Fórum témák
» Több friss téma |
Szia!
az én "cellám" a következő felépítéssel bír: egy 100 mm átmérőjű PVC csőben van a szerkezet. A lemezek rozsdamentes acél (hogy milyen azt ne kérdezd, csak kértem a fémkereskedésben). 10 db lemez van a rendszerben, de nem kap mindegyik feszt. Sorban így néz ki: + semmi - semmi + + semmi - semmi + ami még fontos, hogy a lemezek távolsága egymástól 1 mm. (ezt egy finom műanyag lemez biztosítja, talán plexi). A lemezeket "kezeltem". Fel vannak csiszolva, és 1 órán át annó egy akkura voltak kötve egy rézvezettékkel, ami körbe volt tekerve rajta. A 31V-ot egy trafóról veszem, utána van egy elektronika, amivel tudom szabályozni az áramerősséget, viszont a max ami átmegy rajta 2 A.. Van egy nagy mágnes a cella alján, azon van egy szövetdarab, és ezen ül a lemeztartó műanyag. A mágnessel véleményem szerint jobban leválnak a bubik a lemezről. legalábbis szemmel ez látható. A gondom az, hogy nem tudom tartani a termelt gáz mennyiségét, mert egy olyan 15 perc után el kezd leesni,és visszaesik 0,5-0,7 liter körülire a gáztermelés. Én egy kettős flakonrendszert használok mérésre. A két flakon össze van kötve alul, így olyan, mintha egy dugattyú lenne. Az egyikbe beleengedem a gázt, és el kezdi kipréselni a vizet. Azért ezt használom, mert egyből tudok újra mérni, Elég csak a gázzal töltött flakonról levenni a kupakot és visszaáll a két flakonban a vízszint. Ha feltekerem a kupakot egyből mérhetek megint. Amiben segítséget várok: Túl tömény oldatot használok, erre rájöttem, én 1 liter vízhez adok 30 g szodabikarbónát, és 10 gramm sima sót. Nekem nem habzik, de hamar elkoszolódik. az a tervem, hogy a megtermelt gázt elégetem, egy olyan zárt térben, ahol víz is van Ki akarom próbálni hogy a HHO gáz magas hőmérséklete el bontja e a vizet? teszek fel egy képet az elöző rendszerről, ez a következőket adta számomra: 5,43A/4,93V - 0,7 liter/perc gáztermelés. Itt egy Pc táp adta a feszt, a volt és amperszámokat egy mérővel mértük a cella felső bevezetésénél. viszont magas volt a lemez szám: 40 db rozsdamentes alátét volt, 292 cm2 felülettel. A víz mennyisége 1 liter ehez adtam 215 gramm szódabikarbónat. (tudom, hogy rengeteg) ez lett tovább dolgozva, de csak pillanatnyilag tudom előállítani az 1,2 liter gázt percenkét. Miért lehet ez?
Úgy látom, hogy Ti nagyban nyomjátok, mértek, meg minden komoly kütyüt használtok. Lehetséges, hogy nekem azért nem sikerül tartósan egy egy jobb eredményt hozni, mert nem tudok ilyesmiket számolni?
Én nem foglalkozom a frekvenciákkal, meg ilyesmikkel. Képes vagyok napokat tölteni azzal, hogy egy egy adatot újra és újra mérjek. Mi lenne a legideálisabb bontó összeállítás szerintetek? kicsit kezdem elveszíteni a hitemet abban, hogy ezzel érdemes komolyabban foglalkozni.
Idézet: „Két adat, amivel elindultam, és ennek eredményeként amit elértem: 31VDC/1,2A - 1,2 liter gáz / perc.” Mmmmmm,ez mmw 32,2 lenne.Biztos jó a mérésed?Ilyen értékért sokat adnának mások.Én a helyedben nem tennék bele sót mert kráteresre marja egy idő után.Az,hogy az alján van a mágnes még nem jelent semmit,főleg ha csak szemmel több.Ezt már páran próbálták.
