Igazából 6 voltot kapcsolok rá hogy a 110 es részen 220 voltot nyerejk ki belőle Egyébként köszi a választ, ha 220 ra kötöm melegszik pontosan ezért ...
tehát nagyobb feszültségre szeretném felrtanszformálni a gyári 110 helyett 220 ra, kérdés hogy megölné-e ha biztosan tudom hogy ha fordítva kötöm akkor igen...

Mostmár képben vagyok pontosan hogy is akarod

Nem fogja tönkretenni! Ilyen esetben nem lesz vele gond!

A vasmagot jelentősen (duplán) fel kell gerjeszteni ahhoz, h. az eredeti 110V-os tekercsből 220V jöjjön ki! S ezért a vasmag melegedni fog. Ez a szek. (110V-os) terhelésétől független. Azaz az eredetileg 0.8-0.9Teslára méretezett magnak az 1.6 - 1.8Tesla már sok.

Akár utána lehetne számolni... Viszont a frekivel lehetne egy kicsit könyíteni a magon.

A túlgerjesztett magnak elsősorban a hatásfoka fog leromlani s ez a vasmagot terheli, a te esetedben (feltételezve h a gerjesztőtekercs elég vastag). A forrósodó vasmag a tekercseket is túlmelegítheti... Szóval én hosszútávon nem építenék rá. :no:

Ha van két egyforna trafód akkor a 6V-os primereket párhuzamosítsd,
s a 110s-os szekunderokat kösd sorba. :yes:

1.: A frekvenciát kétszeresére kell növelni.
2.: A vasveszteség (vasban keletkező hő) nőni fog, de hogy mennyire, azt nem lehet előre megmondani, mert ez is két részből tevődik össze, a hiszterézisveszteség 2-szeresére nő, az örvényáramú viszont 4-szeresére. Hogy ettől leég a trafó vagy sem, az attól függ, hogy eredetileg mennyi volt ez a két veszteség. Mivel semmit nem adtál meg a trafódról, ezért erről fogalmunk sem lehet, és így az a kérdésed, hogy bírni fogja-e vagy nem, megválaszolhatatlan.

Nem akarok új topic-ot nyitni,ezért itt teszem fel a kérdést.
Tud-e valaki elérhető (letölthető) táblázatot a jelenleg szabványos lemezelt vasmagokról,főleg a kisebb méretek érdekelnek? (M,EI,SM,SG,SU stb)
Nem a "vas" paraméterek kellenek,hanem a mechanikai méretek. A kisebben az 5VA alattiakat értem.

Ha ennyire érdekel a trafo tekercseléssel kapcsolatos dolgok, akkor a könyvtárban keresd meg a hozzávaló müszaki könyveket különös tekintettel a régebbi kiadásokra.

hali! nekem olyan kérdésem lenne hogy: 230 / 12 voltos trafó kellene 4 darab 35wattos halogén izzóhoz.hogy a leg egyszerűbb és leg olcsóbb megcsinálni?(bocs ha láma vagyok)

Tápegységek amatőröknek

[i] A link már nem működik. Sebi

eztet mien progival kell megnyitni? :O

Pl: DjVu Solo 3.1

Helló!!
Én érdeklődni szeretnék hogy pontosan hogyan kell trafót tekercselni!!
Mert gondolkoztam már rajta hogy egyszer kipróbálom.
ilyen eszközök kellenek hozzá pontosan???
Ha valaki letudná ezt írni nekem pontosan az nagyon jo lenne!!

Előre is köszönöm a válaszokat!!

Az első trafómat 12 évesen egy kapupánt csavarra tekertem. Fogod magad, föltekered rá a két drótot, és kész, ez már egy trafó.

Ha valamilyen trafót akarsz tekerni, akkor meg kell írnod, hogy milyet szeretnél! A profi trafótekercselés minden csínját-bínját nem fogjuk tudni neked leírni, mert az beletelne pár napba.

Szia!

Maga a tekercselés nem nagy dolod...
De "kellemesen" el lehet tölteni az időt.
Fontosabb szerintem a megfelelő paraméterezés!
Mert kellenetlen az amikor a legvégén kiderül h a huzal
nem fér bele a vasmaga és emiatt az egészet lehet
előről elkezdeni. Mivel (jellemzően)
tápegységnek használunk trafót s a primer galvanikus
kapcsolatban van a hálózattal, ezért fokozottan ügyelni
kell a megfelelő (INKÁBB TÖKÉLETES!) szigetelés
kialakítására a vasmag és a szek. tekercsek között!
Ha vanrá lehetőzég érdemes egy VDE (szigetelés)
viszálatot elvégezni - elvégeztetni.

A "VAS":
A legegyszerűbb tekercselő "vasat" úgy készítheted el
h egy M6-os vagy M8-as menetszárból kel a tengelyt
kialakítani. Az egyik végére kerül egy halytókar.
A másik végére kell a csévetestet felfogatni.
S ezt a tengelyt egy tartóba kell beletenni úgy h az
könyen elfordúljon. A tartórészt érdemes stabilan
lefogatni - rögzíteni PL: asztallapra vagy satuba.
A csévetestbe egy fakockát érdemes belefaragni, s a
közepére egy furat kell. Ez tartja megfelelő pozícióban
a csévetestet, valanimt azt mereviti, h. ne vetemedjen
el a tekercselés alatt, s IGY a vaslemezeket a végén be
lehessen tenni. Persze a cséve oldalait is célszerű
mindkétoldalt megtámasztani az előbb emlitett okok
miatt, valamint a kellő rögzítést is az biztosítja...
Exsztra lehet még egy számláló!
( Kellemetlen ha a tekercselés felénél tévesztessz!
( Számlálónélkül érdemes 10 -20 -50 -100 menetenként
( egy strigulát huzni. Ha elszámolod "csak" azzal a
( néhány menetettel lesz több vagy kevesebb.
( Ez primer esetében elhanyagolható. De szeknél
( fontos a pontosság!
Ez a számláló lehet mechanikus vagy elektronikus.
Az elektronikus feltétlen akuról vagy elemről menjen...
Egyenlőre enyit a vasról.

