Potyo jól mondta, 3 fokozat lenne. 1 nem stabil rezonáns táp, ami leválaszt a hálózatról és csökkenti a feszültséget, aztán 1 nagy áramú PWM szabályzó, aztán 1 precíz lineáris táp.

Na de miért? Miért ne szabályoznánk a legelső kapcsoló üzemű fokozatot?

1.: mert a Skori által kitalált PWM+lineáris szabályzó már működik.
2.: nagyon macerás lenne egy többszörös szintáttevés után fix feszültséget biztosítani a lineáris áteresztőre. Nem csak stabil helyzetben kell egy ilyen tápnak jól működnie, hanem terhelésugrás hatására is, és ez igen komoly feladat egyénként is.
3.: egy hálózati (off-line) PWM táp iszonyatos zavarokat képes létrehozni. Egy rezonáns táp sokkal simábban működik. És sokkal kisebb veszteséggel.

Legalábbis én ezekért javasoltam Skorinak a rezonáns tápot első fokozatnak (ő meg átalakította önrezgőre). Na meg sokkal kisebb, és olcsóbb is egy trafónál. Sőt még a primer-szekunder kapacitása is kisebb, ha jól csinálják meg.

Azért ez túlzás! Szerintem egy ideális világban is szinuszos lenne a hálózati feszültség, és akkor a bemeneti pufferen eleve hullámzik a feszültség. Ezen kívül ha van kimeneti tekercs, akkor a terhelésugrás is tisztességesen belengeti a kimeneti feszültséget.

Vagy végtelen kapacitású pufferekkel gondoltad? Akkor meg be sem tudod kapcsolni Big Bang nélkül!

Egy ideális világban nem lenne joule veszteség a vezetékeken, vagyis nem lenne muszáj nagyfeszültségen szállítani, tehát egyenáramú lenne a hálózat.

Amúgy nem kell ennyire szószerint venni. Csak azt akartam érzékeltetni, hogy egy önrezgő táp is a kívánalmaktól függően megfelelő választás lehet. A primer oldali puffer elé meg pfc is lett emlegetve, szóval...

Megint az az érzésem hogy nem olvassátok el amit írok. Vagy nem elég érthető. De nem írom le mégegyszer, Pafi és potyo már megtették:

ja oké, én csak 2 fokozatban gondolkodtam
táp+ disszipatív szabályzó.
SRY

2 fokozat esetén végülis igaz, h a SMPS táp VCS je eléggé összetett lenne, mert a disszipatív szabályzó elöttről (a saját kimemetéről)
és a dissz.szabályzó kimenetéről is kéne visszaszacsatolás
(vagy a magából dissz.szabályozóból, h a táp tudja, h mennyi feszt akarunk a kimenetre, és e fölé szabáylozza magát az SMPS 0,8-1V -al)

télleg egyszerűbb, ha 3 részből áll..!!

csá

A kapcsolóüzemű előszabályzó a lineáris táp áteresztőelemén (fet vagy bipoláris tranzisztor) kell, hogy figyelje a feszültséget, onnan van a visszacsatolása. Ha a lineáris tápot tekered fölfele, akkor az áteresztőelemen kisebb feszültség esik, ezért az előszabályzó ráad egy kicsit. Ugyanez történik visszafele is.

hmm érdekes megoldás (már olvastam elöbb is, de nem esett le )...
tehát, akkor az előszabályzó úgy dolgozik, h UCE vagy UDS állandó 0,8-1 V legyen.

itt jön az a dolog, ami miatt még érdemesebb a 3 fokozat..
(SMPS + előszabályzó PWM + disszipatív szabáylzó)

ha
1- a lab.táp kimenetét leszabályozzuk 0 V ra, akkor az elöszabályzónak ugye a 30V ból 0,6-1 V ot kellene csinálni, ezt 2--3,33% -os kitöltési tényezőt érné el,
a kis kitöltés miatt a kapcsolófreki a lehető legalacsonyabb felé tart
(min ~30KHZ--> 2-3,3% az 6-7uS az még simán jó.)
viszont:
2- az SMPS sokkal nagyobb frekit kívánna, hogy kicsi legyen a trafó.. (~100KHz--> itt a 2-3% az 200-330nS lenne, ilyen vékony kiöltést nem lehet csinálni.

ezért egy fokozatban nem lehet az előszabályzót normálisan, "gazdaságosan" megcsinálni
(30KHz-re nem építünk SMPS-t szerintem)

jól gondolom?
csá
+ még azis hozzájön, h ha atáp push-pull, akkor ez a 200nS megfelelződik a 2 kapcsolóelemen.
ha meg MAX5021 (262KHz forward) már csak ~40nS, azt meg végképp lehetetlen megcsinálni

Szia!

