Kár volt. Előbb kellett volna kérdezni, és csak azután vásárolni.

8 ohmmal terhelve leégeted, annyira túlterheled. Miért nem számolsz kicsit? Rá van írva, hogy 24V 20VA. Ha ezt elosztod, megkapod, hogy 0,833 A-el terhelheted a trafódat maximum. Te pedig 3A-el kínáltad meg a 8 ohmmal.

Persze, ha a táplálandó cuccodat is ki akarod nyírni . . .
Elvileg, ha pl egy égővel megterheled annyira, hogy a feszültség leessen 28V DC alá, akkor ráköthetnéd, de ez egy pazarló ostobaság lenne. A normális megoldás egy hozzá való tápegység beszerzése.
Most már tudod, hogy :
1: a névleges feszültség csak jelentős terhelésnél alakul ki
2: a váltakozó feszültségnek kb. 1,4-szeresét kapod DC-ként.
Ezek tudatában kell trafót választani!

Ha a fokozatosságra nem figyelmeztetnénk valakit, elmulasztanánk őt megóvni azoktól a kudarcoktól, ami végleg elfordíthatja bizonyos dolgok megvalósítási kísérletétől. A saját fejében mindenkinek szépen szól a dal, ha mások mondják, hogy hamis, hátha szót fogad és elkezd törődni az alapokkal.

Az Al 800 értékű fazékmag, nem túl nagy méretű, de a 22uH, sem túl nagy induktivitásnak számít.
Tehát max. 2-300T szükséges tekerni rá.
Azt nem írtad mire kell,gondolom fojtótekercsként tápegységbe.
Nincs szükség semmiféle számításra, nem LW, rádióadó oszcillátorát csinálod, egy multiméter induktivitás mérője bőven elég, ráadásul pontosan meg tudja mérni, a kész tekercset.
Itt ami számít, az hogy mekkora áramnak kell átfolynia rajta, /előreláthatólag kb./,illetve ehhez milyen vastag Cu-z huzalra van szükséged.
Ha ezt tudod, már +van, akkor ki tudod kalkulálni, az adott huzalvastagság és viszonylagos menetszám ismeretében, ráférjen a csévére a cucc.
Egyébként, ezek a vasmagok, már 1-2KHz, átvitelére is megfelelőek, de akár 30-40-60KHz -ig is használhatóak, kis trafónak is.
Pl. villanypásztorban, meghajtó trafónak.

A gyakorlatban nem a vasmag térfogata számít, hanem a vasmag keresztmetszete , és ami fontos milyen anyagból készült az a E alakú porvasmag, milyen keverékből, a színe a súlya, egy szakembernek már sokat elmond.
Pl. a régi Pc. monitorokban 15-18éves, a táptrafók E magjai fekete színűek voltak, /alacsonyabb frekvencia/, 28-34KHz, a mostani táptrafók, szürkés színűek, /magasabb frekvencián üzemelnek/, 60-80KHz, ez utóbbinál kevesebb vasat tartalmaz, és több a kompozit +kötő, anyagot tartalmaz.
Egyébként ha olyan magot használunk, találunk odahaza, amelyiknél nincs beköszörülve az E betű középső szára, akkor szig.papírt kell közé tenni, 1-1,5mm. légrés gyanánt, és ,máris csökken az induktivitása a kis trafónak, tekercsnek, vagyis magasabb frekvencián fog hatékonyan működni.

Megzavart a 750 mW. Igazából az a kérdés milyen búgás /zavarás van, de innentől ez nem trafós kérdés, így a témát vigyük át valahova.
Az eredeti trafós kérdésre van adat, ennek megoldására tettem javaslatot.

Még egy stabilizátort is használj, mondjuk 7824-et, ami DC24-et fog belőle csinálni. Nem tudjuk mekkora áramot igényel az a bizonyos készülék, de a 220µF-os elkó, nagyon "soványnak" tűnik.

Ezt azért számold át.
Egyébként leírta:hangfrekvenciás szűrőbe kellene.

Minden választ köszönök, még a leb*kat is.

A 220µF volt az egyetlen itthon, ami 16V-nál több. Nem tudtam, hogy van 7824.

