Üdv kameleon2!

Sokminden ott dől el mit írtak alá. Aki az aláírni valót intézi főleg az árat nézi és jellemzően nem törődik az üzemvitellel, sőt ált. nem is ért hozzá, csak az azonnal felmerülő gazdasági érdekek alapján dönt.
Így gyakran születik olyan döntés, ami miatt nincs forrás, csak védett program.
Ha felmerül egy komolyabb hiba vagy a berendezésen módosításokat kellene végrehajtani, akkor ez nagy hátrány. Lehet hívni a fekete autós embereket messziföldről, akik horror óradíjjal több hetes határidővel megoldják.
És ekkor ugyanaz az a gazdasági vezető nem érti mi kerül ezen ennyibe, akinek a döntése miatt kialakul ez a helyzet.

Ebben az esetben a gazdasági döntést felvállaló "szemete" a dolog. Sajnos sokan nem hajlandóak tudomásul venni - de egy menedzser rossz döntést is hozhat. Ilyenkor talán megvonják tőle a prémiumot? Nem. Ráverik a szakemberre a balhét - oldja meg. Ez a megrendelő szemében pontosan ugyanaz a helyzet, mintha a programozó követne el hibát, csak a felelősség másé - azé, aki nyilván áthárítja azonnal másra. A kivitelező elvállalta és szemetet hagyott maga mögött. Őt nem érdekli, hogy a programozó a hibás, vagy a mindent elvállaló szuper üzletkötő. A lényeg: rossz helyzet alakult ki, valami nem megy, vagy újból költeni kell rá. Ha tehát egy gazdasági vezető nem érti mi mennyibe kerül és miért - maradjunk annyiban - az is alkalmatlan a feladata elvégzésére... Nekem egyébként is a bögyömben van ez az árérzékeny piac, mert egységnyi műszaki megoldás mindig egységnyi összegbe kerül. Vagy magasabb az anyaghányad, és alacsonyabb a munka, vagy a fordítottja, de olyan csoda nincs, hogy egy munka olcsóbb, vagy drágább. Hazugságok vannak, azután szavatossági, garanciális, vagy garancián túli javítások, ami a végén mindig többe kerül. Ez az én szememben műszaki bűncselekmény és ugyanúgy büntetném mint a hűtlen kezelést. Azaz az eredmény: kontár munka és szemét. És mindig a teljes projektet fogják megítélni. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az még nem vett részt profi munkában. Nem arról szól a dolog, hogy csak az jó amit én csinálok. Arról, hogy nálunk Magyarországon defektes az alap hozzáállás. Nem szerződésnek kell rögzítenie azt, hogy átadunk-e egy programot vagy sem. Ha már ez felmerül egyáltalán - akkor valahol megborult az egyensúly. Vegyük példának Japánt. Ha ott valaki azt mondja, hogy felelősséget vállal egy munkáért, azt miért lehet neki 100%-ban elhinni? De ez már annyira off hogy magamat is kimoderálnám. De fordítsuk meg a dolgot. Ha minden szakembertől ugyanolyan magas árat kap valaki aki egy projektet végig akar vinni, akkor milyen döntési lehetőségei maradnak? Lehetséges, hogy nem valósul meg - egy hibákkal teli beruházás. Ez veszteség lenne?

Üdv kameleon2!

Sajnos nem ritka, hogy a pár éve egyetemről szabadult öltönyös diplomás ficsúr, aki gazdasági döntéseket hoz, egyszerűen pozíciójánál fogva mindenek fölött állónak értékeli magát és ennek megfelelő döntéseket hoz.
Pedig lehet hogy 30 éve a cégnél dolgozó szakikra, akik pontosan tudják mi hogy megy az üzemben olykor érdemes lenne hallgatni.

De hát "carpe diem"

Nem az a baj, hogy döntéseket hoz, hanem az, hogy nincs következménye a rossz döntéseknek ránézve. Zéro felelősség. Sajnos azt tapasztalom egyre inkább, hogy a menedzser hozza a hasznot a "szakik" pedig a ráfizetést. Ez a szemlélet. Tehát kit kell kirúgni, ha valami nem működik?

Üdv!



Van a dolognak egy másik oldala is. Van aki úgy gondolkozik,hogy amikor veszel egy készüléket a boltban, amiben van valamilyen programozható eszköz (jellemzően mikrovezérlő) akkor annak programját sem adják át.