Igaz ez az ic-nek a minimális bekapcsolási ideje a PWM-ben 150 ns.Akko rmit ajánlassz,mivel lehetne megcsinálni?

Miért tragédia az, ha nem megy le 1 V-ra a kimenet (kis terhelésnél)?

Igazad van,sőt lehet az se baj ha kb 3 V alá nem megy.Szerintem az is bőven elég alsó határnak.

hát nekem is szimpibb a 3 fokozat az elöbbiek miatt.
tehát pl :
MAX5021 forward 262KHz SMPS utána
TL494 PWM és utána
fetes átersztős táp.


pafi!
ha már lúd, akkor legyen kövér, szerintem...
legyen az csak leszabályzoható 0V ig
(akkor énis nekiállnék megcsinálni )..
amúgy meg még 3 V nál is túl szűk a kitöltés (~10%) de talán már lehetne valami kompromisszumot kötni a frekiben, és egyesíteni az SMPS -t az előszabályzóval (pl kb~50KHz)..

csá

Ami nekem van tápom, azzal le tudok menni a kimeneten 0V-ig. Az előszabályozónak pár V a minimum, de a főszabályozó (áteresztő fokozat) leviszi teljesen a kimenetet.
Ugyan így a tápegység hatásfoka roszabb lesz, de az áteresztő fokozat disszipációja alacsony marad. Hiszen például ha az előszabályozó csak 2V-ig tud lemenni, én pedig 0,1V-ot állítok be a kimeneten, akkor 1,9V marad a feten. 10A-es terhelés esetén a feten disszipálandó teljesítmény 19W. Na de mikor vesz föl valami 100mV-ról 10A-t? (A rövidzáron kívül persze.) És ha nem 0,1V-ot akarok hanem 1,5V-ot, akkor már csak fél volt marad a feten.

igaz..
hát, akkor mi legyen?
dönteni kellene...2 vs 3 fokozat
meg kéne hatázozni az áramot is! azis döntően befolyásol...
a fesz megvan már (30V)

Csak javasolni tudok egy ötletet.:

Én a tápot úgy terveztem meg (a nyákot), hogy az belekerül egy dobozba, amit a Lomexben lehet kapni és M20 a neve. A tápegység a két paneljával ebbe lett bele tervezve. Ha a panelt belerakom a dobozba, akkor mögötte van egy viszonylag nagy hely. Ide jön a toroid, amiről az áramkör működni képes.

Azonban nagyon tetszik Skori önrezgő megoldása. Ezért azt is meg fogom majd építeni, és ahhoz egy teljesen másik panelt készítek. Ezt a panelt úgy fogom megtervezni, hogy beférjen a Lomexes dobozba, a trafó helyére.

Tehát a készülék toroiddal is és Skori önrezgő elektronikájával is működni képes*. Mindenki azt tesz a táp mellé a dobozba, amelyik szimpatikusabb.
Ez az előnye, hogy a három fokozat küzül a legelső működése nem függ a másodiktól vagy a harmadiktól.


Az áramra és a feszültségre visszatérve:
Ha már kapcsolóüzemű valami, akkor én szvsz úgy gondolom, hogy használjuk is ki a hatásfokát és legyen jól terhelhető! Tehát tudjon minnél több áramot. A nagy áramhoz viszont nagyobb feszültség is illő!
A kimeneti feszültséget én 40V-ra korlátoztam. Ha nem versenyre mennék a táppal (ahol az életvédelmi szempontok betartása nagyon fontos), akkor bátran följebb mennék 50-60V-ra. De a törpefeszültség határát nem akartam átlépni.

*Legalábbis remélem. Skori önrezgő tápjáról még nem próbáltuk a kapcsolóüzemű labortápot.

a saját elgondolásom az h :
egy jó nagy frekvenciájú SMPS
(már annyiszor említettem a MAX5021 et..
segédtáp nélkül beröffenthető.. és levenném róla az összes tápot, a táp tápjait, meg a teljesítmény "tápot" is)

aztán a TL494 PWM az tuti..

és utána valami bipol vagy unipoláris (csak MOSFET) áteresztős stab..
feszültségre minimum 40V ot gondoltam énis
áramra meg igazad van.. kapcsüzem! ezért a 10A-t elfogadom..

Ha labortápról van szó, akkor én inkább teljesen külön segédtápot használnék/használok.
A labortápegység pontossága és stabilitása (közvetve vagy közvetlen) ettől függ.

