Szia! Kevés a légkondinak a B10. C16 az megfelelő lesz, én ilyet raktam sok helyre. Mai napig gond nélkül működik. 1,5-ös merev vezetékkel bekötve tökéletes...
Persze ez csak "házi" légkondinál.... Most kötöttem be egy 15kW-os légkondit... De oda már 4mm2vezetékkel kellett menni...

Működik, csak be kell hangolni a potméterrel.

Ohmmérővel meg lehet saccolni a meglétét.

Mihez kell mérni? A nullához?

Ahhoz. Mert ha rendesen meg van csinálva a védővezető, akkor egy pár ohm-os értéknél nem szabad sokkal többet mérni a nulla és a védővezető között. De még egyszer: ez nem hivatalos, csak egy becsléses módszer, azaz saccoszkóp.

És ilyenkor nem szabadna leoldani a FI relének?

Üdv. Ahogy olvastam 1,8kW lesz az egész cucc összesen. Tehát pont annyi, mint az itthoni porszívóm. Ennyit a leggagyibb hipermarketes hosszabbító is elbír huzamosabb ideig is. Nem kell ennyire ráparázni. Egyébként ha már leold a fi, akkor nyert ügyed van, valószínűsíthető, hogy VAN földelés. Aztán hogy milyen, az már más tészta. Teljes mértékben a vezetékek szemrevételezésével és nyomonkövetésével, majd a földelőszondánál méréssel lehet megállapítani, hogy rendben van-e minden. Annyi, hogy a berendezések amennyiben nem kettős szigetelésűek, akkor mindenképpen földelt dugaljba dugjad őket. Onnan hozd az áramot, ahol földelt a dugalj. Plusz érdemes arra figyelni, hogy a keménycsávók ne tudják úton-útfélen kihúzni, lekapcsolni az eszközöket.

Remélhetőleg nem lesz toldás a szekrénytől az asztalig, úgy néz ki kapok kölcsön egy 50m-es kábeldobot, azzal hozom odáig az áramot. Pontosan azért kell a földelés mert nem kettős szigetelésűek.

Azt írtad, hogy arra az áramkörre nincs áramvédőkapcsoló rákötve.

Igen, ezt már csak elméletben kérdeztem, hogy általánosságban hogyan lehet kideríteni, ott ahova megyek már meg van oldva az áramellátás, csak úgy érdekelt még, hátha itthon egyszer kötök valamit és le szeretném tesztelni van e föld, anélkül, hogy megkerülném a házat a FI visszakapcsolása miatt.

Nem mindig old le az áramvédőkapcsoló a nulla és a védővezető összezárásakor, csak hosszú és működő fogyasztókat is ellátó hálózatnál van ilyen helyzet. Ilyenkor be kell vállalni a kikapcsolás veszélyét is.

Értem, köszönöm.

Helló fordkapcs!

Itt csak arról van szó, hogy arra reagáltam amit közöltél. Nem, nem arra amire gondoltál, csak amit leírtál.
Azt írtad hogy nem nő meg az áram, pedig olykor biza megnő. Azt írtad, hogy megy egy fázisról, megy kettőről, holott nem megy csak bizonyos körülmények között. Ilyesmire (a körülményekre) még csak nem is utaltál.

Én csak tényeket írtam le amiket a fél igazságokat tartalmazó üzeneted ihletett.
Ja hogy nem mindig ég le? De nem is működik mindig.
Talán végre megragadtad a lényeget. Szerintem ennyit a szakmai érvekről.

Kérném a két magasan kvalifikált kollégát, hogy ezen vitát fejezzék be!
Köszönöm.

Szia!

Bocsánat, most láttam csak, hogy ide került a kérdésem Köszönöm a válaszodat.
Ez egy mezei légkondi, de otthon azért megnézem a W értékét is. Egy külső egysége van, szóval nem ipari méretről van szó

Ahogy nézem a C16-os biztosíték mérete nagyobb, mint a B10 vagy a B16-osé. Ez nem lesz gond? Mert ehhez akkor szét kell kapni az egész szekrényt vagy egy teljesen új szekrényt kell szerezni. Ha új szekrényt kell kérni új biztosítékokkal az kb. milyen költséggel járna?

A zárlat az zárlat, nincs olyan , hogy kezd zárlatos lenni. Ha brummog, az lehet a kismegszakító porosodás, koszosodásból eredő öregedése.
Tipp: tegyél be egy áthidalót, iktasd ki a kismegszakítót. Ugyan is semmi szükség nincsen rá, mert a zárlati áramkor a mérő alatti biztosíték megfelelő védelmet nyújt. Az, hogy a panellakások így lettek szerelve, csakis a létesítési szabályzat túlértelmezéséből ered.

