"Elmélkedés" (Nincs építési tapasztalatom Peltie modullal.):
-Elvileg kissebb teljesítménnyel meghajtva, jobb hatásfok érhető el.
-Minnél kissebb a hőlépcső a 2 oldal közt, annál jobb a hatásfok.
-2Hűtőfelület méretének növelése egyrészt növeli az elszállítható hőmennyiséget (csökkenti a hőlépcsőt); másrészt viszont megnehezíti a 2 felület egymáshoz képesti hőszigetelését (visszasugárzódik a hő egy része)
-Méretnövelés helyett a hűtőközeg fajhőjét, vagy az áramlás sebességét fokozva, (a visszasugárzó hő fokozódása nélkül) lehet csökkenteni a hőlépcsőt...

Hogy 1L beltalmú doboz deltaT=20°C Nettó hőkülönbségen tartásához mekkora teljesítményre van szükség, az a doboz hőszigeteléstől, (illetve a "hőcserélő blokk" hatásosságától), a kialakítástól igen erősen függ... A Peltié modulok általában alacsony feszültségű / nagy áramúak, ezért kis teljesítményű hajtáskor nagyon alacsony tápfeszültséget igényelnek -aminek az előállításakor nagyobb veszteségek lépnek fel a tápegységben, mint magasabb feszültségen-. Így inkább nagyobb feszültségű / kissebb áramú típusokat célszerű választani. /Illetve praktikus több kisteljesítményű modult sorosan kötni elektromosan. A modulok mindkét olda elektromosan szigetelő kerámia, így bárhogy rendezgethetjük - kötözgethetjük a modulokat! /

* Ha több cella áll rendelkezésre, akkor lehetőség van "emeletes hőcserélőt" építeni, amivel csökkenthető az egyes modulokon létrejövő hőlépcső, javul a hatásfok. Mivel a 2 hűtőborda is távolabb kerül egymástól, a visszasugárzó hő is csökken; cserében viszont kissé csökken az átpumpálható teljesítmény. (akár hőszigetelő réteg is beférhet a modulok közti térbe)
-Gyári "2-3 emeletes" moduloknál megfigyelhető, hogy a meleg oldal felöli tag mindig jóval nagyobb felülető, mint a hideg oldali (mivel annak a kiszivattyúzandó hőteljesítményen kívül már a belsőbb cella meghajtó teljesítményét is át kell hajtania magán).

Ha hő és elektromos szempontból is optimálisan sikerül elosztani a cellákon a teljesítményt, akkor valószínűsíthetően "emeletes" (hőtanilag soros) elrendezéssel jobb eredményt lehet elérni, mint 1 rétegű (hőtanilag párhuzamos) elrendezéssel.

Én sacc/kb. látatlanban így gondolkodnék:
3db egyforma (minnél kissebb áramú) modult alkalmaznék; a 3-at sorosan kötve. Emeletes elrendezés: 2 modult egymás mellé (a melegebb oldal felé), 5-20mm hőközlő lemez (alu), majd a 3. modult a hidegebb borda felé...
(12V akku helyett inkább 1× LiFePO4)

Köszi mindenképpen 12v mert az egész lakás 12v-os világításra van be állva ,és még 20-30w többlet semmit nem számítana.

Bővebben: Link
Mit kellene módosítanom ezen a kapcsoláson,h 100 ampert is bírjon szabályozni?

Jav mod: Nem idézni kell, hanem a LINK gomb alá betenni.

Mire jo ez a peltier?

Meg akkor se ertem?

Sziasztok!

Kérdezni szeretném, hogy D2, az milyen elem?

Bővebben: Link

Köszönöm!

Ződ LED.

Kicsit megviccelt
Köszi!

Sziasztok!

Volt aki kipróbálta a kapcsolást?
Kiszámoltam az értékeket, de nem kapcsol le a szabályzás

Hello! Én biztos nem, mert csak megrajzoltam. De mit értesz az alatt, hogy nem kapcsol ki? Valamint mit számoltál ki?

