Ez minden amit tudok róla. Bár most látom, a táblázatban a biztosíték 10A-re van írva.

Szia!

Mi szólsz pl egy ilyen kameraház fűtéshez? Biztonság technikai üzletekben lehet venni, szerintem nem drágább mint az általad linkelt ellenállás. Bővebben: Link Esetleg a 2 termosztát cseréjével be tudod állítani hogy hány foknál kapcsoljon be, illetve ki. De létezik 230v-osban is. Itt is fel tudod csavarozni a melegítő részét egy alu lapra hogy nagyobb felületen melegítsen.

Szia!
Köszönöm! Ez nagyon jó ötlet!

Szia!

Igazán nincs mit

Nagyon jó a 200x -os erősítő, köszönöm! De baj van. A szenzornak van két lába a tápellátáshoz és két lába az analóg jelhez. A jel szépen kiolvasható az analóg lábon multiméterrel (0-25 mV). De a táp negatívjával (GND) nem közösíthető az analóg jel negatívja, mert akkor 4 V körüli feszültséget ad ki és nem is mér.

A szenzor: Bővebben: Link
A jel erősítése (hivatalosan): Bővebben: Link

vagy konkrét IC-vel (LM124-324) így:
Bővebben: Link

Sajnos így nem tudom erősíteni sima LM358 OPA-val, ugye ?

De igen, csak akkor az lm324 szerinti megoldásban, 4db-ot használsz fel.

Hello! Maradhat akár így is, de akár az egész tranyós rész is elmaradhat, ha csak az opto vagy a Hall hajtja meg. Akkor abban lévő tranyó, a bementi tranzisztor kollektor-emitterének helyére kerül. A bázistól balra eső alkatrészek meg elmaradnak. Avagy az opto és a Hall egyből mehet a PIC bemenetére.. üdv!

Sziasztok! TL 431 CP tipusú referencia IC-vel szeretnék feszültséget szabályozni
Nézegettem az adatlapot, de nem találtam támpontot, hogy hogyan határozzan meg az osztó ellenállás értékeit, hogy pl. 12 V bemenő esetén 5V-ot kapjak.
Tudna erre valaki egy programot, vagy képletet, ami alapján ki tudom számolni?
Előre is köszönöm!

Hello! Neked differenciál erősítőre van szükséged, amit Instrumental Amplifier néven becéznek. Egyébiránt 0..25mV-ot erősíteni LM358-al, vagy LM324-el nem gól. Mert annak offsethibája összemérhető a bementi jellel. Vagy is ehhez valami precízebb és kisebb offset feszültségű OPA szükséges. De pld. a Linear is gyárt kimondottan ilyen célra erősítőt LT1167 néven. üdv!

Hello! Nem komplikált a dolog mert a G-K lába között mindig 2,5V feszültséget kell számítani, mint osztó alsó tagját. Vagy is 5V-hoz két egyforma ellenállásból kell osztót készíteni. De nem hinném, hogy az adatlapján a számítástól kezdve, minden nem lenne megtalálható. üdv!

Köszönöm!
Átfutottam rajta, de valahogy nem akadt a szemem rá.
Osztónak milyen értéet használjak? Mondjuk az osztó alsó tagja legyen 10k Ohm, a felső meg egy 50k Ohm-os poti. Így tudnám szabályozni, nem?

Hi Mesterek!

A mély láda erősítőm élőfokát akarnám illeszteni az erősítőm SUB kimenetére. Ez van az adatlapjába (melléklet).
A kérdésem az lenne hogy ez most P-P vagy effektív kimeneti fesz lenne?

Hello! Szabályozni tudod, bár azt sem írtad, mit és hogyan szabályoznál. üdv!

Nagyon köszönöm!
Én onnantól vagyok otthon, amikor digitális jelem van.
Megtennéd, hogy LT1167-el lerajzolod hogyan tudnám a 25mV-ot 5V-ra erősíteni ?! Magamtól nem fogok boldogulni, már látom előre.na ezt egyáltalán nem értem. Azt sem értem miért nem lehetett a negatívokat közösíteni.
A mikrokontrolleres cuccoknál mindig azzal kezdem, hogy minden GND közös.