Az alapokat szívesen megtanulnám, csak a puszta kellős közepén kicsit nehéz tanárt találni aki ideköltözik és akkor tanít, amikor épp ráérek


Ha jól számolok, akkor inkább egy 18V-os trafót kellett volna választanom.


Tudok rakni ellenállást a primer tekercsre, hogy csökkentsem 28VDC alá a feszültséget? Jelenleg 10R/10W a legnagyobb ami van itthon.

Pontosan mit szeretnél táplálni ezzel a trafóval?

Tudsz tenni, de az is csak feleslegesen fűt. Akkor már tényleg jobb egy stabilizátor IC, ha elég az 1 - 1,5 A áram. A 7824 is jó, de még jobb az LM317, ez utóbbi ugyanis beállítható a kívánt feszültségre egy egyszerű ellenállás osztóval.

Ha megnézed ezt nem neked írták, e miatt ne érezd magad rosszul Viszont tanulni úgy a legegyszerűbb, ha már nincs tanárod, hogy sokat olvasol (akár itt az oldalon is), ha valami nem világos előbb kérdezel, és megpróbálsz építeni, kísérletezni. Ezekből sokkal többet tanulsz, mintha akárki is tanítana.

Sziasztok!

Szeretnék készíteni egy sima 1 csatornás végerősítőt. Maga a végfokozat egy előre legyártott és összerakott kit, ami a GPA 300-M névre hallgat. Ehhez szükségem lenne egy tápegységre. A kit gyári adatai szerint +/- 65V kell neki, a max +/- 70V. Az egyenirányítást/stabilizálást a csatolt ábra szerinti, de +/- 67V-on szeretném alkalmazni. Magát a transzformátort egy mikrosütő tápegységéből szeretném kivitelezni. A kérdéseim a következők: A feszültség az egyenirányítás után 65-70v+/- ez a bekapcsolt, és teljes kivezérlésnél értendő, ill gondolom h. a lényeg h. teljes kivezérlésnél se essen 65V+/- alá. Az egyenirányítás után akkor nekem terheletlenül is 65-70V-ot kell mérnem? Az egyenirányításkor mekkora lesz az egyenirányított, és a transzformátor szekunder oldalán terheletlenül mért váltakozófeszültség különbségem? A trafó tekercselésénél mekkora max áramerősséggel számoljak, illetve mekkora feszültséggel hogy az egyenirányítást követően az nekem +/-66-70V-ra adódjon? Elég e a 2 darab 4700µF-os kondi, vagy tegyek bele nagyobbakat? Az erősítőt hangszer erősítésre szeretném alkalmazni, Gitár+effektpad után közvetlen bekötve, illetve gitárhangszórót használnék hozzá, egyenlőre csak 1 darab 8 ohm-mosat, de a későbbiekben tervezem láda gyártását is, és abba majd 4 ohm lesz az eredő.

Remélem érthetően tettem fel a kérdéseimet, és alapjába véve nem kérdezek hülyeségeket!

Üdv.: Gábor

OK. Akkor mondom:
Adott egy RouterBoard 433 (ez egy rádiós router) 24V-on 0,42A a fogyasztása, amit én kb 10W-ra számoltam. Az adatlapja szerint 10-28V-al lehet táplálni. Ez PoE-n megy, kb 45m vezeték van.

Az a gond, hogy a kapcsolóüzemű tápok egy idő után bekrepálnak és gondot okoznak. Az egyik ilyen még be is zavart a tűzoltóság rádiójába (tudom, szinte hihetetlen, de mégis). Pár napja tönkrement egy másik is és egy PC táppal adtam neki +12 és -12, azaz 24V-ot.

Azért döntöttem egy szimpla trafó mellett, mert ennek nincsenek meg a kapcsolóüzemű hibái (persze az előnyei sem). Még annyit tudok mondani, hogy 12V nem elég neki ilyen hosszú kábelen.

A berendezés nem igényel stabil tápot, mert van saját stabilizátor IC-je. Ha mindenképp kellene használni feszültség ICt, inkább egy LM2576-ot választanék, mert a 78xx ill. az LM314 esetében túlzott fűtést kell biztosítani.

