Esetleg még valakinek van tippje, hogy érdemes e felhasználni ezt az 1kw-os hipersilt, vagy inkább venni egy kisebb trafóval rendelkező bóvlit?

Mint írtam érdemes megbuherálni a hipersilt is, meg a 3~út is. Jobban jössz ki árban, mintha veszel (amit magad csinálsz arról tudod is, mi az). Valószínűleg a saját anyagából kijössz.
A tárcsás tekercselés csak annyi, hogy lapos tekercseket raksz egymás mellé. Pl. a 30x20mm-es ablakba nem egymásra tekered be (4db. 30x4.5mm-est), hanem 4db. 7x20mm-es tekercset raksz egymás mellé. Jobba hűtés, és a tekercs-szimmetria.
Van olyan, hogy Bi%: na, 140A 1percig, utána 9 perc szünet; ennél jobbat tudsz csinálni!

Köszi a bátorítást! A kilágyított leszigetelt réz fékcső szétlapítva alkalmas lenne szekundernek?

A kinai csodákban kb 700W-os trafók vannak gyatra anyagokból réznek álcázott alu tekercsekkel.
Ezekre rá mernek írni 120-140 A is .
De ezek sohasem tudnak 80-90 ampernál többet.
Feljavíthatóak kondizással ami sokat javít a használhatóságon és 3-4 mm -es lemezekhez tökéletes megoldás lehet.
A rézcsőjó a szekundernek de előtte számold ki befér-e az ablakba.
Ha nem lapítod el lehetne vízhűtésű trafód De ilyen kis trafókat léghűtéssel oldják meg.
A réz kb 6 x1 mm-es ami a kínain aluból van az sincs több mint 6 mm2
De a trafó régi szekunderét ha lebontod és több szálat párhuzamosan összefogsz akkor az is jó lehet.

A tárcsás tekercselésnek kizárólag a hűtésben van előnye a hagyományos egymás mellé tekert menetekkel szemben. A hátránya viszont a rossz helykihasználás,ami csak kizárólag a nagy erőátviteli trafóknál nem okoz gondot. Én semmi esetre sem javasolnám a tárcsás tekercselrendezést, mert amit nyer a jobb hűtéssel, azt elveszti a felhasználható legnagyobb huzalkeresztmetszettel. Párhuzamosan csak olyan trafókat lehet üzemeltetni, amelyeknek azonos a dropja(százalékos rövidrezárási feszültség) Két különböző anyagú trafónál ez teljességgel kizárt, így a hiperszil nem párhuzamosítható normál szilíciumlemezből készült trafóval, hanem csak hiperszillel. Természetesen emellett a trafó paramétereinek is azonosnak kell lenni. Egy kisebb Co gépbe az 1 kVA-es hiperszil is elég, ha nem akarsz egész nap dolgozni folyamatosan. Egy jól kialakított ventilátoros hűtés csodákra képes, tehát emiatt felesleges aggódni különösen akkor, ha a primerbe bele lesz építve egy olyan klixon,ami pl. 95 foknál tiltja a vezérlését a gépnek. Mellékelek egy doksit,ami dióhélyban összefoglaalja a trafók főbb tulajdonságait.

Nem én akarok(még dióhéjban sem) hegeszteni CO₂-val. A dongót sem értesítették, hogy nem röpképes; jegyzet 4.1.4.

Bocsi, mellément. brangának szántam. Egyébként a netre feltett jegyzetek idézéséhez nem szokták a jegyzetíró engedélyét kérni.

Nem a jegyzetről nyilatkoztam: a lényeg a dongó! Világítsd meg más szögből.

Ha arra gondolsz, hogy a hiperszil honnan tudja azt,hogy nem hiperszillel megy párhuzamosan,akkor azt kell mondjam: sehonnan. Nem az a lényeg hogy a trafó tudja-e hogy milyen a társa, hanem az, hogy a két trafón a terhelés a dropnak megfelelően oszlik el. Azonos, vagy azonoshoz közelálló dropot viszont csak azonos felépítésű és lemezanyagú trafóval érünk el. Ha ezt nem tudjuk garantálni párhuzamos üzemnél, akkor az a trafó amelyiknek kisebb a rövidzárási feszültsége az túlterhelődik, tehát leég, míg a másik még a névleges teljesítményét sem érte el. Azt hiszem érthetően fogalmaztam dongó ügyben..

Jól mondod amit mondasz; de ha én tekerem a trafót (mert a kollégának át kell tekercselnie a trafóit), akkor az olyan egyforma lesz mint a Nyúlsz..!És a dongó vidáman repül, a szakirodalom szerinti +/- 10%-on (ami nálam 1-2%) belül.

