Kösz !
Ebben én nem lennék ennyire biztos.
Valaki nem csinált ilyen méréseket esetleg ? Érdekelne, csak úgy kíváncsiságképpen.
Régebben néztem számítógép tápok (igaz az kapcsolóüzemű) hatásfokdiagramját, és mintha úgy emlékeznék hogy kb. a fele, 2/3 -ánál a névleges terhelhetőségnek volt a legjobb a hatásfoka.

Pedig abban biztos lehetsz. Bár annyit azért pontosítanék, hogy 100 % -os ohmos terhelésnél. Reaktáns terhelésnél kicsit másabb a helyzet.
Egyébként hobbi kategóriában lényegtelen egy transzformátor hatásfoka, a kapcsolás elemeinek hatásfoka ennél mindíg sokkal rosszabb. A transzformátor hatásfoka legrosszabb esetben is úgy 80 % feletti.
Egy adott méretű transzformátornak a veszteségei közül a vasveszteség, ami nem függ a kivett teljesítménytől, (csak a vasmag súlyától, és a frekvenciától függ), a többi függ. rézveszteség, szórt induktivitás)
De ha ennyire érdekel a téma, igazán utána nézhetnél, egyszer az életben fontos lenne, megtanulni, hogy mi miért van. Ha jutottál eredményre, megtehetnéd, hogy közzé teszed, más, a témában kezdő okulására.
A PC tápegység nem trafó, bár az is van benne, hanem egy komplett elektronikai berendezés, és nem trafóval kell összehasonlítani, hanem mondjuk egy labortáppal.

Pucuka már leírta, hogy a trafó hatásfoka az egyik legutolsó szempont. Pl. az ésszerű méretezésnél inkább nagyobb vasat szokás használni, és kevesebb rezet. Ez az arány (vas-réz) egy kompromisszumos megoldás, amit a vasmag gyártók is figyelembe vesznek. Ha megnézed az EI vasmagot, ott egy adott átmérőhöz tartozik egy adott ablakméret, ami hatásfok szempontjából nem a legjobb, de még éppen optimális és ehhez kevesebb réz kell, mintha a legjobb hatásfokra törekednének, viszont az ára egy 200VA-s trafónak így jó 2000 FT-al kevesebb. Skori ír is erről a weboldalán.

Kis terhelésnél a vasveszteség(vasmag átmágnesezési vesztesége), nagy terhelésnél a rézveszteség(rézvezeték ellenállása miatti feszültségesés) miatt romlik a transzformátor hatásfoka.

Üdv!
HAGY M2 anyagminőségről ki mit tud? Én neten az M2TN-ről találtam egy kis kifejtést, ami azt írja, hogy az kb. az N27-nek fele meg. Szóval gondolom a sima M2 még rosszabb. Csak azt nem tudom, mennyire. Mert találtam pár kisebb-nagyobb EE magot. Lehet kipróbálom egy kicsi flyback-ben, és aztán magam írok róla pár sort.

Sziasztok!

Ferrit magos SMPS trafó tekercseléssel kapcsoaltos kérdésem volna. A szakirodalom azt említi, hogy a legjobb megoldás a parazita menetkapacitás csökkentésére az ún. progresszív tekercselés ("progressive winding" néven emíltik, magyar elnevezését sajnos nem ismerem). Ez a leírás szerint abból áll, hogy kb. 5 menetet feltekerek majd a további meneteket úgy viszem fel, hogy visszaugrok az adott réteg elejére onnan indítom a második réteget. A 10. menet után eljátszom ugyanezt tehát ha pl. 20 menet kell nekem akkor azt összesen 4 rétegben viszem fel. Mondjuk ez ebben a formában ez elméleti megfontolás csak mert egy átlag táphoz szükséges menet ráfér egy rétegben is a csévetestre, gondolom olyankor nem kell ilyesmivel bajlódni. De ha esetleg mégis szükség volna ilyesmire, csatoltam egy képet mert szeretném tudni, hogy jól képzelem-e el a dolgot. Nézzetek már rá legyetek szívesek. Remélem nagyjából sikerült érhető ábrát csinálnom, ezen egy 10 menetes tekercs szerepel.

Köszi!

Sziasztok!
Meg tudná az valaki mondani, hogy a képen látható régi orosz akkutöltőnek kb. hány wattos trafója van? Mennyit lehet kihozni belőle? A vasmag keresztmetszete 8cm2.

Köszi a választ.
Csak volt, már darabokban működésképtelen állapotban, hiányosan került hozzám, ráadásul a primer is le van égve, újratekerést tervezek vele. A kép internetről való.
EI magos trafóból ugyanilyen keresztmetszeten jóval kevesebb hozható ki. A hiperszil mag ennyivel jobban gerjeszthető?

A szokásos lemezek max 1-1.2T, a hypersil itt kezdődik, és akár 2T is lehet.

Nem csak az számít. Az elrendezés miatt rövidebb az átlagos menethossz, így kevesebb huzal megy bele. Rövidebb huzal = kisebb ellenállás. Az osztott tekercsek és a nyitott elrendezés miatt sokkal nagyobb a hőleadó felület. Bár az én számításaim szerint csak közelíti a 200 W-ot.

200W is bőven elég, egyáltalán nem is számoltam ennyivel, úgy 60-70W-ra gondoltam.

