Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Hello!
"És ilyen változtatható feszültségű tápegységhez van valami jó védelmi kapcsolás?" Nem a változó kimenő feszültség a gond, azt ugyan úgy lehet figyelni, mint ahogy a szabályzó fokozat figyeli a kimeneti feszültséget, csak feszültség szinteltolással. A gond a dinamikus viselkedéssel lesz. Mert pld. amikor az áramkorlátozás életbe lép, az (pld. itt) "lerántja" a referencia feszültséget, a táp kimenete meg késve reagál. De ugyan ez a helyet, mikor egy kondi vagy aksi (avagy egy energiatároló eszköz) van a tápon, és letekered a feszültséget. A védelem egyből kivágná a biztit.. üdv!
Van két kis tápom, ezekből szeretnék egy független kettős tápot csinálni. A trafóról külön tekercset, külön egyenirányítást fognak kapni. A végére viszont szeretnék egy műszert, ami egyben méri mindkettőn a feszültséget, és az áramot. Ez egy mikrovezérlős jószág lesz. Namost a gond az, hogy mivel én független tápot szeretnék, nem közösíthetem a gnd-ket a mérés kedvéért.
Arra gondoltam, hogy egy-egy műverősítő bemenetetire kötném a tápokat, és a műverősítő kimenetei már lehetnek közösítve. Az egyész motyó egy közös fém dobozba kerül, így elvileg nem lehet nagy potenciál különbség a tagok között. Mellékelem hogy mire gondoltam. Szerintetek ez jó lesz így?
Nem. A műveleti erősítők földje ugyan az lesz így is...
Hello! Először is ez egy nullkomparátor amit rajzoltál. Másodszor nem lesz független a két táp egymástól. A potenciálkülönbség nem egy fémdoboz-papírdoboz miatt van, hanem a majdani tápösszekapcsolás miatt, vagy hogy mihez kapcsolod hozzá a két tápot. Avagy ez így semmire sem jó, nincs galvanikus elválasztás. üdv!
Üdv!
Sikeresen megépítettem Attila86 SMPS labortápját. Szuperül működik de lenne két dolog amivel nem tudok mit kezdeni és érdekelne, hogy ki lehet-e küszöbölni. Az első, hogy ha teljesen letekerem mind a fesz. és áram potmétereket akkor ugye áramgenerátoros módba kerül de 0,6V van a kimeneten, próbáltam a min. fesz. állító potmétert de ekkor nem reagál rá, ha viszont egy picit tekerek az áram potméteren akkor kikerül az áramgenerátoros üzemből és ekkor már szépen be tudtam állítani 0V-ra a kimenetet. Nem tudom, hogy ez hiba és kiküszöbölhető-e vagy ilyen. A másik, hogy PIC-es panelmérő II.-m van és az áram kijelzést nem tudom nullázni, ha minden potit letekerek a tápegységen akkor 0,02A mutat ha picit adok az áram potival, hogy megint kikerüljön az áramgenerátoros üzemből akkor 0,01-re csökken, de teljesen nullát nem tudok beállítani. Ez megoldható valahogy?
Szia!
A panelmérő ha nem kötöd rá a mérőcsatlakozóját a labortápra, akkor 0,00V-ot mutat? Ha igen akkor a hiba a labortáp felé keresendő, ha nem akkor pedig a panelmérőn. De valószínű a labortápon nem stimmel valami. Digimultival meg kell mérni hogy a labortáp csatiján (CS10) nulla kimenő áram esetén tényleg 0V van-e. A digimulti az AGND és a CS10 csati középső lábára legyen kapcsolva! Ha itt is nem 0V van hanem 0,01-0,02V, akkor az IC6A környékén kell körülnézni. A másikra amit írtál nem tudok most mit mondani, meg kellene néznek a saját példányomat hogy az hogyan viselkedik. Leghamarabb vasárnap kerülök a közelébe.
A fémdobozt nem leválasztásul gondoltam, csak hogy ne szedjen össze zavart. De ha az ötlet alapból nem jó, akkor megyek keresek valami galvanikus leválasztás topicot.
Szia!
A panelmérőn 0mV-t van, a labortápon ha lehúzom a csatlakozót a panelmérőről akkor 2-3 mV-ot mérek az áram kimeneten, ha visszadugom akkor 1-2mV-ot. A hozzászólás módosítva: Szept 6, 2013
A panelmérő paneljén be van forrasztva a 79L05?
Nulla kimenő áramnál mérj rá közvetlen az RS5-RS6-RS7 söntökre hogy 0mV van-e rajtuk! Aztán mérd meg az AGND és az SGND közt hogy mekkora a feszültség, de közvetlen az R77 és az R79 lábain!
Táponként egy-egy mikrokontroller + optocsatoló(k) a közéjük (azon keresztül mondjuk soros vonalon beszélgetnek egymással).
Mekkora labortápot akarsz építeni? Ez mind attól függ...