Az a helyzet, hogy mind a feszültség, mind az áramerősség a gyárilag felírt adatok alapján lett feljegyezve. Létezhet olyan, hogy nem ezeket az értékeket adja le egy trafó, hiába ez van ráírva?
a mennyiség a fent felírt módon lett mérve, és sajnos nem állandó a fenntarthatósága, mondjuk úgy, hogy" pillanatnyi" (2-3 perc) ez a mennyiség! A mérésnél 1 dl-nyi mennyiséget mérek, majd szorzok osztok!
Köszönöm gyors válaszod.
Ezek szerint pozitív, semleges, negatív lemez, két cellán oszlik meg a feszültség. Tehát 2x2A= 4A fejlesztene gázt.Ez 0,05 litert jelentene percenként normál bontásnál, viszont te a sokszorosát tapasztaltad. Mágnessel valóban könnyebben leválnak a buborékok, több apró keletkezik, de a gáz minőségében és mennyiségében nem érzékeltem változást. Előző rendszered: 4,93V 3 soros cella lehet. 5,43x3=16,3A, ez 0,204 litert adna elméletben. Te a 3,5-szeresét kaptad. Valszeg a szóda az oka, nem csak hidrogén és oxigén, hanem más gáz is képződik. Talán a nátriumhidrogénkarbonát elengedi a hidrogénjét, és szén-monoxid is képződik. Mikor elfogy, visszaesik a gáztermelés. Bár ez a belsőégésű motornak nem gond, szereti a szénmonoxidot is. Anno én is hasonló műanyag edényt vettem vízbontáshoz az IKEA-ban. A hozzászólás módosítva: Nov 4, 2013
Ezen én is gondolkoztam, hogy valami más is van a "levegőben" nem csak HHO. Próbáltam segítséget szerezni, de egy olyan mérő ami elemenként tudná nekem elemezni olyan sok pénzbe kerül, hogy még csak kölcsönözni sem tudtam sehol.
Más: Ma kaptam (pontosan pár perce) egy olyan adatot, ami arra ösztönöz, hogy haggyam a fenébe az egészet. Egy barátom, aki olyan helyen dolgozik, ahol van hidrogéngáz (valamiféle módosulata, valami vegyszeres eljárásnál használják) végzett egy mérést. Nem tudom a részleteket, majd később fogja elmondani, de a lényeg a következő: azt mondja, hogy 14-15 liter Hidrogénre van szüksége percenként ahhoz, hogy egy liter vizet felforraljon. Ennyit nem lehet gazdaságosan termelni, ehhez a számítások szerint 24V/90A körül kell, ami több mint 2 kW energia. ez olcsóbb ha elektromos árammal egy vízforralóval megcsinálom. Arra jutottam, hogy amire én szerettem volna használni (műhelyfűtésre, esetleg a laksás fűtésére) arra alkalmatlan a dolog. Áttérek a fáradt olajos kazán tervére!
Jó ideje nem használtam az elektrolizáló vízbontót, de nekem a mágnesességről egész más véleményem van.
1. kísérleti bontóm kétcellás volt csupán, semleges elektródát nem használtam, csak katód és anód elektróda párok dolgoztak, 1mm volt az elektróda távolság, perforált lemezek. Az elektródák felül voltak betáplálva. Amikor a bontót a vallatások után vizsgálat okán szétszereltem, jól láthatóan az elektróda párok perforált lemezei igyekeztek egymástól távolodni. Minden elektróda pár ( katód és anód ) külön - külön elektrolitban dolgozott, de nem mindegy az elektródák áram betáplálása, hogy fent vagy lent... Történetesen az nem mindegy, hogy az egymáshoz nagyon közel álló elektródákon folyó áram, az áram irányára merőlegesen milyen pólusú mágneses mezőt is kelt. Az elektródák