Megkerestem neked.
Az AL: n= gyök (L/AL), mérésének menete többször is le lett már írva. Azért kíváncsi leszek hogy fogsz megépíteni egy olyan tápot ahol ezek lényeges paraméterek, ha egy olyat sem sikerült ahol teljesen lényegtelenek.

Köszi a választ,azért felteszem a képet is,és Te szerinted melyik kondi okozza?Annyit bírtam mérni,hogy a csomópontokba irjam a mért feszültségeket,amelyik feszültség érték be van karikázva,azt 60 voltos kimenőnél mértem( hiba esetén).Érdekes,hogy amikor jó a kimenő akkor a ZD1-en(fent) 14.9 volt van ,amikor viszont a kimeneten 60 volt van akkor a ZD1-en csak 6 volt(próbára a zénert is cseréltem,de ugyanaz maradt minden).Ilyenkor az LM358 -as tápja is majdnem 1/3-ára csökken.A rajzot én készítettem a nyákról,de átellenőriztem többször is,és nincs elrajzolva semmi.A ZD1-nél lévő tranzisztorra is gyanakodtam,de ilyen jelzéssel nem tudtam venni.Aztán ráhagytam mert helyettesítőt sem tudtak hozzá adni,és különben sem biztos hogy ott a baj(műszerrel mérve jó).A C1,C2,és az 1000 mikro farados kondit is cseréltem,de semmi.

Tök mindegy, cseréld az összes elkót. Nem ér annyit az egész, hogy az ember agyaljon rajta.

Akkor más ötletem nincs, C2 és C4 szokott rossz lenni, amennyiben C4 is elkó. Illetve ritkán előfordul olyan is, hogy valamelyik dióda (4148 vagy zéner) visszáramos lesz (most belegondolva ZD1 is gyanús). Ebben az a szép, hogy a multiméter diódavizsgálója a legtöbb esetben jónak mutatja. Viszont ha ráteszed mondjuk egy PIC-es alkatrészteszterre, az egyből kiírja hogy kettős dióda, azaz kuka.
Egyszer másfél napot szívtam egy ilyen miatt, mert a multi háromszor megmérve is jónak mutatta a számomra gyanúsnak tűnő diódát. Aztán kivéve kiderült hogy mégsem az.

Azért köszönöm a választ mindkettőtöknek!

Üdvözlök mindenkit.
Adott a következö töltő 36v os akunak ,44 volt van ráirva de csak 42,5 v jön ki ez jó ? ,
és nem megy a ventillátor nem tudom vajon ha melegedik akkor kapcsol csak be ?
és a zöld led világit ez nem akkor kéne ha föltelt az aku ? vagy forditva rakták be a ledet ?
mellékeltem egy képet a töltöről.

Hello! Pedig a méréseidből (ami kissé kusza jelölésű) nagyon úgy néz ki, hogy az S8050L tranyó körében van a hiba. A feszültség pld. azért tud leesni, ha a kollektor (vagy köre) megszakad. Ekkor az áramköröket a zéner felől táplálkozik (R4-Bázis-emitter útvonalon). Így természetes, hogy a zéner feszültsége leesik. De látható, hogy a zéneren ekkor 6,26V-ot mértél, az IC tápján meg 5,5V-ot. Vagy is kb. a bázis-emitterrel kevesebbet. A kollektoron meg 48V-ot. Vagy is ekkor az R3-on nem, vagy alig volt áram. (Már amennyiben jól értelmezem a mért adatokat.) A tranyó műszerrel mérve akár jó is lehet, és terhelve, azaz melegedve meg szakadt.

De az az eredmény is érdekes, hogy a kollektorban és az emitterben is egyaránt 14,15V-ot mértél. Vagy elnézted, vagy zárlat volt. Valamint az is, hogy az R3 és R4 egyaránt 2kohm. Mert ha ez igaz, és a tranyó meg tudja táplálni az áramkört az R4-en keresztül, akkor az R3-on keresztül is meg kellene hogy tudja. Vagy is nem eshetne le a 15V, 6V-ra.
üdv!

Elnézést kérek.
Nem találtam és granpa ajánlására egy lapot vissza görgettem és onnan kezdtem keresgélni aztán már 4-5. oldalnál jártam többször átnézve persze nem találtam meg.

Amúgy köszi.

Én, 'lorylaci' szerda 8.35-ös h.sz.-ára gondoltam, a trafó különböző induktivitásainak meghatározására.Tényleg visszamentél a 4.-5. oldalig?

Igen vissza.

