Ne keverjük össze a HiFi, és a professzionális felhasználásra szánt hangtechnikai berendezéseket, ahogy említed a stúdiót is.

A profi célra készült berendezések túlnyomó többsége I. ÉV osztályba sorolható, a védővezető a készülék burkolatához csatlakoztatva van. A lényeges különbség ott van, hogy a profi berendezések mindegyike szimmetrikus ki/bemenettel rendelkezik. A gyártók ún. ground-lift (földelés-felemelés) kapcsolót is szoktak tenni a berendezésekre, ami a bemenet azon pontját szakítja meg, amin a bejövő kábel árnyékolása érkezik. Szimmetrikus jelnél az árnyékolásnak csak zavarvédelmi jelentősége van, azon jel nem megy, így az árnyékolás gond nélkül megszakítható az egyik oldalon. A profi szemlélet tehát az, hogy a kisjelű összeköttetéseken keresztül ne keletkezzen földhurok.

Az "otthoni" célra készült berendezéseknél jellemző a kettős szigetelés (II. ÉV osztály). Előny, hogy a védővezetőn keresztül létrejövő földhurkot kivédi a megoldás. Hátránya, hogy a tápegységek szivárgó árama (táp primer-szekunder szivárgó áram) miatt a jelföld potenciálja a FÖLD potenciálhoz képest megemelkedik (potenciálja nem rögzített a védővezetőhöz, így a FÖLD-höz). Szerintem nem kevesen tapasztaltátok már, hogy egy-egy ilyen (tökjó kettős szigetelésű) készülék összecsatlakoztatásakor az összekötő kábel RCA árnyékoló serlegét, és a másik készülék házát, csatiját egyszerre megérintettétek, rossz volt a fogása, és utána valami csúnyát mondtatok. A kettős szigetelésű készülékek használati utasításában mindig benne van, hogy mielőtt rá/le csatlakoztatjuk a jelvezetékeket, előtte mindkét készüléket áramtalanítsuk. Na ez ezért van. Az a potenciálkülönbség, ami a készülékek jelföld pontjai közt van könnyen tönkre is teheti a kisjelű bemenő fokozat félvezető alkatrészeit.

Összegezve a kettős szigetelésű hangtechnikai készülékek alap filozófiája az, hogy a védővezetőn keresztül ne keletkezzen földhurok, míg a profi készülékeknél a szimmetrikus jeltovábbítás miatt a kisjelű föld összeköttetések kerülhetők el, így ott a földhurok elkerülésének ez a szemlélete.

Holnap megmérem.
Amugy elég rendesen, szinte fűt. Ugyanis ennek a hűtőbordája mindössze egy 15*20 cm-es aluminium lap. Tehát ennek kis terhelésnél egyáltalán nem kéne melegednie.
de holnap délután többet tudok majd irni.

Le kell vennem az XXL-es mellényt, és legfeljebb M-esre cserélni.

A végfokban össze kell válogatni a végfeteket.
Venned kellene 20-20 db IRF640, és IRF9640-et, aztán összeválogatni őket nyitófeszre. A 8-8 db. legközelebb esőt forraszd be az erősítőbe. Első kézből, magától a gyártótól származó infó.

Előtte azért ellenőrizd a meghajtó fokozatot, hogy az megfelelően teszi-e a dolgát (1kHz szinusz meghajtás a bemenetre, kimeneten szkóp).

Egyébként az alulméretezett hűtés a legnagyobb konstrukciós hibája az Ágota DS-eknek. Ettől eltekintve korrekt konstrukciók szerintem. Bár PA világban az alulméretezett hűtés nem túl jó ómen.

Ahhoz képest a gyártó elég szépen szóró alkatrészekkel rakja tele. Cimbim kéthavonta hordta FET cserére a "Csertőre", legutóbb sürgős volt a javítás (több 100-ból válogatottakat raktam bele) azóta nem haláloznak a FET-ek.

Hi Mesterek.

