Hát, az attól függ, hogy mekkora a fel lefutási idő. Egy ECL áramköröknél lehet bőven 1 ns alatti is, akkor már a 60 MHz -es négyszög is nézhet ki szépen. (lesz szélessége is)

De oda négyszögjel kell? Mert ezzel a technikával a 60Mhz négyszög közelebb van a színuszhoz, mint a négyszöghöz.

TTL szintet akar aki -előbb- itt négyszögjelet akar. Nem emlékszem pontosan, de az ECL csak valami fél volt körüli tartományban billeg.

Elég kényes jószág, de ha nagy sebesség kell nemigen van más. ilyen is csak mintavevő áramkörökben szokott előfordulni, ha gyorsan kell digitalizálni.

Az igen gyors 74F.. (F: Fast) sorozat 1980-ban jelent meg, de magas költsége miatt nem
terjedt el. Jelterjedési ideje 2,5-3 ns, kapunkénti disszipációja 4 mW.
A továbbfejlesztett Schottky (Advanced Schottky, 74AS..) és kisfogyasztású (Advanced Low-
power Schottky, 74ALS..) elterjedtebbek. Előbbit 1,7 ns és 8 mW, utóbbit pedig 4 ns és 1,2
mW jellemzi

Az egyéb bipoláris logikák közül az ECL logikát érdemes megemlíteni.
Az ECL (Emitter Coupled Logic: emitter csatolt logika) a TTL logikákhoz képest abban a
fontos tényben tér el, hogy itt a tranzisztorok nincsenek telítésbe vezérelve : vagy lineáris
tartományban működnek vagy ki vannak kapcsolva. Ebből adódóan gyors működésűek,
ugyanakkor a fogyasztásuk igen nagy - vagyis kevéssé integrálhatók. A logikai 1 és 0 szint kis
távolsága miatt zavarvédettségük kicsi. Azokban az alkalmazásokban ahol létfontosságú volt
az igen nagy sebesség (és csak másodlagos a nagyobb térfogat és nagyobb disszipáció), pl. a
korábbi számítógépek sok esetében, ott ECL áramköröket alkalmaztak.

Most néztem. Az AD9850 3 / 3 ns fel lefutású 125 MHz -es jelet kér a CLK bemenetére, 3, vagy 5 V -on. Az adatlap nagyvonalúan elintézi, egy kristály oszcillátor megnevezéssel. Semmi egyéb jellemző. Gondolom lehet vakarózni, mire összejön a megfelelő órajel.
De támadt egy ötletem. (az mindíg van) Mi lenne, ha alkalmaznánk azt a kapcsolástechnikát, ami a DDS kimenetein van, két lavina diódát kötni a kimenetre a tápok közé. Azoknak bőven 1 ns alatt van a kapcsolási idejük.

Sziasztok !

Nem fontos a pontos negyszogjel, mivel ez csak egy D tarolo (74HC74) orajele lenne. Annak pedig ahogy neztem schmitt triggeres a clk bemenete. A lenyeg, hogy elerjem a D tarolo clk bemeneten a komparalasi szinteket. Tehat boven jo a szinuszos is, csak legalabb 4Vpp -t elerjek. Ezt ha mar hasznaltak, akar mukodhet is. http://www.qsl.net/pa3ckr/hlmixer/ac86.gif Viszont jo lenne a folos munkat elkerulni
A 74HC74 56 MHz-en meg mukodhet? (ha nem akkor kesobb cserelem majd mas tipusura)

Pucuka: a lavina diodas modszerre tudnal linkelni valamit?

Igen ezekhez négyszög az ajánlott. Amit négyszögjelnek hívunk, az a frekvenciától függetlenül mindig négyszög alakú, hogy nem annak látjuk a szkópon pl, az már az átvitel és a szkóp hibája. Vannak órajel generátorok, 80-100MHz-esek, (semmi trükk, csak oszcillátorok) nyilván órajelnek lehet használni, vannak felharmonikusaik is szépen. És van felfutása is a négyszögnek, hát trapéznak ábrázolják. Hogy mennyi az annyi, az kijön a meredekség és a periódusidő felének arányából.

A 74HC74 meghajtásához nem kell nagy mutatvány. Akármelyik másik CMOS képes meghajtani. Az adatlapjában annyi kikötés van, hogy a bemeneti jelnek 6 - 500 ns közé kell esnie. Azért az elég nagy tartomány.
A lavina dióda csak egy kósza ötlet volt, a DDS adatlapján láttam, hogy a kimeneti CMOS fokozaton is volt két dióda, amit máshol nemigen láttam. A bemeneten még rendben is lenne, de a kimeneten miért. Akkor jött az ötlet, hátha az besegít a kapcsolási idők némi redukálásába , mert lehet hogy nagyon szupi a komplementer FET -es végfok, talán mégis. Anno (bár jó régen volt) mi is játszottunk lavinadiódával, de az még diszkrét tranzisztoros áramkörök voltak, még TTL is alig.
Így van néhány darabom, őrizgetem, igaz nem mai darab, bőven a felnőttkorban. Adatlapot is alig találtam, egy egyszerűt azért csatolok. Impozáns kapcsolási időket tud, fel lefutásra 0,3 ns. Lehet, hogy vannak már korszerűbbek is, mint az SSA550, de már ezek rég kiestek az érdeklődési körömből.

Nem is igazán a négyszögön van a hangsúly, hanem a fel, és lefutási időkön. Az pedig evidens, hogy meg se próbálok egy 30 MHz -es szkópon 2 - 3 ns felfutású jeleket nézni. Ilyenkor kell lekapni a polcról a 250 MHz -es szkópot. Ha esetleg nincs a polcon, akkor a projektet le kell állítani a szükséges feltételek hiányában, sajnos. Ekkor van az, hogy megkapja a jelet látszólag, mégse billeg, vagy billeg, de saját magától.

