Ha jól emlékszem M6-ost onnan még nem vettem, de a választékukból nekem az M2TNC-k jöttek be mindenhova, fő vagy meghajtótrafónak, és áramváltónak is. Sajnos a 10mm-esből csak TNB-s van nekik, de ezekbe a tápokba az is tökéletes.

Sprint lay 5 fut a gépemen. Meg is nyílik ez a nyákterv de sajnos csak egy üres lapot látok magam előtt. Mi lehet a gond?

Szia!
Mentsd le a gépedre először és onnan nyitsd meg. Ugy menni fog
Üdv!

75,6 KB -nak látom a file-ot de csak egy kopasz raszter nyílik. Letöltve, indítva.

Ja és ,nem ez az első eset. Sprint Layout 60 viever -el ugyan ezt teszi.

Megoldódott . Átneveztem az ékezettel volt gubanc.

Sziasztok,

Mi a tapasztalat, lehet megfelelő szigeteléssel, kellően biztonságos kapcsoló üzemű tápot készíteni 230V-ról 2-3 Kilovoltra, 1 Amper terhelhetőség mellett?

Üdv

Természetesen lehet, a válasz benne is van a kérdésedben:


Ez akkor 2-3 kW-ot is jelent, amit egy teljeshíddal meg is lehet valósítani. Én a rezonáns teljesíhidat javasolnám, mivel ekkor a szekunder diódák lágykapcsolnak, ami nagyon előny ilyen nagy feszültségek esetén, ha csak nem akarsz SiC-et használni. Egy feszültségkétszerező egyenirányítással megy a dolog.

Csak, hogy okosat is mondjak: 3M 1350T-1 3,5kV-ig oké két rétegben (szabványtól függő, másik szabvány szerint 5,5kV). A 3M 1350F-1 (1 rétegű) hasonló, de a 1350F-2 többet is tud. DuPont Kaptonról nincs most adatlapom

A nyákon figyelni kell a megfelelő kúszóutakra, a szekudner oldalon érdemes kimarogatni is a nyákot. Forrasztás után minden alaposan letiszítani (gyanta satöbbi, különösen érvényes). Védőlakk is ajánlatos,hogy később a levegőből ne szedjen fel a nyák szennyezőket.

Én konkrétan nem csináltam, de úgy 5kV-ig nincsenek égveszejtően nagy korlátok, mert addig még kaphatóak megfelelő szigetelők. Ha kell egyéb infó egyik barátom hivatásból röntgengépekhez tervez tápot jó >100kV 1A-ra. Ott már azért nagyobb kérdések vannak.

Köszönöm a választ. Rádióadóhoz lenne, GU81M elektroncső anódjának.

De ez sajnos távoli dolog, most sulival kell foglalkoznom még egy évig, csak gyűjtögetem be a nyári építésre már az alkatrészeket, és úgy gondoltam, a 30 kilós anódtápot érdemes volna kapcsoló üzemű táppal megcsinálni.

Most, hogy mondod rádióadó, itt nem csak a nagyfesz lesz a probléma.

Sokan mondják, hogy a (rosszul tervezett) kapcsolóüzemű tápjaik zavarják a rádióvédeleket, rádiós mikrofonokat satöbbi. Habár a rádióadó teljesítménye szerintem jóval nagyobb, mint a táp által kisugárzott teljesítmény, figyelni kell jópár dologra.

Először is, valami lágykapcsolású topológiát válassz. Ha kell szabályzott feszültség, akkor teljeshidas LLC konverter, ha nem akkor egy ZVS teljeshidas rezonáns tápot ajánlok.
A ZVS fontos, ugyanis a holtidő alatti félhíd átmenetnek nagyon kontrolláltnak kell lennie (>100ns átmenetek), hogy a zajt lecsökkentstük.

A transzformátort egy menet rézszalaggal körbe kell majd tekerned, ez rendesen leszedi a szórt mágneses tereit.. A táp elejére tervezned kell majd egy rendes közös módusú szűrőt (tekercs, X és Y kondik). Ezen felül figyelni kell arra, hogy minden lebegő pont a nyákon lehtőelg kicsi legyen. Ezen felül, ha a táp továbbra is követelmény felett sugárzik, akkor rács.