Próbálok egy erősítőt életre kelteni. Toshiba (Aurex) SB-77
A kortörténet: bázis és collektor zárlatos lettek a végtranyók.
Találtam két szakadt ellenállást a végtranziszorok előtti tranzisztor bázis osztóján, tehát ami a végtranzisztorokat hivatott "kapcsolni". A másik oldal üzemképes és arról lelestem az ellenállások értékeit s cseréltem. Tranzisztorok nélkül jónak tűnt s kaptak új tranyókat és élesztettem.
Üzemmel mind két oldal, de a javított oldalon nagyon melegednek a tranzisztorok, ahogy méregettem bekapcsolás után a bázis feszültség illetve (gondolom az áram is) elkezd nőni. Még a másik oldal épen hogy nyitva vannak a tranyók és hidegek. A rossz oldalon a bázis fesz elkezd felfel kuszni ~2V ig.
A hibát még nem tudom, de keresgélek.
S itt jött elő az a gond hogy kiszedtem az ellenállást amire 399 van írva, viszont mérni 3,4 ohm-ot mértem. Gondoltam biztos kapot s ez is cserés. Kiszedtem egy másikat s szintén ugyan az.
Megbontottam a működő képes oldalt s annál is kiszedtem ezt az ellenállást aminek az értéke 3,4 ohm, viszont ráírva 399 van.
Szóval akkor ez 3,9ohm lenne gyárilag vagy 399ohm?
Segítséget előre is köszönöm.

Szerintem az ellenállás 3,3 Ohm, és semmi baja. A kódolási rendszert miszerint erre 339-et írnak nem ismerem (Japánoktól bármi kitelik).
A végtranzisztorokat típus azonosra cserélted ki?
Emitter ellenállások hány Ohm-osak, és mennyi feszültséget mérsz rajtuk meghajtás nélkül?

Nos. megmértem az ellenállásokon eső feszt. ELső páron 100-150 mV volt mérhető. Aztán az irf9640-nél 0 mV majd az utolsónál volt 2mV
A másik részen az elejét eltekintve 2-3 mV feszültség volt mérhető. Azért mondom hogy volt, mert mire végig értem durrant is a biztosíték. lehet be vagyok lassulva.
ugyhogy 3 FET már tuti rövidzáros.

Ettől féltem hogy párba kell válogatni, mert ugye 2 oldalt akarok megcsinálni akkor már 40-40 db fet kell , aminek az ára kb 12000 Huf.

Egyáltalán nem kell azokat válogatni, inkább nyugalmi áramot kellett volna mérni.

tehát akkor az a kis trimmer potit is elállították és valószínű azzal kellene.
mekkorára kellene amugy? HA jól tudom a 0.47 ohmos ellenálláson mért feszültségből is lehet nyugalmi áramot számolni.

Nem biztos hogy elállították, elég ha a vége ki van cserélve és annak eltérnek a paraméterei az előzőleg benne lévőtől. Máris más lesz a nyugalmi áram értéke. Mivel nem tudom milyen rajzról van szó, így azt sem tudhatom hogy mivel kell beállítani, és hogy mekkora értéke volt eredetileg.

mellékeltem a rajzot. Annyi eltérés van hogy 100 ohmos ellenállások helyett (ami a FETEK gate-jére megy) 470 ohmos van gyárilag a panelon.

Amit ebből a pdf-ből ki tudtam hámozni, az alapján ez is egy VF2 elrendezés hasonlóan ahhoz amit én csináltam, csak ez rosszabb. A tápfesz az enyémben +/-92V üresen, és 4-4db IRFP van benne, ez így strapabíróbb mint a 6-6db IRF. A másik az áramkorlát. Azt nem ártana átalakítani, mert így tartós rövidzárban megfőnek a fetek. A tartós alatt azt értem, hogy akár néhány másodperc alatt is. Nem gondolom hogy 470 ohmos gate ellenállások lennének benne, de ha mégis akkor cseréld kisebbre (47-100 ohm ).
Hogy a kérdésedre is válaszoljak, igen, a 2,2k-s trimmerrel kell beállítani, hogy mennyit az jó kérdés. 80-100mA-t biztos, de inkább többet. Ki kell szinusszal vezérelni az adott terhelésre, és közben nézni szkópon. Addig kell emelni a nyugalmi áramot, amíg mindkét félhullám nem látszik teljesen (ha csökkented, akkor az egyik félhullám teteje kezd eltűnni).

hát pedig azok vannak és persze mind SMD
De kicserélgetem, meg most már hogy záros lett pár fet benne, kiszedem mindent és ellenőrzöm hogy meghajtók mit produkálnak.

szkóp nélkül ha mondjuk 100 mA nyugalmi áramot szeretnék akkor minden egyes Emitter ellenálláson 47 mV-ot kell mérnem (0,47*0,1A) vagy ezt még le kell osztanom 16 felé (össz Fet száma) ?