Hozzászólásomat nem neked címeztem.

Akkor szíves elnézésedet kérem, hogy beleszóltam.

Igaz nem polcon van, de a kritériumoknak megfelel.

Aki úr, az úr. Az mercivel jár. Nekem nincs ilyenem, nem is fogok ilyen projektbe. De neked megvan a megfelelő szerszám. Gratula.

En meg gratulalok hogy felre vittetek a temat.
Kozben kerestem gyors komparatorok utan, es ami az adatlap alapjan megfelelo lehet az AD8611, ha beszerezheto (altalaban az, csak nem tudom egyet kuldenek-e).
Hogy mennyire erdemes az offsetet babralni nem tudom, ezert szellessavu 1:1 trafoval oldanam meg a szinusz jel eltolasat 0V fole.

Régen különféle áramkörök órajelét adtam kb. ilyen frekvencián is -jobb híján- szignálgenerátorról (színusz). Mindennek jó volt, mert a színusz felfutása elegendő volt.
Ezért én megpróbálnám, vagy vagy. Mert ha jó, egyszerűbb lesz a dolog. Ha nem, egy tapasztalattal akkor is gazdagabbak leszünk.

Én nem látom, hogy bemeneti szinteltolást kellene alkalmazni. Az ábrák között mindenütt váltó jelet komparál, a kimenet pedig 0 - +táp között. Még akkor is, ha hiszterézist állítasz be. Az ábrákon látható kapcsolásokban.

A 23. abra eleg furcsa. Eloszoris szinuszrol ir es negyszog lathato (VIN), aztan 100mV de az abran 10mV/DIV racsrol beszel. Es a Vref-et legalabb oda irhattak volna.

Az ilyen laza kézzel rajzolt bemenőjel azt akarja jelenteni, hogy szinte mindegy milyen a bemenőjel. Azért ilyen frekvencián ne várj sarkos négyszög jeleket, a lényeg a fel, és lefutásokban van, a négyszög teteje nem hordoz információt. Az információ az abban van, hogy a jel mikor lép be, ill. hagyja el a tiltott zónát. Hogy azon kívül mi van, az közömbös.

Viszont erdekelne hogy Jitter szempontjabol melyik a jobb megoldas, ez az AD, vagy a XOR kapus modszer.

Passz. Elő kellene szedni valamilyen tervezési segédletet. Úgy kezdődnek, hogy ANxx, a honlapon kéne kutakodni, néha lehet találni.

Szép napot mindenkinek. Szeretnék segítséget kérni tőletek. Flowcode v5 DDS pégaprogramot keresek , ha valaki esetleg foglalkozót vele nagyon megkoszoném

A matrix multimedia oldalon kerested már??

igen

Sziasztok !

DDS ugyben lenne kerdesem. AD9951, 20 MHz referenciaval, 20x-os pll szorzas, 50 ohm-mos kimenettel, szurovel, es az lezarva 50 ohm -mal.

6MHz-nel >200mVpp feszultseg van a szuro kimeneten.
20 MHz-nel mar <100mVpp.
56 MHz-nel <50mVpp.

Eloszor azt hittem hogy rossz a szuro karakterisztikaja es amiatt van, de a szurot kikotve is a fentieknek megfelelo feszultseg szint van a kimeneten (nyilvan az 50 ohmos szuro -es lezaras miatt a fenti ertekek kissebbek mint a szuro nelkuli ertekek de a feszultseg csokkenes azonos).

Kb 1cm hosszu, 0.4 mm-es trace-n megy a szuroig a jel.

M lehet e problema oka?

Szia Szabi!

A mérés összeállítása jó volt?
Kíváncsiságból én is megmértem 2db AD9951-et. Az első videón közvetlenül az IC kimenetén mértem. Az IC kimenetei 1-1db 51ohmos ellenállással lezárva (AVDD-re), majd a 20. lábról 100nF-al leválasztva 50ohmos koax a szkópig, a kábel vége a szkópnál lezárva 50ohmmal.
A második videón egy komplett műszer kimenetét mértem. Asszimetrizáló TR - aluláteresztő szűrő - erősítő után. Minkét esetben 1-160MHz-ig tartott a sweep.

Szia Feri !

100MHz szondaval mertem oszto nelkul, es ez okozta a problemat. Meg a teljes frekvencia tartomanyt nem mertem ki 1:10 osztoval, de az lpf nelkuli meresbol mar latszott a kulonbseg az elozo mereshez kepest, annyira, hogy a korabbi 100mV helyett kb 500 mV-ot mertem 1:10 osztassal. (csak a DDS kimenete, 47 ohm -mal V+ fele)

ui: koszi a videokat !

A szamomra erdekes frekvencia tartomany (6..56 MHz) kimerve szurovel egyutt 1:10 szondaval
Az amplitudo majdnem konstans, ahogy a Feri videojan is latszik.

Üdv! Kár, hogy eltűnt a mélyben az a topic! Olvasgattam itt is, máshol is, nem találtam választ a kérdésemre. Mekkora a legkisebb órajel freki, amivel még működik? Nekem 500KHz, vagy 250KHz kéne, esetleg 125KHz. Természetesen nem a kimenetére gondolok, hanem az órajelre! Általában mindenki a nagy frekire koncentrál, az az érdekes a normális használatnál, de nekem másra kéne. Adatlapban nem találtam erre utalást, gondolhatnám, hogy ha csak max freki van megadva, akkor a minimum nincs is. Egy AD9833-ról lenne szó, de ezek az AD98xx-ek ilyen szempontból egyformák. Szóval ez érdekelne, köszi!