nem véletlenül taszították egymást, ebben a bekötésben az elektródákon ellentétes irányba folyó áramok okán az áram irányára merőleges mágneses erőterek is azonos pólusokkal ( É-É és D-D ) szembekerülve taszították egymást. Megváltoztattam az elektródákon az áram betáplálást, -felül +alul, -felül +alul, a külön álló cellákban ezután az elektróda párok taszítása megszűnt, innentől vonzásba kerültek. Épült egy 10 perforált lemezes 5 cellás bontóm, amiben tetszés szerint tudom az elektródák árambetáplálását forgatni, így az elektródákon folyó áram irányára merőleges mágneses pólusokat is tetszés szerint változtathatom. Első bekötés: 5 soros cella, -fent +lent, -fent +lent, -fent +lent, -fent +lent, -fent +lent, áramot rákapcsolva első pillanatban 3-4A vett fel, majd hirtelen lezuhant az áramfelvétel kb. 0.15-0.2A-re. A bontó semmit nem csinált. Fura és igen szokatlan jelenség láttán gondolkodni kezdtem, ha beindul, de utána le is áll, ez valami mágneses jelenség lehet ismét... Szétszedtem a bontót, no akkor nézzük más elektróda áram irány bekötésben, hátha mégis működik... -fent +lent, +lent -fent, -fent +lent, +lent -fent, -fent +lent, a bontó így valóban működik. Lehet variálni még a katód és anód elektródák bekötését. Gázteszt begyújtva, anno a kezdeteknél már volt egy próbálkozás 42V feszültségen -SSS+ verzióval, köszönöm szépen többet nem kértem belőle. Több év múltán barátom kérésére a gáz begyújtással is teszteltem, bár ne tettem volna. A mágneses elven épített pöttöm bontó 12V feszültségen pár amperrel termelte relatíve kevés mennyiségű gázt begyújtva olyan erős detonáció volt, hogy két napig folyamatosan sípoltak a füleim, akkor azt hittem, megsüketülök, és maradandó halláskárosodásom lett. Szóval megtapasztaltam igenis változik a termelt HHO gáz minősége, mágneses elven épített bontóban sokkal agresszívebb lesz a gáz. Jó dolog még az átlátszó plexi ház is, ahol láthatóvá válik, miként dolgoznak az elektróda párok a saját elektrolitjukban, miként áramlik az elektrolit a különféle árambetáplálású elektródák között. El lehet "játszani" az áram irányokkal, és tetszés szerint változik a mágneses mező az elektródákon, és az elektrolit áramlás is. Vicces volt látni pl. az 5 cellás bontóban a fel-le-fel-le-fel mozgó elektrolitot, és változtatva az elektródák áramirány bekötésén, minden cellában felfelé mozgó elektrolit, felfelé mozgó gázbuborékkal is elérhető. Pusztán csak az áramirányok megváltoztatásával. Az elektróda párok között relatíve gyorsan mozgó elektrolit is képes lesodorni, ledörzsölni az elektródákon csüngő fejlődő gázbuborékokat, mintegy helyet csinálva a következőknek. Ezeket az érdekes jelenségeket a semleges elektródát is alkalmazó bontókban lehetetlen megfigyelni.
Tehát:
+ és - felül betáplálva taszítja egymást. - felül és + alul: vonzza egymást, de lecsökken az áram. -fent, + lent, + lent, -fent= a cellák elektrolitjait az elektródlemez választja el egymástól, Bob Boyce mintára. A 42V-os lemezei hogyan voltak bekötve? Milyen bekötéssel mozog minden cellában felfelé az elektrolit?
