A terhelő ellenállásnak semmi köze a generátor hatásfokához.

Látod, ebből lett elegem amikor erbének válaszoltam. Mindenki csak mondja a magáét. Feltettem az adatokat a generátoromról, konkrét számértékekkel. Győzz meg arról amit mondtál. Vagyis, számold ki a generátorom hatásfokát. Ha nem kell hozzá a terhelő ellenállás értéke, akkor ne használd. Csak számold ki, és tedd közzé.

Elavultnak nem nevezném ezt a fajta generátort, inkább egyszerűen megépíthetőnek, nincs is ezzel semmi baj. Lehet korog mágnesek helyett hasábot, vagy épp szegmens mágneseket használni, lehet a kör keresztmetszetű tekercs helyett jobb hely kihasználtságút kialakítani, a három fázis tekercsét lehet egymásba lapolni (én ezt a megoldást tartom a legjobb hatásfokúnak, de egyben a legnehezebben kivitelezhetőnek is), de a 40-60%-os hatásfoktól többet légmagos generátornál nem lehet remélni. A belső ellenállás önmagában semmit nem mond, a terhelő ellenállás pedig szükségtelen adat a generátor hatásfoka szempontjából.

Hogy a te generátorod milyen fordulat mellett mekkora feszültséget ad, nem tudom, visszakeresni pedig nem fogom. Btotiék szerintem elbeszéltek egymás mellett, létezik olyan kialakítás, hogy csak egy mágnes tárcsa forog, és a tekercsek mögött lemezelt vasmag van a műgyantába öntve, de ott nem lehetnek mágnesek a vasmagon, különben nem lehetne elindítani a generátort.

lacza89 -megint csak a szöveg. A belső ellenállás semmit nem mond? A terhelő ellenállás szükségtelen adat? Bizonyítsd be, a módszert rád bízom.

Nem kell visszakeresned semmit, soha nem kértelek erre. Magadom: 100f/P-nél 27,5V terhelten, és lineáris a feszültség ami lejön a generátorról.
Viszont ezeknek az adatoknak tényleg nincs semmi közük a generátor hatásfokához.

Elégséges az adat.
Légmagos lévén a belső induktivitása elhanyagolható, súrlódástól eltekintve a hatásfoka (csak a generátor - terhelés részének) = Rt/(Rt+Rb)
Rb egyenirányítás és csillagkapcsolás miatt 3 ohm (mindig 2 tekercsen folyik az áram.)
kb 89--90% mínusz a diódák vesztesége, ami áramfüggő, alkatrészfüggő, mínusz a kábelezés vesztesége.

Amit én "megszóltam" ezeknél a generátoroknál az az, hogy ugyanezen térfogatban kétszeres teljesítménynek is van hely, másképp mondva csak a lehetségens teljesítmény felét tudja így a méretéhez képset (Az ár legjavát a mágnes teszi ki, namost ugyanannyi mágnessel nemmindegy hogy x vagy 2x teljesítményü a generátor!). Ezenfelül a marha drága anyagára miatt én nem is fogok elvi síkon felül foglalkozni vele, persze ha valaki építés elött áll és hajlandó ötletelni, tanácsokat megfogadni...

Bármilyen villamos gép hatásfokát névleges fordulaton, névleges feszültségen, névleges terhelő áram mellett értelmezik. Remélem érthető, miről beszélek.

A generátor hatásfokát a csillag, vagy delta kapcsolás sem befolyásolja, sem az egyenirányító diódák, sem a kábelezés.

Egy generátor-fogyasztó rendszer hatásfoka állandó a fordulatszám, feszültség, ...-tól függetlenül, ha azok ellenállása közben nem változik (tiszta Ohm-os terhelés). A fázisok, egyenirányítók csupán a számítási módszer összeállításához szükségesek. Mondhatnánk a számítási módszer ismertetése nélkül is a generátor belső ellenállását, a diódákon eső feszültséget meg hozzácsapnánk a fogyasztóhoz. Egy rendszerben nem kizárólag a generátor hatásfokát számoljuk, hanem hogy mennyi juthat a megtermelt energiából a fogyasztóra.
Az első mondat a fordulatszámmal lineárisan változó generátorfeszültség esetén érvényes.

