mechanikus fékkel kiegészítve.

Mint a belső hűtőbordás féktárcsa, csak jó elektromos és hő vezetőképességű (réz esetleg alu) vasmagos tekercsek közt. A tekercsáram (100 A-k) szabályzásával befolyásolva a fékerőt. A hűtés nem gond, mert amikor kell van bőven "léghűtés". Persze hőelvezető felület is bőven kell. Itt több cm vastagságú, 0,5-1,0 m átmérőjű kettős, középen hűtőbordázott réztárcsában kell gondolkodni - nem olcsó!

Műterhelésről Pudding tudna mesélni,nemrég füstölt el neki a 5 KW-os,aztán ment utána a rotor is...

Ha van áttétel,akkor az indukciós fék is brutálisat tud fékezni!
1:1.ben csak lassítani tud.

Igen, épp ezt a brutalitást és az áttétel túlterhelését akarom én kézben tartani a vezérelt tirisztoros híddal. Persze alaposan számolgatni kell majd, hiszen a szélerőműnél folyamatos energia pótlás van, nem úgy, mint egy autónál, ahol kinyomott kuplunggal csak a lendületben levő tömeget kell lefékezni. Itt úgy kell fékezni mintha az autóban "padlóig" nyomnánk közben a gázt.
Bizonyos mértékben minden féket, fékezési teljesítményt, fékezési időt, a fékezés menetét (idő/fékteljesítmény), a mechanikus meghúzó erejét is méretezni, tervezni illik. A házi szélerőműveknél is legalább nagyságrendileg.

Sziasztok!
A viharvédelemmel kapcsolatban lenne egy javaslatom.
Egy kollégám egyszer repülőgép propellerekből készített szélgenerátort,ami egy vihar alkalmával agyastól elszállt és beszakította a háztetőt.Egy mérnök javaslatára beépített egy szerkezetet ami egy fél fordulatot fordít a lapáton,sugár irányban.Amikor elér egy bizonyos fordulatot a centrifugális erőtől kifelé csúszik a lapát közben szépen elfordul és a végállásban kb. 90 fok fordulattal már nem tudja a szél túlpörgetni.A centrifugális erőt egy rugó ellensúlyozza amit a lapát összenyom.Utána többet nem volt neki problémája a széllel.

Utánajártam hogy a korábban linkelt videón lévő szélerőmű fékrendszerét mi kapcsolja.
A rotor agyrészen van elhelyezve egy rezonanciát figyelő szenzor.Tehát nem azt nézi mennyi a fordulat és nem is a szélerősséget.Belegondolva okos ötlet.A cél az hogy akármi éri a hatalmas rotort (legyen az egy vihar, vagy valami meghibásodás) leállítsa azt, mielőtt baj lesz.

Csúnya meg rossz rajz. A T alak nyílván nem a rugók végeit tolja meg, hanem mondjuk a fékpofákat a fékkarra felfogó csap kinyúló végeit. Rossz szögben áll a visszahúzó rugó, stb. Remélem a lényeg látszik. Úgy kell összehozni, hogy amikor a fékpofa a tárcsához ér, a fékkar kb. 80 fokot zárjon be a féktárcsával az önzárás miatt. Ezt a szöget érdemes bemérni. Az ütköző a fékkaroknak 86-88 fokos szöget adjon. Itt minden méretet, a rugóerőt is méretezni kell.

A hajtóműveket élettartamra méretezik. Szinte biztos, hogy a fogak törése minimum a névleges terhelés 10-15-szörös értékénél következik be. Én ezért a max terhelésen forgó hajtóművet nyugodtan leterhelném 2-3-szoros teljesítménnyel. Ez nyílván nem üzemszerű dolog, tehát bírnia kell a szerkezetnek. Ráadásul a fordulat leesésével romlik a szélkerék hatásfoka. Ha elég gyorsan visszafékezek, a romló hatásfok miatt a gyorsan felnövekvő szélsebesség nem okozhat gondot.
Ez természetesen csak spekuláció, a biztonsági berendezéseket nem jónak vélt bemondások alapján készítik el. Az is tény, hogy mindent lehet jól és nagyon rosszul is legyártani. Láttunk már rá példákat.
Ha nálam komolyra fordulna a dolog:
Szétszedném a hajtóművet. Egy A42-es anyag váltakozó igénybevételre vett hajlító szilárdságával, meg a fogak kapcsolódási számának 1-re vételével megnézném mit bír a fog töve törésre. Ez így kb. hatszoros biztonság törésre. Ennek ismeretében állítanám be a fékező nyomatékot.

