A 0. lépésnek elég valami multiméter, a szkóp, meg a leválasztó trafó, ennyivel már neki lehet állni nézelődni, és lehet is látni sok mindent.
LC-mérőnek én egy LCM3 építését vagy vásárlását fontolnám meg, mivel ez ESR-t is tud mérni, ami a leghatékonyabb elkótesztelési módszer.
Frekimérésre szerintem bőven elég egy jó szkóp, persze nem árt, ha tud ilyet a multiméter is, de meg lehet nélküle lenni.

Sziasztok!
Ha egy kapcsolóüzemű táp kimenetén megjelenő feszűltséget lecsökkentem oly módon, hogy a tápban lévő meghalytó ic frekvenciáját csökkentem, akkor a kimeneten a terhelhetőség is csökken?
Köszönöm!

épp tegnap néztem az LCM3 építéséről szóló cikket.
Bár a vásárlás az egyszerűbb és a gyorsabb, de szerintem már csak a tanulási effekt miatt is az építést fogom választani.

Az LC mérőre ez esetben nem lesz szükséged, és a leválasztó trafó sem létkérdés. Az elkókat ESR-re kell ellenőrizni, ahhoz pedig elég egy pár száz Ft-ból megépíthető műszer is (a rajzát feltettem az erről szóló topikba), én is olyat használok évek óta. Próbálj keríteni egy olyan trafót amivel tudsz csinálni 120V körüli DC-t (0,5A elég), arról már el lehet indítani a tápot (a zöme már 85V-tól működik). Egy-két plusz alkatrésszel áramkorlátot is tehetsz bele, és akkor nem fogod élesztéskor tönkretenni, és szkóppal is nyugodtan méricskélhetsz benne. Aki kapcsolóüzemű tápokkal foglalkozik, annak szerintem egy ilyen kis szabályozható táp előbb utóbb nélkülözhetetlen lesz. És persze az ESR mérő is.

Attól nem fog lecsökkenni a szekunder feszültség hogy csökkented az üzemi frekvenciát, viszont a trafó telítésbe mehet, aminek tönkremenetel lesz a vége.

Akkor nem tudom már mi lehet a megoldás. A szekunder oldalról az opto-n kapja vissza a jelet egy az358m -től a primervezérlő sg6841s. Próbáltam a szekunder oldalon az ic osztóival állítani a kimeneti feszt, sikerült is, de sajnos ugál. Pulzáló, nem bír meghalytani semmit. Most a primervezérlő adaltapját néztem és abban olvastam, hogy 50-90kHz -ig üzemel a chip. Most 62,5kHz. +- 10-12kHz-től is telítésbe mehet? Szerinted hogy lehetne megoldani a kimeneti fesz csökkentést?

Gondolom az lehet a baj, hogy a vezérlő a szekunderről van elsődlegesen táplálva. Ekkor csak egy nagy értékű soros ellenálláson keresztül kap tápot az induláskor, ami viszont kevés a normális működéshez. Tehát ha durván lecsökkented a szekunder feszt akkor az IC kikapcsolgat, ezért nem terhelhető.

Üdv!
Nem volna egyszerűbb, a szekundert áttekerni, nem mintha olyan nagy szakértője lennék a témának, de így lehet, hogy előbb utóbb füst lesz a vége.

Az sg6841s valahogy így van megtáplálva. A primer oldal szinte teljesen ugyanilyen. Jó részt. a szekunderről visszakapott jel az opto-n, az más tészta. Csütörtök este le tudom rajzolni az egészet, ha az elősegíti a dolgokat. Tekercset tekergetni végső esetben sem nagyon akarok.

Nos, kipróbáltam volna az ntc helyetti égős megoldást de mire kipróbáltam kiderült, hogy előzőleg megszakadtak a FET-ek is szóval full fényerővel világított a reléhez bekötött NTC helyén lévő égő. Kicseréltem a FET-eket, most egy másik kb 8 Ωos valami kis táp NTC-je van berakva az előző helyére. Az a helyzet, hogy nem merem megint kipróbálni "éles" biztosítékkal (tehát izzó nélkül) a tápot mert megint hazavágja a fetparkot. Kivéve akkor ha nincs a végén semmi terhelés. Ez mitől van?