Ha ezekre figyelsz, akkor valószínűleg a zajjal nem lesznek problémáid.

Üdv mindenkinek! Elkezdtem megépíteni Cimopata kapcsolóüzemű rezonáns tápját. A panel már kész van (nyák mellékelve).Megmértem az ic 3-as lábát ott megvan a fűrész, és a két fet gate lábát is, ott pedig a négyszög.Trafónak egy 400W-os pc táp trafóját szeretném használni de előbb megkérdem megfelel e hozzá.
A kérdésem elsősorban az lenne, hogy Cimopatának, hogy jött ki az 50 menet a primernek mert én végig olvastam szinte az egész topikot, de még nem jöttem rá. Ha jól tudom az ő ETD magja 0,96 cm2 és ha ezt behelyettesítem a cikkben lévő képletbe akkor 32,55 jön ki 60khz mellett, kérem segítsen valaki.
A mag amit én használok az is ekkora.(tudom hogy akkor "Miért nem tekered fel rá az 50 menetet?"- jön a kérdés) én csak meg akarom érteni hogy is jön ki az az 50 menet. AZ ES1J diódák helyett BYV26C használtam (az adatlapja szerint gondolom hogy jó). Az áramváltó ferritjét is pc tápból szedtem ahogy a cikkben.A többi alkatrész megegyezik a kapcsolási rajzban feltüntettekkel.
Előre is köszi a válaszokat.

Csak akkor ha áttekered, úgy persze tökéletes. Laza csatolás, megfelelő szórt induktivitás.


Nyílván ráhagyással számolt. Az nem olyan, hogy kiszámolsz valamit, és annyi. Nincs exakt képlet. Inkább empirikus kompromisszum van, mégpedig:
- Használhatsz több menetet, ekkor csökken a vas melegedése, de cserébe vékonyabb huzal fog beférni (vagyis nő a huzal melegedése)
- Használhatsz kevesebb menetet is. A vas anyagától függően nő a melegedése, ha túl kevés menetet használsz, akkor akár be is telíthet és tönkremegy a dolog. Ekkor persze több réz fér be, így a réz kevésbé fog melegedni.
Vagyis a megfelelő menetszám nem exakt, kicsit a te választásodtól függ. Ez bizonyos szempontból jó, mert van egy részleges szabadsági fokod.

Én máshogy szoktam számolni. Meg szoktam becsülni a mag melegedését, és a huzal melegedését. Maga a becslés is elég bonyolult, így a számolásokat nem részletezem, de a stabrezós cikkben lévő excelben benne van (ha jól emlékszem). Nyílván az az ideális ha a kettő melegedése (vagy vesztesége) közel azonos, az jár a legkevesebb hibával, és a rendszer szempontjából az a leghatékonyabb.

A választott dióda jó lesz, a hullámformák is szépen, ellenben a nyákttervvel vannak problémák. A nagyobb probléma az, hogy ránézésre nincs meg a kellő primer-szekunder tisztázási távolság (én 5,7mm-t mértem). Erre nem árt figyelni, ha a nyákot már megcsináltad, akkor ha tudod, a primer és szekudner közötti részt mard be egy kicsit. A primer bármelyik pontjától ha elkezdesz filccel húzni a nyákon egy vonalat, akkor legalább 7mm ajánlott, hogy elérd a szekundert. Ha ennél rövidebb vonalat tudsz húzni, akkor előfrodulhat átütés. (mondjuk rászáll egy kis port, ami kicsit vezet, például műhelyben ahol sok a villanymotor, grafitpor)

A primer oldalon néhány nagy áramot viselő út jó nagy hurkot tesz (lásd a + ágon a FETek és a rezo kondik). Emelett a szekunder elkókhoz menő nyák, meg egyéb problémák is vannak. Persze etől még működne a dolog, csak nem olyna szépen

Remélem segítettem (ha úgy gondolod, használd a poszt jobb felső sarkában lévő pipát, kérlek, ez sokat jelent nekem).

Köszönöm a gyors válaszodat, tanácsaidat pedig majd beépítem a következő tápomba.Meg próbálom majd a nyákot áttervezni, most csináltam először ilyet és tudtam, hogy majd a nyákot lesz a legnehezebb majd megcsinál, de csak így tudhatjuk mi is lehet a megfelelő megoldás.Ha majd kész lesz és működik teszek fel képet.

