Tehát ha jol értelmeztem, c1-94, tipusu szkopom, tovább tudom fejleszteni?
Talán kibövithetö két csatornára is? (ez szerintem nem érné meg mivel kicsi a kijelzö része)
Sok esetben kell két csatorna és nincs, s azért akartam épiteni egy korszerübbet...
A licibe tanultuk a szkop felépitését, hogy hogyan is müködik, az elmélet könnyebbnek tünt mint az elektronikája.

Rendben, köszönöm a választ!

A mérőfejben egy soros 9 Mohm -os ellenállás van, valamint egy ezzel párhuzamos, néhány pF -os, állítható kapacitással. A jobbakban van még egy trimmer kondenzátor közvetlenül a szkópra csatlakozó BNC mellett. (ezzel lehet kiegészíteni a szkób bemeneti kapacitását, ha netán kevés lenne).
A 10 -es osztás a mérőfejben levő 9 Mohmos ellenállás, és a szkóp 1 Mohmos belső ellenállása, mint feszültségosztón jön létre. A hangkártya 10 - 20 kohm körüli, de nem tudni pontosan mennyi, bemeneti ellenállásán egy jóval nagyobb osztás jön létre.

Akkor Noris által javasolt egyszerű feszültségosztót ha megépítem, az jó lesz gondolom.
Azt írta, hogy ezzel csak az a gond, hogy terhel. De pl egy autóban az ECU-t képes terhelni oly módon, hogy abban kárt tegyen?
Megmondom őszintén, hogy atom zavaros már előttem minden :/ Például az 1 MOhm-os feszültségosztó bekötését sem értem, mivel erre gyakorlatilag párhuzamosan van rákötve a PC hangbemenete. Párhuzamos kapcsolásnál nem oszlik meg a feszültség, hanem csak soros kapcsolásnál nem?

Nem tudom, nem vagyok ECU specialista. Félvezetős eszközök vizsgálatához a 10 Kohm -os, vagy annál nagyobb terhelés már elegendő szokott lenni, a mérésekhez kell a nagyobb terhelő impedancia. A logikai áramkörökben, a processzorokat is beleértve, a kimenetek eléggé kis impedanciásak. Hogy beterhel, attól még tönkre nem megy, legfeljebb nem a valós képet látod. A 9 Mohmos ellenállás sorban van a mérő műszer bemenetével, ezzel van párhuzamosan a kompenzáló kapacitás.

Közben megkerestem a sulis fizika tankönyvemet, hogy letisztázzak magamban néhány dolgot.
Van itt a topikban egy IC-s 'előtét' vagy hogy nevezzem a hangkártyás szkóphoz, de annak kell +12/-12 Volt, amihez megint csak nem értek. Ez állítólag nem terhel és az tán jó.
Szóval vegyek szkópot 50000Ft-ért és nem lesznek ilyen gondjaim
Nem terhelem a topikot, mert egyszerűen nem értem ezt az egészet. Mindenesetre köszönöm fejtágítást!

a noris féle megoldás azért kifogásolható, mert a hangkártya bemeneti impedanciája annál jobban beterhel, minél kisebb az osztásarány. A megoldás úgy lett volna korrekt, hogy az osztó alsó tagja 1 kohm, ezzel párhuzamosan a hangkártya 10 kOhm -nál nagyobb terhelése már elhanyagolható, és az osztó felső tagját kellett volna csereberélnie az osztásaránynak megfelelő értékűre.

Nem feltétlen fontos 50000 Ft-ot szkópra költeni, az már használtan egy komoly szkóp. Egy kisebb tudású is bőven megteszi.
Azt az IC - megoldást is elfelejtheted, teljességgel felesleges. Elég mindkét bemenetre egy egy két ellenállásból álló feszültségosztó. Ez igazán nem nagy pénz, és fáradság.
Az alsó tagja lehet 1 kohm, a felső 9 kohm, akkor 10 -es osztást kapsz, ha a felső tagja 99 kohm, akkor 100 -as osztást kapsz. A bemenet tranziens védelmére a két két diódás kapcsolást alkalmazhatod. Ez minden.

Hálás vagyok a fáradságodért! Akkor maradjunk annyiban, hogy holnapra megrajzolom a kapcsolást és belinkelem ide - mint 'házi feladatot'. A diódás védelmet hál' istennek értem.
Kondenzátor sem kell gondolom.

