Nekünk van egy Forexes, nem sok sikert értünk el vele. Az egyik beszállítónak 2 fajta regenerálós töltője van, egyformán jónak tartja őket, és több akkut is hoztak vissza már "megjavítva", amivel mi nem boldogultunk.
Az egyik egy CTEK MXS10-es, veséztük már itt és elég jól le van írva mit csinál.
A másik egy RING Smartcharge 16.

Üdv
Inhouse

Néztem a keresővel talált hozzászólásokat, de igazából semmi konkrét nincs leírva. Engem érdekelne, hogy léteznek-e erről cikkek, tapasztalati adatok, amiből ki lehet indulni egy áramkör fejlesztésénél. Arra gondolok, hogy ha valóban mechanikai lökés töri meg a kristályokat, akkor lehet, hogy egy nagyon rövid nagyon nagy áramú impulzusra van szükség. Kérdés milyen sűrű legyen és egyáltalán mit bír egy nagyobb indító akku. Olastam 2-300A-t 20msec-et. Mi van ha 500A és 10msec? Mi történik a cellával? Valószínűleg ilyen rövid impulzusra semmi, ha az nem túl sűrű. (jó kérdés, hogyan lehet ekkora áramipulzust kelteni...Nagyobb fesz, több FET) Persze lehet, hogy erre nincs is szükség, és elég 100A. Jó lenne erről valami komolyabb cikket találni, ahol a folyamatról is írnának valami konkrét dolgot! Az is fontos infó lenne, ha komoly cáfolatot olvashatnánk erről!

Köszi! Ebben a cikkben is tényként említik a kristályok amorffá aló lebontását. 30A elég kicsi érték, nem tudom megítélni, hogy ez elég, vagy több kell, vagy a több káros, stb. Mi erről a véleményetek?

Szimuláltad, számoltad már a t1-t2 időket?

Még annyit, hogy ez inkább egy töltő, mint regeneráló. Nem feltétlenül zárja ki egyik a másikat...

Üdv!
Bocsi a beleszólásért. Én leírtam pár "próbálkozás" valós eredményét, amiből azt szűrtem le, hogy nagy A-ekkel nem érdemes játszani, két akkum gallyra ment. Az A értékét elég nehéz lesz behatárolni, de azt hiszem kimondhatom, hogy elég a 30A, eddig ennyi kárt nem okozott senkinek. Mint ahogy a cikkben írják ez inkább egy jobb minőségű töltőnek felel meg, akár mondhatnánk azt is regeneráló típusú töltőnek.
Az impulzusidő szerintem annál jobb minél rövidebb, mert így az átlagáram (C/10) nem haladja meg az ajánlott értéket, s szerintem ettől várható a legjobb eredmény és a biztonságos használat az akku részéről.
Feszültség terén kialakulni látszott a 30-33V-os maximum tápfeszültség érték.
Impulzusok közötti idő terén pedig a maximum 3 imp/sec.
Én javaslatom szerint az átlagáram értékét illene C/10-re állítani és a normál töltési időt használni, illetőleg "regenerálási" céllal a feszültség értékével 14,7V-ig felmenni az akku kapocsfeszültséggel.
Üdv: Frici

Oké-oké, nem kételkedni akarok, csak számokat. Majd kiszámolom milyen értékekkel dolgozik az áramkör...
Nekem jelenleg egy olyan akkum van, ami egyre hamarabb éri el a 14,4V-os feszültséget töltés közben, és utána is elég hamar vált csepptöltésre. Tisztán látszik, hogy veszti a kapacitását, illetve csökken a belső ellenállása, attól függetlenül, hogy indítónak még jól működik, csak a zenét már nem addig bírja, mint az ugyanennyi idős Exide-om annó(most kb. 3éves. Az Exide STR5 8évesen lett lecserélve, addig sokszor 100A-eket vettem ki belőle alkalmanként. Ez a ABXAGM papíron többet tud. ?). Ezért gondoltam, hogy még időben kéne kezelni. Valószínű építek egy regisztrálni képes regenerálót és kiegészítem frici.hu 14,7V-os javaslatával. Ha kész lesz be tudok számolni mérési eredményekkel a változásokat illetően!

