Nem működőképes. Pont az ilyen agymenések miatt szűnt meg az ingyen energia topic. Sokan vannak úgy mint te, hogy látnak egy videót a NET-en és egyből komolyan veszik. Pedig csak annyira hihető, mint mondjuk ez.

Ez a ventilátor videó már hihetőbbnek tűnik... Tényleg felejtős a dolog?

Tényleg. Ne is fáraszd vele magad.

Így csinálták

[off]Én csak az egyszerűbb verziót írtam, bár teljesen igazad van. Pont a múlt héten vittek el egy kollégát bilincsben egy VB. ellenőrzés kapcsán. Gyorsított eljárásban tárgyalják az ilyeneket, szerintem már ítéletet is hoztak. Tartós pihenés borítékolható...

Sziasztok!
Ilyen lámpát szedett már valaki szét? Valami tipp kéne, nem akarom eltörni. De nagyon hangosan zúgnak. Egyszer egy kompaktfénycsövet szétszedtem, mert zúgott, és miután megpróbáltam úgy állítani a dolgokat, hogy ne érjenek össze, elmúlt. Talán ebben is elmúlna, csak nem tudom, hol merjem csavarni, húzni.

Ott van a linkeden szétkapva: jól látszik, hogy ragasztva van! Esetleg próbáld meg lefagyasztani, van olyan ragasztó, ami meggyengül tőle.

Sziasztok! Azt szeretném kérdezni tőletek hogy a PC line-in bementére 0-500mV-os DC jelet kapcsolhatok-e? Ez egy 1 Ohm-os figyelő ellenálláson eső feszültség, és ezt szeretném gépen megnézni!

Szerintem a kis ellenállásnak nem fog örülni, de a line jelszint az 775mV 0db kivezérlésnél, tehát 500mV nem árt neki.

És a majdnem rövidzár a bemenetnek árthat?

Valahol valamikor latam egy olyan megoldast , ahol csapagy helyett magneses ter volt. Hogy nevezik , milyen nevell keresem?

Minél kisebb a forrás impedancia, annál jobb. Bemenetnek nem, a kimenetnek annál inkább árthat. A hangkártya bemenet tudomásom szerint kondival kezdődik, így az egyenfeszültség, bizonyos határok között nem számít. Ha túl nagy persze kijön a füst.

Bővebben: Link
Beírod a g barátodba, hogy mágnes csapágy.
Bővebben: Link

Koszonom!

Rendben, köszönöm!
Egy kérdés. Van olyan program ami kiírja hogy hány mV jön a line-in-re?

Konkrétan ilyenről nem tudok, de pl. ha felrakod a Zeitnitz féle hangkártya oszcilloszkópot, azzal megmérheted.

Köszönöm, kipróbálom!

Nem csak órán nem figyeltél, itt sem! Az egyik válaszban ott van egy google keresés linkje, ahol van egy pdf ami pont erről szól, rajz is van...
A PIC-ben kell legyen egy komparátor, azzal a legegyszerűbb a nullátmenetek detektálása. A többi a rajzon...

Sziasztok!
Nagyon ostoba kérdés következik: műveleti erősítős előerősítőhöz szimmetrikus tápot gyártok éppen, méghozzá két darab ugyanolyan egy szekunderes trafóból. Graetz -> 2x2200µF -> 7812 -> 2200µF a felállás, semmi extra. Továbbá a feszstab kimenete felől a bemenete felé néző védődióda, és a fesztab be- illetve kimenete és a föld közé egy-egy 100nF kerámia, a feszstab lábához közel, illetve a kimenettel párhuzamosan is van egy dióda, úgy hogy a föld felől mutat a 12V felé.
Ebből ugyebár két darabot kell építenem, majd az egyik +12V kimenetét összekötni a másik GND kimenetével. Ez idáig napnál világosabb. A kérdés: Ez így amit leírtam elég önmagában, vagy mivel az egyik +12V-ot összekötöm másik földjével kell-e a 7812 miatt valami plusz? Bármi? (az nyilvánvaló, hogy ha középkivezetéses trafóval menne a dolog akkor a 7912 lenne a párja a negatív oldalra, de így gyakorlatilag én két sima 12V tápot csinálok, amit a kimeneteiken kötök össze.)

Köszi, én is erre tippeltem volna. Szóval akkor semmiféle soros dióda sem kell a kimenet pozitív ágára, meg semmi. Oké. Köszönöm!