Lehet szimplán mérési hiba, de símán lehet jó. Akkumulátortöltőknél több vezérlő kör van, mert akkumulátor függő, hogy mekkora a túlfeszültség kell a töltéshez.

Műszaki leírásában mi van? Hol a kapcsolás? Ezt ránézésre hogyan mondjam meg?

Szia! Köszönöm a választ.Értem amit írsz.A mért adatok valósak(némelyik nekem is fura).Többször is ellenőriztem. Az ellenállásokat is kiforrasztva mértem át mindegyiket,azok is valósak. Lehet hogy változott az ellenállásuk terhelésnél,de azt nem tudtam ellenőrizni. A S8050 tranzisztor gyanús de nem tudom a helyettesítőjét,ezt pedig nem lehet beszerezni.Már megfordult a fejemben az is hogy mi lenne ha kiiktatnám valahogy azt a tranzisztort?Mondjuk maradna az R4+ zener +kondit tenni rá.Mit a véleményed? Remélem most nem írtam nagy hülyeséget!

Tisztelt Uraim, Lorylaci!
Elkészült a második példány (cimó tápjából) és már méregettem is azon elvek mentén, amiket az előző példányon is mondott Lorylaci. Szeretnék ezen mindent pontosan belőni, megismerve a részleteket is. Laci kérlek segíts.
A trafó paraméterei:
magkeresztmetszet: 2,44cm2 légrés=0
szórt induktivitás értéke: 47uH
rezokondi értéke: 94nF (2x47nF)
Beállított kapcsolófrekvencia:~74..75 KHz
Elsőre ilyen képet mutat (látsd fotók):

Ez szép, nagyon szép.
Mit kellene látnunk?
A gate jeleken terhelve meg terheletlenül sem nagyon látok miller platót. Ez jelzi hogy ZVS van.
(persze leht egy jobb szkóppal szebb lenne a mérés, jól kinyújtva, de nem kívánságműsor).
Jó lenne ha ki lehetne nyújtani a félhíd átmenteti, megmérni az átmenet idejét. De az átmenetben nem látok törést, vagyis még egy indok a ZVS mellett. A gate-eken látszi, hogy a félhíd áttöltődésnek vége (negatív spike) nem sokkal a gate jel indulása előtt van, vagyis kis holtidő tartalék van.

A legutolsó kép ez az áramváltón az áram?
Mert ez ránézésre ez a kapcsolófrekvencia eléggé a rezonanciafrekin van. Van két félszínusz és két plató (vízszintes rész). A platók nem egy magasságban vannak. A platók eltérése az y tengelyen az a mágnesező induktivitás nagysága.
Ha a kapcsolófrekvencia jóval a rezonancaifrekvenica felett van, akkor ez a két plató erősen lejtő lenne (a rezonáns rrezgés nem zajlik le a kapcsol alattt, ezért belevág).
Ha a kapcsolófreki jóval a rezonancaifrekvancia alatt lenne, akkor ez a plató először nőne, azán vízszintes lenne (holtidő). A plusz növekedés azért van, mert a rezonáns lengés lezajlik bőven előtte és utána még van idő, hogy a mágnesező induktivitás tovább nőjön.

De itt ez a plató közel vízszintes és rövid. Vagyis ez nagyon príma. Közel a rezonanciafrekin van a kapcsolófreki, a holtidő nem túl sok, az áram szép szinuszos, és félhíd átmenet is ZVS.

Szép munka, szép mérés! Gratulálok!

Köszi! Akkor ez kész van?
A lényeget (azt hiszem) értem mostmár, sokat tanultam, ment a pont!
Érdekes a szitu, mert lehet jobb lett volna tanulás szempontjából, ha nem első "rugásra" jött volna ki ez belőle, hanem kísérletezéssel, javaslataid alapján jutottam volna el idáig (remélem érthető, hogy mondom).

Végülis igen, a 33 ohmos két végén mért jel. Kicsit finomítottam a kapcsolófrekin és szinte tökéletes színuszt kaptam.
Észrevételem valamit: viszonylag kis teljesítménnyel (80W) terheltem a cuccot, mert még nem volt hűtő a szekunder diódákon (BYW29-200), eltérő módon melegedtek az ábrán jelölt diódák (látsd ábra). Szimmetrikusan terheltem izzókkal (a "+" és "-" pontok közé kötöttem fogyasztót). Na ez miért van?

Mégegyszer köszönök mindent!