Az általam linkelt gyári regenerálók nem tudnak sok ampert, a CTEK 16V-al operál, a Ring-ben nem tudom, hogy megy, de sima trafó van benne és méretéből adódóan annyi, amennyi...

Gondolom csak elírtad, nő az a belső ellenállás és nem csökken.

Igazán pontos adatokat nem fogsz szerintem találni, két okból. Az egyik, hogy úgy kezelik a témát, hogy ez nem lehetséges, tehát nem kell vele foglalkozni. A másik fele, hogy sokak szerint mégis működik a dolog, de több a misztérium, mint a konkrét száraz, pontos tény. Nagyjából azért körvonalazódik...
Amit még megnézhetsz, hogy létezik egy akku-aktivátor nevű kis cucc, ott is kondit süt rá az akkura, amit előtte abból tölt fel. A kisütő áram ott is 100A nagyságrendű... Ennek is fenn van a kapcsolása (legalábbis egy-két féle)
Van kb. 270MB gyűjtött anyagom, vegyes, a regeneráló töltők leírásától, az ehhez kapcsolódó kapcsolásokon keresztül az angol/magyar nyelvű a témában megjelent leírásokig sok minden. Igazából konkrét, precíz megoldás egyikben sincs. Az egyik leírja a kémiáját, a másik meg gyakorlati megoldást ad, de nincs hozzá mérési jegyzőkönyv...

Üdv
Inhouse

Szia! Igen, elírtam, köszi!
Engem most az zavar, hogy időnként összemosódni látszik a töltés és a regenerálás, ami végül is nem baj, csak kérdőjeles a hatékonyság.
Ha abból az állandóan ráköthető kis impulzusokkal sok idő alatt eredményt elérő akku-aktivátorból indulok ki, akkor akár úgy is tűnhetne a dolog, hogy mindegy mekkora az impulzus a hatás szempontjából, az csak az időtartamot befolyásolja, ami után mérhető hatás jelentkezik.
Felső áram határ bizonyára van, de kérdés az mekkora. Mert ha csak regenerálót akarok építeni, nem töltőt(töltőm van automata) és gyorsan akarok elérni eredményt, akkor valószínűleg a nagy áram impulzus a nyerő. Ellenben lehet, hogy a nagy, ill. túl nagy impulzusok jobban károsítanak.
Ezzel szemben pedig lehet, hogy egy 70Ah-s akkunak nem árthat a 300A, miután az indító árama 500A körüli. Itt az impulzus még rövidebb ideig is hat, mint egy indítás.
Kicsi akku valószínűleg nem tudja feldolgozni a túl nagy áramot, ott csökkenteni éremes azt, eszetlenség olyan regenerálóval próbálkozni, ami indító akkuhoz lett tervezve...
Jó lenne valami öszefüggést találni, amit használni lehetne! Most csak érzésre lehet valamit próbálkozni...

Munkatársam épp most említette(nem is kérdeztem, csak szóba hozta más okból) hogy a forexnél regeneráltatta az aksiját, és jó lett. Még egy adalék ami érdekessé teszi a dolgot...

