Ez nagyon rossz. Minenképp nézd emg a rezonáns kondikat, ha ott beferi a fejét a tápba, akkor tuti vezetnek a diódák. Ha meg nem ez a baj, akkor közel nem a kellő rezonanciafrekvencián van a kapcsolófrekid.

A helyzet az, hogy most mennem kell. Sikerült a méréseidet multisimben reprodukálnom, és holnap remélhetőleg sok multism ábra mellett részeltesen el tudom neked modnani, hgoy mi történik.
Lényeg hogy az előző bekezdéshez kapcsolódik a probléma, először azt kell rendbetenni, utána jöhet a többi
(amúgy meg túl nagy áprhuzmaos kondiakt raktál be, annyira, hogy aZVS meg is szűnt, merta az Uds-ben hirtelen meredek lavina van, de ezt majd elmagyarázom szintúgy).

Na de akkor gondban vagyok. Álljunk meg egy kicsit.
jól számoltam az átviteli tényezőt? Az előző hozzászólásomban le írtam hogy számoltam. Erősíts meg légyszi, mert szerintem nem. A félhíd 150V-os feszültségét kell alapul venni primer fesznek, vagy a puffer kondiban lévő 306V-ot? Kimenó fesznek a DC kimenő fesz kell? Én azt néztem. Ez attól is függene, hogy graetz hidat, vagy csak egy simpla diódát alkalmazok.
Vagy a trafó szekunder váltakozó feszültségét?
Ha kiszámolom, hogy 2 menet a primer és 7 menet a szekunder, akkor 150V/20 =7.5V Ez *7 menet az akkor 52,5V lenne. Így tehát
306V az egyenirányított 220V. 52.5V/306V=0,17
A trafó áttétele 2,857
Így kijön 0,49 Ez így sose tud 1 lenni.
Szerintem valamit rosszul értettem vagy nem pontosan írtad le.
Sejtem, hogy a félhíd feszültsége kellett volna a számításkor.
Akkor 153V van a félhídon. A kimenő fesz 43,8V DC terhelten.
43,8/153= 0,28 Ezt szorozzuk az áttétellel ami 20/7 aza 2.857
Akkor kijön 0.8178
Hogy is van ez légyszi tegyük tisztába a dolgokat.
A francba. Holnap pont nem leszek gép előtt. Keddel leszek csak, mert vidéki meló lesz+ éjszakai munka. Viszont alig várom, hogy folytasd. Kedden mindent elolvasok úgyhogy írj le mindent részletesen és majd jövök. Nagyon köszönöm.

A kondikon lévő feszültség jelalakokkal meg majd jövök.

Ha kisebbet tettem, akkor meg a nagy holtidő miatt megint lengett az UDS sok volt a holtidő.

Tényleg. Azt is írd le légyszi, hogy mit lehet tenni, ha a rezó kondik elérték a tápot. Még nem tudom előre, de szeretném tudni. Akkor erőltetni kell a kisebb trafót vagy a soros induktivitást, vagy kisebb rezó kondik kellenek?

Minél nagyobbak a rezó kondik, annál kevésbé hullámzik rajtuk a feszültéség terhelés hatására.
Ha beüti a fejét a tápba akkor nagyobb kondi kell.

300W-ot veszek ki belőle. Az akkor nem sok a 188nF-hoz szerintem 94KHz-en, de majd meglátjuk a mérésnél.
Egyszerűen nem vágom, hogy miért fűt mindkét tápomban ezzel a trafóval a fet. Az egyik a te terved, a másik a Skorié.
Ezt a tápodat több verzióban megépítettem már és mondhatom, hogy tökéletes leszámítva az 1.0 terveden a fetes bekapcsolás fokozatot. Ott a 730-as fet sokszor eldurrant. Azt vissza is butítottam fet helyett ellenállásra. Amúgy minden frankó. De ez a nagy trafó...

150V-al kell számolni mivel nem teljeshídról van szó, valamint 40 menet kéne arra a trafóra.

Akkor az átviteli tényezőm 0.8178

Kössz a helyreigazítást.

Na szóval 0,8 az átvitelő tényeződ, ennek 1-nek kelle lennie (de minimum 0,95 felett). Azt kiszámoltad már, hogy mekkora feszültség esik a FETeken?