Szia! Kicsit túlzásba esel. Egy műveleti erősítő ilyen egyszerű tápról is zavartalanul elmegy. Fűszerezheted feszültségstabilizátorral, de a dupla trafó felesleges luxus.

Le tudnád írni, hogy melyik alkatrésznek mi a pontos szerepe illetve hogyan lehet hangolni ezt a kört ha esetleg finomítani szeretnék ? Pl.: ha csökkenteni akarom vagy növelni a csillapítást vagy máshova rakni a határfrekvenciát.

Hello! Azt azért ugye nem várod el tőlem, hogy végig tárgyaljam az alul-felüláteresztő szűrők problémáit? Keress szakirodalmat hozzá, és számolgathatsz. Azt legfeljebb leírom, néhány mondatban ez hogyan működik.
- Egy kondenzátor váltakozóáramú ellenállása a frekvencia függvényében változik. Xc=1/(2*Pi*f*C) alapján. Ezért lehet a kondival frekvenciafüggő hálózatokat létrehozni.
- Mivel a kiindulás az volt, hogy alacsony frekvencián -6dB legyen a csillapítás, két egyforma ellenállásból kell/lehet ehhez osztót készíteni. (Mivel a -6dB pont a fele jelszintet jelenti.)
- Most már nincs más feladat, mint az osztó felső tagját a frekvencia függvényében söntölni. Mivel magas frekvencián a kívánt csillapítás 0dB volt, ahhoz hogy a kimeneti feszültség újra ugyan az legyen mint a bementi, a feszültségosztó felső tagját kell rövidre zárni. Ezt végzi a kondi, a frekvencia függvényében. A törésponti frekvencia f=1/(2*Pi*R*C) alapján számolható, de sima RC tagnál a számított töréspont a -3dB-es pontnak felel meg, és ez alatt 20dB/dekád meredekségű az átvitel.. Mivel itt csak 6dB van, az nincs túl messze a 3dB-es ponttól, így a 3dB feletti értékek egyenletes meredekségű (logaritmikusan értendő) nem látható.
- Az mindegy, hogy a kondi vagy az ellenállás értékét választjuk meg és ehhez a másikat, mert az egymáshoz való viszonyuk a lényeges. Minden estre lényeges, hogy R tagként a két osztóellenállás párhuzamos eredőjének értékét kell figyelembe venni, mert a generátor impedanciája jelenleg zérus, így az osztáspontról nézve az két tag párhuzamos kapcsolású. Így egyből kiderül az is, hogy számít a meghajtó generátor kimeneti ellenállása úgy mint a szűrő utáni terhelés is.
A frekvenciafüggő osztó generátort terhelő ellenállása is változik a frekvencia függvényében , hiszen alacsony frekvencián 2*9,1k, míg felül 9,1k. Ha az osztót terhelő impedanciát nem vesszük figyelembe. (Vagy is az osztó kimenő impedanciájához képest nagyságrendekkel nagyobb.
Látható, hogy a probléma számítási oldala cseppet komplikáltabb, mint gondolnád. Ezért célszerű ezt a számításokat a szimulátorral végeztetni el, hiszen az pont a sorozatszámításokban bajnok. A 9,1k azért lett választva, hogy kondi értékének valami szabványos ellenállás érték jöjjön ki.
üdv!

Udv!
Van 2 darab 20V-os transzformatorom, egyforma a ketto. 6-7A-re lenne szuksegem, hosszabb ideig, amit le is ad, csak kimelegedik egy ido utan. Ha a kettot sorosan kotom be, mint a primer, mint a szekunder oldalt, akkor jobban fogja birni, vagy igy is melegedni fog?

Párhuzamosan kell kötni, nem sorba.

Szia!
Párhuzamosan és fázishelyesen kösd össze a primer és szekunder tekercseket. Bővebben: Link

En ugy tudom/tudtam, hogy csak akkor lehet a primert parhuzamosan kotni, ha a ket trafo tekercseinek menetszama megeggyezo. Ha nem, diodahiddal egyeniranyitom, es utana kotom ossze.

A primert is és a szekundert is lehet párhuzamosítani, ha a szekunder feszültségek egyformák. Itt nem számítanak a menetszámok, csak a feszültségek. Az más kérdés, hogy a kisebb teljesítményű trafó jobban igénybe lesz véve de összességében, ha fázishelyesen vannak összekötve, akkor mehetnek együtt a nem egyforma teljesítményűek is.

Koszonom a segitseget.

PIC programozót készülök venni. A Pickit 2-őt vagy a Pickit 3-at érdemes-e megvenni? Aki ismeri ezeket, az kérem írjon pár szót.