Látod - nálam épp az első ilyen verte ki a biztosítékot. Annak idején, ha vettél egy TV-t (akkor ugye már kifizetted) - megkaptad hozzá a kapcsolási rajzot is. Ha valami elromlott - ki tudtad cserélni megfelelő összegért egy ugyanolyan típusjelzésűre. Ma ha elromlik egy PIC, vagy nincs meg a PLC programja és nem lehet kinyerni, akkor hiába fizetted ki a teljes vételárat - amit a berendezésért kértek - csak egy nagy rakás elektronikai szemeted marad. Persze van az a pénz, amiért újra beüzemeli valaki az egészet, de mi a biztosíték arra, hogy ez nem fordul elő még egyszer, vagy többször? Sok - akár többnapos vitám volt emiatt több szakemberrel - de nem tudok ezzel azonosulni. Ez a metódus nem tetszik az autóknál sem. Ha például a gyártó, forgalmazó, beüzemelő - bárhogy is hívják - azt mondaná, hogy itt egy másik - klón - PLC , akkor egy szót sem vesztegetnék az egészre - mert biztosítva lenne a javítás a csere lehetősége. De nem tetszik az, amikor 126x hívom fel a ... szolgáltatót, hogy nem működik a ketyeréjük - és a válasz : várjak, mert újraindítják a szoftvert. Miért??? A szoftverhiba - nem hiba? Azért fizet a megrendelőnek valaki? Hát nem. Töltsd le az utolsó firmware-t és imádkozz, hogy tényleg jó legyen. Ha nem - így jártál. Vegyél más terméket. Számomra ez elfogadhatatlan. Tehát attól, hogy valami rossz és hozzászoktatják az embert - attól az még rossz marad.

Üdv kameleon2!

Régebben a technikai eszközök egyszerűbbek voltak. ma már nem néhány tranzisztor és pár analóg IC-ből áll egy TV, sokkal összetettebb, szoftver üzemel bennük, sok százezer óra fejlesztés szüleménye az egész, stb. Az autók is ilyenek. Ráadásul a sok gyártó egymást tapossa, nem akarják hogy oly módon tegyenek szert előnyre, hogy technikai információhoz jutnak, stb. Ez bizonyos szempontból érthető is. A felhasználónak (aki autózik vagy TV-t néz) rendszerint nincs szüksége arra az információra ami lehetővé tenné, hogy hibákat javítson ki a berendezésében.
PLC esetében nem teljesen ez a helyzet.

Egy amatőr kérdés. Egy 220V-os működtető feszültségű PLC-n a bemenetekre lehet a működtetőtől eltérő fázist is kapcsolni?(Pl. egy fáziskimaradás védelmet is szeretnék)

Helló pont!

Attól függ milyen PLC milyen bemenettel.
Elvileg igen, a bemenetek galvanikusan le vannak választva rendszerint a vezérlőről.
De "nyers" feszültséget, közvetlen fázist nem "szoktunk" bemenetre küldeni, még ha 230V AC a bemenet akkor sem.

A fáziskimaradás védelmét inkább máshogy oldd meg. Vannak erre kitenyésztett eszközök.
Ha be is kötsz egy másik fázist egy bemenetre és az éppen kimarad, akkor a hálózaton rajta lévő három fázisú fogyasztókon keresztül (pl. motorok) a hiányzó fázist megtáplálják. Vagyis ilyenkor is feszültség marad a kimaradt fázison a nullához képest. Így ez a megoldás nem lesz képes a kimaradás maradéktalan észlelésére.

Köszönöm! Erre nem is gondoltam, hogy a motorok miatt marad fesz.(85-240AC a bemenet) Én a problémát abban láttam, ha a belső szigetelés 240V-ra méretezték, ha mindhármat megkapja akkor lesz 400V is. A nyers fázis helyett mit kéne használni? Letranszformáljuk 110V-ra a vezérlő feszt?

Helló pont!

A 110V nem javasolt. De leválasztó transzformátort alkalmaznak.