Én multismet használok, nem tudom neked mennyire ismerős.
Csak az egyszerűség kedvéért legyen a rezonáns kör a következő:
Soros (szórt) induktivtiás 100uH, Mágnesező induktivitás 1mH, Rezonáns kondi 2x25nF (50nF). Ekkora rezonanciafrekvencia 100kHz.
Két tartomány van: ezen frekvencia feletti tarotmány, az induktív, és az ez alatti tarotmány kapcitív. Középütt meg a rezonanciapont.

Mindenezen eddigi dolog persze elhanyagolja a holtidő jelenségét, vagyis végtelenül kicsinek veszi.
Nézzük az első képet: Üresjárat.png. Ekkor nincs jeelntősterhelés. Itt látszik a kapcsolás. Jobb oldalt van az áram, ami ekkor csak amágnesező induktivitás árama. Bal oldalt felül a gate jel (pont jó holtidő), és alul a drain feszültség (szép ZVS van). 500ns holtidőt alkalmazunk (10us periódus, 5us lenne a félperiódus, ehelyett 4.5us van küldve, a különbség 500ns), ami pont jó.

Eddig gondolom minden oké. Következő lépésben megterheljük a tápot (ca100W terhelés.png). Ekkor az áramra rámegy a szinusz a háromszögjel mellé, így egy szinusz-szerű jel lesz. ZVS továbbra is megvan minden szép.

Na most jön a poén, állítsunk be 1us holtidőt. Itt figyeljük egy ábrán az alsó fet gate-jét (piros), a drainet (zöld), és az áramot (kék) (Gate_Drain_Current.png). Most szépen visszakaptuk azt, amit te mértél.
Mi is történik? Induljunk el ott a történetbe, hogy az alsó FET be van kapcsolva (piros 12V-on van). Ekkor az alsó FETen folyik az áram, a söntön (1mOhm) balra. Most jön az, hogy kikapcsoljuk az alsó FETet (piros 12V-ról 0-ra megy). Mivel FET ekkor áramot szakít meg (induktív mód, nincs ZCS), van egy kis miller plató, és ahogy 3V alá csökken a gate fesz, a FET kikapcsolt, és az áram elkezdi tölteni a félhíd kapacitását (zöld elkezd fölfele száguldani).

Most jön a poén. Ezt a száguldás lényegében a mágnesező induktivitásban (és szórt induktivitásban) tárolt energia végzi. Korábban kiszámoltuk, hogy mennyi ebben az induktivitásban folyó áram a kikapcsoláskor, erre emlékszel.

Ahogy ez az induktivitás elkezdi tölteni a félhíd kapacitását, akkor ez az indukvitiás feszültség ellenében dolgozik. Vagyis a benne lévő áram elkezd lassan csökkeni. (dI/dt=du/L szerint)
Namost először áttöltődik a félhíd, majd az áram elkezd a diódán keresztül folyni, végül az az áram irány megfordul (pozitív lesz, vagyis balról jobbra folyik a söntben), így ahogy látjuk előbb-utóbb elkezd a félhíd kapacitásra korábban rápakolt töltést leszedni.

Na szóval ahogy mondtam még korábban: a holtidő olyan sok, hogy az áram iránya megfordul.
Azzal, hogy elkezdünk bekapolni plusz féhíd kapacitást, annyit javítottunk a helyzeten, hogy a félhíd kapacitása lassabban töltődik át, de ezt nem lehet sokáig csinálni, mivel idővel annyi lesz ez a kapcitás, hogy az induktivitás árama előbb sökken 0-ra (és fordul meg), mielőtt ezt feltöltené.

Milyen megoldások vannak akkor:
- A félhíd kapcitásának növelése csak addig megoldás, ameddig a feltöltéshez szükséges energia kisebb, mint az induktivitásban tárolt.
- Csökkenteni kell a holtidőt. Sajnos az IR váltással elértük a 600ns-os korlátot. Persze ott van még az IRS2795x család, amit én használok, de az már más tészta.
- Azt az időt, amíg az induktivitása árama 0-ra megy, meg kell növelni. Hossze levezetés alapján az jön ki, hogy lényegében a frekvencia csökkentésével az nő.


A rezó kondikat pont úgy kell méretezni, hogy a maximális terhelésnél pont majdnem elérjék a tápot. Így az előbbi terhelés felett bekapcsolnak a diódák, és így korlátoznak.
Két bemeneti paraméter van: teljesítmény, frekvencia. Ez két kimeneti paramétert tud megadni: soros indukvitás, rezonáns kondi. Skori számolója is így dolgozik.