Pont ezt az 500 Ft-nyi plusz alkatrészt szeretném megspórolni, ezért kérdem, hogy megoldható-e ellenálással! A fogyasztás nem lényeg, a stabilitás és a minimális alkatrész (ergo minimális hibalehetőség) a lényeg, mivel 4-5 évig hibátlanul kell majd működnie.

Akkor mérni kell! Kiadod a villanyt így ahogy van (azt a DC 37V-ot) és a másik végén megterheled egy akkora ellenállással, mintha a router lenne, és megméred, hogy mennyire esik vissza a feszültséged. Ha szerencséd van nem is kell bűvészkedni, mert a vezetéken esik annyi feszültség, hogy már jó lesz. Ha nem jó, akkor is már pontosabban tudni fogod, hogy mennyit kell rajta faragni.
A stabIC-t pedig a hosszú vezeték végére, a routerhez kell tenni. (én ellenállást nem tennék, azon változik a feszültség minden pillanatban a terhelés függvényében)

Ha a "pusztában" vagy, akkor abból kell építkezned, amit épp találsz - ez talán még több tudást, ötletet kíván...
Igyekezzünk azon, hogy célhoz érj, tehát:

Ez arra utal, hogy a készülék rendelkezik saját belső tápegységgel, ami - nagy valószínűséggel - kapcsolóüzemű. Erre utal a viszonylag széles tartományban beadható feszültség. A teljesítmény 10W, ami 10V esetén 1A, 20V (beadott) fesznél 0,5A körüli áramfelvétel lehet.
A primerrel soros 10 ohm nem segít, mert ott a trafó áttételének megfelelően "leosztódik" az áram. Ha a szekunderrel teszed sorosan, ott már érezhető lesz a hatása, de nem fog sokat ejteni a feszültségen - mert ugye 1A-nél esne rajta 10V. Durva számítás szerint egy 33 ohm 4W-os ellenállás kellene.
Esetleg egy 12V 3W-os izzó?
Persze egyszerűbb lett volna venni egy 12V 1A-es dugasztápot, az sem drágább, mint a nyák-trafó...

Az a bajom ezzel a soros ellenállással, hogy a router biztosan nem fog mindig 0,42A-t felvenni, hanem sokszor sokkal kevesebbet. Ilyenkor az ellenálláson nem fog elegendő feszültség esni és fölé mehet a feszültség a maximálisan megengedett 28V-nak. Tehát hosszú távon az olcsóbb megoldás mégis csak drágább lesz.

Akkor konkretizálok kicsit. A 24V kapcsolóüzemű táppal megy a cucc. 18V-on megkocskáztatom, hogy már nem. Tehát az ellenállást (amit a jelek szerint a seckunderre kell tennem) úgy kéne tervezni, hogy 24-28V legyen a kimenő.
A készülék terhelése szinte mindíg 0,42A volt stabil 24V-on. Az ingadozás kb 0,39-0,46A közé tehető.
Van 12db 10R 10W-os ellenállásom. 40R jó lenne?

--------
PUSZTA: nem az a gond, hogy a pusztában élek, hanem az, hogy most rendelni egy 18V-os tápot 2000 ft postaköltség. Tanárt találni aki ért az elektronikához nemigen tudok itt. Amikor fél évek szekszárdon laktam, ott volt egy remek fazon, akinek elektronika boltja volt. Na tőle sokat tanultam. De tőlem a legközelebbi település 7kb és itt sajna nincs olyan, akinek van tudása és megosztaná velem

Igen, kb. 40 ohm kell.
Ha túl sok, akkor az egyikkel párhuzamosan kötsz mégegyet, így az csak 5 ohm lesz, az eredő pedig 35 ohm.

Nem tudni milyen a belső tápegysége a készüléknek? Hátha nem is akar magának szűrt DC-t, elég lenne kondi nélkül is a dióda. (Mert a dugasztápok egy részében is ez van, csak trafó és egyenirányító, aztán a többit már a készülékre bízzák. Ezt úgy jelölik szokás szerint, hogy egy folyamatos és egy szaggatott vonal van egymás felett a feszültségérték után) Ettől lényegesen csökkenne a feszültség
Vagy akár még a graetzet is ki lehetne váltani egy soros diódával, és ha elég kicsi a puffer, akkor az "effektív érték" kisebb lesz.