Tehát a kapcsolás. Ez így 100-as osztást eredményez.
A diódákból miért kell 2-2? Nem elég 1-1? Gondolom olyan dióda kell ide, aminek 0,5V körüli a nyitófeszültsége, mivel ennél nagyobb feszültség nem eshet a hangkártya bemeneten. A kondenzátornak mi lenne a szerepe egyébként?

A feszültséggel tisztában vagyok már, de az áramerősség még homályos előttem. Mekkora áramerősség mehet a hangk. bemenetre? Mert pl lenne egy max. 12V - 8A-es jel mérésre. Ez káros lehet?

Igen, ez így 100 -as osztást eredményez.
A hangkártya bemenete kb. 1 V_eff bír el, torzítás nélkül. Ennek a feszültségnek színusz esetén a csúcstól csúcsig mért feszültsége 2,8 V_cscs. Egy SI dióda nyítófeszültsége nagyjából 0,65 - 0,7 V. Ha kettőt teszünk sorba, az kb. 1,4 V, mivel ellenparalell vannak kötve +/- 1,4 V -nál határolni fognak. Ez megfelel az 1 V_eff érték határolásának, ezért a bementet az ennél nagyobb, esetleges tranziens tüskék, nem fogják tönkretenni.
Ohm törvényével kiszámolhatod, hogy ha a 100 kohm -os osztódra 12 V -ot kapcsolsz, akkor az osztón 0,12 miliamper fog folyni. Ez az áram olyan kicsi, hogy egész biztos nem terheli azt az áramkört amire párhuzamosan ráteszed.

Köszönöm szépen! Megnyugodtam végre, mert azt hittem, hogy az ilyen egyszerű kapcsolásokhoz is kuka vagyok. De így elmagyarázva + utána olvasva már megértettem.
Most már csak kellene szereznem egy olcsó USB csatolós hangkarit, és kiforrasztani azt a bizonyos kondit a bemenetről, hogy tudjak mérni egyenfeszültséget is. Természetesen nem biztos, hogy ilyen egyszerű lesz, de egy próbát megér és mások is csináltak hasonlót itt a topikban. No meg ahhoz lehet már másmilyen szintű védelem kell. De ez ráér még.

Még valamit elfelejtettem! Annak van jelentősége, hogy hány Wattos ellenállást használok ebben a max. 15 Voltos méréstartományban? Illetve a kondenzátor akkor nem szükséges?

Ha nagyon akarod, az osztó áramából kiszámolhatod az ellenállásokon fellépő teljesítményt.
P=I²*R
Nem lesz valami nagy. Ha egyenfeszültség van az osztón, akkor is, ha csak váltakozó feszültség (hangfrekvenciás feszültség) akkor is, Ha mindkettő egyidejűleg rajta van, akkor a két teljesítmény összege.
Nem vagyok abban biztos, hogy ha a hangkártya bemenetéről kiveszed a kondit, egyenfeszültséget tudsz vele mérni. Nem ismerem a hangkártyák felépítését részleteiben ezért erre válaszolni nem tudok.
Ha ez megoldás lenne, gondolom az eredeti fejlesztője erre is kitért volna. Mindenesetre az USB -s hangkártya jó ötlet, bármi gond esetén nem a gép károsodik.

Annyi a bibi a számításoddal, hogy a dióda nyitóirányú feszültségén már jelentős áram folyik a szkóp szempontjából (1-10 mA). Ilyenkor már rég nem a jelalaknak megfelelő feszültséget kap a hangkártya bemenete.
Pl. 1N4148-on ha 1 uA folyik, akkor 271mV esik rajta. 1N4007-nél 1uA-nél 322mV esik. Persze gyártási szórás van, ezek saját mérések. A zenereknek kicsit magasabb a nyitóirányú feszültségük, de nagyobb a kapacitásuk is. De pl. piros LED 1uA-nél 1532 mV nyitó feszt. produkál. Ebből elég lehet 1-1 is.
Táblázat

Bibi, az nincs. Pont az a cél, hogy a dióda (ill. két dióda) nyitóirányú feszültségén, felette "zárja rövidre a hangkártya bemenetét. Ez azért nagyjából teljesül. Így védi meg a káros feszültségtől, tranziensektől, ami egy autó gyújtás vizsgálatánál reális veszély.
A diódáknak kapacitása záró irányban vannak, és az a pár pF ami a diódánál fellép, a hangkártya bemenetén nem oszt, nem szoroz. A zénereknek valóban nagyobb a záróirányú előfeszítésnél a kapacitásuk, (úgy 100 pF körüli) de még ez sem akkora, hogy problémás lenne, mindom érzésre, de ha fontos lenne, kiszámolnám. Csakhogy a kisfeszültségű (2,7 V os) zéner diódák nem zéner diódák, csak annak nevezik őket, mert spec. szennyezéssel alakítják ki a "töréspontot", és nyitó irányban is kell használni őket.-

