Pont Nincs hova tovább ragozni...

Mi a különbség a kettős dióda és a duodióda között? Tudnál nekem rá példát mutatni?

Keress rá a Tungsraméknál! A kettős diódának a nevében is benne van, hogy 2db dióda egy "tokban", a duodióda pedig valamelyik végén közös. A csöves világban ugye nyilván sok variáció nincs
Pl a CY2 egy kettős dióda, mert két különálló diódája van, a szériánál maradva a CB2 egy duodióda, mert a két diódának közös katódja van, így nem lehet őket egymástól függetlenül bekötni.

De az oroszoknál is a 6H6S a kettős dióda, a 6C5S pedig a duodióda.

Eddíg úgy értelmeztem, hogy anódfesz egyenirányítóról van szó. Természetesen van kettős dióda külön katóddal, anóddal, pl.EABC80, 6AL5, stb, ahogy a 6H6s is, de ezek csak demodulátor diódák, a normális katódáramuk nem túl sok, néhány, néhány 10 mA max.

Az addig rendben van, viszont egy komolyabb kettős dióda elvisz egy kisebb erősítőt is... Nem arra való, de megoldható (csak minek?)

Nem tudom, eddig -ha jól olvasom- senki sem említette a "csöves graetz"-em eső jelentősen nagyobb feszültséget...Ha már inkább a látvány fontos, csináld a graetz negatív felét félvezető diófákból, a pozitív ágba meg mehet a kettősdióda

Értem már, ezt tudtam én is (azért írtam, hogy az erősebb csövek között nem tudok külön katódosat) csak a foglamakkal nem voltam tisztában.

Ahogy Pucuka is mondta, hó't felesleges belőle hidat építeni...

Csak azért is

Nem igazán értem a logikát, szerintem nem előnyös akkor sem, ha Ongakuban is is ilyen van Mitől olcsóbb 4db minőségi 5AR4 vagy GZ34, mint egy db akármilyen DCG4/1000 vagy 4Q025? Megspórolt egy késleltetőt... A kettő közül nem tudom, melyik tűnik monumentálisabbnak (Egyébként én el tudtam olvasni a hozzászólást, akkor még megvolt...)

Nem volt szerencsém olvasni a csatolt hozzászólást, biztos reagáltam volna. Nem szoktam hasraesni senki és semmi előtt sem, a "nagy nevek" előtt pláne nem. Senki sem tévedhetetlen, én sem, de azért nehezen hihető az adatlapok, és némi logika ismeretében, hogy jobb a hatásfoka annak a kapcsolásnak, ahol két egyenirányító elem van sorban egy működési fázisban, mint annak, ahol csak egy. Félvezetőknél az a pár volt nem nagyon számít, de egy elektroncsőnél ez a feszültség 10 - 30 V nagyságrendű, és ha ez kétszereződik, hááát, nem is tudom. Erre azt még látatlanban sem merném mondani, hogy jobb hatásfokú. A gyakorlatban én nem találkoztam csöves greatz -ekkel, legalábbis ipari felhasználásban nem, sőt, még erre alkalmas csöveket is csak katalógusból ismerek. Talán ez sem véletlen. Ha olyan jó lenne, biztos elterjedt lenne, mint a félvezetős technikában.

Hátha van köztetek egy csőmágus!
Valaki megtudná nekem mondani hogy a PL500 lábkiosztása eltér a PL504-é től? És ha igen akkor miben?

A lábkiosztás nem, de a csőparaméterek eltérnek. Tanulmányozd az adatlapjaikat. :google:

PL 504-hez igen de PL500-hoz a világba nem találtam paramétereket

Pedig nem nagy ügy. Bővebben: Link

Parancsolj.

ECC82 helyettesíthető 6N1P-vel kapcsolásmódósítás nélkül? Egy GU50SE ágoston féle alapváltozat meghajtója lenne, és ilyenem pont van.

Szerintem berakhatod, de mivel a 6N1P inkább az ECC85-re hasonlít, ami meg mondjuk inkább az ECC83-hoz áll közelebb, inkább olyan beállításba kell rakni, mint az ECC83, vagyis nagyobb ellenállásokat kíván.

Hát azért a 3 csőnek az erősítési tényezői, meredeksége korántsem hasonlítanak, ECC82, 85, 83 között sem

Itt a 6N1P adatlapja: Bővebben: Link

6N1P nem hasonlít semmire. Csak egy jó orosz cső. NEM ECC82, 88. 6N2P kb. ECC83, kivéve fűtés. De könyörgöm, már KÖNYVET sem kell olvasni, csak GOOGLE-t. Az más kérdés, hogy a hülyeségek járvány szerűen terjednek rajta

Jó durván közelítve a 6N1P az ECC88, de csak jó durván (inkább 6N23P) Az ECC82-nek nem nagyon van orosz kiváltási lehetősége...
GU50-et meg inkább 6E5P-vel hajtanék

http://tubedata.itchurch.org/ , ami itt nincs az nem is létezik

itchurch.org expired on 07/10/2010 and is pending renewal or deletion.

lol, ezt néhány évente eljátszák velem, mármint, hogy nem kapom meg a lejárati értesítőt.
Rövidesen orvosolom a problémát. (Nekem látszik, mivel a nameserver az saját, tehát abban működik)

..már működik...

Annak ellenére sem, hogy a börzés eladó megesküdött, hogy annak idején rakták a rádiók URH fokozatába az ECC85 helyett (akkor is olcsóbb volt elvenni a hadi-raktárból, mint a Keravillba megvenni), és észre sem lehetett venni, hogy másik típus van benne (ez nem saját tapasztalat). A 6N1P-ről beszélünk........

Hát szerintem az URH fokozatban keverő csőként teljesen más beállításokkal futottak a csövek, mint amikben használjuk az audio fokozatokban.

Szuper oldal! Köszi

Sziasztok!
A napokban kaptam egy bontásra való panelt.
Volt benne egy cső (1.kép)(elvileg kézzel készült)
Illetve az lenne a kérdésem ,hogy a GU50-nek melyik az első lába?(2.kép)