"+ és - felül betáplálva taszítja egymást." igen így van
"- felül és + alul: vonzza egymást," pontosan "de lecsökken az áram." ez csak azon esetben igaz, ha a cellák szorosan egymás mellett helyezkednek el, minden cella külön - külön elszigetelt elektrolittal rendelkezik, ilyenkor az elektródákon áramló áram, az áram irányára merőlegesen mágneses erőteret hoz létre, amik már hatnak egymásra, erősíthetik és gyengíthetik is egymást. "-fent, + lent, + lent, -fent= a cellák elektrolitjait az elektródlemez választja el egymástól, Bob Boyce mintára." Ez sem igaz, nem azonos a Bob Boyce bontóval, az elektrolitok cellánként függetlenek igaz, de az elektródákon az áram irányok Bob 101 lemezes bontójában már nem variálhatók tetszés szerint. Ezt csak a ténylegesen is betáplált 1db katód és 1db anód elektródánál teheted meg, 99 db neutrális semleges elektróda esetén a továbbiakban Bob bontóján nem tudod forgatni az áram irányát! Én átkötő kábeleket használtam, amivel már tetszés szerint tudom irányítani az áramot az elektródákon. A 10 lemezes 5 cellás bontó megfelelő áramirány bekötésben egy egységes "nagy" mágnes lesz. "A 42V-os lemezei hogyan voltak bekötve?" Írtam már -NNN+ Nekem a neutrális lemezek nem jöttek be, így még a kezdetek kezdetén elhagytam őket, csak - és + elektródát használtam. "Milyen bekötéssel mozog minden cellában felfelé az elektrolit? " A víz és a mágnesesség
A víz és a mágnesesség:
http://www.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert33/VizM...s.html
Idézet: „A 10 lemezes 5 cellás bontó megfelelő áramirány bekötésben egy egységes "nagy" mágnes lesz.” Ok, de hol kell csatlakoztatni a +t és -t a "nagymágnességhez"? -felül, + alul? Azért kérdezem, mert a -felül, + alult írtad jónak, de utána azt írtad, hogy kicsi volt az áram. Vagy távolítsuk el egymás közeléből a -felül + alul cellákat? Idézet: „A 42V-os lemezei hogyan voltak bekötve?” Írtad, de arra vagyok kíváncsi, hogy a + és - alul vagy felül volt- e bekötve. A fénykaput sajnos nem nyitja meg a böngészőm
A képen f frekvenciájú szinusz f/3 frekvenciájú szinusszal modulálása látható. Pl 50Hz-nél 16.333 a moduláló freki. A nagyobbik fesz eléri a vízbontási feszültséget, a kisebbik nem.
Szia!
NEM! Ezt ugye nem egy oszcilloszkópon láttad?
Szevasz!
Utána jártam ennek a felül-alul bekötésnek.Azonos paraméterekkel,(minden változatlan volt)a pozitív és negatív ágak bekötési pontját váltogatva 8-10 mérést csináltam mindkét variációval.Ezek szerint a + felül a - alul bekötve a CSÖVES bontóra 1.395 szöröse volt a -felül + alul varációnak.Ennyivel jobb a + felül - alul bekötés.
Sound Forge, AM moduláció.
És ha az egyik szinuszt megfordítod? A hozzászólás módosítva: Nov 9, 2013
Szia!
Megszerkesztettem, természetesen ez csak 100%-os moduláció mellett igaz és akkor, ha a moduláló frekvencia háromszorosa az alapfrekinek, nullátmenetről indulva. Sajnos nincs szimulátor progim, csak rajzolni tudtam, vagy ha lesz két hanggenerátorom, akkor meg is tudom mutatni a szkópon, de az most nincs. Lehet, hogy tévedek, de amplitúdó moduláció esetén valahogy így kellene, hogy kinézzen.
Szevasztok Mindenki!
Kéréssel fordulok hozzátok.Ismét kipattant cseppet sem pihent agyamból egy ötlet,-amit most még nem teszek közzé,majd csak akkor,ha gyakorlatban is bizonyított lesz a létjogosultsága.Ehez azonban sekélyes elektronikai ismereteim kevésnek bizonyulnak,főleg az áramkörök tervezése terén.Egy olyan garabonciára lenne szükségem ami a vezetékpáron haladó impulzusokat hol az egyik-hol a másik vezetékre rakja/cserélgeti a "+" és"-" ágakat.Konkrétan azt akarom,hogy a bontóra betáp kábelek bekötési helyét váltogatni tudjam-de piszok gyors legyen a művelet.Ezt most csak úgy tudom elérni,hogy a PWM és a bontó között megbontom a vezetéket és megcserélem őket,de ez rettentő hosszú idő.A legjobb az lenne,ha szempillantás alatt történne meg.Még rövidebben;a bekötés hejét akarom váltogatni(pozitív felül-negatív alul) ha lehet nulla másodperc alatt.Mindezt úgy,hogy a PWMről érkező csomagok jel alakja,frekije,jel-szünet idők stb szóval SEMMI változás ne legyen a "váltogató" után pusztán a pozitív és negatív vezetékeket cserélgesse.A csomagok max 20 v és 15 A értékekkel bírnak. Szóval erre a kütyüre lenne égetően szükségem,-a kapcsolási rajzra,a megépítést megoldom. Köszönet a segítségért!
Hali!