Értem. Mivel egyedül a kismegszakító kapcsolt le abban az egy esetben, a kinti nagy nem, ezért feltételezem, hogy valóban magával a kismegszakítóval van a probléma. Kérdésem, hogy ennek a kismegszakítós "szekrénynek" a cseréje milyen költségekkel járna? Mert akkor valami újabb és megbízhatóbbra ruháznék be, VAGY leszereltetném a fenébe, már amennyiben ez nem ütközik valamilyen szabályba...

Sajnos a panellakás kábelezése sem valami minőségi munka, a kapcsolók, konnektorok szerelése közben lehetett látni az alumínium kábeleket, amikről úgy tudom nem éppen a legjobb minőséget képviselik

Szia!


Azért mégsem kellene ilyen felelőtlen cselekedetekre buzdítani senkit !
Tudomásod van arról, hogy a B10-es kismegszakítót milyen keresztmetszetű vezeték követi?
Tudomásod van arról, hogy a főbiztosító hány Amperes?
Az rendben lehetne, hogy totál zárlat esetén a főbizti lekapcsol, de mi lesz a túlterhelés esetén? Szerencsétlenebb esetben lakástűz?

Ezt csak úgy lehet megmondani, ha látja az ember. De alapjában véve minden lakás előtt van egy (vagy több fázis esetén több) kismegszakító. Bár ritka a 3 fázis panelban lakásonként. Az általában B16 vagy C16. (Inkább B). Ezt is le kellene ellenőrizni, mert ha B, akkor a lakásodba feleslegesen szerelsz C-t. Tehát a lényeg, hogy a klímáig biztosítva legyen a megfelelő keresztmetszetű vezeték. Elvileg elég lenne az 1.5 rézből, de illik 2.5-el szerelni. Plusz egy saját kismegszakító a klíma elé már nem tétel (még a vezeték árához képest sem). Mindenképpen 16-ost tegyél elé és ha előtte B van, akkor B-t, ha véletlen C, akkor C-t. Ha külső kábelcsatornában van elvezetve a kábel akkor egyszerű a helyzet, tudsz ellenőrizni mindent. Ha a falban, akkor bonyolultabb a helyzet.

Köszönöm szépen, hazaérve ellenőrizni fogom a mérőóra alatti megszakítót. Ha az C-s, akkor a benti kismegszakítókat is lehet C-re cserélni (ha jól értem...), ha nem, akkor a mostani B10-eseket lehet csak "upgrade"-elni B16-ra, jól értem, ugye?

A légkondi vezetéke nem tudom honnan jön pontosan, ezt is ellenőrizni fogom.

Köszönöm szépen a tanácsokat

"Ez egy mezei légkondi, de otthon azért megnézem a W értékét is."

Pl. egy 2,6kW-os hűtőteljesítményű légkondi kb. 600-900W-ot kér a hálózatból.

Azért ehhez a kérdéshez kicsit óvatosabban állnék neki. Ha valaki feltette a B10 biztosítékot, lehet oka volt rá ,és nem az hogy nem volt neki nagyobb, (pl utána alu vezeték van, valami vékonyabb fajta.) Ha te kicseréled C10-re azt csak akkor tedd, ha többet tudsz a hálózatról, mint a tervezője, vagy az összes utána következő vezeték keresztmetszetét, fektetési formáját,hosszát ismerve, a szabvány szerint kicserélhető (amit azért kétlek).A főbiztosíték semmiféle támpontot nem ad a lakásbiztosítékok utáni hálózatról.Egyetlen dolgot jelent, utána nagyobb biztosítékot igazából csak lekapcsolhatóság miatt lehet érdemes használni.(leoldani nemigen fog)