R0jc értékei jobak, de a feszültség/ Ic áram nem valami jó, ha nő a hőmérséklet akkor nagyon kis Uce feszt fog elviselni... (nálam is ez volt a 2N3055-el) A hozzászólás módosítva: Szept 6, 2013
Alkotó féle labortáp v2.7.1 kész van csak azt szeretném helyettesíteni könnyebben felcsavarozható típussal (30v 5A) 3 db tranyó kellene bele
A hozzászólás módosítva: Szept 6, 2013
Igen a 79l05 bent van.
A söntökön 0mV van, AGND és SGND között is 0V van. Nem tudom mi lehet panelokat is letisztítottam a gyantától.
150W-hoz kevés lesz....
5A-hez is még a 2N3055 is kevéske... Nekem a 52V/2.5A-t nem bírta, de ott nagyobb volt a feszültség.
Ezek a TO218-as tokok nem rosszak, sőőőt, esetleg a 2N3442-nél van jobb, és olcsóbb kivitel? Ahogy nézem még R0tj is jobb csak 1Cfok/W, a TO3-nak meg 1.5Cfok/W...
Köszönöm! Gondolom egy az egybe belerakhatom nem kell semmi módosítás.
a 3 db is? nekem csak 30v lesz és nem szeretnék alu l profilt hanem alapól a "nagy hűtőbordára" tenni az egészet.
De 30V*5A-ed lesz, az 150W
Nekem 50V/2.5A, az 125W, és nem bírta....
Igen tényleg nem is számoltam hát nem tudom nagyon kókányolni nem szeretnék, de lehet hogy akkor 4 et teszek bele. Már kb 2 éve megépítettem ez egészet csak a tranyók hiányoztak + a műszerdoboz, végre már be szeretném fejezni legalább lesz egy elég jó tápegységem
Miért nem veszel TO3-at? Nem bonyolult felfogatni, csak 4 lyuk. Abból elég 3db is talán...
Csak jó hűtés kell. Én még azon filózok, hogy mekkora hűtőborda hőmérsékleten kapcsoljon le, ha túlmelegedne. 50 fok esetleg? Vagy az túl biztonságos?
Végülis megvannak a tranyók csak alu "L" profilt nem találtam ezért kellene valamilyen másik tranyó mindegy majd keresgélek hátha lesz .
Szerintem jó az 50- 60 fok majd én is még építeni szeretnék egy egyszerű hőmegfutás elleni védelmet A hozzászólás módosítva: Szept 6, 2013
Proli-Alkotó NTC-FAN4-ét csináld meg, én megépítettem és frankó, köszönet a tervezőknek!!
Jó az TO218-as tok, szerintem jobb, mint a TO3. Nyugodtan megveheted.
Viszont az a baj ezekkel a csavarozós tokokkal (ilyen pl. a TO220 is), hogy a kialakítás ellenére nem a rajta kialakított csavarhelyen kell felfogatni, hanem a toknál fogva kell rászorítani a bordára (mint pl. itt látható: http://www.soselectronic.hu/a_info/img_data/i/chl/sk104stc.jpg) Ha csavarral rakja fel az ember (ahogy normálisan kellene), akkor nem fekszik fel a tranzisztor teljes felületén a hűtőbordára, hanem gyakorlatilag csak a csavar közelében érintkezik, és ha melegszik akkor könnyen hőmegfutás áldozatává válik, mert nem tudja átadni a hőt a bordának, mivel gyakorlatilag rá sem fekszik normálisan. Ebből van az a tévhít, hogy ezek a tokok nem jók nagy hő leadására, és a TO3 sokkal jobb. Normális helyen és készülékben nem csavarozzák ezeket a tokokat, hanem leszorítják és sokkal többet bírnak, mint egy TO3-as tok (nem véletlen a katalógusban sem a jobb hőátadó képességük). Azaz normálisan használva többet bír, mint a TO3, könnyebb is kezelni, mert nem megy át a bordán a lába, így nem is kell kiegészítő L idomokat alkalmazni.
Ha magánban küldesz egy címet, akkor postaköltségért küldök neked aluprofilt.
Közeledik a karácsony, gyűjtöm a jópontokat.
Ezzel csak 2 pici baj van: kb. sehol nem kapsz ilyen rugós szorítót, de ha mégis, akkor sem tudod hova rögzíteni, mert a nagyobb méretű bordákon nincs neki rögzítés kialakítva. (az a játék borda, amit linkeltél, semmire sem elég egy labortápban !)
Ezek a megoldások jók egy gyártónak, akinek lehetősége van magának legyártani (legyártatni) a speciálisan kialakított, bármilyen bordát és hozzá a rugólemezt, de az amatőröknek ez teljesen elérhetetlen.
Lehet rájöttem mi lesz a gond, nagy a műveleti erősítő offset feszültsége.
Lomex-ben vettem a TLC-ket csakhogy ott CD végződésűek nem ACD, megnézve az adatlapot látom hogy a CD nél sokkal rosszabb lehet a max offset fesz 2,5 mV, míg ACD nél 0,95mV lehet csak max. A fene se nézte ezt vásárlásnál. Megpróbálom valahogy kiegyenlíteni, ha nem sikerül akkor csere lesz. |
Bejelentkezés
Hirdetés |