És az alkotó félét? Mert sorba tuti lehet.
Eddig párhuzamosan nem mertem.
Így is eldurranik, ha az áramlimitet 4A fölé engedem.

Parhuzamossan meg en sem. Elvileg lehet...
Hakai forumtars tett fel egy kérdést....
A nagyobb birja a 4A-t, csak a hutese nem lett tokeletes , mint kiderult

Tényleg, köszi! Akkor majd lehet megpróbálom. de egyenlőre máson töröm a fejemet.

Tehát akkor két, alkotó féle tápot, amik egy trafóról vannak táplálva lehet így sorban is és párhuzamosan is kötni?

NEM!! Semmilyen tápot se köthetsz se sorba se párhuzamosan, ha azonos szekunderről járatod

Szóval kész a labortápegységem, amit korábban mutattam is, és próbáltam tuningolni, amit szintén írtam.
A transzformátor AC 36.5V-os, azaz DC-ben kijön belőle 52V. Ezt a 2N3055 nem is bírta. Kicseréltem, és betettem a javasolt 2N3442-t. Beállítottam 2,8A-es áramkorlátot. Ha így a tápegységet terhelem maximális áramra (terhelő ellenállással 11V körüli fesz áll be, akkor azt bírta órákig, semmi gondja nem lett, még le sem kapcsolt.
Ellenben gondoltam, milyen jó lenne, ha 4A-t tudna, igaz csak néha kellhet, de jó lehet. Az R10-et kicseréltem kisebbre. Rövidre zártam, majd be akartam állítani a 4A-t, kb 20-30s múlva tönkrement az egyik tranzisztorom. Szóval ezt már nem bírta. Igaz korábban rövidre zárva nem nyúztam a tápegységet maximális árammal - 2.8A - , de akkor is volt mikor 1 percig is rövidre volt zárva, de bírta.
Akkor már elgondolkodtam, hogy majd valamit kellene vele kezdeni.
ITT látszik, hogy oldalanként 3db hűtoborda van összefogva, és azokon 1-1db TO3-as tokú 2N3442 van. TO tokos tranzisztorból nem tudok többet betenni. Szóval marad más.
A 2N3442 60V-oin 2A-t bír, persze 25 fokon, ha nő a tok hőmérséklete, akkor persze kevesebbet. Rövidzárkor pedig biztos hirtelen megugrik, hiába van jó termikus kapcsolat, s gondolom azért ment tönkre az egyik.
Azon gondolkodok, hogy 6db 2SC5200-al kellene próbálkoznom. Az csak 1.7A-t bír, de 6db-on oszlana meg. Azaz a NYÁK-hoz nem nyúlnék, de a tranzisztor árameloszlás miatt 2-es csoportokban kötném az eredileg 2 tranzisztorra tervezett 0,22ohm-ra a tranzisztorok emmiterét? Persze hogy megmaradjon ez a hatás, akkor még a kettes csoportokra tranzisztoronként 0.1ohmot tennék, hogy ott is megmaradjon az egyensúly. A hármas csoportokat pedig a 0,22ohm állítaná be. (lsd képen)
A másik kérdés, hogy a hűtése vajon lenne olyan jó, vagy jobb mint a TO3-as toknak? persze paszta menne alá, és csak csavaros rögzítés. Mást nem tudok megoldani a hely miatt.

Válemény?

Az a baj, hogy amiket bejelöltél, az is csak 25 fokon érvényes, márpedig a tranyó sosem 25 fokos, amint amper nagyságú áram kezd el folyni rajta! Én 3db 2N3773-mal, 60V bemenővel tudok 3A-t tartani, de 4A-t már lehet ez sem bírná, ahhoz már kéne egy negyedik tranyó, mint ahogy nálad is látszik, hogy még egy tranya kell a 4A-hez.
Ha 6 tranyóban gondolkodsz, akkor én áthidalnám a NYÁKon lévő 0R22-ket, és helyette mind a 6 tranyóhoz tennék egyet-egyet belőle légszerelten.

Át kell alakítani hogy FET-tel menjen és akkor tedd bele a csodatranzisztort amit az előző oldalon említettem: IRFP90N20. Ez egymaga kibír mindent.
Nem olcsó, de ebből csak 1db kell nem hat úgyhogy tulajdonképpen még olcsóbb is jóval.

Én így oldottam meg eredeti TI BD245C használtam. Szerintem nagyon jó tranyók. 6A -nál rövidre zárva 90 ℃ hűtőborda hőmérsékletnél nem makkant meg egy sem. Pedig már sokszor fűtöttem fel a bordát 90 fokra

Igen, ezért írtam, hogy 25 fokon. Ezt fejtegettem én is. Ha a 25 fokos 1.7A-ből csak 1A-t tud majd 65 fokos toknál (akkor kapcsol le a tápegységem), akkor az már jó. Csak akkor a belsejében a chip már lehet nem 65 fok, hanem jóval több.