Tehát, ha fordítva illesztem össze a két vasat, akkor gond lesz az elkészült trafóval? És volt a két fél között egy vékony szigetelésnek tűnő fekete festékréteg, ami igencsak le van peregve, annak van ott valami szerepe? A két vasat el kell egymástól szigetelni?

Értem. Köszi a segítséget!

Az a "sötét színű kence" egyáltalán nem ragasztó, esetleg mellékesen lehet ilyen szerepe is. Az egy magas permeabilitású anyag (képzelheted folyékony fémnek is), és az a dolga, hogy a tökéletesen síknak tervezett felületek tökéletlensége miatt létrejövő parányi hézagokat kitöltse. Orosz találmány, mások nem használnak ilyet.
Az viszont igaz, hogy a felületekre vigyázni kell, ha van hozzá felkészültséged, akkor finoman fel kell csiszolni (800-1000-es vászonnal), sőt akár polírozhatod is őket.

Sziasztok!

Légyszi ha lesz időtök majd nézzetek rá erre a kérdésemre

Köszönöm szépen!

Sziasztok!
Remélem megfelelő topikba írok ez ügyben . Szeretnék kérni valami hozzáértőt aki rápillantana erre a képre . Az lenne a kérdésen a , hogy a képen látható módon ( irányban ) van feltekerve a két tekercs akkor a kezdő illetve végpontjaik megfelelnek e felette lévő áramköri rajzon lévő végpontokkal. Sajnos toroid esetében mindig keverem a szezont a fazonnal
Előre is köszönöm a segítséget !
üdv. :omajoni

Sziasztok,

Találtam ezt a youtube videót és szeretném megtudni, mi az amit kivesz transzformátorból, és miért jó hogy benne van?
0:41-nél video

Köszi.

Köszönöm

Sziasztok!

Elnézést ha rossz témába írok, de ezt találtam a legmegfelelőbbnek.
A transzformátorom teljesítményét szeretném meghatározni, de sajnos nekem lehetetlen eredmények jöttek ki. Erre abból következtetek, hogy 26V AC-t ad a szekundere és hatalmas áramot sikerült számolnom a teljesítményből.

A képen látható transzformátorról van szó. Szeretnék segítséget kérni hogyan lehetne kiszámolni.

Köszönöm!

Csak azt az egy méretet nem adtad meg, ami fontos lenne. A lényeges méret a tekercs belsejében levő vas keresztmetszete. Az egyiket megadtad, de a másikat nem. 3,6*? A 4,8 cm hogy oszlik meg a két tekercs belsejében?
Ránézésre olyan 50 W körül lehet

Értem már. Én rossz keresztmetszettel számoltam. Az a baj hogy ki van öntve valamivel, nem tudom pontosan lemérni, de kb. 1,3cm.
Akkor:
3,6cm*1,3cm = 4,68cm^2
(4,68 * 2)^2 = 87,6 VA?

Azaz akkor kb. 3,3A fog folyni, maximális terheléssel 26V-on?

Valami ilyesmi.

Köszönöm!

Bár az én kisokosom 35 -40 W -ot mond, igaz abban csk E I, és M magok vannak, de a keresztmetszetet néztem.

Sziasztok!

Egy 14 és egy 18cm2-es EI vassal hány wattos trafót lehet csinálni? Neten van esetleg gyors kalkulátor, ami cm2 alapján adja ki a max teljesítményt? Van itthon egy pár trafóm, és nem akarok 200-szor gyököt vonni

Nem gyököt kell vonni, hanem négyzetre emelni. Az pedig még fejben is gyorsan megy (a gyök is, csak lassabban ). Közelítő becslésre alkalmas régi vasmagoknál. Újabbaknál, pl. nyomtatótáp, mikrosütő, ... többre képes a vasmag, mint Anégyzet.

Az jó Emlékeztem rá, mikor még sok dolgot építettem, csak régen volt, és nem voltam biztos benne, köszönöm Egy 15cm2-es trafót találtam egy régi 400VA-es (alulméretezett, mint minden) szünetmentes tápegységben. Szerencsém van vele, mert az akku 12-13V szaggatásával állította elő a kimenő 230V-ot.

Gondolom nem probléma, ha egy olyan trafót használok fel a tápegységemben 230/12V-ra, ami korábban fordított céllal 12V/230V-ra készült?

Nem tudom, ez volt-e az akku töltő tafója is fordított üzemben, mert több kis trafó is volt mellette. Így félhetek attól, hogy az APC nem fordított sok figyelmet a trafó szigetelésére?

A transzformátor alapképletben 1!db. gyökvonás van. Itt van a témában többször is.Ki is számolhatjuk helyetted, de nem akarjuk.

Üdvözlök mindenkit! Van egy "M" vasmagos hálózati trafóm, amit szeretnék szétszedni. Át akarom majd tekertetni csöves erősítőhöz. A problémám az , hogy teljesen le van lakkozva.Próbáltam kromafágba áztatni , de csak a külső részről marta le a lakkot. Középen még mindig fogja a lakk.Hogyan tudnám a lemezeket kiszedni a csévéből? Van erre jól bevált módszer ? Vagy teljesen reménytelen ?

Felső néhány lemez beáldozása eredményes lehet. El kell tördelni a cséve tövénél a lemezeket (sziliciumos, könnyen törhető), így csak a magban lévő lemezek maradnak, ezeket egy megfelelően kialakított szerszámmal ki lehet ütni a cséve közepéből. Ezzel a módszerrel már meglazítható a következő lemez, szerencsés esetben kihúzható.