Attila: A tápodban az előszabályzó is simán lemegy 0,6....0,7V-ig.
A sima, csak kapcsolóüzemü megoldás esetén a fesz alsó határát (2,5V) a TL431 adja, de áramhatárolós üzemmódban természetesen lemegy 0-ig.
Csak a hulámosság miatt nem lenne értelme az analóg szabályzónak, mert L-C szüréssel a kapcsolórész zaja szinte tetszőlegesen lecsökkenthető. A legfőbb hátrány a kimeneten levő nagykapacitású elkó, és emiatt az áramkorlát látszólagos lassúsága.
Az 555 táp kimeneti zaja 20...30mV körüli, amelyik készüléknek ez problémát okoz ott (ritka kivétellel) a készülékkel is gond van. Lényegében erről már bárminek mennie kéne. További szüréssel (mint írtam) ez a zaj tovább csökken.
Persze az analóg tápnak más előnyei is vannak, de erre nem mindíg van szükség - legfeljebb egy univerzális labortáp esetében

Nem tudtam pontosan (nem mértem még), hogy meddig megy le az előszabályozó. A "pl. 2V"-ot csak hasraütésre mondtam.

Sziasztok!

Na eljutottam odáig hog ysikerült megépítenem a kapcsolóüzemű táp részét a dolognak.
Segítségeteket kérném abban hogy hog ylehetne megoldani az áteresztő tranzisztoros rész szabályzását. Valami olyasmire gondoltam hogy dupla potméterrel szabályoznám a kimeneti feszültséget aminek az egyik pályája az áteresztő tranzisztoror részt a másik a kapcsolóüzemű egység feszültségét szabályozni néhány volttal eltolva hgy maradjon feszültség különbség a tranzisztoron. Szerintetek hogy oldjam meg az analóg rész áramkörét? Az a baj sima műveleti erősítős kapcsolást csinálok akkor a műveleti erősíítők tápfeszültsége is csökken a kimeneti feszültséggel együtt. Vagy csináljam feszülség stabilizátor ic-vel?Pl lm317? Csak akkor feszültség független áramkorlátot kéne beleépíteni.
Ha tudtok légyszíves segítsetek,szórít az idő

Helloztok! látom nyilott ujj Topic, hát akkor gondoltam felteszem itt a kérdést mivel az én labortápom is ilyen, nos, attila leirta hogy a labortáppba kel egy bizonyos 2,5K fekvő trimer, ami nem is gond , csak az hogy 5x5mm es van csak és én azt kicsinek gondolom mármint a terhelést fogja majd birni?, vagy netalán lehetne helyébbe betenni egy 5K trimert? vagy jó az a kicsi?

Szia! Magában a tápegységben tudok segíteni én most építettem meg.
Az ic: LM 2576T-5G a bemeneten max 40 Volt lehet kimenetet pedig egy potival állíthatod be kimenet max 37 volt 3 amper

Sziasztok! Én is elhatároztam magam, hogy megépítem Attila kapcsolóüzemű labortápegységét, de a HQVideo-nál nincsen 0Ohm os normál ellenállás, csak SMD. Az volna a kérdésem, hogy lehet-e helyettesíteni egy sima darab dróttal, vagy mindenképpen kell oda az a Ohm? Mert ha kell, akkor arra gondoltam, hogy rendelek SMD 0ohmot, ami 0.25W os és kettőt párhuzamossan kötök. A másik kérdésem az, hogy a teliföldet azt melyik földre kell kötni? AGND vagy DGND?
A 100uH-s indukvitáshoz pedig honnan tudnék szerezni magot? Olvastam az avval foglalkozó topikban , a végén, hogy attila egy E42 es porvas magra tekert 3 sort 1,2 es zománcozott huzalból. És még egy kérdés A 400VA-es trafó ugye elég 10A terhelhetőségre?
A válaszokat előre is köszi!

Az helyettesítheted egy darab dróttal, csak ne legyen túl vékony. Az arra kellett Attilának, hogy más vastagságú legyen a rézcsík a NYÁKon, és hogy egy ponton csatlakozzon. Szerintem az AGND és DGND csatlakozására kösd a teliföldet.

Üdv.!

Hűűű, ezt komolyan kérded?! Na ná hogy berakhatsz oda egy átkötést!
A 0Ohm-ra csak és kizárólag azért volt szükség, hogy a nyáktervező programban az AGND-t és a DGND-t külön vezetékként tudjam definiálni.

A teliföldet én abban a tápban nem kötöttem le sehova, vagyis valójában a hálózati védőföldre lett kötve, mert a fém távtartók hozzáértek. De ha te ezt el tudod kerülni, akkor a teliföldet az AGND-re kösd!