Ha úgy gondolod, hogy jól kiszámoltad a rezonás kondik értékét, és még mindig nagyon esik a feszültség, akkor következik az, hogy egy trimmerren szépen lassan állítod a kapcsolási frekvenciát, a táp terhelése mellett, míg ki nem jön a legnagyobb kimeneti feszültség (elhanyagolva a mágnesező indukvitiás hatását).

Remélem így most már érthető.

Hello kössz és világos. Megyek át a műhelybe és megnézem a kondi feszültségét.

különben csináltam olyan frekit a tápban, hogy mikor lesz a legnagyobb a kimenő fesz. Ez akkor volt, ha a frekivel jóval följebb mentem. Ettől a primer áram nem szinusz lett, hanem olyasmi csak sokkal csúnyább. Olyasmi volt, mintha a rezó freki a kapcsoló freki fölött lenne legalább 2szer.

Na de időközben az utoljára föltett képeimen már nincs ilyen nagy gáz a holt idő miatt és a jelalakok is nagyjából normálisak. A táp fetek mégis nagyon fűtenek. Ez mitől lehet? A skoriféle tápba amikor beillesztettem ezt a trafót, ott is melegedett a két fet. Pedig annak a tápnak ha jól emlékszek 156ns volt a holtideje. Nem tudom mitől lehet ez. Mindkét táp szépen ment egy kisebb trafóval eddig. (fetek hűtés nélkül.)
Na majd jövök a a mai terméssel.

Át ugrottam a műhelybe megmérni a két rezonáns kondi feszültségét. A 266W-os terhelés alatt mértem. Alul a jelalak.
Bevillant, hogy mit írtál. Azt írtad, hogy akkor a legjobb, ha a dU majdnem eléri a félhíd feszültségét. Mivel nálam ez feszültség kicsi, nem annyira rezonál ez a táp mint lehetne. Gondolom a soros induktivitással kellene szórakozni addig míg a legjobbat elérem kisebb kondikkal.
Beteszem a két kondi feszültségéről a képet. NewFile0 és NewFile1 A NewFile2 -nél nincs D-S kondi +ban betéve.

Rájöttem, hogy rosszul számoltam ki az átviteli tényezőmet. Azért, mert azt nem figyeltem, hogy a tápomat most a 300W-os leválasztó trafómról járattam és nem a sima 230V-ról. A múltkori számításkor viszont 306V-al számoltam. ma viszont megmértem, hogy a primer oldalon mekkora a pufferkondin a feszültségem. Hát bizony a leválasztóm meg zuhant egy kiceit, mert a kondimon 242 DC volt. A fálhíd feszültségem akkor 121V
A kimenetem most 43.2V volt. Az áttételem meg 20/7 azaz 2,857
Így akkor az átviteli tényező 1. Biztos van egy kis pontatlanság, de rendben vagyunk.
Akartam is kérdezni, hogy az átviteli tényezőbe bele számít a szekunder oldali graetz híd, meg minden a kimenetig, Akkor a 230V-os táp csatlakozótól kellett volna számolni a bemenő feszt? A 230-as graetz-nek is van vesztesége. Na meg az NTC-nek és az EMI filternek is.

Ha a primer kondidon 242V DC-d van, a szekunder 43,2V SC, trafó áttét 20/7, akkor félhjdas konverternél, nagy terhelésnél a kapott 1-es átviteli tényező remek. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolófrekvencia közel a rezonanciafrekvencián dolgozik.
Ekkor az összes szekunder feszültségesés a primer feszültségesésnek tudható be, vagyis most már csak a 230V-nak be kell jönnie, és jól kell pufferelni.

Most ezezeket a cuccokat milyen terhelés rezonáns kör mellett mérted?

Most a 188 nF rezó kondi és a 3C85 mag 20/7 áttétellel Lm: 2mH , Lsz: 21,24uH

- Az előbb kérdeztem, hogy nem lehet-e a 230V-os bemenő fesztől nézni az átviteli tényezőt? Lehet a 230-as egyenirányítással is gond van. Most 470µF puffer van bent, de a nyákon kialakítottam a tervezéskor még egy 470µF-osnak helyet. Azt be tudom tenni, de amikor rendes hálózatról járatom, akkor marha nagyot szikrázik bekapcsoláskor.
- Ha minden rendben van a tápomban, akkor miért fűt a fet?
Ezt kellene még megoldani, hogy jó legyen. Így magára is veszélyes
- Mi a helyzet akkor a rezó kondikkal? Azt látni, hogy a feszültség változás 74V Ez így jó lehet vag mindenképpen följebb kellene menni vele úgy, hogy kisebb értéket használok, és beteszek egy soros induktivitást.
- Azon is gondolkoztam, hogy beteszek egy PC trafót és egy soros induktivitást. Azzal vajon fog-e fűteni? Kíváncsi leszek.

