Köszönöm szépen hogy foglalkoztatok a problémámmal, de azt hiszem ebből nem lesz semmi. Próbálok szerezni egy nekem való trafót. 10v jó is lenne azt hiszem.

Szétkel nézni a neten, hátha kapsz neked megfelelőt.
Bár főként, szerintem 12V-ost fogsz találni.
De azzal már könnyű dolgod lenne, mert annak csak a tekercs végéből kéne egy pár menetet lecsavarni, a megfelelő feszültséghez.

Ok. Köszönöm. Ha meglesz újra jövök segítségért.

ha 5A elég akkor van egyszerű megoldás
LM 338-as fesz stab IC 5A-t tud.
Egy graetz hiddal egyenirányitja akkor a 19 voltból lesz kb 26,8V (19*1,41)
Az IC kell mellé egy kondi egy potméter meg 2db két ellenállás.
És lesz neki egy jól használható, 1,25-26 V között tetszés szerint szabályozható 5A -el terhelhető, stabilizált kimenete.. Kapcsolási rajz többfelé fellelhető a neten az IC adatlapján is ott van, de én is tudok segiteni
ha már van egy ilyen jó trafója ennyit megér beruházni mellé és bármilyen feszt bármikor le tud róla venni. Ha pedig két csatornát épít meg mellé akkor meg egymástól függetlenül kétféle feszültséget is be tud állitani, és tud tróla használni. A trafó kettőt is el bír látni a maga 9 A-val, ha nem fullon 5A -el megy mind a kettő egyszerre.

Én nem tudom jó szívvel ajánlani senkinek ilyen hősugárzó építését...

Én évek óta használom megelégedéssel, szóval kinek a pap, kinek a papné
Ha fix 12 voltos szabályozót használ, az sem feltétlen 1-1,5A-t tud, csak meg kell támogatni egy tranzisztorral

Valami ilyesmi jó lenne?

Arra legyünk figyelemmel hogy 11,8V váltóáramból graetz kocka utan (11,8x1,41) =16,63Volt egyenárama lesz. És neki 12Volt kell.
Ezt kb 8,5V váltóáramból tudja egyenirányítás után elérni (8,5x1,41=11,98V) tehát olyan trafót keressen aminek a szekunder oldala 8,5 Volt.

Legalább tanultam valamit. Köszönöm.

acrux
„Arra legyünk figyelemmel hogy 11,8V váltóáramból graetz kocka utan (11,8x1,41) =16,63Volt egyenárama lesz. És neki 12Volt kell.”

Nos a 11,8V váltófeszültségből graetz kocka után 11,8V – 1,4V = 10,4V egyenfeszültség lesz, /mivel a graetz-ben lévő két pár diódán átlagosan 0,7+0,7V esik/.
A pulzáló egyenfeszültséget, puffer kondenzátorral illik simítani. A kondenzátor csúcsra töltődik, így 1,41 szeresére nő a feszültség, /de csak üresjáratban, mert a terhelés függvényében ez a szorzat 1-1,4 között ál be.
Tehát, 11,8V – 1,4V = 10,4V x 1,41 = 14,664V /csúcson/.

Páhi
Az erősítőnek nyugodtan adhatsz akár 13,5V is, /az autókban a generátor töltése akár 14V felé is megy/.
/Jó lenne tudni hány wattos az erősítőd. A puffer kondi akár több 10000µF is lehet./

Neked ez a feszültség kelhet, 11V – 1,4V = 9,6V x 1,41 = 13,536V
Vagyis, ha az a trafó nincs dobozolva/kiöntve akkor a szigetelés megbontása után egy pár menetet le kell csavarni, /a megfelelő feszültségig/.

Jól megválasztott (400-600-800-1000V-os, hálózati) Graetz esetén lesz az a 0.7V simán 0.8-1V is. Arra azért vigyázni kell, hogy a 5A * 2 * 0.7..1V = 7..10W, szóval ide combos tokozású, jól hűthető Graetzre kell beruházni.

Felmegy az 14 fölé is, és nagyon-nagyon meg lennék lepve, ha a 11.8V AC trafóból egyenirányítás és pufferelés után akkora feszültség tudna lenni, ami egy autóban nem fordulhat elő. Egy korrekt autóerősítőnek még a 15V-tól sem szabad meghalnia.