Tisztelettel megjegyzem, gyakorlati ember vagyok, és tapasztalatból beszélek. A panel lakásokat úgy szereltük annak idején, hogy a biztosító táblától a gerinc 2.5 Al vezeték, a leállások 1.5 Al -lel történtek. Világítási áramkörbe többször építettünk 0.75-ös vezetéket. Majd egy kicsivel később, már nem lehetett 0,75-ös vezetéket kapni, ekkor 1.5 Al-lel fűztük az egész lakás villamos hálózatát. A létesítési szabályzat azt mondja, hogy biztosítót ott kell alkalmazni, ahol a vezeték keresztmetszete csökken. De ez a szabályzat figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az egész hálózat ellátását szolgáló biztosíték mindig gyengébb, mint amekkora áramot a hálózatban beépített legvékonyabb vezeték elbír. Ezeket a lakásokat annak idején 10A es lomha kioldású kismegszakítóval szereltük az áramszolgáltató részéről. Ez után, a lakásban felszerelt 2db 16A es dugaszoló ajzati, és 1db 10A es világítási áramkör biztosítékkal láttuk el.
Ezek után a családfő a gépkölcsönzőből több ezer forintért kölcsönzött egy 2500W-os takarítógépet, ami bekapcsoláskor simán verte le a mérő alatti kismegszakítót...
Az áramszolgáltató megunta a sok panaszt, ezért mérőcserekor kérés nélkül 16A es biztosítékkal szerel. + módosította a szabályzatot, mi szerint "a fogyasztónak 32 amper alanyi jogon jár" De ezt már külön kérésre abban az esetben szerelik, ha a fogyasztóhelyek kiépítése, és az egész lakás hálózati rendszere a szabályzatnak megfelelően van megépítve. És ezt megfelelő szakemberekkel ellenőrizteti, mielőtt felszerelné a 16A nál nagyobb biztosítékot.
A tények ami alapján bátran biztatom a kérdezőt,: hogy 16A nél nagyobb biztosítéka nem lehetséges, és hogy a másfeles vezeték terhelhetősége ennek többszöröse. E kettő tudatában kijelenthetem, hogy a lakáson belüli szakaszbiztosítékok teljesen feleslegesek.
A létesítési szabályzatban leírtakat azzal is szokták alátámasztani, hogy ha az egyik áramkörön zárlat lép fel, ebben az esetben még a másik ák.-ról lehet üzemelni addig amíg a zárlatot helyre nem állítják. (De ezt egy villanyszerelő tudja, de édesanyám, és még sokan mások inkább gyertya után nyúl, minthogy sem hosszabbítót húzkodjon a lakásban)
Még utoljára megjegyzem, hogy olyan mint 'túlterhelés" hát ez is megérne egy misét...

ezt találtam az nagy interneten ... Tehát ez megmagyarázza, ha lenn az órámnál B16 van, a fenti táblában "felesleges" a C16 alkalmazása, ugyanis zárlat esetén hasonlóan viselkednek ( "azonnal" old mindkettő ) míg egy izmosabb kisgép használatakor előfordulhat, hogy csak a B-s old le ?

Ha már kölcsönöztél egy izmosabb kisgépet, főleg ha fizettél érte, a gyengébb biztosítékot kalapáccsal fogod leverni a helyéről... nem de?

A C "lomhább", mint a B. Tehát az olyan berendezések amelyek indításkor nagyobb áramot vesznek fel, azoknak ajánlott a C. De ha a lakáson kívül leplombálva egy B kismegszakító van, akkor utána felesleges C-t rakni (ha az amper egyezik), mert a B minden esetben előbb leold. Tehát a C egy kapcsolóként fog működni maximum...

Ez a mondat különösen tetszik:

Különösen mivel az előtte lévő részben alu vezetékeket emlegetsz. Igazából nem tudom a szabványok mi alapján készülnek, de azok még a 1,5mm2 réz vezetőre sem ajánlják a 16A B-s megszakítót.Azért lehet kicsit sokat fűt az 1,5mm2 alu 16 amper esetén: (0.027/1,5)*2*16^2 = 9W méterenként!! Bár lehet zárt csőben ez még nem okoz tüzet, de azért ezt a fajta élményt kihagynám.

Hm... Szerintem a legbölcsebb az lenne, ha ezt az egészet egy villanyszerelő nézné meg Esetleg a válaszadók közül valaki vállalná Óbudán ennek a fránya hálózatnak és a megszakítóknak a bevizsgálását, esetleges cseréjét?

Kicsit pontosítanék, bár a jelenre és a jövőre nézve már mindegy is lenne.
A 0,75-ös az a 70-es évek közepe óta nem szabvány szerint nem volt használható csőben, falon, falban, stb - a szabvány 1 mm2-ben határozta meg a minimumot.
Lakásokban a túláramvédelem általános szabályai alól meg felmentést adott a szabvány. Konkrétan a max 16 A-es (nem motorvédő) kismegszakítóval védett áramkörökre nem kellett más védelem sem aljat- sem világítási áramköröknél.
Én ugyan csak a fővárosi viszonyokat ismertem, de ott a 10A-es mérő alatti kismegszakítónak igencsak más oka volt, ennyi jutott alapból, trafóállomási és ház fővezetéki viszonyokat tekintve anélkül, hogy helyből leült volna minden. Kezdetben például be kellett mutatni az automata mosógép számláját, hogy nagyobbat kapjon az ember - már, ha nem volt zárolt a körzet.

Valamint, azt ne felejtsük el, a mérő alatti készülék sosem szolgált túláramvédelemre, azt a szolgáltató teljesítménykorlátozás miatt építette és építi be.

Hali!



A beépítés indítéka nem nagyon befolyásolja egy kismegszakító működését...