Fórum témák
» Több friss téma |
A külső oldalán vannak a kapcsoló pöckök. Ha jól sejtem, egy pöcök negyed órának felel meg. Belül van az óraskála. A kis pöcköket ki-be lehet tologatni. Az egyik állás a bekapcsolás, a másik a kikapcsolás (sajna fejből nem tudom, melyik melyik..). Éjféltől 3 óráig mindegyiket benyomod, 3-tól 6-ig mindegyiket kihúzod, 6-tól 9-ig mindegyiket be ésígytovább. Így három óra bekapcsolást és három óra kikapcsolást programoztál.
Bedugod a konnektorba, a kapcsolóórán lévő dugaljba pedig a kapcsolandó lámpát és kész. Ennyi.
Hello!
Hogy Te készítettél már negyedórás időzítőt én azt nem kétlem. De az korrektnek nem lehet mondani. Számold ki egy kondi töltőáramát erre az időre, és vesd össze a szivárgási áramával, és az IC bementi áramával. Tetem már fel számtalan ciklikus kapcsolást, pld. itt. De én is az egyszerű mechanikusra szavaznák ebben az esetben. Olcsó egyszerű, variálható. üdv! proli007
Meg még nem árt beállítani a pontos időt is rajta
A terráriumban lévő állatnak mindegy, hogy mennyi a pontos idő.
Köszi a rajzot, hétvégén összedobom.
Kocsiba kell ott meg előfordul hogy 11 v ra lemegy a fesz nem tudom az mennyire befolyásolja az ütem pontosságát?
Még egy kérdés, ezzel a poti méretezéssel mi lesz kb a max és min impulzus szám amire állíthat kb?
Köszi
Hello!
Az 555 frekvenciája valamennyire függ a tápfeszültség nagyságától, de az nem jelentős mértékű. Tekintve, hogy a kondi töltőárama változik a tápfeszültséggel, de a Th-Tr referencia feszültség (ameddig a kondi töltődik/sül ki) is a tápfeszültségből van leosztva. Így a "kompenzáció" automatikusan létrejön. Az impulzusszám, változtatása kb. annyi, amennyit szerettél volna. De abszolút értékét az elkó kapacitásának pontossága is befolyásolja és mint tudjuk az elkó nem erről híres. Tökéletesen nem lehet a poti beállítási tartományát a kívánt impulzusszámra állítani, mert akkor minimum két trimmer potira lenne még szükség. De mivel azt írtad hogy kb. +-50, ez a kb.-t teljesíti. üdv! proli007
SZia!
Teszteltem igen valóban kb stabil a frekvencia. Igazából még az lenne a kérdésem, ha a frekit növelni akarom úgy +30 al azt hogy a legegyszerűbb megtenni? Mit kell változtatni? Köszi A hozzászólás módosítva: Jan 30, 2013
Hello!
Itt mindenki mindennel összefügg. A potival soros ellenállást csökkentheted, az lesz a maximum, de magával viszi a minimumot is, hiszen a poti értékét nem tudod olyan finom lépésben változtatni (cserélni), mint egy ellenállásét. (Az ellenállás az E96-os, míg a poti az E6-os sorban van) De segít a segédprogram.. üdv! proli007 A hozzászólás módosítva: Jan 29, 2013
Ez jónak tűnik, elég egyszerű! Köszönöm szépen! Közben ráleltem itthon a mechanikus időkapcsolóra is.
A hozzászólás módosítva: Jan 29, 2013
Üdv!
Nem találtam sehol infót arról, hogy mi történik (monostabil módban), ha az időzítő kondi nincs.... Esetleg begerjed?
Ja, nem, bocs, hülyeséget gondoltam.... Monostabilnál hogy is gerjedhetne be??
Ha jól gondolom, akkor a trigger impulzus idejére lesz kimenőjel, és aztán vele együtt megszűnik ("nulla" idő alatt).