Még ez is mellékes.

Joco21 a generátora hatásfokát kérdezte, nem pedig a rendszerét. Az ő esetében állandó a hatásfok, mert nem változik a terhelő ellenállás. Azonban a szél energiája, mint tudjuk köbösen változik a szél sebességével, a generátor feszültsége viszont csak lineárisan. Nála van egy terhelési pont, ami alatt alul termel a rendszer, fölötte pedig nem tud nagyobb teljesítményt kivenni. Ha lenne dinamikus terhelése, akkor a generátor hatásfoka már sokkal nagyobb szerepet játszana a rendszer összhatásfokában, mert a terhelőáram megnőne nagyobb terhelésnél, ami rohamosan csökkentené a rendszerből kivehető teljesítményt a rossz generátor hatásfok miatt.

Tévedés ne essék, nem 90% a generátora hatásfoka, csak abban a tartományban használja az állandó terheléssel, de javítsatok ki ha tévedek.

a többi fejtegetésnek meg esetében nincs jelentősége.
A TSR függő terhelésszabályzásról meg a többiről már jónéhányszor volt szó...

Ebben a hatásfok témában biztos nem én vagyok a pontos adatot mondó. A táblázatom jól megközelíti a valóságot a fordulat, feszültség szempontjából. Hatásfokot is számoltam a magam módján. Sok klasszikus dolog itt elmarad. Én egy 1200 wattos max. teljesítménynél 87 %-os hatásfokra szavaznék, ami jórészt itt a melegedésből adódik.

Amúgy nem értem, hogy miért a generátor hatásfok a jóság elsődleges mutatója a szélgépnél. Hogy magamat idézzem: "Itt azt pocsékolom, ami ingyen van". Én jobban örülnék egy rosszabb hatásfokú, de ötször-tízszer olcsóbb generátornak, erre igyekeztem is pár javaslatot tenni.
A generátor hatásfoknál az is érdekesebb, hogy miként sikerül összeilleszteni a fogyasztót a generátorral (van ide vonatkozó játékszabály), és ez a kettő mennyire tudja a szélkerékről levehető teljesítményt hasznosítani. (ez pár nem éppen finom hangú eligazításom után a magánügyemmé vált, szerencsére ha elakadok, tudom kikhez fordulhatok az itteniek közül maszekban segítségért).

Tisztelt kollégák.
Nem írtam le, de borítékolni mertem volna, hogy ki lesz az, aki mellébeszélés nélkül kiszámolja a generátorom hatásfokát.
gulyi 88 volt. Persze nem véletlen hogy Ő volt az aki kiszámolta.

Rt/(Rt+Rb)-ez adja a hatásfokot, ami ca. 90%. Ennél jobb hatásfok nem kell. Ez azt jelenti, hogy a megtermelt energia 90%-a a bojler betéten érvényesül, ami melegíti a vizet. És éppen ez volt a cél.

lacza89-mit is mondtál a terhelő ellenállásról? Nem számít a hatásfok számolásánál? Az utolsó mondatodban pedig tévedsz, mert 90% a generátorom hatásfoka, és ez független a fordulatszámtól és a éppen aktuális feszültségtől meg minden egyébtől.

szíriusz -miért a hatásfok az elsődleges jósági mutató? Hát nem azért építesz szélgépet, hogy a megtermelt energiát minél magasabb hatásfokkal hasznosítsd? Ha alcsony a hatásfokod akkor a megtermelt energia valahol elveszik. Ez jó neked? Ahogy írod, a generátor és a fogyasztó összeillesztése adja a hatásfokot. Akkor mégis csak fontos? Ellentmondásba keveredtél a saját hozzászólásodban!

A te esetedben valóban Rt/(Rt+Rb) adja a szélgépből lejövő energia hatásfokát, hogy azt te épp mekkora hatásfokkal hasznosítod, de nem a generátorét. De te, a kivehető teljesítmény minimum 50%-ától elesel az állandó terheléssel, az előző hozzászólásomban kifejtettem, hogy miért. Neked ez megfelelő, akkor jó.