Az akku által leadott és a bevihető impulzus erőssége nem hiszem, hogy lehet egyforma. Ugyan egy 70Ah körüli akkunak 640A is lehet az indítóárama, nem valószínű, hogy tolerálná az ekkora mértékű töltést...
Hát igen, tapogatózni kell, még nekem sem készült el a legutóbb itt hosszasan kivesézett regenerálóm, kinyírtam a bontott fetet, aztóta félre van rakva, nincs időm rá. Pedig itt a cégnél nagy szükség lenne rá és tapasztalatot is lehetne gyűjteni...
A Forexnél egyébként nagyon gógyik, értenek hozzá, komplett egységeik vannak, rárakják az akkut, beprogramozzák, hogy hány ciklus legyen és automatán kisüt/merít, a megadott intervallumban, akár napokig felügyelet nélkül... ettől függetlenül a náluk kapható szulfátlanító töltővel még nem értünk el kimagasló eredményt. (nem valószínű, hogy ők is azzal nyomják, vagy mi vagyunk bénák) Viszont ilyen általunk nem éleszthetőt javítottak fel a Ctek és Ring töltőkkel az akku forgalmazónál. Legalábbis azt mondták, hogy csak ennyi történt vele, én meg elhiszem.

Üdv
Inhouse

Azért nem nevezhető töltésnek egy impulzus. Az indító áram is csak rövid ideig állhat fenn, különben az akku felrobban. Egy 10ms-es áram impulzus energiatartalma nem túl nagy. frici.hu említette, hogy maradni kéne a C/10 töltési áramnál, amit az impulzus sűrűségével be lehetne állítani, de nem műszeren kéne mérni, hanem számítással beállítani. Ha 70Ah-s aksi, akkor 7A a normál töltőáram mondjuk. Ha 10ms egy impulzus és 350A-es, akkor a szünet 10ms*350/7=500ms. Ez szerintem követhető számítás lenne. Persze nem hiszem, hogy 350A-t fogok elsőre beletolni, maradok a 100 körülinél és akkor a szünet idő 142ms, azaz 7 imp/sec. Ezt biztonságból le lehetne felezni, ami 3,5 imp/sec.

Egy egyszerű "áramgenerátort" kéne építeni, ami egy olyan ellenállásból állna az aksival sorbakötve, aminek értéke 10..100x nagyobb, mint az akkué. Ezután úgy kéne kiválasztani a nyers feszt a kondikon, hogy az áram 100A-re adódjon. Ekkor nem fordulhat elő az, hogy az akku belső ellenállásának csökkenésekor túl nagy áramok keletkezzenek. Ezt még végig kell gondolnom, hogy szükséges-e, vagy a kondi méretével be lehet állítani az áramot. Lehet, hogy egy változtatható feszültségű táppal kéne a nyers feszt előállítani, így az impulzus áramot lehetne módosítani széles határok között. A FET-ek IRF3205-ök, mondjuk 3 db, a meghajtónak elég lenne az 555 kimenete, 10ms nem egy nagy sebesség, meg se melegedne. Kéne egy lekapcsoló, kisütő, újrakezdő, impulzus formáló elektronika, nem gond(PIC)...

Mennyi lehet egy szulfátosodott és egy normál akku belső ellenállása?

Pont ma válogattam kis 7AH-s akkumlátorokat.
100A terheléssel mértem őket legfejjebb 1 másodpercig, átlag 12,8V üresjrásrólról 8,3V-ra esett a kapcsolfesz.
Tehát a belső ellenállása ezeken 40-50mOhm környékén van, hozzáteszem hogy biztosan nem voltak 100%-osan töltve, mert kb1 évet álltak.
Én majd olyan regtöltőt fogok csinálni amivel ezeket a kis akkukat egyszerre tudom tölteni és regelni (10-20 darabról van szó).

Szia! Akkor egy 70Ah-s kb. 4mohm lehet. Ez összevethető a 4db 8mohm-os FET 2mohm eredőjével. Az árambeállító ellenállás mondjuk 50mohm és az akku 12V, a tápfesz 17,6V akkor 100A folyik. Az 50mohm-on átlagban 500W tizede, azaz 50W lesz, ha 1/10 az aránya az impulzusnak. Ide jó lehet egy darab tömör rézdrót is, az bírja. A többi vezeték igen komoly átmérőjű kell legyen. A tápot jól meg kell kondizni, 100eµF kéne legalább, LOW ESR kondik. Ha a tápfesz állítható, be lehetne állítani az áramot(1V delta kb. 18A-t jelent). 10A-es táp elég lenne.
Persze az akku nem 12V lesz, de ezt könnyű átszámolni, értelmezni. Az akku belső ellenállása is kérdéses ha fáradt.
Feszméréssel meg lehetne állapítani a belső állapotot a töltés kezdetén, és utána vissza lehetne ellenőrizni a javulást. Ezt meg lehet oldani egy PIC-el, kb. 100..200ms alatt megmérhető a dolog. Talán a tápfesz is állítható lenne PIC-el... Ezen még kell doglozni!