Nem! A monostabil a trigger impulzusra indul és az ellenállás-kondi által meghatározott ideig lesz a kimenetén magas szint.
Igen jól gondolod. A trigger jel idejéig lesz a kimeneten is jel. Vagyis nem lesz időzítés.
Eppen itt kutatok en is itt egy jo kis kapcsolasgyujtemeny a hozza valo szamito programmal .
LM555 Timer Circuits Hamarjaban elolvasva a Vaku dolgot ...CE maradek fesz. 0.2V ... tranzisztor eseteben .FET ,MOSFET , van ami 0,1 Ohm nyitott allapotban , MMC4016 , MMC4051 (4052,4053,...) "bilateral analog switch" vagy "analog multiplexer /demultiplexer ". A "kapcsolo"...atereszto allapotban 5-50 Ohm tartomanyban varhato . Sot az esetleges ellenallas cseret ( atkapcsolast ) is evvel lehet megoldani , csak egy kontrolfeszultseget kell radni az IC megfelelo bemenetere . es nem kell kivezetni a kapcsollando alkatreszeket hosszu huzalozassal "panel " hardware kapcsolohoz. Csak egy logikus szint L vagy H lessz egy huzalon a "Solid State Relay" control bemenetehez vezetve . Persze kulombozo a kontrol tipusa a MMC4053 harom "1be 2 ki" (forditva is mukodik "2 be es 1 ki") tipusu "analog transzfer kaput" tartalmaz ( ilyen sok elnevezese talalhato a szakirodalomban .) szoval a 4053 minden "kapu" -nak van egf egy "sajat" kontrol bemenete.A tobbi tipusnak BCD kod kell az A , B , C kontrol bemenetre . Persze ezekrol az adaptlapbol is olvashatsz . Ilyen IC-k a regebbi audio cuccokban csatorna kivalasztasnal volt hasznalva , majd mindenfele helyen a '90 utan megjeleno mar "digitalis " TV-kben , Korai 5+1 erositokben , mindenfele kapcsolasban hasznaltak ..szoval mikor az integralas meg kisebb volt .Igy hat kene talajal haveroknal , ha nincs uzlet ahol kaphato . MMC4053
Nahat mar nem lehetett az elobbi szovegembe "javitani " masik hozzaszolast kell nyissak .
. Valamelyik az emlitett IC-kbol ,a fold , a Nulla-hoz kepest ket +/- feszultseggel is mukodik nem csak csak egy pozitiv feszultseggel a Nullahoz kepest . Gondolom ugy mehetsz a Nulla foldeles ala ha ilyen (diferencialis...mintha igy hivjak ) tapfeszultseg megoldas van . Ugyanugy ahogy egyes Feszultsegszabalyozo IC-nel megoldjak hogy Nullarol induljon a kimenofeszultseg allithatosaga .Vagyis a "referencia" feszultseget "nivot " leviszik a "Nulla" ala.Pld az LM 317 -es eseteben ahol 1V ala nem lehet leszabalyozni a kimenetet de egy "minusz " feszultseggel a "Foldeles " ala mennek a "Nulla" pontnak igy leszabalyozhatjak a sztabilizalt kimeno feszultseget a Nullara . Persze ez komplikalja egy kicsit a kapcsolast ha hordozhato es meg akumulator /zaraz -ellemes a tapellatas .
Üdv m.Egyszerü kérdésem lenne nincs e valakinek olyan kapcsolása ahol 555-öt pwm ben feszültség vezérelt.Mondjuk 0_10V_ig Magyarán feszültség vezérelt Pwm
Mert net nem dob ilyen rajzot. Segitséget elöre is köszönet.
Szia!
Van itt egy feszültséggel szabályzott PWM kapcsolás.