A generátor hatásfok számításában nem szerepelhet Rt! Gondold el, ha nem 25 ohm-al terheled le a generátorod, hanem 100 ohmmal. Helyből négyszer jobb hatásfokot kapnál! Már egyszer leírtam, de leírom ismét, hogy a generátor hatásfokot névleges áramnál és névleges feszültségnél (fordulatnál) értelmezik. Ha megadnád a huzalvastagságot, és az áramsűrűséget, abból már ki lehetne számolni a generátorod hatásfokát, adott fordulaton (feszültségen), de az sem mindegy, hogy mekkorán. Minél nagyobb a fordulat, annál jobb lesz a generátorod hatásfoka, névleges terhelőáramnál.



Sziriusz generátor hatásfokról írt, amit te ismét összekeversz a rendszer hatásfokával. A kettő nem ugyan az! Ha rendszer hatásfokról beszélünk, a te esetedben a legrosszabb a helyzet. Ha kiszámítanád 10m/s szélből mekkora teljesítményt veszel ki és elosztanád az adott szélben lévő maximálisan kivehető teljesítménnyel, az adná meg, hogy a te rendszerednek mekkora is az összhatásfoka! Meg fogsz lepődni, mert a 30%-ot sem fogja elérni.

Nem csak a generátor hatásfoka az elsődleges, hanem a rotorok hatásfoka is. A kettő szorzata adja számottevően a rendszer hatásfokát, névleges szélsebességnél, amit 12-14m/s szélsebességnél szoktak megadni. A továbbiakban a felhasználó magánügye mekkora teljesítményt vesz ki a rendszerből, avagy hogy illeszti a terhelést a generátorról lejövő feszültséghez, és áramhoz. Joco21 esetében érdemesebb lenne kisebb terhelő ellenállást választani, és csillag-delta átkapcsolást kialakítani, sokkal jobb lenne a rendszer hatásfoka.

Szia Jocó21!
Ha jól belegondolok, ennek a hatásfok témának semmi jelentősége. A gépedet senki nem akarja elkészíteni. Mivel nem méretezted, hanem másoltad és kísérletezted, ha ilyen összeállítást, de méretileg eltérőt akar valaki készíteni, akkor a lapátot Hind-nek kell megtervezni, a generátort meg Gulyi88-nak. Ha egyből kidicsérjük a generátorod, ami részben jogos is, semmi nem történik, csak nincs vita. A részben jogost értsd úgy, hogy ha Gulyi88 megtervezi a generátorodat, neki illik pl. a legkisebb méretre, a legjobb hatásfokra, vagy a legolcsóbb előállításra méretezni. Na meg ekkor egyből összejön a generátorod, nem pedig úgy a harmadik vagy a negyedik összerakás után, mint ahogy azt a másik fórumon olvastam. Sajnos sok jó anyagot kellett eldobnod. Na de ez a jó tanácsokon és a találgatáson alapuló munka következménye.

Úgy tűnik, hogy nem csak én, hanem mindenki elbeszél a másik mellett, mondja a maga igazát. Kezd hasonlítani a szőnyegen sétáló macskához. (Hogy mintává álljanak össze a színes foltok, el kell távolodni a részletektől.) Keverednek az elméleti helyettesítő képek (a maguk mesebeli fesz.,áram generátoraival, tiszta ohmos ellenállásaival), a rendszer és/vagy rendszer elemek mutatói, a névleges és/vagy üzemi tartomány, üzemi határérték adatok. Mindenki megpróbálja a sok ezer oldalnyi szakirodalmat, egész élettapasztalatát néhány mondatban leírni bizonyítva, hogy csak neki lehet igaza. Csatlakozok én is:

Generátor-hatásfok - kivett villamos / meghajtó mechanikus = hf = Pki/Pbe ~ Rt/(Rt+Rb) * 0,8 (és itt a pont). A Gulyi számítási mód (amit én én inkább Kirchhoffnak, Nortonnak, Theveninnek tulajdonítanék) nem veszi teljeskörűen figyelembe a generátor egyéb (mágnestér torzulás, szóródás, hiszterézis, keresztindukció, stb.) veszteségeket, amik ráadásul fordulat és terhelő impedancia (R, L, C) függőek is. Ezért én mindig megszorzom 0,8-l az így számított elméleti hatásfokot. Nem is említve, hogy egy generátor belső ellenállása nem az ohmmérővel mért rézellenállás! A Joco generátoránál én a valóságos hatásfokot a terhelés/belső ellenállás függvényében 0,4-0,7 közé teszem. Ezt a tartományt a tekercsoldalanként egymás mellé rakott eset gyakorlatilag nem módosítja, csak ugyanannyi Ft-ból ~1,5-szeres teljesítmény vehető ki. (Hogy Joco a keresztrejtvény kérdések helyett miért nem adja meg az általa MEGMÉRT értékeket - nem tudom. Azért szerényen, de nagyon sokat ki tudjuk ezt még számolni.)

Ki milyen céllal, hatásfokkal épít szélgenerátort - magánügy. Az már nem, ha a saját rögeszméjét akarja egyedül üdvözítő megoldásként másokra ráerőltetni.

Joco generátora a tárcsások közt élvonalban van. Hogy nem a világ legjobb generátora, szerintem mindannyian tudjuk, mint azt is, hogy sok minden függése (pénz, műhely, alkotás öröme, stb) a házi generátor építés.

A fix és forgó mágnestárcsást csak azért, mert én említettem, ne vesse el mindenki, mint anno a toroid tekercselésűt. Megnyugtatásként nem én találtam fel. Számos leírás található ilyenekről akár a neten is.

Remélem nem szítottam tovább a parazsat. A fórumozást beszélgetésnek és szabad vélemény nyilvánításnak tekintem.

Lacza89, kjevered a szezont a fazonnal, ahogy szokták mondani!

A generátor hatásfoka az: Rt/(Rt+Rb). Ennyi és nem több. Semmi más általad leírt dolog nem szól bele.

Szia sziriusz.
Azt soha nem mondtam sem itt, sem a másik fórumon, hogy nem méreteztem a generátort. A lapátok vannak szolgai módon lemásolva. (De van NACA4412-es lapátom is, amit még Hind excelje előtt, tőle függetlenül faragtam.) Az más kérdés, amit valószínű félreértettetek, hogy van több tekercsem is több féle feszültségre, pl. akkutöltés. Soha nem kértem senkitől, hogy a gépemet készítse el. Mindenki azt csinál amit akar.

Na meg ekkor egyből összejön a generátorod, nem pedig úgy a harmadik vagy a negyedik összerakás után

Erről van egy történetem: Edison, amikor este hazament a laborjából, rendszeresen beszámolt feleségének az aznap történtekről és igen sokszor ezt mondta: ma már 347 módját tudom annak, hogy hogyan nem lehet izzólámpát készíteni.

Szia btoti.

Kérlek ne hagyd,hogy benned is csalódjak. Miért teszed 0,4-0,7 közé a hatásfokot. Két ellenállás érték szerepel az áramkörben. A generátor belső ellenállása (Rb) és a terhelés ellenállása (Rt). Ehhez pedig megadtam az értékeket. 1,5ohm és 25,4ohm. Ebből adódik, hogy a megtermelt energia 89-90%-a a terhelésre jut. És ez a hatásfok.

Soha nem mondtam, hogy a világ legjobb generátora. Viszont működik. Másik dolog, hogy rintem messze én tettem fel adatokat, fotókat a legnagyobb mennyiségben a fórumra. Nem értem mit hiányolsz?

A rögeszmémet soha nem akartam, é ezután sem akarom senkire ráerőltetni, de a fórumtársak által helytelenül írt dolgokat , tévedéseket ezután is ki fogom javítani. Ehhez nekem is jogom van.

