A kérdésedet az FM adó topikjában kellett volna feltenned.
Az adó antennát minden esetben méretezni kell, és megfelelően illeszteni az adó végfokához. Lehet készíteni megfelelő méretezéssel olyan antennát, ami átfogja a 87,5 - 108 MHz sávot.
Az antenna típusa, műszaki jellemzői a besugárzástervezés szerves része, és az engedély kérés alapfeltétele.

Szeretném kérdezni: a két tekercs, induktív kapcsolatban van/lesz egymással ?
Mekkora lesz a "variométer" uH kezdete és vége ?

Éppen ez az, hogyan akarod a 187méteren ezt egyszerü eljárásokkal (illetve olyan tapasztalatokkal amivel a kolléga rendelkezik) megoldani ?
A bevezetö kábel elvisz minden jelet.

Ha jól emlékszem, és jól értelmeztem akkor ez a187m huzal a padlástérben van feltekerve valamilyen módon. Tehát nem 287m a hatásos hossz. Akár mekkora sőt kilóméter hosszú antenna sem öli meg a jeleket, lásd a beverage antenna ami lehetőleg több hullámhossznyi kell legyen. Akkor is szólhat a rádió ha csak a földelés van csatlakoztatva mint a dipólus másik fele.

Antennaman:
Ha például be akarom fogni egy francia adót,ami 2000Kw-os,és 162kHz-en dolgozik,az 1851 méteres hullámhossz.Akkor ez azt jelenti hogy 1851 méter antenna kell neki?

Nem az antenna hosszával kellene veszödnöd, hanem a vevöáramkör rezonanciájával és joságával (Q-jával, azt kellene kihangolni a 162 kHz-es adora).

Nem kell akkora antenna: fél vagy negyedhullámúak kellenek.
Nézz utána az antenna méretezésének. Némi elméletet el kell sajátítanod, hogy sikeres legyél a gyakorlatban.

De a legfontosabb: az antenna jó kialakítása! Akármekkora antennát építhetsz, de ha a kialakítás nem jó, akkor hiába ügyködsz.

Az eddig feltöltött könyvekben is vannak útmutatások!

Szia Á osztály cimbora! Én pont B-s voltam anno.
Vedd kettesével a yagikat! fenn kettő, lenn kettő. A fenti kettő is fél hullám hossznyira egymástól, az alsó kettő is. A párok egymás alatt is fál hullám hossznyira vannak, pontosabban az összekötő 75 Ohmos koax 2x1/4 Lambda szorozva a koax rövidűlési tényezőjével és középen elágaztatva a másik pár felé . de az összekötő szakasz közepe szintén el van ágaztatva és onnan már 50 Ohmos Koax jön az adó felé tetszőleges hosszúsággal. Tehát egy "H" betű forma az összekötő vezetékek alakja, Maga a Yagi 50 Ohmosnak van véve ebben az esetben. Remélem jól belezavartalak az értelmezésbe! Ez egyébként külön fejezet a Karl Rothammel Antenna könyvében.

Úgy tervezem, hogy a két tekercs lehetőleg csak a "variométeren" legyen csatolva. Gyakorlatilag kis menetszámú- max 10 menet tekercsekből készülne.

Jelenlegi készülékem hasonló. Az antennakört egy régi autórádió variométerével hangolom, ezzel van sorba kötve egy 4 menetes tekercs 2 leágazással. A detektorkör egy ferritrúdra van tekerve. Ez a 4 menet még nem is a ferritrúdon van, hanem egy másik, ráfektetett ferriten. (Ez utóbbi ferritre azért volt szükség, mert elfogyott a litzém és ezzel tudtam megnövelni az induktivitást.)

Amit számoltál, az a hullámhossz. Antennának a hullámhossz felénél valamivel hosszabb (rövidülési tényező) dipólt szokás használni, már ha mindenáron hangolt antennát szeretnél használni. Ámbátor ezzel érhető el a legjobb sugárzási hatásfok, és a legnagyobb vett jel is. Tehát az ilyen fajta antennának két, lambda negyedes sugárzója van, és a közepét lehet megtáplálni egy szimmetrikus tápvonalon keresztül, ami helyes illesztés esetén meglehetősen hosszú lehet, a kis csillapítása miatt. Tehát 926 m hosszú kifeszített antennahuzal kellene, a közepén megtáplálva.
Ilyet azért elég ritkán szokás csinálni, és igazából csak adóantennaként fontos. Az ennél rövidebb, kezelhető hosszú adóantennát különböző trükkökkel lehet lehangolni.
Mivel ebben a topikban detektoros vevőről van szó elegendő a lehetőségekhez képest a leghosszabb (kifeszített, és nem feltekert) antenna vezeték használata. Azzal együtt is a jó adóantenna egyben jó vevőantenna is, de fordítva nem áll a képlet.

