Köszönöm! Eddig észre sem vettem. Ezzel együtt nem találtam meg a 3C22S (3C22Sz, latinosan a cirill) magnovál foglalatos, egyenirányító cső adatlapját.

A gugli barátunk tud oroszul, ha cirillesen keresel
Íme: 3Ц22С

Itt egy orosz fórum, ahol régi orosz csövek adatlapjai vannak gyűjtve.

Köszönöm! Mindent megjegyeztem.

Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne, hogy az elektroncsövekben átlagosan hány bár vákuum van ?
A válaszokat előre is köszönöm !

Levegőt akartál írni, ugye? Amúgy nem túl sok levegő van, szóval szinte tökéletes a vákuum. Ha van, azt a gyártás folyamán megkötik.

Szia!
Tíz a minusz egyediken Pascal nyomás van bennük. Forrás.

Sziasztok, EBL21-es csőhöz ez a foglalat jó? a 20-29 sorozatnak milyen foglalat való?

Szia!
Nem lesz jó, mert neki loktál foglalat kell, amelynél a vékony lábak is jól illeszkednek.

Nem. Loktál kell neki. Nem is tudod nagyon belenyomorgatni. Csapos kell hozzá.

A neten hirtelen nem találok, de olyat keress, amin négyzetesek a kivágások a kerámián és a lábakat két oldalról szorítja lemez. Börzéken szokott lenni.

A 20-as sorozat "színüveg" kivitelű, tűs oktál foglalat kell nekik.
A 30-as sorozat "csőfejes" - azaz van bakelit lábazata csapokkal - tehát nekik kell a csapos oktál foglalat, amit a linken látok.

A 21-es csősorozat loktál vagy népszerűbb nevén színüveg elnevezésű. Az orosz ill. amerikai bakelit vezetőcsaposak nem jók hozzá. Ha valamikor felém jársz szívesen adok egyet.

Szia, köszönöm, lehet élnék a lehetőséggel, bár beszerzési helyet is kell majd találni, mert 5 db kellene, esetleg ha van neked több, megvennék párat.

Ha nem holnapra kell, akkor megveheted messziről: Bővebben: Link.

Annyi nem biztos, hogy van de megnézem.

Azért az a 10^-1 Pa nyomás soknak tűnik nekem (0,1 N/m²), inkább Hgmm-ben mondanám, hogy 10^-5 alatt, egy jó csőben 10^-7 Hgmm van.
Akinek van kedve, az átszámolja

Üdv. Olyan kérdésem volna hogy az ECL82 és a PCL86 megeggyezik belső felépítésileg? ( Gondolok itt lábkiosztásra konkrétan.) A fűtésfeszültséget tudom hogy a PCL esetében nagyobb. A válaszokat előre is köszönöm.

Adatlapokra rákerestél?

Most próbálok.

Ahogy elnézem,egyforma csak a lábak itt-ott meg vannak cserélve. De akkor ezek szerint használhatóak ugyan abban az áramkörben.

Akkor Yoda mestert idézve: "Tedd, vagy ne tedd. De ne próbáld."

Jajj. Felépítése hasonló: trióda-végpentóda mindkettő. A lábkiosztás más.
Ami egyforma, hogy a 4-es 5-ös láb a fűtés.

Ugyanabban az áramkörben ugyanúgy nem használhatók, mert mások a paramétereik.
Át kell számolni az előfeszültségek és anódáramok szerint az ellenállásokat.
És az erősítésük sem lesz ugyanaz.

Ha jól néztem az adatlapokat a PCL erősítése nagyobb,viszont tényleg más paraméterekkel üzemel mint az ECL,mivel több lábára is más-más feszültség értéket ír. Köszönöm a válaszod,holnap megnézem mit tehetek a készülékkel.

Nem csoda, hiszen a típusszámok is mások, azért a csőgyártók nem véletlenül adták az egyiknek a 82, a másiknak a 86 végződést (a 8 a novál csőfejet jelenti, ez közös).

A triódarészek és a pentódarészek sem egyformák, így mindkettő fokozat újraméretezendő.
Az adatlapokon szokott lenni iránymutató értéktáblázat, például az alkalmazandó kapcsolás (munkaponti osztályok) és használt anódfeszültségek szerint.

A csövek belsőellenállása sem egyforma, ezt az illesztéseknél (csatolókondenzátorok) és a megfelelő sávszélességek (mély- és magashangátvitel) kialakításánál figyelembe kell venni.
A kimenőtrafónál sem mindegy (torzítások).
Persze, ha nem ragaszkodsz a hifi minőséghez, akkor csak arra ügyelj mindenképpen, hogy túl ne vezérelj, illetve túl ne terhelj.

Értem,megpróbálok mindenhol az értékeken belül maradni,ha csak körübelülire találom el a feszültséget akkoris megfelelően fog működni a cső?

A szükséges negatív előfeszültség esetében nem lehetsz nagyon laza!
Ha túl kicsi, akkor a nagy anódáram egyfelől felesleges fogyasztást és disszipációt, illetve a bemenőjel pozitív csúcsainak levágását, de mellé káros rácsáramot és csőelhasználódást (de akár tönkremenetelt is) okoz.
Ha túl nagy, akkor a színusz negatív fele kerül levágásra, ezzel a cső időszakos lezárása következik be, erős torzítást okozva (most az A-munkapontosztályra gondolok).

A pentódánál a segédrácsfeszültség (és -áram) sem lehet akármennyi, ez a rács is túlterhelhető, pláne, hogy mindenképpen áram folyik át rajta.

Azonfelül nem minden csőtípus komálja, ha a segédrácsfeszültség alá esik a kivezérléskor az anódfeszültség. Ez akár negatív belsőellenállást és ezzel begerjedést is előidézhet, de mindenképpen feleslegesen terheli a segédrácsot a megnövekvő segédrácsáram.

Az adatlapokon szokott lenni kimeneti görbesereg, ebbe berajzolható a munkaegyenes és meghatározható a szükséges negatív vezérlőrács-előfeszültség.

A maximális katódáramokra is ügyelni kell, különben a katód megpurcan. Főleg a kis triódáknál lehet gond, de a pentódák sem szeretik, bár nekik nagyobb a maximális áramuk, de a terhelésük is.

Mivel konkrét kapcsolást nem közöltél, ennyit tudok mondani. De ha szakirodalmat olvasol, akkor a méretezések előbb-utóbb nem lesznek olyan nehezek.

Sziasztok! van két ismeretlen elektroncsövem Hobbielektronika találkozón vettem üdv Lali

A körmöst EL6- nak nézem, a csapos eir. cső.

Az EL3, EL6 -nak nincs kupakja. Viszont az EBL1 -nek van.