Erre gondoltál? Én azt nem értem ezen a rajzon hogy a zénert direkt tápra kötötték igy bisztos nem jó
Semmi gond jól müködik csak egy 2.7kOhm ost ellenálást tettem a zénerhez.Egy két értéket meg kell változtatni hogy teljes kitöltésben szabályozható legyen a kimenet. Vagy egy potival tranzisztor fölötti ellenálás helyet beálitható a max fordulatszám.Csak azért irtam le hátha valakinek is megtetszik a rajz
Köszönöm az ötleteket, a FET-es megoldásra nem is gondoltam.
Sajnos még egy gond van, az, hogy a referencia feszt sem lehet alacsony értékre vinni. De a másik ötleteddel, a feszültség eltolással, ez is kezelhetőnek tűnik. Tulajdonképpen ehhez hasonló megoldásra leltem itt. Az utolsó előtti oldalon baloldalt. Egy zénert tesz be sorba a "kisütőkörbe", de őszintén szólva nem értem, hogy ez hogyan működne. Úgy gondolom, hogy "threshold" lábhoz (is?) be kellene tenni, s így a szabályzó (referencia)feszültséggel a megadható tartományon belül lehetne maradni. Egyébként a CMOS változat (amit használni szeretnék) e tekintetben is jobb, a táp 20-80%-a között lehet a referenciafesz. Megpróbálok valami rajzot összekalapálni, aztán kielemzzük, hogy működik-e.
Ja, megvan, leesett a tantusz...!
A kisütőkör hagy egy zénernyi feszt a kondiban, így a töltődés nem nulláról indul, tehát a referenciafeszt sem kell nulláig levinni, illetve ha csak egy kicsivel a ref. fesz alá süti ki, akkor rövid időzítést is lehet így csinálni. (Az zavart meg, hogy valahogy a zéner feszt viszonylag magasnak képzeltem, és persze ha a ref. fesznél magasabb, akkor nem működik....)
Hello!
Nem egészen értem a célt, de nem is baj, csak egy kósza megoldás. Ha egy áramgenerátorral töltöd a kondit, akkor az áramgenerátorral, nagy tartományban (akár 1:1000) szabályozhatod az időzítést. A referenci a feszültség változtatásával "kalibrálhatod" más készülékhez. (Persze ha ne nagy átfogású a kalibráció. Ha igen, kondi cserével durván, és referenciával finoman.) Ha a tápfesz 9V, akkor a küszöbfeszültség 6V. 22nF-os kondit 20us alatt 6,6mA árammal tudsz feltölteni. 1:1000 átfogással ez 6,6uA-t jelent. (Egyébként potival ilyen tartományt nem igazán tudsz átfogni tisztességesen.) üdv! proli007
Na most viszont közben már tovább is gondoltam a kapcsolást, és a következő kérdésem támadt:
Mivel telepről üzemel a cucc, a tápfesz nem állandó, a kimerülés (egyúttal a CMOS minimum tápfesz) és a 2 db friss AAA elem 2V és 3,2V közötti tápot biztosít. Első gondolatom az volt, hogy egy nyitóirányú diódával (0,5-0,6V) oldom meg a nem nullára kisütést (tehát így 0,5-0,6V-ról indulna a töltés), ami 2V-os tápfesz esetén kellemesen a 20% (0,4V) fölött van. Ugyanez a fesz viszont a 3,2V-os táp esetén már a 20% (0,64V) alá kerül. Emellett még az is az érzésem, hogy elvész a tápfeszfüggetlenség. (A tápból osztással létrehozott feszültségek közé bekerül egy fix érték...) Második gondolatom az, hogy dióda helyett ellenállást tennék be. Így a töltőellenállás meg a "potenciáleltoló" ellenállás egy osztót képez, és a kondi a tápfesz x osztási arány feszültségre sül ki. Példaként 3V táppal, 20% min ref. fesszel, 1mA induló töltőáramra számolva: A kisütő ellenálláson 0,6V-nak kell esnie (20%), 1mA-hez akkor ez 600ohm. Összesen meg 3k kell, tehát a töltőellenállás 2,4k. (A fogyasztás csökkentése érdekében, nem alkalmaznék ilyen magas töltőáramot, 0,1mA-hez akkor 24k és 6k megfelelne.) Na most, ha a kisütés nem pillanatszerű, akkor az okozhat gondot? Remélném, hogy nem, mert ha jól gondolom, akkor belül valami billenőkör-szerűen megy az IC, hogy ha egyszer már elérte a referenciafeszt a kondi feszültsége, akkor átbillen, és mindenképp úgy marad a következő indítójelig. (Az világos, hogy pontatlanságot okoz, ha a következő indítójel hamarabb érkezik, mint ahogy a kondi egészen kisült volna, de ez itt nem számít, két vakuvillanás között bőőőven van ideje a kondinak kisülni. )
Ez jó ötletnek tűnik, csak most hirtelen nem látom át, hogy az áramgenerátor által történő linearizálás jó-e nekem.