Köszönöm a segítséget mindkettőtöknek! Sajnos az Mpisti által belinkelt oldal meghaladja az én tudásom a bonyolultsága miatt. Olvastam, hogy szükséges fojtó is. Ennek megfelelne ha szétbelezek egy 4-500w-os biztonsági leválasztótrafót és annak a vasára tekercselem? A főtrafó primerhez soronként illik szigetelni, vagy helytakarékosság végett elhagyható? Esetleg egy egyszerű, kipróbált utánépíthető szekunderköri szabályzással tudnátok segíteni? Átnyálaztam a fórumot a szabályzókról de mind "küzdelmi" stádiumban van még.

Szia!
Kimenetre fojtónak tudok 4-500W-os EI magot, azért ne belezz szét egy jól működő trafót, ha érdekel privátban keress meg. Szekunder oldali szabályzással éppen küzdök, kétféle kapcsolással is, remélem hamarosan sikerül beszámolni működőképes verzióról.

A 4-500w-os biztonsági trafó ugyan alul van méretezve, de nem ennyire (hogy ide túlméretezve elég legyen); tehát felejtős. Megírtuk: mind a két trafód alkalmas lenne kb. 100A-es CO₂-höz. Igaz kicsit küzdeni kell velük, de megéri.
A hegesztő trafó szabályzása témában 'Acces Denied' kolléga kiforrott, kiváló szabályzás(oka)t mutat be, érthetően, egyszerűen elmagyarázva. A Rádiótechnika (vagy Ezermester) már nagyon régen leírt egy-két jó szabályzást szintén (ha lesz érkezésem, megkeresem, és bemásolom újra; de az nem hamar lesz, inkább keresd meg; fenn van a fórumon).

Tudod, a puding próbája az evés, -tartja a közmondás. A trafóknak a munkagörbéje nem lineáris, ahhoz hogy lineáris legyen, csak nagyon kicsi gerjesztéssel mehetne-lásd feszültségváltók és áramváltók. A hipersil és a sima szilíciumlemez jelentősen különbözik egymástól, mint kivitelében mint anyagában. Tehát a különböző munkapontoknál jelentősen eltérő viselkedést mutatnának, arról nem is beszélve hogy a különböző anyagú vasmag miatt fellépő gerjesztettségi állapoteltolódás feltehetőleg némi fáziseltolódást is okozna. De mindez talán nem okozna akkora problémát, ha a trafót nem zárlati viszonyok között üzemeltetnénk.
A megoldás inkább az lenne,ha a szekundert vezérelt egyenirányitók után kötnénk össze,és a vezérlési szögek közti különbség a trafók dropjánaak arányában lenne beállítva. Ezzel a módszerrel elérnénk azt,hogy különböző teljesítményű trafók teljesítménye vektorosan összegezhető lenne.

Fojtónak gondoltam a biztonsági trafó vasát(állítólag a betonvas is jó). Valamelyik RT évkönyvben valóban van komplett, viszonylag jól után építhető szekunder köri szabályzás leírása de az pálcás trafóhoz való. Több primerköri szabályzó is napvilágot látott a lap hasábjain , mind az RT, mind a HE hasábjain,de azt hanyagolnám. Szekunderköri co2-hoz szabályzót viszont sem ezen lapokban, sem máshol nem találtam, de még keresgetek.

A betonvas nem igazán jó mert magas széntartalmú acél, emiatt hajlamos a felmágneseződésre. A kilágyított A34 acél viszont megfelel a célnak, több (magyar) gyártó gépében is láttam 50 mm átmérőjű köracélból fojtó vastestet. De én inkább a trafólemeznél maradok...

Bocs, figyelmetlen voltam; fojtónak (is) kiváló a biztonsági trafó vasa, de bármely másé is, megfelelő méretezéssel.

"Igaz-igaz, mintha csak magam mondtam volna". Te már a végkifejletnél tartasz, én nem mentem ennyire előre (el sem kezdődött a projekt). De hát egyenárammal hegesztünk, ergo a vége(összehangolás) lelőve. Amúgy meg rövidzár közeli állapotban dolgozik, ide kell méretezni (de hol van az még?).

Van egy lehetőség. Sorbakapcsolni a trafókat fele-fele szekunderrel. Sokkal jobban kiegyenlíti az eltéréseket, mint párhuzamos kötés esetén.

Sziasztok!

Szerintetek egy 3KVA-es EI mag elég lehet egy kisebb CO hegesztőhöz? A vasmagjának külmérete: 18cm magas, 20 széles és 10cm magas. Tudom hogy elég karcsú, de egy nagyon jó tulajdonsága azért lenne: 200-250V primer feszültség 5V-os lépésekben ki van vezetve...