Nem értem a múltkor még működött. Jó igaz most is megy a kimeneten megjelenik a kívánt 2x95Vdc, még is ha rá adom a terhet (100W izzó a szekunderen a bemenetnél meg csak a 10A-es üvegbizti) akkor levágja a 10A-es kismegszakítót és viszi magával a 4db fet-et is. Amúgy egyedül csak gate meghajtó trafót cseréltem egy kissebbre, valamint a primer és szekunder körnél lévő puffereket.

Bekapcsoláskor egyből nem vághatná le mert az ntc pont azért van benne hogy ezt kivédje, de ha megnézed Gee Lee rezonáns félhidját ami ugyanaz mint a tiéd ott már 10ohm-os az ntc a 4,7 helyett. Lehet nem ok nélkül? Mellesleg milyen feteket használsz hogy így pukkognak? Lehet megint rossz a gate trafód? Én is megépítettem és nekem is gondjaim voltak a gate trafóval, a RET-nél kapható EF25-el csak sokkal magasabb menetszámokkal akart működni.

Pedig bekapcsnál egyből levágja, ez az, hogy én se tudom miért. Üresbe még elketyeg, de amint tehert lát meghal. Fet park = STW20NK50Z, balagemantól vettem egy kupaccal de már ez az utolsó készlet, lassan szólhatok neki, és ismét vennem kell tőle. Én arra is gondoltam, hogy késleltetni kéne bekapcsoláskor a relé idejét vagy még 2 mp-re mire feltöltődnek a kimeneti pufferek, ugyanis már rég (kb 2 mp múlva) meghúz a relé de a kimeneten még mindig nincs meg a megfelelő fesz (kb felénél jár addig). De ezt se értem mert Ge Lee meg azt mondta, hogy kis időre még a rövidzárat is elviseli. A gate trafóról annyit, hogy ezt már én se tudom a 7 menet lehet, hogy valóban kevés, pedig most kissebb a mag. Az a baj, hogy nincs induktivitásmérőm, tudnék viszonyítani mi merre hány centi lenne akkor.
Ötlet 1.
-nagyon lassú feltöltődés végett hamarább kapcsol a relé mint, hogy kéne és rég ráadja a valós 230-at holott még félúton sincsenek a kondik ezért zárlatot lát a kimeneten (2x1000uF) és a segédtáp áramkörnél pedig gyors a kondi feltöltődése ezért növelnem kéne a kondi méretét, hogy ezzel késleltessem a relé meghúzásának idejét...
Ötlet 2.
-Normálisabb FET-ek (bár nem tudom ezek jók lennének) és normális gate trafó normális menetszámmal -így értem- mert a mag az megfelelő lenne.

Ötlet 0: építs induktivitásmérőt, és tedd rendbe a gate trafódat.
Bontott alkatrészből induktivitásmérő nélkül azt se tudod eldönteni, hogy porvas vagy ferrit...

Ötlet -1: Gondolom autós erősítőbe csak nem raktak porvast, és akkor kusza jeleket produkálna.

A fetek elszállásának semmi köze sincs a bemeneti NTC-hez és a reléhez.
Az NTC nem védi meg a feteket ha a kimeneten a kondik még töltetlenek.

Azért durAzért durroghatnak a fetkeid mert nem rövidzárvédett a táp a primer oldal, vagy ha van valami az lassabb mint kellene. Egy rövidzárvédelemnek a trafó szórásától függően illik us alatt kapcsolnia. Ha nagy a szórás akkor lassan emelkedik a primer áram ha pedig kicsi akkor pillanatok alatt elérheti az 50-100A-t, hiába vannak 20A-s fetjeid.

A trafó szórásának növelését elérhetem légréssel, vagy a huzalok lazításával, menetszám növeléssel?

Trafó szórását csak hegesztőkben növelik, hogy essen terhelve a feszültség.
Nálad erősítőhöz ez egyáltalán nem ajánlott.

Meg kell csinálni rendesre az áramvédelmet.

Mit ajánlasz?