Egyébként javaslom, hogy a vízszintes és a függőleges panelokat is alkatrészoldali telifölddel készítsd el, és az összes alkatrész lábát amik az ANGD-hez csatlakoznak, forraszd be az alkatrészoldalról is. Kivéve persze a nagyáramú alkatrészeket!
Ha gondolod szívesen generálok neked egy alkatrészoldali teliföld-rajzolatot hogy kétoldalas nyákokat készíthess. (Mindkét panelhoz.)

A 100uH-s induktivitáshoz egyetlen beszerzési alternatívát ismerek jelenleg, az a Lomexben kapható E42-es mag (ahogyan a másik topicban olvastad is). Ez jó nagy és elég otrombán nézne ki a tápban, de sajnos csak ezt lehet kapni. Én kis gyűrűkkel készítettem azt az induktivitást, de azt sajnos sehol sem lehet már kapni.
Az fontos, hogy 1,2mm-es zománcozott rézhuzalból tekertem az E42-re, de egyszerre párhuzamosan KÉT eret!

A 400VA-es trafó elég lesz. Egy 36V/10A-es és egy 15V/1-2A-es szekunder tekercsre van szükség a trafón.

Üdv.: Attila

Oh köszi, hogy megnyugtattatok, gondoltam azért, hogy egy darab drót is megteszi, de mondom inkább megkérdezem a nagy szakiktól is. Ha pedig vagy olyan rendes, és van is hozzá kedved, akkor nagyon megköszönném a teliföld rajzát!

Generálok neked egyet (mindkét panelhoz). Sőt, akkor már felteszem az oldalamra is hogy másoknak is hasznára váljon.
Valószínűleg csak holnap lesz erre időm.

Üdv.!

Igen, az lessz a legjobb! Amúgy nem sürgős, mert most ott tartok, hogy meg fogom a jövő hét folyamán rendelni az alkatrészeket. A trafót a GIANT Kft. től fogom szerintem megrendelni. Ha valaki tud valami jót/rosszat róluk, ne szégyellje, írja le bátran!

És még egy kérdés. Elég kezdő vagyok, és nem értem, hogy mire jó a négyvezetékes kimenet. Nem teljessen értem, hogy miért csak kettő van kivezetve az előlapra. A másik kettő miért kell, és miért kell őket összekötni a beállítás idejére? (Bocsi a ronda szóismétlésért )

Ha nagyon kezdő vagy, akkor nem javaslom ennek a tápnak a megépítését. A tápegység bonyolultsága és működési elve nagyon sok buktatót rejt...
Ha mégis belevágsz az utánépítésbe, akkor az építési leírást szigorúan, szóról szóra követni kell.

Azoknak a tápegységeknek amik szabályozást végeznek, van egy pontjuk ahol 'figyelik' a szabályozandó jellemzőt (feszültséget).
A valóságos tápegységeknek belső ellenállásuk van. Ha terhelést kapcsolunk a tápegységre, akkor emiatt egy feszültségosztó alakul ki, ezért a tápegység kimeneti feszültsége kisebb lesz. Minél nagyobb értékű a tápegység belső ellenállása és minél kisebb a terhelés ellenállása, a feszültségesés annál nagyobb lesz.
Az pedig nem jó, ha egy tápegység kimeneti feszültsége leesik a terhelés (vagy bármi más) miatt.
A korábban említett szabályozási ponton a feszültség nem esik le, mert a szabályozókör ezt észleli és azonnal visszaszabályozza a kimeneti feszültséget, így a szabályozási ponton mindig akkora feszültség lesz amekkorát én akarok (kis túlzással).
Az a baj, hogy a valóságban a tápegységben az áram vezetésére használt anyagok nem tökéletes elektromos vezetők, hanem sajnos ellenállások van.
A tápegység panelján a szabályozási pont és a készülék kimeneti csatlakozója közt egy vezetéket kell tennünk, amin a terhelés felé folyó áram miatt feszültség esik. És hiába van nekünk nagyon frankó szabályozónk a nyákon, hogyha a kimeneti banánhüvelyen ennek a vezetéknek az ellenállásán eső feszültség miatt kisebb feszültséget kapunk.
Négyvezetékes kimenet esetén viszont a szabályozási pont kikerül egészen a kimeneti banánhüvelyig. Így csúnyán fogalmazva a tápegységünknek nulla lett a kimeneti ellenállása, ami egy fantasztikusan jó dolog.

Tehát például: egy nem négyvezetékes kimenetű táp esetén ha leterhelem a kimeneti 40V-ot mondjuk 10A-rel, akkor a 40V leesik 39V-ra. Négyvezetékes kimenet estén pedig meg sem moccan a feszültség.

Üdv.!

Készen vannak, feltettem őket az oldalamra.

Üdv.!