Sziasztok.
Bocsánat, hogy beleszólok. De...
"Most, hogy mondod rádióadó, itt nem csak a nagyfesz lesz a probléma."
Ez említést érdemel:
A legnagyobb, és nehezebben kivédhető probléma az, hogy a rádióadó végfoka GU81 áramköreiből ne hasson vissza semmilyen káros jel a kapcsolóüzemű tápra. Mert egy pici félreillesztés a végfokban, antennahangolásnál... Akár több száz wattnyi jópár megás jel is verődhet vissza, ami a tápra is rossz hatással lehet.
Szóval nem a táp zaja a fő baj forrása, hanem a zavarvédettsége, a kilowattnyi RF jeltől.

Ez ez nagyon jó észrevétel

Nem a táp fogja zavarni az adót, hanem az adó a tápot. Szóval ez megint más tészta, így még inkább fontos lesz a tápra a jó nyákterv.
Faraday kalitka kelleni fog, és a tápban midnen hurkot minimalizálni kell.

Sziasztok!
VF2 Conductor erősítőhöz keresek minél stabilabb, zavarmentesebb, de nem túl bonyolult kapcs.üzemű tápot. A kapcs.rajz szerint szimmetrikus 30V -ra van szükség és kb. 4-5A -re áganként.
Melyik tápot ajánlanátok?

Köszönöm

Stabilitáson mit értesz? A kimenő fesz stabil?
Mennyire értesz hozzá? Érted a kapcsolóüzemű tápok működését? Van oszcilloszkópod.

Olvasd el cimopata cikkét vagy skory oldalát, ha kezdő vagy az jó lesz neked.

Sziasztok! Szeretnék építeni egy elektromos rézcsőforrasztót, nem tudom, hogy valaki látott-e már ilyet. Ez két prizmán keresztül adja át az áramot a csőnek, sajna nem tudom mekkora áram és feszültség kell hozzá. Valaki netezés közben nem találkozott ilyen kapcsolással? Vagy valakinek van valamilyen ötlete? Előre is köszönöm.

Hali! Az indukciós hevítö, nem?

Nem tudom milyen az a prizma, de ha mechanikusan érintkezik a csövekkel akkor a ponthegesztő mintájára meg lehet csinálni, csak ide valamivel nagyobb feszültség kell és kevesebb áram. Lehet hogy egy mikró trafó teljesítménye elég is lenne hozzá.

Igen ez a prizma mechanikusan érintkezik a csővel, de nem szeretnék nagy, nehéz mikrótrafót.

Pontheggesztő séma. Ajánlom nézz körbe a heggesztős topicokban.

Én ide egy teljeshidas ZCS rezonáns konvertert javasolnék. A teljeshíd a teljesítmény (>1kW) miatt kell. A ZCS rezonáns módban használhatsz IGBT-ket, amik nagy teljesítménynél kifizetődőbbek, és ZCS módban 100kHz-ig fel lehet vinni egy ultragyors IGBT-t (IRG4PC40UD, IRG4PC50UD például) relatív alacsony kapcsolási veszteséggel.
A ZCS rezonáns módban a rezonáns kondikra helyezett nagyáramú diódákkal (MUR1040 mondjuk) és megfelelő hűtőssel stabilan képes túlterhelést (alacsony terhelő impednacia, rövidzár a kimeneten) elviselni (áramot korlátoz).

Sziasztok! Elkészültem Cimopata rezonáns tápjával. Maga a táp tökéletesen működik, annyit változtattam, hogy a P1 potival soros R5 ellenállást (10K) 6,8K-ra cseréltem, mert nem tudtam teljesen beállítani a lehető legszinuszosabb áramot, kicsit feljebb kellett menni a frekivel. Most kb.: 74KHz-en működik a táp, a kimeneten 2x37V DC van terheletlenül, ami 2,3A terhelés mellett visszaesik 2x35,2V-ra (160W). Ez így teljesen jó nekem, csak normális melegedés észlelhető a rendszeren.
Azonban a túláram védelmet nem tudtam működésre bírni. 3,5A terhelés mellett is hiába tekergettem a P2 potit az IC nem kapcsolt le. Az áramváltó szekunderén a dióda után mért egyenfeszültség, 2,5A terhelés mellett (kb.:180W) 130mV. Vajon miért csak ennyi?
Egy véletlen zárlat is besikeredett, egy vékony vezeték a szekunderen elfröccsent, de a védelmet ez sem érdekelte. Szerencsére semmi se károsodott.
Esetleg valami ötlet a képek alapján?