Első körben én nem tekernék le belőle semmit, össze kéne rakni azzal a 11.8V-os trafóval, hálózati feszültségre tervezett Graetz, és valami közepes pufferelés mellett (mondjuk A-enként 1000-1500uF), megterhelni kb. a névleges terheléssel, és megnézni a kijövő feszültség minimumát és a maximumát. Ha túl nagy a hullámzás, akkor lehet a kondiparkot bővíteni, az a maximumot csak egy picivel fogja csökkenteni, a minimumot viszont emeli.

Azért lenne jó tudni, hogy mekkora az erősítő, hogy mekkora terheléssel kel számolni.
A trafó elvileg maximális terhelésen adja ki a 11,8V-ot. Mondjuk egy 60-80W-os terhelésnél azért egy kicsivel még több lesz a feszültség.
Bár ahogy te is írtad le kel terhelni a trafót és mérni, és kiderül.
A puffer kondiból sosem elég, nem hiába használnak még az akkumulátor mellé is plusz hatalmas kondikat szűrésre.

A nagy kapacitásokat nem szűrésre használják, hanem hogy pillanatnyi csúcsteljesítményeknél ne essen le a tápfesz. A kondenzátorban tárolt energia pedig a feszültség négyzete, szorozva a kapacitással, és osztva kettővel.

Az erősítőt hidba kötve használnám a gyári adat szerint így 4Ohm-os hangszóróval 240w. Szerintem jó ha 100w megvan.

Köszönöm szépen a segítséget! Ma megjött a toroid 12v 300va 1500Huf letekertem róla, a többi cucc már megvolt hozzá. Minden Tutti!

Helló mindenki!

Valaki el tudná nekem magyarázni a VA, W és a VAr közti összefüggést? Illetve, hogy tudom az egyikből a másikat számolni? stb.

Konkrétabban van egy 17V 100VA -es toroid trafóm. Ezt rákötöttem egy egyenirányító hídra. Így most hány amper áll rendelkezésemre?

Előre is köszönöm a segítséget!

4.2A áll a rendelkezésre

Ez hogy jött ki?

Ha egy terhelés komplex impedancia, akkor a rajta átfolyó áram, és a feszültség között fázisszög keletkezik. ezért ezen mennyiségek összeszorzása csak a vektor algebra szabályai szerint lehetséges.
Ezen vektorok a derékszögű koordináta rendszerben x vízszintes tengely (ohmos) y függőleges tengely (képzetes, vagy másnéven reaktív) összetevőkre bonthatod.
Az Ohmos összetevőt a W jelzi, számítása a
P [W] = U*I* cos fi.
A reaktív osszetevőt a
P [Var] = U*I* sin fí
Az abszolút értékét (a vektor hosszát) a
P [VA] = U*I
képlettel számolhatod.

Persze ennek a megoldásnak gyakorlati szempontból van egy nagy hibája: speciális esetekben lehet csak tudni a fí értékét, kb. ha rezisztív, induktív, vagy kapacitív a terhelés, vagy ezek kombinációja.
Ha azonban egy egyenirányító + pufferkondi + rajta valami terhelés van, akkor a fí nem igazán számolható, maximum mérhető. A mérés eredménye pedig nem lesz független az egyenirányító + pufferkondira kötött terhelés értékétől.

Az egyenirányító utáni kondenzátoroknak már nem sok köze van a primer oldali fázisszöghöz, abból leginkább a rezisztív terhelés látszik. Az pedig javítja a primer oldali cos fí -t.
Ha legalább egyszer megtennéd, hogy felrajzolnál egy transzformátor helyettesítő képét, mindjárt rájönnél a lényegre. A fí az üresen járó (terheletlen) transzformátornál a legnagyobb, mert ilyenkor érvényesülnek leginkább az induktivitások (szórt, és kölcsönös) impedanciái fázis tolásai. A puffer kondenzátoron pedig nem tiszta váltóáram folyik, hanem csak a jóval kisebb zümm, brumm feszültség által keltett. Ez az egyenirányított áram esetén akkor a legnagyobb, ha egyáltalán nincs puffer kondi, de ezesetben nincs is kapacitív reaktancia.

A két kérdésed nem függ össze.
A hálózati transzformátorok esetében a szekunder(ek) feszültségének és tartós árammaximumának a szorzatát (vagy ezek összegét) adják meg (nem láttam még másmilyen megadást). A felhasználót ez érdekli.
Bizonyos esetekben valóban értelme lehet az ehhez tartozó primer oldali teljesítmény meghatározásának is, de aligha érdekel téged, hogy ha a kimeneti oldal tudja a 100VA-t akkor ehhez 110 vagy 120W-ot kell a hálózatból "kivenni".
Ha csak egy egyenirányító hidat kötsz rá, akkor a kimeneti áram azonos lesz a szekunder áram maximumával. Viszont ha puffert is kötsz rá, akkor annak ritmikus töltögetésének áramigénye már megkócolja a tisztánlátást.