Hello! Ahogy számolgatom az áramokat (bár az R23-ra nem írtál semmit, de ha feltételezem hogy az is 2,2k) akkor ha a tranyó három lábát rövidrezárod, akár meg is lehet a táp. Ekkor kb. 25mA lesz az áram, ahol a zéner felé is jut ebből valami maximális terhelés esetén.. (ha az opto nyitva van) De meglehet mérni, hogy így tartja-e a 15V feszültséget a táp. üdv!

A szekundereket egyszerre tekerted?
A kapcsoláson felül lévő szekunderednek vagy nagyobb a menetszáma, vagy kisebb a szórt induktivitása. Vagy egyszerűen ha egymásra tekerted őket, akkor az egyiknek nagyobb az ellenállása.

Köszi a választ,aztán megpróbálom! Üdv!

Igen, egyszerre tekertem őket. A trafó osztott csévés így az könnyebben előfordulhat, hogy a szórt induktivitásuk különbözik, ugye?
Nagyobb terheléseknél ez jelenthet gondot?

Ha osztott csévées, akkor elvileg azonos a szórt induktivitás. Ha házi litze, akkor legfeljebba litze forrasztás nem sikerült rendesen, így akét tekercs ellenállása különbözik.

Azt próbáld meg, hogy külön-külön terheled a két oldlat (+ és -). Ha a két tekercs különbözik, akkor ronda lesz a primeren a dolog (asszimetria miatt).

Apropó, honnan szereztél ilyen fa*** csévét?
(amit modnjuk fordítva használtál fel, a szekunder rész szokott a széles lenni, hgoy sok szekundert tudjál rakni rá)
Remeket akartál ugye írni?
-moderátor-

Udv!
Megmertem a vasmag szort induktivitasat. 20 nemetet tekertem ra, asszem 0.7-es drotbol (tolomeovel mertem). A meromuszer 0,792mH-t mutatott. Ez megfelel a taphoz?

Valaki ma azt nondta, aki jobban ert az elektronikahoz, hogy egyszer egy mernok ismerosevel nekifogtak Kapcsolouzemu tapot epiteni, es nem mukodott. A kello feszultseget leadta, de aramerosseg nem volt. Ez egy kicsit elbizonytalanitott a tap megepiteseben.

Vasmagnak nincs szórt induktivitása, te most a fajlagos induktivitását mérted meg.
Ha 20 menettel 792uH-t mérétl, akkor Al=792/20/20=1280nH/menet²

Nekem meg valaki azt mondta, hogy a föld banán alakú. Tény, hogy a kapcsolóüzemhez nagy tudás és tapasztalat kell, és az rögötn látszik, hogy neked még nincs. Így szerintem ne rögtön 2kW-tal kezdjél, hanem egy egyszerűbb tápegységgel. Egy LED-et ellátó kis TOP ics flyback, vagy egy önrezgő, vagy egy rezonáns táp párszáz wattra sokkal jobb kezdésnek!

Ertem. Ez az ertek eleg a fajlagos induktivitasnak? Megfelelne ehhez a taphoz?

Termeszetesen ameddig minden alkatrezt beszerzek, lesz idom kissebb teljesitmennyel is kiserletezni.

Házi a litze, és próbáltam alapos lenni a forrasztásnál, de ki tudja, lehet ott lenne a bibi? Hétfőn megvizsgálom szkóppal, amit mondtál (mert ugye szkóp a munkahelyen).

A trafó (és még sok más felhasznált alkatrész ezen a panelen) bontásból származik egy router tápjába volt, és szerencsére van belőle még néhány darab további projektjeimhez.

A primer és szekunder oldalt valóban felcseréltem pontosan azért, amit leírtál, máskülönben nem fértem volna el ilyen kényelmesen. Eredetileg a fordítva volt, a primernek volt szélesebb cséverész hagyva, a szek.-nek kevesebb (2x1 menet volt a szek.) A szekunder oldalon a 2x40V 6A-re méretezett tekercs "mellett" van még 2x16V 1A-re méretezett is további kísérletezések céljából.

Üdv Proli007! Összekötöttem a tranzisztor lábait,és egyenlőre jónak néz ki.Még nem töltöttem fel egészen,de meglátjuk ha feltölt,kikapcsol-e? Majd jelentkezem.Üdv!

Szia!
Nos, megterheltem mind a két oldalt külön-külön, de semmi különösebb változást nem tapasztaltam. Az amplitudó csökkent mind a két esetben, de jelalak torzulást nem vettem észre.
Esetleg kifejtenéd kicsit bővebben, mit jelet az, hogy

Egy másik kérdés: szekunder oldalon kisebb teljesítményeknél (max.:1-2A) milyen diódát célszerű használni (mennyire legyen gyors: Trr ~ 2-300ns elegendő)? Esetleg egy típus?
Ajánlott-e a kétutas egyenirányítás, vagy tök felesleges?
Köszi!