230V-ra csak akkor kötném, ha nem melegszik, de eddig ezt nem tudom megoldani.
A kis szórási induktivitás és nagy rezó kondik miatt nagy a teljesítmény behatárolás. Ez induláskor el lőheti a biztit? Arra gondoltam, hogy valami szoft stratot meg lehetne-e oldani az IR21531-hez. Vagy mást?

(ma sajnos szét csaptam az utolsó 840-es feteket, mert rövidre zártam a kimenetet. A Cimó féle tervben pedig van áram figyelés csak nem volt elég gyors. Vennem kéne újabb feteket kisérletezni. Vagy van itthon még 740-es, de azok kisebb feszültségűek.)

Amúgy már napok óta figyelemmel kísérem a párbeszédet, de még nem áttam nyáktervet. Netán csak elsiklottam felette? ... Nem tudom
Mutatnál egyet, ha megkérlek?

Persze. Csatolom.

A fetek IRF840-ek, és a 730-as fet ji lett szedve és helyette 2db 2W-os ellenállás lett betéve. Arról indul a táp. Ja és jelenleg csak 1db 470µF-os puffer kondi van benne.

Értem.

Jó lenne tudni, hogy az IC ki-be szedhető sínbe pattintottad-e be, vagy 1v1-be integráltad az alaplapba? Ha kiszedhető, én azzal kezdeném, hogy fognám a Vcc lábát, kigörbíteném annyira, hogy rádobjak egy külső +15Voltot mondjuk, és így indítanám be, mit produkál? Ha nem akkor meg kéne szüntetni a belső tápellátását. Már csak azért is ezzel kezdeném, mert nekem gyanús az IC tápja: a 22µF kiesik a szórásból úgymond. Ott szerintem az a kis 22µF-os kondi már régen nem él, és/vagy nincs stabil táp. Jó tudom, ez most így nagyon a "legeleje" a dolgoknak és szinte köze nincs a jelenségekhez, de mivan ha meggajdult az IC valamitől? Ott van még például a FET-ek alatti dióda amit általába illik betenni, ne a FET fűtsön. Mivan, ha azok közül az egyik ratyi ? Nem tudni. Szóval próba tápról mondjuk sima 40Vac-ről hajtsd a gépet (primer graetznél) az IC-t ez miatt hogy életre kéljen, a fentebb leírt 3 variáció közt valamelyiket kéne alkalmazni. Aztán szépen sorról, sorra haladni mi/mik okozzák azokat a gennyes tüskéket, melegedést.
A második primer pufferről meg annyit, hogy életveszélyesen közel van a szekunder oldalihoz és képes átütni, de ez csak egy későbbi javaslatom. Szerintem maradjon egy darab (a kimenetiektől távolabbi), vagy csusszanjon odébb a második ha bekerül, de vagy 6-7mm-re.

Nézted a gate jelalakjaimat? Szépek. Alaptalan amiket írsz.

Mivel a mostani 188nF és 21,24uH melett 1,5kW felett korlátoz, ezért rövidzárban a FETeket jó 26A terheli! Ez sok az IRF840-nek, és a rezonáns kondikon lévő diódáknak is. Mivel a szór induktivitás kicsi, ezért rövidzár esetén az áram felfutási sebessége is nagy, emiatt az egyéb kiegészítő védelem semmit nem ér.

Először be kell lőni rendesen a rezonáns kört (a kapcsolófrekid rajta van a rezonanciafrekin, de a rezonáns kör nagyobb teljesítméynre van tervezve). Utána már van egy elsődleges védelmd (rövidzár esetén az áram lassan fut fel, és a rezonáns kondikon lévő diódák amúgy is korlátoznak)

Ha csinálnál pl egy 60uH-s tekercset sorra, akkor 400W-nál korlátozna, és 2x33nF rezonáns kondival a FETeket kb 7A áram terhelné rövidzárban. Egy ilyen áramot IRF740 FETek és MUR1040 (10A 400V ultragyors dióda) dióda elviselnélnek, ha beállítottad a rezonáns kört (mint most a kapcoslófrekvneica egyezik a rezonanciafrekvenciával. És utána lehet még kiegészítő védelmet használni.