De vajon a 6db tranzisztor az le tudja adni a plusz felszabaduló hőt a hűtőbordának? Ez itt a nagy kérdésem. Ha nem, akkor ugyanott vagyok.

Az ellenállás szempontjából igazad van! Köszi!

Hát ha még 3db kell bele, ami olcsóbb, az sem gond. Csak jó legyen. De fogalmam sincs, hogyan lehetne FET-re átalakítani.

De mekkora a trafód szekunder AC feszültsége? Az 60V-nál csak 0,7A-t tudf 25 fokon! Ami nekem ide édeskevés.

26VAC

Az lényegesen kevesebb, mint az enyim. (nekem 36.5V)
Azaz nálad a DC= 36.6V, nálam ez 51.5V.
És az a karakterisztikán is 1,2A.

Hello!

Engedtessék meg néhány észrevétel.


Nem egészen.

A legbiztosabb módja, hogy megtudjuk, az adott trafó tudja-e a kitűzött célt, jelen esetben ez a kalkuláció:

nem állja meg a helyét, és a következőképp KELL (!) kideríteni (bár ezt már számtalanszor leírtuk).

Mivel a hálózati feszültség is változhat térségektől függően, ezért mindenképp meg kell mérni az adott trafó által leadott szekunder áramot, és feszültséget.
A trafókra általában rá szokta írni a gyártó cég a főbb paramétereket. Ez egy jó kiindulási alap. Ettől függetlenül, mérni mindenképp érdemes.
Kézi műszerrel mérjük a kimeneti AC feszültséget (se graetz, se pufferkondi, közvetlenül a kimeneten), miközben folyamatosan egyre nagyobb árammal terheljük a trafót, miközben mérjük a leadott áram erősséget.
Ha elértük a kitűzött célt (jelen esetben a 3.5A-t), akkor leolvassuk a feszültség értéket.

Ez lesz a maximum amire tervezzük majd a leendő labortápunk.

Ha az szekunder feszültségünk leesett - mondjuk 22V-ra - 3.5A mellett, akkor jó eséllyel építhetünk biztonságos tartalékkal, egy DC 20-22V/3.5A-es labortápot. 30V/3.5A-est semmiképp, hiába tudná a puffer feszültség ezt az értéket (de már erről is volt szó).

Az AC 22V/3.5A egy 77W-os trafót takar. ennyi a max. amit el lehet majd disszipáltatni az áteresztőkkel (egészen pontosan ezt az értéket sosem fogja elérni, ennél csak kevesebbet kell elfűteni)

Érdemes (és érdekes...) lehet terhelve - a névleges áramerősséggel - megmérni a puffer feszültséget is (ebből kiderül, mennyit is disszipál majd az egyenirányító egységünk). Oszcilloszkóppal közben ellenőrizhetjük a kimeneti hullámosságot is.

Vannak ökölszabályok, melyeket célszerű szem előtt tartani (az extrém esetektől most tekintsünk el):
- Amperenként 1000 mikro
- Az AC fesz, a kívánt DC fesz-nél legyen 1-2V-al nagyobb
- Az energia nem vész el, csak átalakul (egy 100W-os trafó sosem fog 150W-ot leadni)

Összefoglalva: Először mérünk, azután tervezünk!

Egy kicsit pontosítani kellene:
"Ha az szekunder feszültségünk leesett - mondjuk 22V AC effektív értékre - 3.5A mellett..."
A Greatz és a puffer kondenzátor csúcsegyenirányítást végez, a szinus formatényezője 1.414 (gyök 2). Azaz ideális diódákat feltétélezve, a 22V AV effektív értékű szinuszos feszültségből 31.11V DC feszültséget állít elő. Valóságos diódák esetén a Greatz két diódáján feszültség esik, ami áramfüggő, de nem haladja meg 3.5A -nél a diódánkénti 2V -ot. A kondenzátor csúcsfeszültsége így 27V körüli lesz. További veszteség lesz még az áteresztő tranzisztorokon és az áram mérő shunk ellenálláson. A tranzisztorokon minimum 3V feszültségeséssel kell számolni, az árammérő shunt ellálláson (3 db 0.68 ohm párhuzamosan) 3.5A hatására 0.8V esik. Ha amperenként 1000µF puffer kondenzátort alkalmazunk kétutas egyenirányítás mellett, akkor a deltaU = (I * dT) / C képlet alapján deltaU = (1A * 10ms) / 1 mF = 10V rippli feszültségre számíthatunk, ami elfogadhatatlanul nagy. A puffer feszültsége nem mehet a tranzisztorokon és a shunt ellenállásokon eső feszültséggel növelt megkívánt kimeneti feszültség alá. 22V AC effektív értékű (3.5A terheléssel) feszültségű transzformátorral 3500µF (amperenként 1mF) puffer kondenzátorral csak 14V, 35000µF (amperenként 10mF) kondenzátorral már 23V kimenő feszültségű tápegység építhető.