Akár egy komolyabbhoz is!Tehát összesen 28 cm magas, de milyen vastag?

Sziasztok
44cm2 hipersil trafóra számoltam ezeket a menetszámokat:
primer 230V 140+5x14 menet, szekunder 30-20V 20 menet.
Co2 hegesztöhöz így jó lenne. (4db colorstar tv trafó)

Jónak látszik, de bele fog férni az ablakba, a kellő keresztmetszettel?

Sziasztok.
Jó pár hónapja volt itt szó a tűzoltókészülék mint co palack felhasználásáról.
Akkor ingyen szereztem 2 db-ot .
Jó régi co oltó készülék de rá is volt az eggyikre írva hogy rossz.
Ma kifogyott a nagy palackom és gondoltam kipróbálom milyen vele dolgozni.
A reduktor tökéletesen ráillik a nyakára és a rosszal próbáltam ki .
Csodák csodájára volt benne 30 bár.
És a használatnak a trükkje az hogy fejjel lefelé kell fellógatni valahová a műhelyben és úgy kell használni. Ha nem így teszünk akkor a reduktor iszonyatosan lefagy.
Fejjel lefelé is lefagy az elején de fél nap után már nem deresedett ujra be.
Mostmár gondolom a palackban is van annyi hely hogy gázzá alakuljon a folyékony co.
A nyomás így este is 30 báron állt és a készülék ravaszának a kibiztosító pöckével lehet elzárni illetve megnyítni a palackot .
A lényeg hogy működik és mostmár nem kell a 100kg-os palackot cipelnem .

Üdv,Én már évek óta,tűzoltó palackot használok(5kg),csak az enyém csavaros,szóval zárható mint a nagy palackok,azt mondják a titok nyitja lefagyás ellen ,a cső eltávolítása,ami a palackban van,persze ehhez szét kell szedni,üres állapotban.Valószínű én már így vettem,cső nélkül,mivel nem szokott lefagyni,megjegyzem minimálisra van állítva a nyomás,épp csak hallani a kiáramló gázt a pisztoly végén.

Ígen így gondolom én is hogy a búvárcsövet ki kell szedni belőle.
A másik palack az nekem is csapos azzal egyszerübb lesz az elzárás.
Végül is nagy palackról fogom tölteni őket illetve eggyet mert a másikat meghagyom oltókészüléknek. Nem árt ha van a háznál.
Hány bárt szoktál bele engedni?

Nem én szoktam tölteni,nálunk megtöltik.Hogy őszinte legyek ,néztem már ,de most meg nem mondom hány bár szokott lenni,azt tudom,hogy 5kg Co2 megy bele,mérni szokták.Ha minden ok,akkor 2,5-3 tekercs 5kg -os drótot ki szokott bírni, egy töltés.Nagy palackból töltik át,van valami kis kézi pumpa,amivel át tudják tölteni.Még egy saját tapasztalat,a Messer reduktorai kiválóak,ami a lefagyást illeti,a cégben 20 L/perc gáz átfolyást kérnek,ezek nap hosszat használva sem fagytak le soha.

20l/perc? Hány Amper a hegesztőáram, talán 700-800A ?
Csak azért, mert 400-500A hegesztőáram mellett 14-15l/perc beállítás elég kellene hogy legyen. A lefagyás nem a reduktor gyártójától függ, hanem attól,hogy a reduktor tartalmaz-e beépített fűtőbetétet vagy nem? Ha nem tartalmaz, akkor lefagy, bármilyen gyártmányú legyen. A lefagyást egyébként a nyomáscsökkenés következtében bekövetkező expanzió okozza. Ez bekövetkezik minden olyan csővezetéken, amelyikben szénsav áramlik,és akár irányváltoztatás,akár keresztmetszet növekedés miatt a gáz expandálni tud. Ez az expanzió hőelvonással jár, a hőelvonás pedig jegesedéssel.Persze,ha kevert gázzal dolgoztok, akkor nincs lefagyás. Egyébként a szénsav palackokban kb. 40 bar nyomás van.

Ma már egyáltalán nem fagyott le a reduktor.
Tegnap szerintem az elején folyékony co jutott a reduktorba és azért fagyott le.
A reduktor egy ipari Fronius
Gondolom ez is megteszi
A töltésnek utánna járok ha nem muszály nem kinlódnék vele ithol.De ha kell meg tudom oldani.
Ritkán használom a gépet de akkor nagyon (pótkocsi felújítás )
Ha sikerül töltetnem a nagy palackot el is adom.