Hello! Egy analóg áramkör messze nem olyan mint egy digitális. Itt korlátok vannak mindenhol.
- Ezen az adatlapon a 9. ábrán látható, hogyan lehet összekötni számgéppel.
- Ott egy sima 5V a tápfeszültség, viszont az IC-nél van egy kis gond, hogy a kimenete nem közelítheti meg a tápfeszültséget. Sem a +5V-ot, sem a GND-t, csak 1,5V közelségre. Vagyis az IC kimeneti feszültsége 1,5..3,5V tartományába eshet. Ezért a viszonyítási pontot, a tápfeszültségből osztja le, (40k-20k-40k) és ezt a feszültséget (egyszeresen erősítve az LT1112-vel) viszi be az AD konverterbe AGND (Analóg GND) gyanánt. Ez jelenleg 2V. Ehhez a feszültséghez képest adja ki a kimenti jelet.
- A referenciát is a tápból osztja le. Teszi ezt azért, mert a hidat is a tápból táplálja, így ha a hidtáp változik, akkor a hídátló feszültsége is olyan százalékban változik. De mivel így a referencia is arányosan változik, a kettő kioltja egymást. A referencia amit bevisz, a 2V AGND-hez képest itt 1V.
- Az erősítést egyszerű beállítani, egy külső ellenállással lehetséges, jelenleg ez pont 200, és ehhez egy 249ohm tartozik.
- Nos, ha a kimeneti jelet nem egy megemelt referenciához képest szeretnénk kapni, akkor sajnos +-tápfeszültség kell. Ha a 0..5V tartományt ki szeretnénk használni a kimeneten, akkor ehhez képest, minimum 2V-al nagyobb tápfesz szükséges. Vagy is -2V és +7V tápfeszre van szükség. Természetesen a táp lehet több is, de akkor bemeneti hiba esetén a kimenti feszültség is jelentősen meghaladhatja a processzortápot, ez ellen is kell védekezni.
- Az IC-nek van egy (kissé csámpásan elnevezett) referencia lába (5-ös láb), amit a vonatkoztatási pontra (AGND) kell kötni. ehhez a feszültség ponthoz képest adja ki majd a kimeneti feszültséget. Vagy is +- táp esetén, ezt már leköthető az AGND pontra.
- Tehát kettős tápfeszültség esetén "egyszerűsödik a kapcsolás". A 7-es lábra adjuk a +7V-ot, a 4-esre pld. a -7V-ot. Az 5-ös lábat pedig lekötjük az AGND pontra, mely a proci lábánál, közös lesz a GND feszültséggel. (Nem véletlenül van az normális esetben külön kivezetve, külön proci lábon.) Az így bekötött erősítő 6-os kimenetén már leadja a 0..5V feszültséget, és az erősítés is 200 lesz, ha beállításhoz 249ohm-ot használunk. A hidat meglehet táplálni az 5V-ból, de ekkor célszerű azt használni referencia gyanánt is.

Minden műveleti erősítő "differenciál erősítő" bemenettel rendelkezik. Elvileg, ha a két bement között nincs feszültség különbség, akkor a kimenetnek nulla volton kellene lenni. De sajnos ez nem így van, van egy Offset elnevezésű hibafeszültség. Vagy is hiába van a bementek között nulla feszültség, még is lesz kimeneti jel. Offset feszültség gyanánt, az adatlap azt a feszültséget adja meg, amekkora bementi jelet kell adni az áramkörnek, hogy a kimenet tényleg nulla legyen. Ezt az eltolási értéket vagy nekünk kell kívülről beadni, vagy van offset kiegyenlítő lábai is az IC-nek. De sajnos nemelég kiegyenlíteni a hibát, Offset drift is van, vagy is hőfokra ez még mászik is. Az adatlapon egy tól-ig tartomány van offsetre megadva. Ha ez pld. 5mV, akkor az -5mV..+5mV tartományban valahol van, és eszközökként ez egyedi. Az LM358-nak átlagosan 3..5mV a maximális offset feszültsége. A gond az, hogy ez nyilván összemérhető a 25mV bementi jellel. Az LT1167-nél ez a "Input Offset Voltage" 20..60uV. Cseppet más. De azt is tudni kell, hogy ha az erősítés 200 szoros, akkor ennek kétszázszorosa fog megjelenni a kimeneten. Azért írják hogy "bemeneti offset feszültség".