Már megbocsáss - de ez rizsa. A kérdésem egyszerű: mindez miért? Miért nem bízunk egymásban? Régen miért lehetett? Mire jó ez a sok információ? A szakmám információrendszer-szervező. Az információnak csak a mennyiségét éljük meg napjainkban - de értéke az bizony : nulla.... Mi haszna a számítógépeknek, ha nem használjuk ki az előnyös tulajdonságait? Nem az ember van a gépekért - hanem fordítva.... Amiket írsz az a lusta emberek mentsége a saját restségükre. Ezt akkor érted és éled meg igazán, amikor a kezedbe kerül egy igazi műalkotás, ami még kézzel készült. Az autóval közlekedőnek is minden információ akkor válik fontossá - amikor szüksége van rá... akkor válik értékké. Addig csak egy végtelen és hasznavehetetlen jelhalmaz. A PLC egy hardver. A rajta futtatható szoftverek száma nem behatárolható. De a PLC-hez jellemzően egy adott hardverkörnyezet is csatlakozik - azaz célhardvernek tekinthető teljes kiépítettségében. Miféle előnyt jelent egy célhardver másolása? Egy olyan hardveré, ami más számára nem hasznos. De tényleg érdekelne...

Helló!

Nem rizsa! Az információ nagyon komoly érték tud lenni.
Az információ előnyös tulajdonságát kihasználjuk. Épp ezért nem akarják másnak átadni azok akik rendelkeznek vele. Hogy más ne jusson ingyen előnyhöz, amiért ők dolgoztak méghozzá sokat. Egyszerű és érthető ez.



Pl. hogy a televíziót és autót használóknak nincs szüksége azok komplett műszaki leírására a használathoz? Nem lesz szüksége az autó motorvezérlőjének programjára a használónak, mert nem tud semmit kezdeni vele.
Bocs, ezt a hozzászólásodat nem tudom értékelni, mert minősíthetetlenül félre hord.



Igen az való igaz, hogy viszonylag egyedi HW környezet társul a PLC köré. Ami nagy szerencse, mert ez részben csökkenti a körülötte lévő titkolózás okát.
A témaindító a PLC programjának másolásvédelme volt és nem egy teljes gyár lemásolása.
A PLC programja amennyiben nem egészében, hanem részleteiben tekintünk rá felhasználható más berendezésekben is. Pl. egy bizonyos gyártó frekvenciaváltójának kezelését végző programblokk remekül működik az erőmű kondenzvíz szivattyújával is, meg egy pékségben a dagasztógép hajtásánál is. Ugyanez igaz lehet a szabályzó körökre, és nagyon sokféle részfeladat megoldására is.

Az valóban ritka, hogy egy komplett gyárat egy az egyben lemásolnak a megszerzett dokumentumok alapján (bár ki tudja mi folyik kínában)...

Ennél egyszerűbben is lehetne LOGO-ban blinker block-ot "csinálni"?
Előre is kösz.

Szép napot kívánok mindenkinek!

Aszt szeretném meg kérdezni, hogy egy Siemens s7 200 (CPU 222) tipusú PLC hez szeretnék bővítő modult vásárolni egy EM 223 (8 kimenet és 8 bemenettel ) rendelkizik. A fő kérdés az volna hogy a CPU 222 össze lehet hozni az EM 223 massal és hogy mijen problémák jelentkezhetnek?

A választ előre is köszönöm.
tornyaid

Helló tornyaid!

Az EM223 a CPU22x CPU-khoz használható, tehát a tiedhez is jó lesz.
Ha csak ez az egy modul lesz rákötve, akkor nem hiszem, hogy váratlan nehézségekkel kellene számolni.

Érdemes használni a Siemens Simatic Selection Tool programját, amivel automatizálási rendszer elemeit lehet összeállítani. Nem engedi hogy össze nem illő, nem kompatibilis elemeket tegyél a rendszerbe egymás mellé.
Ez megmondja neked ha valami nem megy valamivel együtt.

Sziasztok,

azt szeretném kérdezni, hogy lehet-e, és ha igen hogyan, egy Siemens OP170B projektjét visszatölteni magáról az OP-ről?
Sajnos nincsen meg a projekt, és módosítani kellene rajta, néhány hibaüzenetet kellene átírni benne.Magát a hibaüzenetet aktiválni tudom, az S7 program megfelelő DB bitjének írásával, de csak az "üres" hibaüzenet jelenik meg.A PLC programban megvannak a DB-k, amik az OP-vel kapcsolatosak, de gondolom, a hibaüzenethez tartozó szöveget az OP projektjében kell beírni.
OP programozás terén kezdő vagyok.

köszi előre is.

Helló Mate78!

Sajnos a legvalószínűbb, hogy nem tudod szerkeszteni.