Mennyi a trafó szórt induktivitása és mennyi a rezonáns kondi?
Hát ez nagyon ronda szkópábra. A küldött képek nagyon rossz kapcsolásról árulkodna, olyan durva tüske van ott, hogy csak na. Ez még közel sincs kész.

A következő szkóp ábrákra lenne szükség: félhíd és az alsó FET gateje, ah két csatis a szkóp, akkor a kettő egyszerre. (leválasztó trafó kell)

Az áramváltó hány menetes, a szekunder ellenállása mekkora?
A megfelelő rövidzárvédelemhez először a rezonáns kört kell belőnei. Az nyújta a rezonáns kondikon lévő diódákkal együtt az elsődleges védelmet (az áram felfutási és lefutási sebességét korlátozzák). Utána jön a következő lépcső.

A trafó szórt induktivitása 58uH, 47nF a rezonáns kondi értéke. (Hát igen, a tüskék engem is aggasztanak).
Sajnos nem csináltam fotókat a fetek gate-ről (egyenlőre nem is tudom pótolni), kétcsatornás szkóppal mértem és tökéletesen olyan, mint amilyet Cimó cikkében láthatunk, 1.b. teszt.
Az áramváltó is a cikkben leírtak szerinti 1/18 menet, rajta a 33ohm.

Na hát nekem 58uH-vel és 47nF-dal 96kHz jön ki, így nem csoda a dolog, hogy nem jó 74kHz-en. Ajánlom növeld meg a rezonáns kondi értékét, mondjuk 2x47nF (68kHz) vagy 2x33nF (81kHz), csak mert a 96kHz az IR2153 határán van (ekkor már olyan angy a holtidő, hogy a mágnesező induktivitás árama megfordul, és keménykapcsolás lesz, szerintem ez csinálja a szép kis tüskéket)
Ez az első, a rezonáns kör beállítása. Ez mindennek az alapja. Először ezt tedd rendbe, utána folytatjuk, ok?

Akkor azt mondod, hogy a jelenleg bentlévő 47nF mellé párhuzamosan forrasszak még egy 47nanosat (alóra és felőre is)? Ezt követően ismét jelvizsgálat a 33 ohm-oson?

Rakj be.
Ezt követően gate és félhíd fesz vizsgálata szkóppal. Mondom először rezonáns kört nézünk. Az áramváltó még eléggé sötétben tapogatózás lenne.

Ok! Csinálom amit mondasz. Leghamarabb holnap tudok méréseket végezni és arról fotót készíteni.
Be kell vallanom, hogy a szkóp kezeléséhez, a látott jelalakok értelmezéséhez már nem nagyon értek, ezért ismerős segítséget kértem a mérésekhez. (25 éve megkopott ismeretekről van szó. Vegyük úgy hogy most tanulom újra és ez jó alkalom.)Csak még egy közbenső kérdés: hogy jött ki neked a 96 kHz (Thomson képlet?)? Akivel mértem a szkóp képe alapján számolta ki a 74KHz körüli működési frekvenciát.
Az IC adatlapját tanulmányozva Rt értékét min 10K-ban határozza meg, így az se túl szerencsés, hogy most a szumma 7,5-8Kohm körül lehet.

Csináltam fotókat. Sajnos most csak egycsatornás szkópot tudtam használni.
Terheletlen szekundernél mérve:
1_foto: IC 3. láb (frekvencia 78KHz, R5-P1 eredője 8,2Kohm)
2_foto: IC 3. láb (a tüske akkor tűnik el, ha frekit lejjebb viszem kb.: 40KHz-re)
3_foto: alsó FET gate
4_foto: felső FET gate
5_foto: félhíd (primer tekercs)
Terhelt szekunder esetén:
6_foto: alsó FET gate
7_foto: felső FET gate
8_foto: félhíd (primer tekercs)
Elnézést, ha egyszerre túl sok fotot tettem fel.