470 µF primer kondi elég amúgy, ha hálózati forrásimpedanciád alacsony (a leválasztó trafódnak van azért impedanciája), nem fog sokat esni. A szikrázásra pedig ilyen kondiméretnél még jó az NTC.

Szia Laci!

Szimulálgatni támadt kedvem, és lenne két kérdésem. Az egyik, hogy ebben a hozzászólásodban (SzimuKapcs.png) csatolt ábrákat milyen trafóval sikerült elérned? Mármint a multisimre gondolok, én ott csak DC transofrmer néven találok variálható trafót. Te melyiket alkalmaztad az ábrákhoz?

Még egy kérdés:
Ugyebár itt csak egy trafó van szimulálva, én meg híd fan vagyok. Mi a megoldás arra mert nekem sehogy se jön össze pl 5us/Div erősítéssel nézem az ábrákat több (4 darab) trafócskát berakok soha nem egyformák a gate jelek. Természetesen a 4 csatornás szkóppal. Csak azt akarom mondani, hogy az ábrák jók, de ha megjelölném A,B,C, és D jelűre a 4 darab kimenetet akkor A-B-vel azonos amplitudójú, a C-pedig a D-vel. Körülbelül kétszeres eltérés látható a két-két kimenet közt.
Sorba vagy párhuzamba kötöm, eleje-vége fordítva teljesen mindegy, vagy nem akar beindulni a teljes híd ábra, vagy fele ilyen, fele olyan.
Vagy eleve azzal rontom el az egészet, hogy nem megfelelő trafót használok ?

Az új 12.0-s Multisimben új trafó modelleket rakta be, többfélét. Ezek közül én a szimpla 1P1S-et használtam, ha jól emlékszem. De az is lehet, hgoy csak símán berakogattam külön alkatérszenként a parazite dolgokat.

Biztos azonos trafókat használsz?
Ha a hídon kívül méregeted őket, akkor azonos trafókkal azonosat kell látnod. Ha a hídon belül méregeted őket (van fesz a hídon), akkor tapasztalhatsz különbözőt, mégpedig azért, mert a felső oldali meghajtók lebegnek, de az a fel és lefutások alakján módosít (kikapcsoláskor vissza akarja kapcsolni a FETet).

Amúgy meg ne 4 trafót használj, hanem lehetőleg egyet (4db szekunderrel), különben a 4db párhuzamba kööttt mágnesező induktivitás szép ksi dolgokat csinál.

Most meg valamiért úgy tűnik, hogy kezd felépülni. (pedig ma vagy hajnal 3 ig fent voltam ez miatt)

Ám mitől van az, hogy egy DC trafóval, a multisimben eltérő amplitudójú jelet mérek, a gate trafón? Persze ilyenkor csak egy trafót rakok be, egy kimenetűt. Tehát a szkópon "A" csatorna szekunder egyik vége B" csatorna szekunder másik vége. Eltér. De miért?

Nagy valószínűséggel valamit elrontotál, de ha küldesz róla képeket, illetve a legjobb : multisim fájlt, akkor biztosan meg tudom mondani.

Szia!
Te melyik multisim verziót használod?

Zoli, újabb szimulációkal azt hiszem találtam problémát a megoldásodra! (vagyis fordítva )

A kapcsolás az változatlan (100kHz -re belőtt rezonáns kör, 1mH mágnesező indukvitiás, lásd Üresjárat.png). De 600ns holtidőt használtam!

Na most mivel a rezonáns kör ezen számításai pont elahnyagolják a holtidőt, ezért célsezerű szimulációval megkapni az eredményt.
R4 a terhelés a kapcsolásban, aminek értékét pörgessük, miközben rajzoljuk ki a félhíd feszültség (ezen látjuk, ha kiürül a meddőáram, emg azt is ha keménykapcsolás lesz). Erre a Multisim Parameter Sweep analyzise alkalmas.
Az eredmény az 1mH_magnesezo.png-n jól látható. Bizonyos terhelési tarotmányban a meddőáram kiürül, és keménykapcsolás van (ez kb 2W plusz disszipációt jelent FETenként).
A vezetési veszteség IRF840 FETek esetén kb 2W (kb 300W terhelésnél, FETenként), IRF740 FETesetén az 1-1,5W lesz.