Legegyszerűbb egy relés megoldás lenne, csak kérdés, hogy meddig bírja a relé a kapcsolgatást...
Idézet: „vezetékre rakja/cserélgeti a "+" és"-" ágakat” Ha jól értem akkor neked fél,vagy teljes H hídra van szükséged.Mint például ez.Ebből kiindulva, a nagyobb vasas trafó nélküli inverterek is hasonlóan működnek.Egy ferrittel kb 320Vot állítanak elő pufferre,majd a szükséges frekit/kitöltést H híddal vezérlik.Így már esetlen ha kell nagyobb feszt is küldhetsz rá.
Az egyik megoldás a mechanikus, kefés forgó alternátor lenne, motor forgatja, üzembiztos, csak sok és pontos mechanikai munkát igényel és jóminőségű anyagokat (kopásállóság, szilárdság, kis ohmikus ellenállás).
Vagy elektronikusan szilárdtest relével (SSR - solid state relay) oldható meg, mozgó alkatrészek nélkül. A 0 másodperces kapcsolás sajnos túlzás, bár legjobban a mechanikussal valósítható tán meg, gyors fordulatszámmal, jól pozicionált érintkezőkkel.
Köszi' mindenkinek a segítséget!
A rellés megoldást megcsináltam a betáp vezetékek váltogatására.Ez volt a leghamarabb kivitelezhető és legegyszerűbb.Az erdmény kétségbe ejtő;az MMW nagyságrendekkel lejebb esett a betáp cserélgetésével( + felül ,- alul,+alul ,- felül)Még abban az esetben is csökkenés volt,amikor nem másodperces időközökkel váltottam a bekötés helyét,hanem a mérési idő alatt(46 mp)csak egyszer-a ciklus közepén 23 mp után-cseréltem abetáp helyét.Tehát 23 mp-ig +felül,23 mp-ig - felül.Ez erősen mellbe vágott,értetlenül álltam miért romlott le ennyire a hatásfok?Először a rellé érintkezők szikrázására gondoltam(amikor másodpercenként váltottam)de amikor csak egyszer (23 mp után)cseréltem( azaz váltott a rellé)akkor is pocsék eredmények lettek. Arra gondolok,hogy az elektódák(csövek)között felépülő majd lebomló és újra felépülő mágneses térnek kell egy bizonyos idő és a megszűnés és újraépűlés közötti időben nincs gázképződés.Mi más magyarázat lehet még az MMW drasztikus csökkenésére?Hiszen még az érintkezők váltása alatt is fojt áram(mivel ívet húzott)tehát csak a mágneses tér pólus váltásban lehet a magyarázat.Ha így van akkor az elektródák közötti mágneses térnek igen nagy hatása van a bontás hatásfokára.Kérdés hogy ezt a hatást lehet-e erősíteni plusz energia bevitel nélkül-mondjuk állandó mágnessel?
Szerintem meg számításba kellene venni a kémiai "polarizációt", nem biztos, hogy a mágneses tér a ludas, hanem a felület átalakulása. Ez pólusváltás esetén ellene dolgozhat a bontásnak. Az egyszeri csere ilyen befolyása számomra ezt sugallja. A kémia sokkal lassabb, mint a mágneses tér változása.
A bontó csövei mágnesezhető anyagból vannak? Bár, ha rozsdamentes acél, akkor nem valószínű...
Az biztos,hogy a polaritás váltás okozza az MMW leesést.Vagy a mágneses tér vagy az általad említett kémiai polarizáció-esetleg mindkettő.Ezen már fölösleges gondolkodni,a lényeg egyértelmű;a módszer használhatatlan.A cél ennek eldöntése volt,a kísérlet elérte célját(akkor is ,ha ez az erdmény negatív).
A csövek príma 316Ti minőségűek,vas tartalmuk szinta nulla.