Hajlok rá, hogy igen, de inkább írok egy példát, mielőtt beletörik az agyam. Belövöm a cuccot "A" vakuhoz, és mondjuk az jön ki, hogy - full teljesítményhez 5ms kell (hoppá, itt nyertem egy nagyságrendet, az elején itt elszámoltam, szó sincs 50ms-ról!! ), - 1/2 teljesítményhez 1,8ms - 1/4 teljesítményhez 1,0ms - 1/8 teljesítményhez 0,6ms. Ha most felteszek egy fele olyan időállandójú "B" vakut, akkor annak ugyanezekhez a teljesítményeihez fele akkora idők kellenek, tehát - 1/1 teljesítményhez 2,5ms - 1/2 teljesítményhez 0,9ms - 1/4 teljesítményhez 0,5ms - 1/8 teljesítményhez 0,3ms. A nagy kérdés, hogy ha az "A" vakunál bejelöltem a potméter állásait a teljesítményekhez, akkor a referenciafesz. felére csökkentése azt eredményezi-e, hogy az előzőleg bejelölt állásokban feleakkora időket fogok kapni? Azt hiszem igen, de nem vagyok benne biztos. Közben rájöttem az előző ellenállásos kisütéssel baj, hogy ha a töltőellenállással akarom "A" vagy "B" vakuhoz hangolni, akkor vele párhuzamban a kisütőellenállást is változtatni kellene, hogy ne változzon a feszültségosztás...
Annyira belelkesültem, hogy elfelejtettem megköszöni....
Hello!
Q=C*U ha Q=I*t akkor I*t=C*U vagy is I=C*U/t Mondjuk ha 100nF-ot 6V-ra töltünk 5ms alatt, ahhoz 120uA töltőáram szükséges. Ha ugyan ezen árammal ugyan ezt a kondit csak 3V-ig töltjük, akkor ahhoz 2,5ms idő szükséges. t=C*U/I alapján. üdv! proli007
Szuper, királyság!
És a referencia 20-80% arányú változtathatósága is kb. jó. Kb. 4x-es viszony van a gyors és a lassú vakuk között. (1/200-1/800s. Esetleg 1/1000s is lehet, de jó lesz annak az 1/800. Vagy a lassúnak az 1/250 ) Köszönöm!
Másik kérdésem merült fel: ha feszültségosztással állítom elő a referenciafeszültséget, akkor az osztást némileg elhúzhatja az IC saját belső osztója (a bipoláris verzióban úgy emlékszem 3x 5k állítja elő a szinteket). MEg akartam nézni, hogy mi van a CMOS verziónál, de ott nem ellenállásokból, hanem valami kettesével sorbakötött FET-ekből van megcsinálva az osztó, és fogalmam sincs, hogy ezek vajon milyen ellenállásértékeknek felelhetnek meg?
Itt a pdf-ben van részletes rajz. Vagy nem is érdemes ezzel foglalkozni? Mondván, hogy nagyimpedanciás az egész cucc úgyis, 100k-s potival is oszthatom neki a referenciafeszt, és kész? |
Bejelentkezés
Hirdetés |