Szia Joco!
Nem tudom, hogy a mediterrán frontnak, vagy a hosszúra nyúlt télnek köszönhető, de legalább az aktív fórumozók ne bántsuk már egymást félreértelmezésekből se.
Visszaolvastam, hogy vajon milyen baromságot írhattam én is. Ez a ~x0,8 akkor él, ha elméleti számolásból indítunk. Amikor az Uo, Rt és Rb megmért adatokból származik (visszaszámolt) - az Rb tartalmazza a generátor összes elektromos veszteségét az adott fordulaton, az adott meghajtó-nyomatéknál. Még így mérve sem tartalmazza a súrlódási, légellenállási veszteségeket! A biztos értékhez nyomaték mérést kellene végezni. Az Rb-t legmegbízhatóbban ugyanakkora fordulaton mért üresjárati és ismert Rt melletti terhelt mérés(-ek)ből lehet visszaszámolni. (Soha nem ohmmérővel megmérni!) Ha így kapott értékek ezek, akkor a világ egyik legjobb generátorát készítetted el. Gratulálok! (Az erőművi sok-100kW-sok sem tudnak többet 90-92%-nál, bár azok elektromos gerjesztésű szinkron generátorok és benne van az ilyen teljesítményeken szükséges 2-3%-nyi gerjesztés is.)
Azért teszem 0,4-0,7 közé, mert függ az Rt/Rb viszonytól. Annyit engedek, hogy 0,4-0,8.
Az Edison hasonlat is tetszik, találó különösen a "rendszeresen beszámolt feleségének" kiemeléssel. Talán ezért nem voltak rögeszmés képzetei.
Az utóbbira és a többire pedig: akinek nem inge...

Már tényleg kezd érdekelni a dolog:
Valaki vehetné már azt a fáradságot, hogy leírja (Lacza89 kivételével, mert vele egyetértek), hogy mi a különbség a generátor hatásfoka, és pl. az egyenáramú hálózatra kapcsolt generátor által leadott teljesítmény hatásfoka között. Mert hogy a kettő nem azonos, az szerintem biztos, csak én nem tudom a pontos meghatározásokat.
Erre példa a kísérleti generátorom. A hangszóró mágnesből és kerítés vasból legyártott generátoromnak rossz a hatásfoka a visszamaradó mágnesesség és az örvényáramok miatt. A kialakítás miatt a szórt fluxus nem okoz többlet terhelést a behajtásra. A huzal vastagsága is lényeges, mert a névleges fordulatnál és terhelésnél a melegedés veszteség. Az persze biztos, hogy mindezek hatását kényelmes mérni egy működő hálózat segítségével.
Úgy gondolom, jogos ez az álláspontom, mert pl. a legjobb hatásfokra való villanymotor és generátor méretezés nem az én kitalációm, hanem a szakirodalom része, ami nem törődik azzal, hogy milyen lesz a berendezés felhasználási formája, csak a gép névleges méretével.
Én jocó21-nek (most már én is kis betűvel fogom írni a nevét) a fenti meggondolás szerint igyekeztem válaszolni, a hatás meg a szokásos.

A szakmai részénél nem akarom a vitát folytani, mert már így is teljesen tév úton vagyunk. A neved pedig úgy írtam, ahogy fórumban szerepel. Semmi sértő szándék nem volt bennem. Én sem sértődöm meg ha csupa kisbetűvel írod az enyémet, mert az is úgy szerepela fórumban. Mint ahogy mindenkié.