A nyugalmi áram beállítás is nyilván kulcsfontosságú, de mint írtam, a gyártótól van az infó, hogy a felső nyolc fet-et, és az alsó nyolc fet-et össze kell válogatni, mert ezeknek a feteknek nagy a nyitófeszültség szórása.
Sütheted önmagában a nyugalmi áram beállítást, ha a "párhuzamosan" működő 8 fet közül csak 1-2-n oszlik meg a terhelés nagy része.
Amúgy ha visszanézed én is így kezdtem: "nem kell válogatni". Csak nem hiszem azt, hogy a gyártó, aki lassan 30 éve végfokot gyárt és forgalmaz hülyeséget mondott volna a saját konstrukciójáról. Szerinted?

Minden egyes Emitter ellenálláson 47 mV-ot kell mérned (0,47*0,1A).

Visszatérve arra, amit mértél: legnagyobb nyugalmi áram, amit írtál 0,15/0,47 = 320mA. Ez biztosan nem egy egészséges beállítás ebben a végfokban, de azt sem nagyon hiszem, hogy ettől tönkre megy a fet.

Itt valami más baj is van még, meg kéne szkópozni azt a meghajtó fokozatot.

értem. akkor valahonnan szerzek egyet!!!

Hiába hívjuk fel a figyelmedet rá?! mod

Meg fogjátok főzni (főzetni) a végfokot, ez a konstrukció nem a nagy nyugalmi áramáról híres (inkább a kis hűtőfelületéről hírhedt).

Szándékosan vezeted félre a fórumtársat vagy csak nem értesz hozzá? Van 6db FET oldalanként, ha mindegyiken 100mA-t folyat át, akkor az 600mA nyugalmi áram!

szaka:
Ha 100mA nyugalmi áramot akarunk és ez 6db párhuzamosan kötött feten folyik át, akkor 16,6mA-nak kell folyni fetenként. Érdemes minden source ellenálláson megmérni, ekkor látszik a fetek szórása is. Tehát valamelyiken ettől több lesz, másikon meg kevesebb. Az azonos gyártótól származóak nagyon keveset szórnak, viszont a különböző gyártóktól származók sokat. Tehát olyat nem szabad csinálni, hogy több gyártó fetjeit kötjük párhuzamosan.

lukacsp:
Ha a válogatós infó a gyártótól van az eléggé sajnálatos, a gyártó hozzá(nem)értését tükrözi. Az azonos gyártótól származó fetek mindenféle válogatás nélkül párhuzamosan köthetők, de a különféle gyártótól származóak nem. Nem egyszer csináltam ilyet, nem csak végfokban de kapcsolóüzemű tápban is, amik azóta is működnek.

Sziasztok,van 2db sonyi erősítőm amiben STK 4221 ic volt,elhalálozott,hogy tudnám egy másik végpanellel kihelyettesíteni?A kimenet,bemenet,fesz rákötések megvannak,csak van az ic-n Tone,hangszín kimenet,és Mute,azokat hogy tudnám működésre bírni ic nélkül?Köszönöm csatolom a Sony rajzát,és a berakni kívánt rajzot is.A két végpanel készen van már.Az 520 van nekem,
Köszönöm a segitséget

Attól hogy nyomtál egy cikket a kapcsolós erősítőről, ne magyarázd meg légyszíves hogy analóg végfokba nem kell a végfeteket összemérni, mert lesz olyan aki el is hiszi. Látszik a hozzászólásodból hogy egy csőben lévő FET-eket még soha nem válogattál össze.