Cak a helyzet az, hogyha egy trafóra az van írva, hogy 100 VA, az a hálózatból felvett maximális teljesítmény, amire méretezve van. Ehhez hozzátartozna a cos fí is, ami a teljes terhelésre vonatkozik. Gyári készítésű (Evig, Kaposvár) trafókon ezt fel is tüntetik. Ebből már tudható a fázisszög is, és kiszámolható a szekunder oldalon kivehető teljesítmény is. Egyébként nem.
Erre mondta granpa:

Ez nem így van. Konkrétan megkérdeztem több gyártót is, és egybehangzóan a szekunder oldali összteljesítményt jelenti. Éppen azért adják meg így, mert ezzel lehet könnyen gyorsan számolni. Aztán akit érdekel a hálózati oldal, az számolgathat az induktív fázistolással.

Tartok tőle a dolog működését nem fogom megérteni. Én csak egy képletet szeretnék, amivel kiszámolhatom mennyi teljesítményem lesz végül. De, ha "nem számolható, maximum mérhető", akkor hogy lehet, hogy van olyan trafó, amire konkrétan ez van írva: 5V 2A? Konkrétan ez egy gyári adapter, amibe van építve egy egyenirányító és ennyi. A gyártó valahogy mégis ki tudta számolni mekkora trafó kell a híd elé, hogy pont annyi jöjjön ki, amennyit szeretnének. - Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy nincs valami képlet, amivel legalább jó közelítéssel számolható.

Az tiszta eset, amikor a gyártó ráírja, hogy a kimenet 5 V 2 A. Ez persze automatikusan 10 W -ot jelent, különösen, ha egyenáramú a kimenet.
Ennél kissé rosszabb a helyzet, ha az adattábla van, az ott leírt paraméterek értékelésénél lehet probléma. Ha az adattáblán minden rendben van, akkor nincs probléma,
pl. Pri: 230 V 100 VA cos fí 0,8
sec: 2*40 V 2 A (nem biztos, hogy jó, nem számoltam ki)
A trafónak vannak veszteségei is, azt se számoltam.
Rosszabb a helyzet, ha az adattábla hiányos, vagy nincs is.
Egy trafót a szekunder teljesítménynek megfelelően méretezni kell. Ez a méretezés egy sor képlettel, vagy táblázattal lehetséges, ismerni kell a vas minőségét, (műjét) keresztmetszet felületét, a maximális indukció alkalmazhatóságát. Ehhez lehet számolni a maximális gerjesztést, ebből adódnak a menetszámok, ezekből lehet számolni az induktivitásokat, amiből pl. a cos fí adódik. Ez a tervezési eljárás ha alaposabban akarja az ember megcsinálni, elég bonyolult, sok képletet tartalmazó folyamat. Ráadásul az értékek meghatározása egy optimalizációs folyamat része, pl. a max indukciót felvehetem 1 T értékre, de felvehetem 1,5 T értékre is, Ha ismered a vasanyag mágnesezési görbéjét, látható, hogy nincs éles átmenet, de egy ilyen választásnak következményei vannak. nagyobb indukció, nagyobb üresjárási áram, nagyobb veszteség. El kell dönteni, hogy az alkalmazás helyén milyen körülmények, mit engednek meg. Egy gyári tervezéskor ez nem nagy probléma, pláne ha többezer darabot gyártanak belőle. Amatőr viszonylatban segítenek a táblázatok, a szabványos méretsorok.
Visszafelé szomorúbb a helyzet, egy ismeretlen trafóról csak becsléssel lehet megállapítani hogy mekkora teljesítményű lehet, erre konkrét képlet nincs, Megnézed egy táblázatban, hogy egy hozzá hasonló méretű trafóból mekkora teljesítményre méretezett trafót szokás csinálni, és ennyi.

Köszönöm a válaszokat!

Sziasztok!

Van egy 2*25 Voltos toroidom. Ebből szeretnék csinálni 40-44 voltos szimmetrikus tápot. Puffer kondikkal olyan 60 volt körüli értékeket érek el, de nekem az erősítő miatt az először említett feszültségre lenne szükségem.

Rajzold le; hogy érted el a 2*60V-ot? Nálam 2*25V-ból jó ha kijön 2*34V.

És te hogy csinálod? El lehetne érni a 2*40-et?