Engedj meg kis pünkösdi királyságot. A csupa kis betűvel pedig óvatosan - végül is n e m e c s e k e r n ő lett a regény hőse.
Úgy sejtem itt az egyik titok kulcsa, hogy az ipari, hétköznapi használatra gyártott villamos gépek (motorok, generátorok) adattábláján a névleges értékeket adják meg. (Névleges fordulat, itt leadott mechanikus telj. a motoroknál, vagy villamos a generátoroknál, az itteni elérhető legjobb és nem a bármikori hatásfok, cosfí, max. áram, stb.) A teljes szóbajöhető üzemi tartomány adatait külön adatlapok tartalmazzák, ha egyáltalán elérhetőek. Szeles ügyekben a névlegestől úgy -80-90% ... +10-20%-ban foglalt tartományban kell néznünk az adatokat.
Tervezéskor minimum a névleges és alsó, felső határra, üresjárati és rövidzár esetre együtt illik tervezni.
Áramot, teljesítményt, így hatásfokot csak és kizárólag zárt áramkörben lehet értelmezni. A hatásfok definíció nem írja le, hogy egyen, vagy váltó, vagy hol mért. (Pki/Pbe - ennyi) Hogy ki mit ért Pbe, Pki alatt - meg kellene adni minden közzétételnél, és akkor ugyanazt értenénk alatta! Az itteni esetekben Pbe alatt a generátor meghajtó mechanikus teljesítményét kell értenünk. Ennek kiszámolása csak nagy hibával lehet (szélkerék 0,2-0,4, áttétel, csapágy 0,9-0,95, generátor belső surlódás, légellenállás 0,8-0,9), meg kellene mérni forgatónyomaték mérővel. (Kinek van ilyen, akárcsak egy kötélhurkos?) Amikor a kimeneti oldalon (Amit tetszés szerint tehetünk a generátor kapcsaira, diódahíd után, vagy az összekötő vezetékekkel, elektronikákkal együtt a fogyasztó kapcsaira, akár a ténylegesen hasznos fény, hő, mechanikus felhasználásra - de mindenkor meg kell adni, hogy hol értelmezzük.) csupán elektromos méréssel határozzuk meg a teljesítményeket és ebből és a saccolt meghajtóból számoljuk a hatásfokot - elkerülhetetlenül pontatlanul tudunk számolni. (A meghajtó teljesítmény csak saccolt, a kimeneti oldalon mérhető elektromos paraméterek nem tartalmaznak minden, a gerjesztés előtti mechanikus veszteséget egyáltalán nem; és a hatásfok a definíciója szerint két telj. hányadosa. Az összes többi számolási módszer már levezetett.)
A hatásfok Rt/Rb függése egyértelműen látszik egy általad is kedvelt excel grafikonos vizsgálatban. Csinálsz egyet, vagy megnézed az én ilyen célú és hozzád hasonlóan szintén csak általam használtat. A fordulattól, "időjárástól" és sok egyébtől való függés is létezik, bár a mi szeles barkács viszonyainkban gyakorlatilag figyelmen kivül is hagyhatók, de léteznek.
Bocs, ha zavartam!

Szia btoti.

Nem sértő szándékkal írom kisbetűvel a neved, hanem mert a fórumon így szerepel. Te is nyugodtan írd az enyémet kicsivel. Attól én nem leszek kevesebb.

Ezt Te írtad:
Talán ezért nem voltak rögeszmés képzetei.
Az utóbbira és a többire pedig: akinek nem inge...

Ez az én ingem, csak nekem szólhat. Hidd el nincsenek rögeszmés képzeteim és az én hozzászólásaimban még soha egyetlen személyeskedő, vagy személyre szóló megjegyzést nem találhattál. Mindig a szakmaiságot tartottam szem előtt. Soha senkit nem sértettem meg. Viszont azt látom, hogy az általam leírtakkal sok esetben nem nagyon tudtok mit kezdeni.

Nem én hoztam elő a kisbetűzést. Nem kell elnézést kérned ha nekem válaszolsz, miért zavarnál.

Szia joco21
Mire rávettem magam a válaszra,már egy oldallal meghaladtatok,talán mert elolvastam a másik fórumon kb.500 hozzászólásodat ebben a témában.Sok mindenben egyetértünk,szépek a lapát faragásaid,a szóban forgó generátor is megfelelően van kivitelezve és azt is elfogadom,miért választottad ezt a "konyhaasztalon elkészíthető"fajtát,de neked is el kellene fogadnod,hogy aki ebben a témában valaha tanulmányokat folytatott fel kell,hogy álljon a szőr a hátán ezen konstrukció láttán(még egyszer mondom. nem a te munkádról van szó,hanem a Pigott féle kialakításokról).A forgó gépek mai formája nem habókra alakult ki.Köztudott,hogy nem csak elvi síkon foglalkozom ezzel a témával,ezért hasonlítsuk össze egy általam készített asszinkron/áll.mágnes átalakítással,utólagos engedelmeddel a másik fórumról vett adataiddal.
Mágnesekre költöttél 57600Ft-ot,én 40000Ft-ot kb.azonos mennyiségű munkát fordítottunk rá,amit természetesen egyikünk sem számol.
Légmagos generátor:
60f/p 16V 10W,250f/p 77V 240W,................................550f/p 173V 1195W

Asszinkron/áll.mágneses generátor:
60f/p 24V 50W,250f/p 85V 800W,400f/p 120V 1700W,550f/p 170V 3200W
Fázisellenállás=1,7ohm indítónyomaték=1,5Nm

Szia gaspa.