Nagy tévedés. Attól, hogy nincs kondi, még ugyan úgy 37V-os csúcsok vannak, csak te a multival méred kisebbnek!!

De a kérdés továbbra is nyitott, mert vélhetően a készülék sem a csúcsértéket fogja látni, hanem az effektívet , és ha így van, akkor igenis csökkent a feszültség, vagy ha nagyon "hasogatjuk a szőrszálat", akkor mondjuk inkább úgy, hogy kondi nélkül kisebb az átlagérték.

Hiába csökken az átlagérték, ha a készüléket tönkrevágod a 37V-os csúcsértékkel.
Ez a megoldás csak olyan helyre jó, ahol nem kritérium, hogy nem lehet a feszültség magasabb egy bizonyos értéknél.
Itt a 37V sokkal magasabb a megengedett 28V-nál, szinte bizonyosan belehalna.

Nem tudom pontosan milyen típusú a tápIC-je a RouterBoardnak, de azt tudom, hogy a PWM-es fajta. Tehát se nem LDO, se nem kapcsolóüzemű. Ezt a PWM-es fajtát még nem használtam hobbi célokra, tehát ennél jobban nem tudom leírni, de aki ezt olvassa és ért hozzá, az biztos tudja.

A polaritást azt hiszem, hogy fel lehet cserélni, akkor is megy, tehát jó eséllyel a váltóáramot is elfogadná.

Azt, hogy a kondi miért van ott, igazság szerint nem tudom, csak oda raktam, mert ott szokott lenni. Azt hiszem, pufferkondiként szolgál, hogy kevesebb legyen az ingadozás, de lehet, hogy ti jobban tudjátok.

Azt viszont köszönöm, hogy meg lett írva:

Ugyanis én sem értettem eddíg, hogy ha nem rakok kondit egy 12-os tápra akkor 12-t mutat egyenben is, váltóban is. Most már értem, hogy ha ráraktam volna egy kondig, akkor kb 17-et mutatott volna. Egyébként pont ez volt az oka annak, hogy rossz tápot vettem és ilyen magas feszültséget kapok. Tehát már megérte kérdeznem, mert most már tudom, hogy kondi nélkül is 37 lett voln, csak a voltmérő tévesztene meg és mutatna kb 27-et.

Egyébként, ha rákerestek az RB433 szóra, csomó nagyfelbontású kép is található, ahol ki lehet olvasni a tápIC típusát. Ha jól látom, RT9206 Bővebben: Link

Sajna az adatlapja egyértelműen írja, hogy 28 a felső határ

Nekem van eladó 2db. 400VA EI. lemezes trafóm, 2x48V~ os szekunder oldalon.
Gyárilag Pioneer A77X, nagy teljesítményű erősítőben volt, beépítve.
Akit érdekel, az írjon privátban.

Az adott méretű trafó szekunder feszültségét, U=üresjárat meg kell szorozni, 1,4-.el, ez lesz az egyenirányító után, a szűrő elkon mérhető Dc. feszültség.
Vagyis az én esetemben, Pioneer trafó 2x48V x1,4=67V, vagyis 2x67V, a dióda hídon eső 2x0,6Voltot már levontam, tehát ez a mérhető érték, erősítő modul rákapcsolása nélkül.
Amikor rádugod, ráforrasztod az erősítő panelt, akkor ez a feszültség, esni fog, kismértékben, kb. 1-2V, attól függően milyen erősítőt építesz, mekkora teljesítményű, milyen a munkaponti beállítása A osztályú, A-b osztályú, szimpla B-osztályú.
Mert az sem mindegy, gondolom, neked 200-250W, ra van szükséged, a tápfeszültség alapján, feltételezem.
Továbbá esik az egyenirányított szűrt, Dc. fesz.g, amikor fullra kihajtod, 4-5V-ot is, pláne ha 4ohmos hangfalat használsz, vagy 2db. 8ohmosat. párhuzamosan kötve.
Stabilizálni nem szükséges, illetve a gyáriaknál, felső kategóriás Hi-end erősítőknél sem szokták, a +- tápfeszültséget, de a 2db.6800uF,/min.80V tápelkora szükség van.