Idézet: Elektrolízises bontás, katód és anód elektródák, elektrolit, elektromos áram X Volt feszültségen. Ahol elektromos áram folyik, ott mágneses mező is jelen van. Az áram folyik az elektródákban, és az elektrolitban is. Ha több lemezes elektróda van egymáshoz nagyon közel ( pár mm ), az elektródákon folyó áram irányára merőleges mágneses mezőkkel is számolni kell. A különböző pólusú mágneses mezők ÉD vonzzák egymást, míg az azonosak É<->É és D<->D taszítják egymást. Akik kételkednek benne, próbáljanak két mágnest azonos pólussal összetolni, igencsak birkózni kell velük, míg az ellentétes mágneses pólusok játszva vonzzák egymást. Nem az elektródák anyagán van a hangsúly ( rozsdamentes, mágnesezhető vagy nem stb. ), hanem az elektromos áram irány velejárója, a mágneses mező, több áramirány esetén a mágneses mezők, és a mágneses mezők velejárója, az É és D mágneses pólusok egymással való találkozásaikor fellépő hasznos, vagy éppen káros energiák.„az elektródák közötti mágneses térnek igen nagy hatása van a bontás hatásfokára” Pont emiatt anno tudatosan építettem egy 10 lemezes, 5 cellás bontót, ami elektromos áram bekapcsolásakor a 10db elektródából "mágnesből" egy nagy mágnest hozott létre. A termelt durranógáz minősége igencsak megváltozott, a gáz sokkal agresszívebb tulajdonságú. Több bontó egység elektromosan egymáshoz kapcsolva párhuzamosan és közös elektrolitban elhelyezve a bontási hatásfok romlik, pont a mágneses mezők és a nem kívánt mágneses pólusok találkozásai miatt. Csöves bontóddal semmi bajom, külön elektrolitban katód és anód elektróda pár dolgozik. A lemezes bontóknál vannak a problémák, persze az elektrolites cellák egymástól való elszigetelése, és az elektródák áram irányait tudatosan változtatva még hasznot is hoz az egységes nagy mágneses tér.
Ezüstkolloid előállításnál van jelentősége az ezüst elektródák polaritás váltásának, itt az áramerősség is csak 1mA.
Vízbontásnál a katód és anód elektródákon felhalmozott nagyszámú töltések polaritás váltásnál igencsak útban vannak, nyilván plusz energiát igényel átpolarizálni az elektródákat, és szerintem a töltött elektrolitot is, ami nem szerencsés elektromos energia veszteség miatt.
Igen, nem mindegy, hogy az elektródák között felfelé vagy lefelé halad az elektrolit, ami akár segítheti is és ellene is dolgozhat a gáztermelésnek. Szerintem még a Föld mágneses mezeje is beleszól, hiszen elég nagy mágnes, ami hat a körülötte lévő mágneses terekre, bármekkora is legyen az.
Valóigaz amit írtál,de egy kis kiegészítés: A mágneses terek csak abban az esetben hatnak egymásra-bár milyen módon-ha VÁLTOZNAK.
Az állandó(változatlan) mágneses terek nem hatnak sem egymásra,sem a környezetükre.
"Létezhet olyan, hogy nem ezeket az értékeket adja le egy trafó, hiába ez van ráírva?"
- üresjárási feszültség, - rövidzárási áram, - belső ellenállás ... ezek a fogalmak mondanak neked valamit? Idézet: „Az állandó(változatlan) mágneses terek nem hatnak sem egymásra,sem a környezetükre.” Szerintem ezt gondold át még egyszer. Vagy fogj a kezedbe egy mágnest és egy vasdarabot és tartsd egymástól állandó 1 cm-re. Mit tapasztalsz 2 perc múlva, ha egymáshoz képest nem mozognak? 5 perc múlva? Ha szerinted nem hatnak egymásra, mert nem változott a mágneses tér, akkor engedd el valamelyiket. Mi történik?
Vegyél két állandó mágnest.Tegyél közéjük sok menetű tekercset vasmagra tekerve,mérd meg a feszűltséget.Forgasd a tekercset(vagy a mágnest a tekercs körül)mérd meg a feszültséget.Állítsd meg a fogást és mérj megint feszültséget.Mi történik?
A kérdésedre a válasz:abban apillanatban amikor elengedem a mágnest elindul a másik felé-vagy tőle el a polaritástól függően.De amint egy MIKROMÉTERT változtat a helyzetén,VÁLTOZIK A MÁGNESES TÉR!Innentől kezdve állandóan változó erőtérben van amíg a mozgás tart. |
Bejelentkezés
Hirdetés |