Nekem ami befelé folyik áram az akkuba, az töltés, ami meg kifelé, az terhelés, merítés, fogyasztás... 1 impulzusról nemigen beszélhetünk, mivel te sem csak egyet fogsz beadni neki.

akkuról, pl. belső ellenállás

Üdv
Inhouse

Én arra gondoltam, hogy nem ugyanaz a hatás, ezért nem nevezném annak. Ha csak a bevitt energiára gondolok, akkor sem biztos, hogy egy nagy áram impulzus energiatartalma bejut ugyanúgy, mint egy kisebb áramú hosszabb ideig tartó egység. A különbség lehet a mechanikai mozgássá alakuló energia, ha azt feltételezzük, hogy a kristályokat a rezgések törik szét. Ez persze csak feltételezés, lehet, hogy más a magyarázat. A másik eltérés a lemezek induktivitása, kapacitása, amin hővé alakulhat az energia, miután nincs idő a kémiai változáshoz. Lehet, hogy ez a hősokk bontja a kristályokat, vagy jobban elősegíti a visszaalakulást...

Lehet. Mivel átlagban C/10-ben gondolkodtok, azért az eredmény lehet hasonló...
Bízom benne, hogy te is adsz majd új szakmai eredményeket ennek a topicnak.

Üdv
Inhouse

Igen, de inkább ez egy elvi felső határ. Minden bizonnyal tölti is az akkut a bevitt mennyiség. Valamit szeretnék készíteni, mert kíváncsi vagyok használ-e. Nem szeretném elhamarkodni, elmenni valami mellett, nehogy téves követkesztetés legyen a vége. A 8éves Exide-om lesz a tesztpéldány, még ha túl sokat nem is várhatok tőle, most teljesen halott. Meglátom mikor sikerül összedobni egy áramkört. Vennem kell néhány kondit, a többi megvan...

Üdv! Nagyjából mekkora egy új 45Ah 12V ólom akku belső ellenállása? Ez változik az akku elöregedése során? Az enyémnél 15Ohm-ot mértem. Ez jó v. rossz adat? Üdv

Ha a belső ellenállás 15 ohm, akkor az már elég vacak lehet Gondolj bele, így a rövid zárási áram az 1 Ampert sem éri el, az önindítók pedig 100 A-es nagyságrendű áramot igényelnek. Szerintem valamit rosszul mértél, ha a kocsiban működik.

Üdv, mate_x

Helo! Ezek szerint jók a méréseim, mert ez egy leselejtezett gépjármű akku. Arra lettem volna kíváncsi, h. meg lehet-e menteni vagy érdemes-e vele foglalkozni?

Szerintem töltsd fel és nézd meg utána is a belső ellenállást.

Ha a 12V kb. megvan rajta, akkor jó eséllyel szulfátos. Ezt meg lehet próbálni szulfátmentesítő elektronikával lekezelni, pár hét alatt rendbe is jöhet. Rengeteget találni ezekből, az épjtettet javaslom, mégpedig azt, ami 555-ös IC-re épül, és kb. 1kHz-en jár, az működik is, mert a szinten tartó kezelést adó, kapható bolti verzió nem igazán jó ilyen okból dög akku élesztéséhez. Nyúlfarknyi elektronika, az építése és bekötése mégis kritikus helyenként, nagy keresztmetszetű kábel, törés, hajtás nélkül, igen jó kontaktussal elengedhetetlen (a csúcsáramok 40-80A körül vannak abban a us-nál rövidebb impulzusokban, ami meredek felfutása révén bármi soros induktivitáson javarészt elvész), meg a NYÁK ehhez mérten tervezése.