Köztudott,hogy nem csak elvi síkon foglalkozom ezzel a témával... Na látod ez a külömbség közted és sok más fórumozó között. Te itt tényekről beszélsz. Ezekkel nem tudok, és nem is akarok vitatkozni, mert biztosan úgy van ahogy írod. Továbbiakban is hozzá fogok szólni, ha úgy érzem, hogy félrevezető információk kerülnek bele a topikba.

Az én gépem udvari látványosságnak indult, és nagyrészt ma is ezt a célt szolgálja. Soha nem állítottam, hogy a legjobbat építettem. De ettől még, ami a vita tárgyát képezi, a generátor hatásfoka az Rt/(Rt+Rb).

Szőrszálhasogatósan a generátor hatásfoka eszméletlen bonyolult, de kit érdekel hogy tizedre ki tudja számolni? szerintem senkit! (még csak nem is szinuszos a helyzet!).
Felállítottam egy egyszerűsített idealizált modellt (120fok széles négyszög jelalak, 3fázis, 326-os egyenirányítás ohmos terhelés, induktivitásmentes ideális alkatrészek).
Megsaccoljuk a várhatót, ami a helyettesítő modell alapján Rt/(Rt+Rb) adja (ahol Rb az 2 fázistekercs ellenállása).
Ha méréssel igazonánk, akkor sem lehetne 10% bizonytalansági tartományon kívül, ellenben mérési hibára (vagy túidealizált modellre) kell gyanakodni.

Nyilván csak közelítéssel lehet számolni, ami irányelv, de a 40-60% hatásfokú légmagos generátort ne nevezzük már 90%-nak! Joco21-nek azért ennyi a hatásfoka, mert azon a hatásfokon használja az állandó terheléssel. Ha nem 25 ohm-al terhelné le, hanem 250-el, már megközelítené a 99%-os hatásfokot! Az ő állítása szerint, még jobb hatásfokkal nyerné ki a szélből az energiát. Ez nem így működik. Sajnálom, hogy nem hajlandó megérteni.

Készül az új toroid generátorom, 240-es fordulaton 2200W leadott névleges teljesítményt remélek tőle 87% hatásfok mellett, 30.000Ft mágnessel. 4kW EVIG motorrral fogom lemérni és fel fogom ide tenni az adatokat, már csak Joco21 kevdéért is.

Természetesen extrém szélsőséges terhelésekre nem használható az idealizált modell.
(mert az elhanyagolt paraméterek jelentőssé válnak.)
Persze logikailag végtelen terhelésre meg 100% hatásfok lenne, holott akkor éppen nem nulla hanem nincs (nem értelmezhető)!(szakadása van a görbének).
Az meg tény hogy ez csak a generátor-terhelés együttes és annak csak a hatásfok paramétere, ezt tudni kell értelmezni...
(van a szél-rotor hatásfok, utána a generátor-terhelés hatásfok, ezek egymásra ható dinamikus jellemzők:
leterhelem a generátort, annak a hatásfoka változik (lehet hogy nől, lehet hogy csökken), de a másikat is viszi magával, mivel a TSR csökkenni fog (ez okozhat szél-rotor hatásfokban növekedést is meg csökkenést is). (hogy melyik hogy változik, az az adott helyzet jellemzőitől függ). Ezek szorzatának maximális értéken tartása lenne célszerű, ésszerű, és nagyszerű).

Ha ragaszkodtok ehhez a hatásfok "átdefiniáláshoz" - Rt/(Rt+Rb) - legyen az itt elvárható pontossági igény mellett. (Én ugyan ragaszkodok a z=0,8-0,9-s zűrfaktorhoz is.)
Igen, azt se felejtsük el, hogy minket a hatásfok mellett a kivehető teljesítmény is érdekel, ami szintén a hatásfokkal egyidejű függvénye az Rt/Rb viszonynak (is, meg a TSR-nek és jajj, de sok egyébnek).
Mindenképp közelít az egymás melletti elbeszélés a sokunk által valószínűleg jól tudott és igen összetett valósághoz, annak tudomásul vett modellezéséhez.