A trafó állandó terhelési áramát, az erősítőhöz méretezvén, 5-5,5-6A-re mint terhelési áramra, üzemi áramra kell méretezni.
Ez gyakorlatilag 1,3-1,5mm. Cuz, dupla szigetelésű huzalt jelent.

A modul elvileg 300W-ot tud leadni 4ohm-on, +/-65V-on a leírása alapján. Azt olvastam itt hogy a hangszer erősítőket nem árt eléggé túlméretezni. Én 7.5 Amperrel, és akkor 48-volttal fogok számolni a tekercselésnél, és ha nem fér rá a vasra akkor lejjebb viszem az áramerősséget egy kicsivel, remélem még elbírja a 1.5-ös huzal a 7.5A-t melegedés nélkül. Erre valahol láttam táblázatot, azt hiszem h. abban az itt megtalálható trafótekercselős videóban ami szerintem zseniális, én is az ott elhangzottak alapján fogok számolni. Megpróbálom megtekercselni, és ha nem jön össze akkor lehet h. megnézem én magamnak azokat a trafókat amiket ajánlottál.
És köszönöm a választ!!

Ez az a modul: Bővebben: Link Üdv.: Gábor

Helló!

Kipróbáltam egy rezisztív tápot, mint a 4. kép Bővebben: Link

D1 3V-os zéner.
R1= 470R 0,6W szarrá égett
R1= 500R 1,2W szarrá égett.
Utána kipróbáltam alatta a kalkulátort és nevetséges 80W körüli powert adott ki R1-re. Na már most egy 100W-os ellenállás kicsit nagy lenne és gazdaságtalan arra, hogy egy PIC-et tápláljak.
Én szúrtam el valamit?

Megejtő a szerző naivitása

Örülök, hogy megmosolyogtattalak, de ezzel nem segítettél.

Akkor vagyok naív, amikor azt hiszem, hogy 220-ról tüd működni ez az áramkör, vagy mégis mikor?

Szerintem a rezisztiv táp gondolata a te esetedben, a táp maga is vicces. mondok valamit számold át a rezisztiv tápot a transzformátorod szekunder feszültségére. Tanulságos, kevesebb meleg, az idő is jól telik. Ráadásul le is van választva a220V-ról, érintés védelmi szempontból kötelező!!! Ne add olcsón az életed.

Ezt a "megoldást" nyugodtan elfelejtheted, esetleg az érdekesség kedvéért hozzátehetjük, hogy kapacitív előtéttel is lehet hálózati táplálást készíteni, ilyen található például a konnektorba dugható digitális időzítőkben, vagy a lépcsőházi világítás automatikájában. Ezeknél azonban mindössze egy relét kell meghúzatni, amihez nem kell nagy teljesítmény.

Ilyen látható az első képen.

24 V / 420 mA viszont már túl nagy teljesítményigény ilyen trükkökhöz, igen rossz lenne a hatásfok, nem beszélve a galvanikus leválasztás hiányáról.

Egy alternatív lehetőség lenne számodra a sönt-stabilizátor, ami 28 V-nál megfogná a feszültséget, nem engedné feljebb menni. Ha viszont ez alá csökken, a sönt mintha ott sem lenne, nem fogyaszt, nem termel hőt sem.

28 V-nál kezdene határolni, mint egy Z-dióda, tehát innen kezdve hőt is disszipálni. Ehhez meg kellene mérni az áramot, ami 28 V-nál előáll, hogy méretezni lehessen a sönt-stabilizátort, áram és hűtés szempontjából.

Második képen látható a megvalósítás. Egyszerűbb esetben egy komolyabb Zener-dióda is elég lenne (ZL sorozat például), hűtőlemezre szerelve. Vagy pedig ki kell egészíteni egy tranzisztorral, ami átveszi a terhet, akkor elég egy ZPD is.