Hello!

R4 ellenállást, ennek meg felelően állítottam be P1 potmétert, hogy meglegyen az egyensúly, de valamiért, akárhogy melegítem/ hűtöm a termisztort, egyszerűen nem reagál rá a kapcsolás.
Tartomány: 24-28C,

NTC:
10.44kOhm 24C min
8.7577kOhm 28C max

Ez alapján R4 = 8.7577kOhm
P1 = 1,68kOhm

Az input fesz:12.93V
az output mindig 7.69V, akárhogy melegítem, hűtöm, a termisztort. Teszteltem 20 fokon, 26 fokon, 27 fokon, 30 fokon és semmi

Bővebben: Link

ma kipróbálom próbapanelen az eredeti bekötést.

Ezt az eredményt kellene kapnod.

Köszi, tegnap este a kapcsoláson próbapanelen, majd próbanyákon összeraktam a kapcsolási rajz alapján, tökéletesen működik! Nagyon köszönöm!

Szeretném megépíteni én is a hőfokszabályzós peltier meghajtó áramkörödet. Nekem viszont egy jóval nagyobb fogyasztású (Bővebben: Link) peltierem van mint a kapcsolási rajz mellett feltüntetett. Érdekelne hogy ennek függvényében kell-e valamit változtatnom a kapcsoláson? Pl. nagyobb áramú FET-eket kell-e alkalmaznom? Egyáltalán a kapcsolásban miért van két FET és miért nem csak egy?

Hello! A két Fet, pont a kimeneti áram növelése érdekében került bele. 30A már igen tekintélyes áram, ahhoz egy sokkal nagyobb áramú Fet szükséges. De még az is megeshet, hogy az 555 nem megfelelő a ilyen Fet gyors meghajtására, vagy is esetleg meghajtó áramkörre lesz szükség.
De hogy milyen meghajtót és milyen Fet-et tegyél bele, azt ne tőlem kérdezd meg, hanem valamelyik "kapcsolóüzemű topiklakót". Mert nekem sem peltier-em, sem nagyáramú Fet-em. És mint írtam, én csak megrajzoltam..

Azt hadd kérdezzem meg még hogy ezt a MOSFET meghajtó IC-t hogy kell bekötni? Amit nem tudok értelmezni az az, hogy a két output láb (6,7) két FET-et tud meghajtani? Illetve ha egy FET van akkor az e két láb bármelyikére köthető, vagy közösíteni kell őket?

Oké, most esett le hogy a nagy áram miatt van minden lábból kettő.

Az a kondi amit látsz a kimeneten, az a gate kapacitást helyettesíti, mivel ez egy mérőkapcsolás.

Összeraktam próbapanelen ezt a kapcsolást. Ennél hogyan is lehet kiszámolni milyen frekvencián megy?
Kipróbáltam egy IRF1324 FETtel így 40 Watt terheléstől még csak langyos se lett, úgyhogy bizakodó vagyok abban hogy ennek a tízszeresét is gond nélkül bírni fogja.
Viszont a TC4420-as FET meghajtó IC-ből sikerült elfüstölnöm két darabot, lehet a kerámia kondik nem megfelelőek hozzá?

Hello! Ennél a kapcsolásnál, a frekvencia kissé változik, kb. 770Hz és 1200Hz között. Hozzávetőleges frekit lehet simán számolni, mint ha R6 ott sem lenne, de egyébként meg nehéz, mert az R6 árama befolyásolja a töltés-kisütés arányát.

Köszi a választ. A kapcsoláson lehet úgy módosítani, hogy a kitöltés ne menjen kb. 70% fölé?

Ez itt komplikált, akkor teljesen más áramköri megoldást kell keresni. De miért ne mehetne? A csúcsáram akkor is akkora lesz, mint 100% esetén, csak az átlagáram lesz 70%..