Leírom miért:
Alapvetően a panelről visszatölteni a WinCC Flex projectet csak egyetlen egy esetben lehet:
Ha a fejlesztő, aki utoljára rátöltötte, bejelölte a transfer ablakban az "Enable back transfer" opciót.
Erre már eleve nagyon kicsi az esély, mert egyrészt a művelet minimum 20x több időt vesz igénybe, mint a normál delta transfer.
Másrészt ha a panelben nincs MMC kártya, akkor a project valószínűleg nem fér rá.
Haramdrészt a TP170A nem is támogatja ezt.
Te pedig nem írtad milyen TP170. A vagy B, Color, vagy Mono.

Így ninc smás választásod, mint kipróbálni hogy vissza tudod-e olvasni. Ha igen akkor gigantikus szerencséd van.
Másrészt csak bináris image-et lehet lementeni a panelről (ProSave-el) ami nem szerkeszthető.

szia

köszönöm a gyors választ.
Megpróbálom visszatölteni, hátha sikerül.
Az OP pontos típusa egyébként OP170B Mono, (nem TP) 6AV-6542-0BB15-2AX0.
És nincs benne memóriakártya.

Sziasztok!
Tudnátok abban segíteni, hogy egy SINAUT MD 720-3 GPRS/GSM modem esetében igénybe vehető-e az M2M szolgáltatás? Illetve még egy kérdés: A modem inicializálásához és az adatok küldése és fogadásához milyen blokkok kellenek az S7-200 hoz és van-e lehetőség ezek letöltésére? Köszönöm előre is.

Közben megtaláltam a blokkokat. Már csak az M2M a kérdés.

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni.
Van egy 42HS03 típusú léptetőmotorom. amit egy Omron CP1L-L14DR-D típusú PLC-vel kellene vezérelnem. A feladat az lenne, hogy egy kart fordítson el 90 fokkal, majd vissza. A PLC-nek van 2 db 100 kHz-es impulzuskimenete. Kell hozzá valami vezérlő egység vagy közvetlenül rá lehet kötni a PLC-re? Ha kell vezérlő egység, akkor tudnátok egy típust ajánlani, ami a PLC-vel kompatibilis? Hogyan lehet a forgásirányváltást megoldani?
Csatoltam a léptetőmotor adatlapját.
Válaszokat előre is köszönöm!

Helló knorbika!

Miért választottad a léptetőmotort erre a feladatra?
Elég lesz a motor kb 0.3-0.4Nm-es nyomatéka akar elfordításához? Esetleg van áttétel is?
Milyen sebességgel kell elvégezni a forgatást (mennyi idő alatt)?



Kell hozzá egy stepper driver ami előállítj a amotor fázis áramát és megvalósítja a léptetést. A stepper drivereknek általában két bemenete van egy step (léptetés) és egy dir (irány kiválasztás). Olyat keress, ami tudja fogadni a CP1L feltehetőleg (nem néztem utána) 24V-os jelét.

De így is gondban leszel, mert ez a PLC amennyire látom nem tud step/dir jeleket produkálni legfeljebb szoftveresen.

Szerintem egyszerűbb a 24V-ból 5-öt csinálni, olyan step-dir vezérlés meg sok van a piacon. Nem emlékszem a CP1L -nek van-e OC kimenete, de azzal lenne a legegyszerűbb meghajtani a stepper drivert és arról a mocit.

Inkább egy vékony lemeznek lehetne helyesebben nevezni, így elég lesz ez a nyomaték.
Az CP1L leírásban megtaláltam, hogy szoftveresen be lehet álltani a 0-ás kimenetet Pulse kimenetnek, az 1-es kimenetet pedig Direction kimenetnek.
Emellett példa rajzokat is találtam a driverek meghajtásáról, ezeket mellékeltem. Hálás lennék, ha rá tudnátok pillantani, hogy jók -e.
Szóval szerencsére úgy néz ki, hogy megoldható a dolog. Ha nem találok 24V-os feszültségű drivert, akkor 5V-ossal is meg lehet csinálni.
Köszönöm a segítségeket.

Helló knorbika!



Akkor semmi gond. Legfeljebb szint illesztés kell a motor driver fele ha nem 24V-os bemenetűt szerzel.
Menni fog.