Hi
Megtaláltam a nyobik hibát amiért főt a "rossz" oldal.
Amikor először javítottam találtam benne 3db szakadt ellenállást 2db szinkodos volt azt megoldottam a cserét s a 3 ami szagadt volt s evvel akinai felirattal volt ellátva azaz 390 volt rajta. Na Én bele raktam egy 390-est és természetesen a tegnapi hibámból tanulva s a másik oldalt lemérve rájöttem hogy az nem 390 ohm hanem 39ohm.
NA ezt kicseréltem klasszikusokkal jobb a helyzet, de viszont még mindig van baj vele.
Hiba az az hogy a rossz oldalban lévő PNP és NPN tranyó bázis feszültség közt 250/300mV különbség van. Egyenlőre anyít csináltam hogy a nyugalmi áramot állító potit csutkára lehúztam s így nem fő az NPN tranyó benne, de viszont a PNP- meg 200mV van mig a párján 580-600mV.
de jó lenne egy kapcsolási rajz A jó oldalon 540mV a fesz a bázisokon. Természetesen bemenő jel nélkül nézem őket.
Az emitter ellenállások 0,4 ohmosak, mind a 4db. Feszültség az ellenállásokon
gnd-hez képest
rossz oldalon: 10mV (nincs különbség a két tranyó közt)
jo oldalon: 4mV (nincs különbség a két tranyó közt)
ellenálláson eső feszültség:
rossz oldal:
PNP tranyo:0V
NPN tranyo: 5mV (ezen nagyobb a bázis fesz)
jo oldal: 1 mV (nincs különbség a két tranyó közt)

Viszont evvel a "felállással" egyformán melegszik a két oldal(jobb, ball) annyi kivetnivaló van talán benne hogy egy nagyon kicsit halkabb az egyik oldal.
Olyan kérdésem van hogy van ötlet valakinek hogy mit kellene meg vizsgálgatni hogy bázist azonos "szintre" hozzam?
A tranyók benne eredtelileg 2SC2565A és 2SA1095A volt. Mivel ilyet már nem találtam ujba ezért cseréltem mind a két oldalt 2SA1943 és 2SC5200 -ra.

Nem kell azon semmit megmagyarázni, meg elhinni sem. AB osztályú erősítőket is építettem fettel, nem is egyet, egyiket sem válogattam. De majd visszakérem az egyik VF2 modomat, hogy lemérhessem neked mekkora eltérés van a 4-4db válogatatlan FET között... Mellesleg abból is készült vagy 4 példány, mindegyikkel buliznak azóta is.

A válság előtt heti szinten 50 véget javítottam, és volt időm kísérletezni is, a párhuzamosan kötött FET-ek hőmérsékletét, villamos paramétereit példányonként mérni, egy csövön belül is óriások a különbségek (nekem). Voltam gyárlátogatáson is több cégnél, akik NEM amatőr erősítőket gyártanak, külön rendelik a tranyókat, FET-eket beválogatva. DE hallgassunk rád: négy példánnyal buliznak, én leírtam hogy korrekt számomra, aztán hogy hosszútávon ki mennyi FET-et főz meg az magánügy. Persze válogatás nélkül is elműködik egy s más végfok, de az Ágota az amelyik ezt nem szereti.

Szia! Pár dolgot el kéne távolítani (X). Beszámoztam mely IC lábak helyére kötném be a végerősítőket. A hangszín szabályzás gerjedésbe is torkollhat, élessz óvatosan

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem hozzátok egy ötlet megvalósításával kapcsolatban.
Van egy Technics lejátszóm.Ennek a lejátszónak minden reggel fél 7-kor be kell kapcsolnia és fél 8-kor ki.eddig manuálisan kézzel történt.Most meguntuk.
alapból konektorba dugható időrelével próbáltuk ,de mind kiderült a bekapcs gomb csak nyomógomb és nem kapcsoló.Valahol relét húzhat meg.
Az lenne a kérdésem hozzátok ,hogy hogyan lenne megoldható a konnektorba dugható időzítős automatizálás?
Esetleg a hátuljára feltenni a mostani mikrokapcsolóval párhuzamosan egy kapcsolót?

Köszönöm épp próbálkozom vele

Felkötöttem mindent de nem igen akar megszólalni csak búg és alig hallatszik a zene.

A búgás megeshet ha a 3,4 lábakhoz hosszú bekötő vezeték megy, azon lehet majd javítani. A kellő erősítés elmaradás viszont aggasztó. A gyári panelen a kondik és az ellenállások rendben vannak?

Nem találtam rossz kondit,az ellenállások szemrevételezéssel jók.Valószinű gerejedés.De csak a mód választó kapcsoló csak 1 állásában búg,és mintha volna zene is,a többin semmi hang nem jön ki.

Ezek szerint az sem biztos, hogy a jel eljut a végfok bemenetéhez? A gerjedés csillapítható ha a hangszínt valamelyik szélső állásba állítod.