Akkor nincs semmi lényeges probléma, ha nincs jelalaktorzulás. A trafó két szekundere eléggé azonos.

Ha 200V alatti dióda kell, akkor mindenképeen Schottky-t használj. Annak a legkisebb a vezetési és kapcsolási vesztesége. Ha be van álíltva a rezonáns működés, akkor a diódáknál nincs reverse recovery, a szinuszos áram miatt a dI/dt eléggé korlátozott. Mégis azért érdemes a schottky használata, mert nagyon kicsi a kapacitása. Üresjáratban pedig a feszültség pont ezen kapacitások miatt növekszik meg.
Minél nagyobb a dióda (és a trafó) kapacitása, annál több energia jut át üresjáratban, és annál nagyobb üresjárati terhelés kell, hogy a kimeneti feszültség ne kezdjen el kúszni.

Akkor a BY29x vagy akár az 1N5822 is jó választás lehet? (az elsőnek elég kicsi a kapacitása, bár nem tudom mi az az "elég kicsi kapacitás" utóbbi pedig egy Schottky viszonylag nagyobb kapacitással)
Légyszi még egy két gondolatot az egyenirányítás módjáról (egy vagy kétutas)!

Az átviteli téynező a rezoannciafrekin 1, és lefele vagy felfele haladva csökken. Persze ha a mágnesező induktivitás elhanyagolható, és ha a parazita kapacitás elhanyagolható.
A gyakorlatban ez kiderül, ha felrajzoljuk a kört, és ráküldünk egy bode-ot (lásd mellékelt kép).
Jó esetben a parazita kapacitás alacsony (1pF), és a mágnesező induktivitás is nagy (1mH mondjuk), ekkor ha alig van terhelés (1MOhm), akkor jól látható, hogy a mágnesező indutkvitás kiemel, és az átviteli tényező a rezonanciafrekvencia (ca100kHz) felet kb 1, és a parazita kapacitás kiemelése csak nagyon nagy frekin jelentkezik.
(a rezonáns kör bementére egy négyszögfesz érkezik, ami sok felharmonikust is tartalmaz, ha a kicsi a terhelés, akkor még nem szűri ki az alapharmonikust).

Vacak esetben (100pF) jó látszika bódon egy baromi nagy kiemelés. Szóval ez fogja azt okozni, hogy üresjáratban a fesz baromira megemlkedik, mert a kapcsolófrekvencia egyik harmonikusát szépen ez kiemeli.

Terhelve igazából lényegtelen a dolog, mert ahgoy a bódon látszik, eltűnik mind a mágnesező induktivitás hatás, mint a parazita kapacitás hatása szép fokozatosan.

Mennyire kell gyors dióda?
Ha tegyük fel 200V feletti dióda kelleni, és nem akarunk méregdrága SiC-et használni, akkor marad a pn dióda. Számoljuk ki az áramnövekedés sebességét: dI/dt=Imax*2*Pi*f. Majd vegyük elő a tranzisztor adatlapját.
Tegyük fel a szekunderen 15,9A csúcs áram folyik és 100kHz-en dolgozunk, ekkor az áramnövekedés sebessége kb 10MA/s vagyis 10 A/us, és mondjunk nézzük meg egy BYW 29-200 dióda adatlapjánál a reverse recovery részt. Azt látjuk, hogy mondjuk a 25ns helyreállási idő 100A/us-ra van megadva. Vagyis egy ultragyors diódnál nem lesz reverse recovery. Akár egy 50, vagy 100ns gyorsaságú dióda is elég lenne ide.

Egyenirányításról mit mondjak?
Kis feszültség, nagy áram: kétutas egyenirányítás. Nagy feszültség, kis áram: feszültségkétszerező egyenirányítás. Valahol a kettő között, ha nem akarunk két szekundert tekerni, vagy nem baj a 2 diódányi feszültségesés, vagy a feszültségkétszerezőhöz túl sok kondi kellene, akkor gratez
Esetleg még nagyon nagy áramoknál lehet áramkétszerező egyenirányítás.

A BY29x túl lassú. Csak a <100ns-os diódákkal szabad foglalkozni, pl. UF400x, HER108, UF540x. SMD-ben kapni ES1J-t a Lomexnél, STTH1R06U-t a HEStore-ban, ER1G-t, ER1M-et és ER3M-et a RET-nél.
Az 1N5822 jó lehet, de ugye csak 40V-ot tud.