Üdv mindenkinek! Szereztem egy Omron C200HE típusú PLC-t. Annyi a gond vele, hogy nincs hozzá tápegység, tápegységet meg nehéz szerezni bele.
Búvárkodtam a neten mindenféle doksik között, ennek a PLC-nek a tápegysége 5V és kb 4A áramerősséget ad ki.
A backplane-en sikerült megtalálnom, hogy hova kell kötni a pozitív tápfeszültséget, alapállaptban így a backplane kb 25 mA áramot vett ki a tápegységből, ha beteszem a CPU egységet, az már meghaladja a 7805-ös IC-vel rögtönzött tápegység képességeit.
Hacsak az AD konvertert teszem bele, akkor az egész cucc 100 mA körüli áramot vesz fel a tápegységből.
Kérdésem annyi lenne, hogy egy számítógép ATX tápegység 5V-os ágáról adhatok-e a PLC-nek tápfeszültséget?

Sziasztok.
Küzdök a szakdolgozatommal, már csak pár dolgot kellene megvalósítanom, viszont ez a rész kicsit homályos hiába kutatok utána.
Intelligens otthon vezérlést valósítok meg egy OMRON CJ1M típusú PLC-vel, és a világítás vezérlést szeretném úgy megcsinálni, hogy teljes mértékben programozható legyen.
Annyit már tudok (és remélem nem rosszul), hogy ehhez szükségem lesz egy elektronikus előtétre (dimmerre), aminek a vezérlő bemenetét a PLC ( 0 - 10V-os) analóg kimenetére kapcsolnék, valamint az előtéthez pedig egy világítótestet kapcsolok.
Valami hasonló módon, ahogy a csatolt képen látszik.

A működés tehát az lenne, hogy az egyik gomb lenyomásával emelni, egy másik gomb lenyomásával pedig csökkenteni lehet a fényerő szintjét.
A kérdésem elsősorban az, hogy jó-e ez az elgondolás? A PLC programozásakor felteszem hivatkozhatok az analog kimenetre egy címmel, ennek milyen értékeket adjak interakció során (ha mondjuk 10 lépésre bontom fel a fényerő csökkentést/növelést: 10 a 100% fényerő, 0 pedig a 0%)? Esetleg tudnátok ajánlani egy olcsóbb dimmert erre a célra?
Köszi előre is a segítséget.

Szia.

Szerintem jó az elgondolás. Én felfutóél figyeléssel vizsgálnám a nyomógombokat. A vizsgálat eredményétől függően összeadás vagy kivonás műveletet hajtana végre. Az eredményt pedig bemásoltatnám a analóg-kimenet, bemenetére.

Üdv.

Szia! Én nap mint nap csinálok ilyen vezérléseket. Ez egy kicsit bonyolultabb, mint ahogyan elképzelted, de sebaj. Ugyanis a lámpákat ritkábban szabályozzák, mint kapcsolják. Azaz gondoskodnod kell a be-ki kapcsolásról is. Ezt rövid gombnyomással szokták megoldani, a szabályozást hosszú nyomással. Ezt is figyelni illik. Van még egy tényező, a ramp. Nem mindegy, hogy a dimmelés közben mennyi idő alatt fut fel, vagy le a világítás. Ezt is tudnod kell állítani. A profi megoldás az, ha mindezt a külső és a belső fényviszonyoktól is függővé teszed, hogy csak annyi plussz energiát és fényt vigyél be a világításba, amennyi tényleg szükséges a természetes fényen kívül. Nem beszéltünk még arról, hogy mindez lehet RGB LED világítás is.... Hogy egy kicsit segítsek is: Dimmerek például. Itt van RGB, 0-10V, potis és DMX dimmer is. Nem feltétlenül szükséges csak 0-10V-ban gondolkodni. Sőt - sajnos a 0-10V-os dimmerek és az RGB dimmerek is jellemzően "csak" 8 bites felbontásúak. De lehet 10, 12 bites változatot is kapni. Conrad kitek is kaphatóak 0-10V-osban, de van több csatornás dimmer rack, vagy színházi dimmer panel is. A legolcsóbbak az RS485-ön futó DMX dimmerek. Én például ezeket használom. Nem árt gondoskodni a fényerő értékének a tárolásáról is, hiszen ugyanazt a lámpát több helyről is kapcsolhatják, szabályozhatják és nem mindegy, hogy mikor, melyik napszakban, milyen fényerő van beállítva, tehát a külső/belső fényt mindenképpen figyelembe kellene venni. A fel és lefutásnál az sem mindegy, hogy mindezt lineárisan teszed, vagy logaritmikusan. Nem mindegy az sem milyen lámpatest van a dimmer végén, mert attól függ, mennyire tudod kihasználni a 0-100% tartományt. Ez másként alakul egy izzószálas hagyományos izzónál, másként egy fémhalogén lámpánál, másként egy fénycsőnél és megint másként a LED-eknél.