Sziasztok, végigolvastam a topicot, egész szép megoldást dolgoztatok ki. Ezt szeretném megépíteni később, kérdésem, hogy a mérőkábelhez kell-e valami, mert olvastam valami kondenzátort, de már nem emlékszem, mi és miért is volt az pontosan.

Sziasztok!

Egy 555 ic kimenetét szeretném méregetni számítógép segítségével. Egy egyszerű frekvencia mérő program is elegendő lenne. Milyen szoftvert tudnátok ajánlani erre a célra és mit kell tennem ahhoz, hogy mérni tudjak? A válaszokat előre köszönöm!

ARTAí software, ha spektrum analizátor kell.

Sziasztok!
Remélem jó helyen érdeklödöm.Keresek ScopeCard 220-as szópkártyához drivert.Nemrég került hozzám a háttér az megvan hozzá a kiprobáláshoz: P3-as gép+ Win95+ISA foglalat csak telepitöm nincs.Szeretném megtudni,hogy használhato-e valamire.Adatlapja szerint kétsugagas 20MHz-es szkop lenne.
Elöre is Köszönöm!

Csak annyira kell, hogy egy potival be tudjak állítani pontos 7.83Hz-et de a multim nem tud tizedest mérni, ide pedig század kellene. A bemenetre mekkora ellenállást tegyek?

Szia!
Szerencséd van. Nekem is van egy. Meg vagyok vele elégedve.
Sajnos a fórumba csak 2MB-os mellékleteket lehet feltölteni.
Mindjárt megnézem van-e emailed és küldöm a drivert. 2 x 4MB

Win98-at használj hozzá.

Végigolvastam a topicot kétszer. Az aktív előtétet építem meg, csupán egy dolgot nem értek:
Az aktív előtéthez jó a 9Mohmos szkóp mérőkábel? Mert volt szó róla, hogy passzív előtét esetében nem jó a hangkártya bemeneti impedanciája miatt, de az aktív előtét esetén jó lenne?

Nem az a lényeg, hogy aktív, vagy passzív.
A szkópoknak szabványosított bemeneti impedanciájuk van, 1 Mohm II 20 - 40 pF. A hangkártyáé nem ilyen, igazából nincs is definiálva, hogy mennyi.
A mérőfej ehhez a szabványos bemeneti impedanciához illeszkedik, a 9 : 1 Mohm 10 -es osztót alkot, a 9 Mohm -al párhuzamos állítható kapacitással az osztót lehet frekvencia függetlenné tenni. (bár ennek a hangfrekvenciás tartományban nem sok jelentősége van)

Ezt mind értem, csak következtetni nem tudok a válaszra. Még ott tartok, hogy 1 helyett 4 IC-t vettem, mert nem tudtam, hogy a 4 műverősítő 1 tokban van. (bár a lábszám gyanús volt)
Tehát... működne az aktív előtét szkóp mérőzsinórral?

Ha biztosítod, hogy a bemeneti impedanciád 1 Mohm legyen, akkor igen.

Akkor is biztosítanom kell, ha nem számít a 10-es osztás? Gondolom az állítható kapacitás értéke miatt fontos.

Igen, de ha aktív hálózatod van a hangkártya előtt, akkor nem okozhat gondot. Ha nincs, akkor is megoldható, két ellenállással csinálsz egy osztót, aminek az összértéke 1 Mohm, és a bemenet egy leosztott pl. 1 kohm -os ellenállásra csatlakozik. Ez ugyan további 1:10 -es osztás, de lehet más osztásérték is, figyelemmel arra, hogy a hangkártya bemenete 10 kohm körüli impedanciájú.

Tehát ebben az esetben akár minden további nélkül rádughatom a kábelt? Vagy meg kéne variálnom az osztó tagjait?

Persze rádughatod. Mondjuk én nem így csináltam volna, dehát ízlések, meg a pofonok.

Az a lényeg, hogy viszonylag alakhelyes jelalakot kapjak, meg tetszik a szkóp mérőfej használata... Köszönöm!