Hello. 2 kérdésem volna az alábbiBővebben: Link áramkörrel kapcsolatban:

1. az alábbi áramkör hosszútávon is alkalmazható akkutöltőként vagy ennek a kezelésnek van időtartama?
2. idézet "...A potméterrel szépen beállítható a töltés "ereje", a lassú villanásoktól, az egészen szaporáig...." Honnét tudjam, hogy mely szapora villanásra volna szükségem? Mellesleg az én 12V 45Ah akkum 820mA-t vesz fel töltés során.

Helló!
Bocs a belekottyért. (Bár szerintem számítottál rá )
Én pont ezért iktattam be a gratz után az 5 Ohm 20 Watt -os ellenállást, 24 órás üzemidő után sem melegedett a trafóm, nekem 3 imp/sec-en ment..
Üdv: Frici

Természetesen tények, sokat kísérleteztem vele. A kezelési idő pedig meghosszabbítható egy terheléssel, esetemben egy 8cm-es 12 V-os ventilátorral (így egy PC táp dobozába szépen beépíthető az egész ketyere.
(Az én trafóm is eléggé melegedett az állandó terhelés; kondi kisütés, visszatöltés miatt, ezzel az ellenállással a ketyere hatásfoka nem csökken, mivel a 0,3 sec-es időközökben az ellenálláson keresztül fel tudja időben tölteni az én 4000 mikrofarádomat, meg is mértem anno.)

Üdv!
Ezt nem értem, nem nyírja ki az 50-52V-os impulzus a C1-et és az U1-et, továbbá a PPTC nem nyeli el az impulzusokat?
http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/33/338794cdbc6064191f20d...0f.jpg

Van ott a GND körben egy ellenállás is. De amúgy elég slendrián a kapcsolás. A C4 eleve nem szerencsés 16V-osnak, mert pont rajta nagyobb impulzusok is eshetnek, célszerű biztosra menni és 50V-osat rakni, abból is csak alacsony ESR-űt, mert a többi az rövid úton el fog halálozni. Az IC-t inkább a +12V felől kellene ellenállással (és egy zenerrel is..) védeni, mert a GND körben a 330Ohm a FET lezárását nehezíti, ezzel egyrészt a FET kicsivel jobban melegedni fog, másrészt nem lesz olyan jó az impulzus minősége sem. A biztosítót én sima üvegcsövesre választanám a gyógyuló helyett. normál üzemben nem tud kioldani, ha meg gond van, akkor ne próbálkozzon az áramkör újra és újra.

Nem, hogy gyorsan elhalálozik, hanem még sokat is eszik. Szóval ebben a formában ez alkatrész pocsékolás.

Mi eszik sokat?

http://frontiersprings.com/desulfator.html
Az oldal közepén van egy teszt leírás. Úgy értem a sokat, hogy más ilyen jellegű készülékek (lásd: http://www.panelectron.hu/akku_aktivator.html) 2-5 mA-t fogyasztanak csak, ehhez képest az 50-80 mA az igen is sok. Ráadásul az előző hsz-ben ki is tárgyaltuk a "gyengeségeit".
(kiszámolva 0,6-00,98W óránként az 50-80mA, míg a másik készülék 0,05W)

Nekem kb 3 éve van minden autómban akku regeneráló.

Ebből 2 db panelectron os amiknél most vettem észre hogy már nem jók (kb egy éve még mentek) villog de nem "csattan" ..

1db kb azonos idős a metabondtól van de nem tuti az még megy rendesen.


Valaki nem gyárt véletlen ilyeneket itt?

Vagy szerintetek csak kondi fekszik meg ezekben az még talán cserélhető a gyantából kivágva.