Nos remélem sikerült kellő képen összezavarnom a dolgot. Minden esetre ez nem az az 1/0 probléma, mint a digitális majálisnál. Amúgy ott sem a megszakítási vektortáblával kezded az ismerkedést a processzorral. De ha AD konvertert alkalmazol, akkor már a proci adatlapján is találsz szép számmal paramétereket - hibákat, amit figyelembe kell venni. Persze minden a megkívánt pontosságtól függ, és ezen felül számtalan "analóg" probléma van még ami nem lett említve, egy 25mV-os bementi jel esetén...
üdv!

Uraim!

Kérlek segítsetek hol találhatom meg a 4014-es 8 bites shift regiszter IC működésének metódusát.
Azért érdekel, mert le akarom fordítani egy PIC-be a működését, de nem 8 bit-tel, hanem tetszőlegessel. Mivel különböző időzítések és lábak kapcsolgatása esetén végzi a dolgát, olvasnék róla. Az adatlapja nekem nem elég részletes.

Köszönöm szépen.

Sziasztok!
TO-3-as tranzisztorokat szeretnek hutobordatol elszigetelni. Van 2 lehetosegem. Van az atlatszo najlonhoz hasonlito anyag, amit hovezeto pasztaval kell bekenni, es van a szurke szilikonos reteg. A kerdesem az, hogy melyik vezeti jobban a hot?

Szia!
Mindkettő jól vezeti, de a szilikon anyagú praktikusabb, mert nem kell hozzá hővezető paszta.

A csillám biztonságosabb, vékonyabb. Szerintem jobb.

Azé' annak sem árt. Na, ezt jól megválaszoltuk.

Hővezető paszta nem árt!

Probléma megfejtve, találtam egy korrekt leírást és dokumentációt!

Sziasztok!
Rátaláltam erre a kis szerkezetre, csak nem vagyol biztos a bekötésében.
Az érzékelö lábai a kollektorra és az N/c -re mennek jol látom?
Köszönöm a segitségeteket!

Szia!
Nem, a fototranzisztor egyik lába a kollektor, a másik az emitter. A NC (not conected)-re nem kötünk semmit.

Sziasztok!!

Kapcsolási rajzban kérnék segítséget,egy 6V-os aksihoz kellene valami egyszerű,akkutesztert építenem. Gyakorlatilag csak annyi lenne,hogy 3-4 led jelezné,hogy éppen mennyire van feltöltve a cucc. Előre is köszönöm a segítséget!!

Helló!
Eltudnátok magyarázni hogy az az ellenállás és a kondi miért van ott?
Azt se tudom hogy működik a kerámia kondi vagy mire kell.
Ez az oktató készlet nem magyaráz el semmit, a megépitéssel nincs gond, müködik is ahogy kell csak nem értem.
Ha tudtok linkejetek valami oktato anyagot ami érthető is vagy valaki magyarázza el nekem

Köszi

Hali. Vannak sima üveg 5x20as biztosítékaim. Szeretném megtudni, hogy az olvadásuk gyors, vagy lassú. Hogy tudnám eldönteni?
Próbáltam úgy, hogy a rájuk írt A engedtem rajtuk keresztül, de ez így nem volt jó megoldás.
Monjduk egy 1A biztosíték még simán bírta a 2 A is, és kb 3Anál égett ki. Miért?

Köszönöm!

Elvileg rá van írva "F" gyors "T" lomha

Sziasztok!
El tudtok irányítani a megfelelő topicba, vagy tudtok adni tanácsot ha egyszerű az ügy?
A következő a problémám:
kaptam egy modell távirányítót.
Eddig én modell távirányítókat anyagi okokból 2 régi mobil akkuval irányítottam.
6 db ceruza elemmel működő kapott 2 db mobil akkut, s 9 Volt helyett 7.2 voltal még működött.
Igenám, de ez a távirányító, amit most kaptam, 4 db ceruza elemmel működne, ami 6 Volt. Nem merem rákapcsolni a 7.2 voltot, mert tartok tőle túl sok neki. Érdemes 3.6 volttal megpróbálni, illetve árthat neki ha nem?

És ha egyik megoldás se jó akkor mit javasoltok?
A 7805 se 6 voltot ad...
És tud e bármi 7.2 voltból / voltot csinálni?
Vagy 3 akkuból, 10.8 voltból csináljak 6 voltot?
S ha igen akkor mivel?

Mi a javaslat?

Köszi