Igen az lenne az ideális és végtelen magasságban. De jobb híján sokszor csupán pár méteres pl. hatszor felezve a hullámhosszat 29m jön ki kerekítve 30m. ez bőven elegendő jelet biztosít akár 6m magasra kifeszítve is. A gyakorlatban egyszerűen a hullámhossz töredékét alkalmazzuk. De ha kevés a hely akkor csupán pár métert pl. 10m. csak kinn a szabadban legyen lehetőleg távol a terep tárgyaktól és a sok vizet tartalmazó falomboktól és a végei jól elszigetelve, hogy a felfogott Rádiófrekvencia ne kússzon le a kikötő vezetéken pl. esőben.

Az antenna levezető kábelét tápvonalnak hívjuk. Helyes méretezés esetén nem túlzottan időjárás függő.
Jártadban keltedben tekintsd meg a (volt) lakihegyi adó antennához vezető tápvonalát, jól látható a halásztelki út felett húzódik, az adótól az antenna hangoló házig. Egyébként az antenna is egy nyitott tápvonal, és a föld az egyik vezetője.

Hát jól meg variáltad ezt a detektoros projektet. Igen érdekes kapcsolás. Végül is a kis variométer vagy inkább kis tekercs sorba van a rezgőkörrel ugye és egy pár menetes csatoló tekercse megy az antenna felőli leágazásosra. ami párhuzamosan van a rezgőkörrel tehát a körjóság feleződik vagy még laposabb lesz a rezgőkör. Ahogy a kis variométert állítod az egy kis mértékben el hangolja a rezgőkört, de annyi nem " fáj" neki. Minden esetre érdemes eljátszani vele. Ha van rá mód hasonlítsd össze egy egyszerű detektorossal! Üdv.

Igazad van pucuka ! A tápvonalat itt nem is említettem, csak nem emeltem ki konkrétan, hogy az antenna huzal két végét kell a környezettől pl. póznától elszigetelni. Ráhibáztál, mert még 8 éve a Lakihegyi adótorony tápvonala mellett kb. 3-4m-re laktam az új társasházakban a Halásztelki út mellett szemben a toronnyal. Elképzelheted milyen sóvárogva néztem reggelente azt a szép nagy antennát.

Lehet, hogy szerencsétlen a rajzom, de ha jobban megnézed, az egyik tekercs az antennakörrel van sorba kötve, a másik meg a detektorkörrel. A két tekercs elforgatása csupán a csatolás mértékét változtatja.

A "sima" detektoros itt 7km-re a helyi adótól jószerivel csak azt fogja. Mivel távolsági vétellel is kísérletezem, hullámcsapda helyett inkább a két hangolt kör mellett döntöttem, mert éjszaka elkel a nagyobb szelektivitás.

Egyszerűbb lenne a tövébe költözni,mondjuk egy lakókocsiba. Csak a festék több mázsa lehet amivel 2006-ban lefestették. Hónapokig tartott a munkálat. Egy biztos egy sima diódával is szólna egy detektoroshoz alkalmas fejhallgató.

Dehogy szerencsétlen a rajzod, ugyan jól szemlélteted! Csak nekem tűnt szokatlannak a megoldás, mert annyira nem néztem még körbe a detektorosok terén, bár a múltkor kezembe akadt egy nem épp friss újság a Rádióamatőr 1928 év talán Májusi száma és ott pont két hangolt körös valamint még RH-ra is mutattak be detektoros készüléket. Jó kísérletezést!

Többek között a lakóteleped miatt kellett az adót elköltöztetni. Mikor még ott bulgár kertek voltak, bizony zenéltek a káposzták egy egy esősebb napon. Az antennát ők sem tudták elvinni az új helyére, nem egy kimondottan mobil antenna. Meg is tekintheted a kikötő kábelek méretes szigetelőit, meg a talpszigetelő porcelánt, amin az egész antenna nyugszik.

Kicsit off, de a rövidhullámhoz kapcsolódik.
Életem első 50 évét Szentendrén éltem, és amikor kezdtem az első detektorosokat, még légkábel volt a városban a belső részeken is. Annak föld ágát használtam antennának, elég jelet adott, földelés nem is kellett. Elég hamar megtoldottam a detektorost egy szem germánium tranzisztorral. Ezzel a cuccal fogtam rövidhullámot, jobb napokon be tudtam fogni a Szabadeurópa Rádiót. Idősebbek még emlékeznek rá...