Üdv! Nálam egy másik ötlet ugrott be a fékezésre! Fékdobos fékhez hasonló, csak itt a dob áll, a pofák forognak, amik egyben röpsúlyként viselkednek. A pofákat rugó tartja alaphelyzetben, a rugó erejével lehet beállítani a fordulatszámot ahol elkezd dolgozni. Hasonló mint a robogók, vagy a rota kapák kuplungja. Ez azért lenne jó mert a fordulat függvényében lassítana, de nem hirtelen fékezne, és önműködő (nem kell segédenergia). Elektromos fék mellett tudnám elképzelni másodlagos védelemnek ha már a generátor, nem bírja lefékezni , műterheléssel sem. Vagy meghibásodik, akkor megvédhetné a rotort.!?

Ez amúgy egy nagyon jó ötlet, nekem is ezen járt az agyam eleinte.Kérdés hogy ha a generátor megengedhető max fordulatszáma 600/perc,ki tud e nyílni?Én ezt a mechanikus féket kizárólag vészleállítás céljából szerelném be.
Én inkább ezt a megoldást kapcsolóként használnám.
Ahogy fordulat hatására kinyílna, elérne valami "pöcköt"
ami kioldaná a fékmunkahenger előtt felhúzott jó erős rugót, ami benyomná azt és a pofák állóra fékezik.
Még azt nem agyaltam ki hogy lehetne ismét felhúzni ezt a rugót.

Csak megkérdezem: amit elmondtam, miért nem jó? Minimális erő kell a fékezés indításához, a fékerő beállítható, ha kell magától kiold kis szélnél, és ismét indítható állapotban van, mert a fékező erőt az önzárás adja.
Természetesen nem akarom rád beszélni ezt a megoldást.

A röpsúlyos kuplung pl. robogónál remek megoldás. Amikor gázt adunk, akkor RÖVID ideig csúszik, majd megtapad, gázt levéve eltávolodik. Szélnél gyakorlatilag nonstop csúszna - ???!!!
Tartalék lassításnak esetleg elmegy az indukciós meghibásodása, megfutása esetére, de 3 fékrendszer + gondolom még kifordítás - lassan egy mozdony lesz a tornyon.
Én mindenképp valamilyen indukciós lassítást és mechanikus leállítást favorizálok. Szélsebesség, vagy fordulat figyelés (Akár mechanikus - centrifugál és "pöcök". Bár mi elektromosok inkább elektronikával oldanánk meg.) - indukciós lassítás kézben tartott, beállított műterheléssel a drága üzemi generátort kiegészítve egy ócskábbal - mechanikus befékezés (Felhúzott rugóval, vagy akár kapunyitó motorral, vagy ablaktörlő motorral aksiról, vagy ezzel felhúzatni a rugót. Hidraulikus, vagy pneumatikus megoldást a villámcsapás veszélye miatt semmiképp nem tennék, illetve nem teszek fel.).

Sziasztok!
A linken lévő megoldás is nagyon jó, és hatásos, szerintem egyszerű elkészíteni.
Bővebben: Link

Több kisebb gép kell,oszt csókolom...
A nagy monstrumok sorsa,hogy a szél összetörje.
Háztáji módszerrel nem könnyű őket megvédeni.
A passzív védelem a biztos,nincs ami meghibásodjon...
A kifordulás minden ellen véd,és egyszerű mint a faék...