Most merült fel bennem, hogy mi történik ha csökkentjük amágnesező indukvititást? Az biztos,hogy a meddőáram nő, azonban a meddőáram változási sebessége is nő, így nekem az a becslésem támadt, hogy nem lesz változás. Tévedtem! Lásd 500uH_magnesezo.png
Itt már csak a legnagyobb terhelés esetén fordul elő keménykapcsolás.

Ha 300uH-re csökkentjük a mágnesező indukvitiást, akkor a keménykapcsolás teljesen megszűnik.

Korábban azt mondtam neked, hogy a plusz meddőáram miatt a diódák vezetése melegít. Ha 300uH-ra csökkentjük a mágnesező indukvitiást, akkor 2A lesz a meddőáram csúcsa (olyan 250W terhelés esetén), amelnyek effektív értéke 0,06A lesz (600ns / 5us és háromszög alakú) ez kb 0,1W-ot jelent FETenként, vagyis a melegedés főbb inkább a keménykapcsolás (a meddőáram irányának megváltozása miatt).

Vagyis, ha a trafódba beleraksz egy pici légrést, akkor javulni fog a helyzet!

Szia! A 11-es valamelyiket, most pontosan nem tudom.

Hello

Kössz a tippet. Ki fogom próbálni. Érdekes dolog ez, mert a PC táp trafója kb 4mH mágnesezési induktivitással bír. Ehhez tettem sorba egy 53uH induktivitást és az szépen ment régebben.
Ha lecsökkentem a trafóm induktivitását, akkor nem fog a trafó nagy áramot kajálni?
Most a 20 menet 0.09T gerjesztést hoz létre. Mi lenne, ha át tekerném a trafót kevesebb menetszámra? az N67-es anyagból a 20 menet 1480uH volt. Akkor azt fogom használni.
Ha leviszem a primer menetszámot 20-ról 12 menetre, akkor az N67 anyagban a B indukció pont 0.15T lesz, ez szerintem megy neki 100KHz-en. Ekkor kb 4W lenne a veszteségi teljesítménye. Ettől simán mennie kell. Így 532uH lenne az induktivitása légrés nélkül.
Szerinted ha ebbe teszek egy leheletnyi légrést és elérem vele a 300uH mágnesezésit, akkor jobb lenne mint ha nagyobb menetszámmal és nagyobb légréssel oldom meg?

Ha meghagyom a 20 menetet, akkor az N67 adatlapján azt írják, hogy 1035 lesz az Al 0,2mm légréssel. Akkor a mágnesezési induktivitásom 414 lesz. Ez kb jó. Addig reszelem míg pont jó nem lesz.
Viszont most hétvégén nem lesz időm mert nem leszek itthon, de mindenféleképpen megcsinálom majd.

Hagyd a menetszámot így, ne melegedjen a mag. N67 az veszteséges.

Ellenben a légréshez nem kell reszelni. Elég ha beraksz egy kis szelet papírt (vagy többet, míg el nem éred a kellő induktivitást).

Sziasztok!

Van egy 700W-os PC tápom, és azt szeretném kérdezni, hogy lenne-e valami baja akkor, hogyha a 12V-os, és 5V-os ágakra raknék 2-3000µF low ESR kondikat? 100µF-os kondikból csinálnám.

Én nem látom értelmét, hogy miért kellene. Baja attól lehet, hogy ezeket a kondikat fel kell tölteni, és mikor üresek, akkor rövidzárként viselkednek. Ez azt eredményezheti, hogy a tápod el sem indul, vagy ha elindul, és nincs vagy nem megfelelő a beépített áramkorlát, akkor túl nagy áram akar folyni, és tönkremennek a primer oldali félvezetők. Az is lehet, hogy semmi baj nem fog történni, ez kapcsolás függő. Viszont nekem nem jut eszembe olyan dolog, ami ezt indokolná. Ha nagy a feszültség esés, akkor a táp felépítésén kell javítani.

A probléma az, hogy amikor terhelve van a gép 4-500W-os simán megeszik, és egy picit belehallatszik az audió kimenetbe.

Ott más lesz a probléma. Vegyél külső hangkártyát első körben. Esetleg nem a táp szűrését kellene javítani, hanem helyileg a hangkártya tápját, tehát az IC táplábaira 100nF, vagy ilyesmi.