Sziasztok!
Mostanában kezdtem el főként kapcsolóüzemű adapterekkel foglalkozni/javítani. A képen látható /és ehhez nagyon hasonló/ darabról van szó amit hajdanán külső HDD-hez alkalmaztak. Ezekben semmi IC sincs, csak egy pár tranzisztor, FET és flyback a topológiájuk. A kapcsolást visszarajzoltam mivel még hasonlót sem találtam az interneten. Lenne 2 kérdésem ezzel kapcsolatban. Milyen FET-et érdemes tenni a kapcsolásban ami nem túl régi, nem magas az Rdson-ja és elérhető árú, továbbá milyen értékű biztosíték ajánlott?
Megjegyzés/Tapasztalat: Ezeket a kis adaptereket bátran tudom ajánlani annak aki szeretne többet megtudni, tanulni, kísérletezni a kapcsolóüzemű tápegységekkel kapcsolatban. Rém egyszerűnek tűnnek, de mire rájön az ember 1-2 dologra, hogy hogyan is működnek és mi mit csinál az nem kis idő egy kezdőnek. Ennek ellenére mégis könnyen sikereket lehet vele elérni. Fillérekért hozzálehet jutni ilyenekhez és kiválóak gyakorolni.

Szia!
Az én favorit FET típusom ilyen tápoknál a BUZ90A. De itt jön az obligát kérdés: milyen típussal volt szerelve?

Ha tényleg úgy néz ki a kapcsolás, ahogy lerajzoltad, akkor ez nem flyback táp. Ha a szekunder oldalon kétutas egyenirányítás van (a tekercsen mindkét irányba tud folyni áram a diódákon keresztül), akkor az nem lehet flyback.

Flyback az, csak külön tekercsvégek és diódák vannak a két külön tápfeszültséghez.

Akkor meg a trafó kapcsolási rajza nem jó. A két tekercsnek egyirányba kell néznie...

Persze, hogy nem jó, így sikerült visszarajzolni.

STP5NK80Z-t szoktam beletenni.

Köszi, jónak néz ki kipróbálom. Találkoztam már FET helyett IGBT-vel is, nem tudom ez mennyire elfogadott a flybacknél. Eddig ezekkel találkoztam: FQPF2N60 , 2SK1445 , 3N60A4D
A kapcsolási rajzot csak szemléltetés céljából tettem fel, lehetnek benne apró hibák, de aki tudja mi ez annak nem kell magyarázni a tekercsek elhelyezkedését.

Ge Lee: Kösz neked is! Nagyot néztem amikor megláttam az egyik szétbontott adapterben ezt a fajta biztosíték megoldást. Egyik kísérletezés során véletlen tesztelni is volt alkalmam és köddé vált a vezetősáv úgyhogy tette a dolgát, de emellett a kismegszakítót is lecsapta. Tudom, soros égővel szokás kísérletezni, de túl nagy az ellenállása és nem indul el a táp róla csak világít az égő. Ilyenkor egy kisebb gyors biztosítékot alkalmazok.

Az izzóval más baj van, jóval kisebb a hideg mint a meleg ellenállása. Ez néha pont elég ahhoz, hogy egy gyengusz (all in one) flyback IC-t hazavágjon. Kell egy kis 0,5A-es szabályozható táp mondjuk 0 és 150V között, és meg van oldva az áramkorlát és a leválasztás is egyben.

Sziasztok!

12V 5A, vagy 24V 3A kapcsolóüzemű tápról (notebook töltő) szeretnék forrasztópákát (12 vagy 24 voltosat) használni.
Valahol - talán itt - azt olvastam, hogy a kapcs. tápok nem bírják hosszútávon, ha a terhelést sűrűn föl/le kapcsolgatják rajtuk, pedig én hőmérsékletszabályzást szeretnék a pákára. Tudtok erre valami egyszerű megoldást, ami hordozható és nem termel hulladék hőt (nem sorbakötött villanykörte, vagy rezsó).
Legegyszerűbbnek az tűnik, hogy feszültségszabályzással lecsökkentem a teljesítményt, viszont az nem igazi hőmérsékletszabályzás.

Néztem jó olcsó gate meghajtó IC-ket, és szerintem megfelelő lenne inkább sem mint a trafóm. FAN73711MX -ről lenne szó. Kétirányú, illetve félhidas rajzot találok róluk az adatlapjában. Teljes hídra két félhídból, vagy két kétirányúból tervezzem meg?

Ezt az oldalt ma délután küldték. Szerintem a hozzáértőknek is érdekes lehet!
Bővebben: Link
Van jobb oldalon egy magyarázó kisfilm, kicsit érthetőbbé teszik a bemutatott alkatrészek felhasználását.