Elkészült a tekercs,később a képeket csatolom.Szerintem nem lett annyira rossz.A tekercs méretei: 72mm hosszú és 40 mm széles (csőre van tekerve.)

Antennaman:
Most már rengeteg mindent megértettem a kristályossal kapcsolatban,hála nektek,de arra még nem jöttem rá hogy mi alapján méretezzem a megfelelő rezgőkört hogy minnél jobb legyen a jósága.Például ha ehhez a francia adóhoz van 30m antennám,hogy számoljam ki hozzá a megfelelő induktivitású rezgőkört(tekercset)?

Ha ezt a hozzászólásomat megnézed, ott egy méretező program és egy kép róla.
A kép felső részén ha elolvasod a szöveget a Q-ról (ő a jóság), akkor máris képben leszel.

Szia! Hány menetes a tekercs, milyen vastag huzalból? Gondolom a menetek egymás mellé vannak tekerve. Milyen anyagból van a csévetest?

A rezgőkör jósága: Q=10*Rrez*négyzetgyökL/C
(L [uH], C [pF], Rrez [kohm], f [kHz], 10 a dimenzióváltásokból adódó konstans)
A jóságot alapvetően a tekercs által okozott veszteségi ellenállás befolyásolja. Ez a tekercs ohmos ellenállása, az adott frekvencián. Az, hogy az ohmos ellenállás frekvencia függő, azt a skin hatás okozza (behatolási mélység), a nagyfrekvenciás áram nem a vezető teljes keresztmetszetében folyik, minél nagyobb a frekvencia, annál inkább a fellületén, "bőrén" (skin). Ezért ilyen közepes rádiófrekvenciákon a rezgőkörök tekercseit Litze huzalból készítik, ami sok párhuzamosan kapcsolt vékony érből áll, így csökkentve a vezeték ellenállását.
Hogy egy adott antennából hogy lehet a lehető legnagyobb teljesítményt (feszültséget) kivenni, azt meglehetősen bonyolult kiszámítani, ezért többnyire a megoldás több leágazást készíteni a rezgőkör tekercsére, és kísérleti úton kell megállapítani a legmegfelelőbb csatolást.

Most csak beugrottam de estére ha feladataim után visszatérek, megpróbálom dióhéjban gyakorlatiasan leírni. Pont 1978-ban kaptam egy osztálytársamtól a Rádióamatőrök Kézikönyvét s pont abban elég jól leírták, hogy még én is kezdtem érteni. Addig is üdv. a fórumtársaknak is.

Oksa,köszöntem...

A skin hatás miatt használják a még magasabb frekvenciákon (URH) az ezüstözött rézhuzalt. Az ezüst jobb vezető, és úgyis csak a huzal "bőrén" folyik áram.

Ez így van, de ezzel együtt is a Q elég gyengusz, mindössze párszor 10, ezért a sávszélessége a rezgőkörnek elég nagy.

Az eredeti kérdést én úgy értelmeztem, hogy a "francia adóhoz van 30m-es antennám, hogyan számoljam ki hozzá a megfelelő iduktivitású rezgőkört(tekercset)?" mármint az antennához. A válasz ebben az esetben nagyon egyszerű: sehogy.
Hozzászólásd alapján az alábbi gondolatok ébredtek bennem: a rezgőkör számítás nagyon izgalmas téma. -ha a Q számításához rendelkezésünkre áll minden adat, akkor már nem is nehéz kiszámítani, ha mégesem akkor a hiányzó adatokat is meghatározhatjuk pld. 'Rrez (a rezgőkör ohmban kifejezett rezonancia ellenállását)=1000000*L/Cr ahol: LuH, Cpf, r az ohmos ellenállás ohm-ban és így tovább. Érdemes lenne még szólni a rezgőkör csillapításáról is, mivel az a Q-ból adódik. Mielőtt számolunk meg kell határozni mit akarunk elérni. Pld. minimálisan mekkora Q értékre van szükségem egy jól működő hosszú vagy középhullámú detektoros rádió rezgőkörében és elegendő-e ez rövidhullámra? Megfelelőek-e az anyagaim a kivitelezéshez? stb. Persze ha van Q mérőnk meg is mérhetjük rezgőkörünk jósági tényezőjét és akkor nincs szükség számításokra. Alig hiszem, hogy egy kezdőnek minderre szüksége van a sikerhez, gyakorlatilag nem is tudja érvényesíteni a leírtakat. Egy villamos mérnöknek, restaurátornak, haladó amatőrnek pedig erre a hozzászólásomra nincs szüksége. Üdv. sz_f

Hoppá van