Az ok hogy a trafóm lehet nem bírná a terhelést és nagyon melegedne. Most jövök rá hogy lehet a trafómba a Graetz után egy LC szűrőt kellett volna betenni, a hagyományos kondis simítás helyett.

És ez mire lenne jó? LC szűrést ott alkalmaznak az egyenirányító után, ahol az egyenirányító nem bírja a nagy csúcs, vagy lökő áramot. Pl. higanygőz egyenirányítóknál.
Ha a trafóval van gond, akkor a trafót kell cserélni, nem a puffer (nálad simító) elkót.

Nekem ez alapján úgy tűnik hogy az LC tag miatt a szekunder fesz kisebb viszont nagyobb áramot képes leadni. Vagy rosszul látom?

Hát, ezért jó az internet. Azt csak ő tudja, miszerint számolta ki ezeket az értékeket.
Miért jó neked, ha nagyobb az áram, kisebb a feszültség? Mindenesetre egy biztos, az áramok, és feszültségek nem függetlenek egymástól.
P = U * I
A teljesítmény meg midig annyi, amennyit a terhelés felvesz, ameddig a trafó bírja. Amennyivel több az áram, annyival kevesebb a feszültség effektív értéke. Az is kérdés, hogy effektív, vagy átlag feszültségekkel számolt.
De. Egy peltier elemet szeretnél meghajtani. Az elemet hűteni, vagy fűteni a betáplált áram, és feszültség effektív értékeinek szorzata, az effektív teljesítmény fogja. A áramkört viszont az előforduló csúcs feszültségekre, ill. áramokra kell méretezni.
Egy PWM áramkör effektív teljesítményét meghatározni nem túl nehéz, némi integrálási tudomány kell hozzá.
A trafónak meg tökmindegy, hogy a konverziót (primer szekunder) csúcs, átlag, effektív értékben számolod, csak mindkét oldalt ugyanabban. Az egyenirányításnál pedig, ha eltérő dimenziókban számolsz, mindig át kell számolni. Az egyenfeszültségű hálózat teljesítménye megegyezik a váltakozó feszültségű hálózat teljesítményével, a veszteségeket nem számítva.

Hello! Tudod mit érdemes a Graetz után tenni, ha trafóról járatud? Semmit! Mert szerintem a Peltier-nek nagyon jó a szűretlen feszültség is és már is 70% az átlagáram. Maximum interferálni fog a PWM a 100Hz-el.
Ekkor az áramkör tápfeszét egy diódán keresztül lehet biztosítani a Graetz után, és szűrni is csak az áramkör részére kell. Vagy is nem kell bazi nagy szűrőkondi, max egy 470µF-os elkó. Ha így magas a tápja az IC-knek, akkor stabilizálni kell, de egy ellenállás-zéner is megteszi.

Milyen igaz! Viszont az áramkör tápfeszének miért kell még dióda a Greatz után?

Mert ha nem teszel, akkor szűröd a Peltier tápját is. Az válassza el a kettőt egymástól. Az áramkör a pufferelt DC-ről megy a Peltier meg a kétutas egyenről.

Üdv !
Olvasgatom a fórumot a peltier elem meghajtásával kapcsolatban, van ez az áramgenerátoros meghajtás. Valaki el tudná magyarázni nekem ,hogy miért van rá szükség, és miért nem jó az, ha direktbe rákötök pl két db 10 A peltiert egy 20 A es 12v-os tápra?

Egyébként egy mini italhűtőt akarok csinálni, 10cm-es hungarocellből, kb 30litereset. Ehhez akarok rendelni 2db 8A és 2db 10A -es peltiert. Lenne 2db 20A 12voltos tápom, ezekre kötném őket,mindegyikből egyet egyet.Ez csak déltől este 10 ig menne, de akkor folyamatosan, szerintetek bírná?