Nekem 36.5V-os AC szekunder tekercsem van.
Abból ki tudok venni 2.8A-es terhelésen 45V-ot. Puffer kondi 4700uF.

Szia!
Elméletileg egy az egyben helyettesítheted FET-el a végtranzisztorokat.

Küldtem privátot.
Ilyen esetben a darlington PNP felét is ki kell venni, vagy hogyan kell megoldani FET-el?

A PNP meghajtó tranzisztornak maradnia kell. Csakis a munka oroszlánrészét végző teljesítménytranzisztorok helyére lehet berakni.

Köszi!
Akkor csak annyi, hogy N-csatornás FET megy az NPN tranzisztorok helyett? drain a collector helyére, és a source pedig az emitter helyére? És az emiter ellenállások kellenek?

Amúgy miért nem így lett anno tervezve, mi oka volt, hogy normál bipoláris tranzisztor lett beszerelve?
IRFP 460 vajon?

Szerintem ugyan az lehet az oka amiért az LM324 is benne van. Vagyis hogy ez egy nagyon régi konstrukció és aki vagy akik leporolták azok nem értettek hozzá annyira hogy érdemben hozzányúljanak vagy nem is akarták modernizálni a kapcsolást.

Pedig jó lenne továbbfejleszteni, mert egyszerű, és hiobbistának könnyen építhető.
A tied szuper, de bonolultabb, drágább.

Pontosan ahogy írod: az emitter ellenállások elhagyhatók, ha egy darab FET-et használsz.
A kapcsolás azért lett így tervezve, mert annak idején nem volt szívem ehhez az öreg kapcsoláshoz jobban hozzányúlni. Az eredeti cél az áramgenerátoros üzemmóddal való feljavítása volt, ami sikerült is. A sikeren felbuzdulva és mások biztatására lett még jobban belenyúlva. Viszont minél jobban próbáltam javítani rajta, annál magasabb igények mutatkoztak iránta. Ezért írtam egyszer, hogy nem ezt a kapcsolást kell már javítgatni, hanem egy teljesen újat létrehozni.

Egy FET-re nem merném bízni, mert ahhoz bika kell, és a hőt is át kell tudni a bordáknak.

Hát pedig szerintem lenne igény a felturbózásra.

Értem.
És mi a helyzet akkor ha a két táp elé 1-1 step-up konvertert teszek?

Így van köszönjük!

Az többe fáj, mint maga az egész táp ilyen áramoknál, és abból is a galvanikusan leválasztott kéne.
De nem értem, hogy miért nem gondolkozol egy kapcsi tápon?
20A-t akarsz analóg áteresztő táppal elfűteni?! Kiszámoltad hány watt az?! Rövidzárban, ha 30V-os a tápod, akkor a bejövőd min. 35V *20A = 700 W !! Még is mivel gondoltad ezt elfűteni, és főleg minek??

Nem akartam nagyon belefolyni ebbe FET kontra tranzisztor eszmecserébe, viszont mielőtt nagyon elszállnának az indulatok a csoda FET-ek irányába azért megosztanék egy gondolatot.
Attila86 által belinkelt FCH041N60F adatlapját nézve szembetűnik egy apró turpisság: a gyártó csupán a kristály és a tok közötti hőátadási tényezőt adta meg, ami valóban jó, 0,21°C/W, de bölcsen hallgat a tok és a hűtőborda közötti lépcsőről. Gyanítom ennél a példánynál sem lesz kevesebb, mint 0,24°C/W, hiszen azonos vagy közel azonos méretekről és hővezetési tényezőjű anyagokról (alumínium) van szó.
Ezért az a bizonyos 595W-os disszipáció csak annak fog összejönni, aki 25°C-on tudja tartani nem a bordát, hanem közvetlenül a FET hátsóját. Azt gondolom ez nem sokaknak fog sikerülni.
Én nem erőltetném a Pioneer-Alkotó féle táp túltervezését. Az úgy jó, ahogy van, még ha egy két paramétere szerényebb is más tápokénál.

Igen, ez itt a bibi számomra is, hogy nem lehet hűteni.
De a FET-ek nagyobb áramot bírnak ugyanakkora Uds feszültségnél. Azért az nem mindegy. csak azokat is hűteni kell valahogy. Ezért filozok, hogy mi legyen, mivel próbálkozzak.
Maradjak a bipoláris tranzisztornál, vagy pedig valami FET-el kellene próbálkozni.
A 3db TO-3-akat kellene lecserélnem valamire - 6db -, amit bírok hűteni, és át bírja adni a hőt is. Valószínű a 6db hőátadása jobb lesz mint a 3db TO3 tokos tranzisztoré. Valami TO264 vagy hasonlóan nagy, masziv tokú kellene...