Tekercselés:
A tekercselésnél ha lehetőség van rá, akkor érdemes a
meneteket egymás mellé (menet menetmellé) tekerni.
ezzel nemcsak széplesz (bár ez nemnagyon fog a
legvégén látszani) hanem a hellyel is lehet spórolni.
Az egymást keresztező huzalok dupla helyet foglalnak
el és azon a ponton valószinűbben fog menetzárlat
kialakulni. A legelső sor alá és a sorok köré is célszerű
vékony szigetelőpapírt tenni. Persze a prímert és a
szekundert is gomdosan el kell szigetelni egymástól!
:felkialtas:

Kivezetések:
Vastag huzalokra csak szigetelőcsövet kell zúzni,
s megfemelően lekötni, erős, vékony zsineggel.
A vékony tekercskivetetésekkel már más a helyzet.
Azokat célszerű halylékony vezetékkel kivezetni.
Persze a kellő mechanikai rögzítésről itt mégy
fokozottabban gondoskodni kell!
Ez a huzalos kivezetés kicsit macerásnak tünik, de ha
a kezdővég beszakad az NAGYON KELLEMETLEN!!!

Dióhélyban egyenlőre enyi.

S törekedjél a tökéletesen biztonságos kivitelezésre!
Főleg ha mások is használnifogják a készüléket.

Sziasztok!
A képen látható méretű vasmag kb. mekkora teljesítményű lehet?

ja és 80mm magas

Szerintem szekunder sorba kötve közös pont a test, egyik vége másik vége egy egy dióda a kimenetük osszekötve és már kész is.
egyik félperiódus egyik tekercs másik félperiódus a másik tekercs és talán nem füstöl.

Bocsi eltévedtem

Dúrva megközelítéssel, 7W-ot számolhaszt a vas minden négyzetcentijére. A te esetedben ez 7 * (3.2cm * 4.5cm) = KB:100W ! Persze hiába akarod a 100W-ot kihozni a magból, ha a huzalok nemférnek el a csévetesten! Azaz kicsi az ablak keresztmetszete!! Ha visszaolvasol akkor egy (több) méretezési táblázatot is találsz, ahol a huzalok egy négyzetcentire eső menetszáma is szerepel. A szükséges menetszám és a rendelkezésre álló (szabad) hely ismeretébem a huzalok keresztmetszetei már könnyen meghatároztatók.

Sikeres méretezést!

Közben olvasgattam utána és találtam egy lehetséges vasat. E 5x8cmˇ2
Milyen teljesítményt tudok én ebből kihozni, nem feltétel a folyamatos működés inkább a rövidtávú nagy áram a lényeg. Ne essünk tulzásokba nem azt akarom h fél percig bírjon 200 ampert és leégjen
Szóval találtam egy kalkulátort ami azt irta 320VA teljesítményü lehet szekunder oldalon kb 20 amperral 16v-ra. Nem érdekelnek a veszteségek meg a hatásfokok, a cél az lenne h minél nagyobb áramerősséget bírjon.
Ezt számoltattam ki a kalkulátorral de nekem jóval nagyobb áramra lenne szükségem mondjuk 100amperra de ha az nem lehetséges mennyi a max ami kihozható?
A vasmag maximális terhelhetősége: (Pmax) 320 VA
Primer tekercs menetszáma: (Np) 455 menet
Szekunder tekercs menetszáma: (Ns) 34 menet
Primer tekercs max. árama: (Ip) 1.446 A
Szekunder tekercs max. árama: (Is) 18.837 A
Primer tekercs vezetékének átmérője: (Dp) 0.959 mm
Szekunder tekercs vezetékének átmérője: (Ds) 3.201 mm
Primer tekercs sorainak száma: (np) 2.94 sor ~ 3 sor
Szekunder tekercs sorainak száma: (ns) 0.73 sor ~ 1 sor
Primer tekercs vezetékének hossza: (hp) 121662 mm ~ 121.66 m
Szekunder tekercs vezetékének hossza: (hs) 10779 mm ~ 10.77 m
Primer tekercs induktív reaktanciája: (Xl_p) 152.11 
Szekunder tekercs induktív reaktanciája: (Xl_s) 849.38 m
Primer tekercs induktivitása: (Lp) 484.43 mH
Szekunder tekercs induktivitása: (Ls) 2.70 mH
Tekercsek kölcsönös induktivitása: (M) 36.19 mH
Rezonanciához szükséges kapacitás: (C0) 280.17 F

Még1 amit nem tudok mi az az Al? (fajlagos induktivitás) hogyan tudom meg mennyi a vasamnak az Al-je?

a kalkulátor(lap alján): trafó kalkulátor és leirás

Szia.
Nem kell az ember kedvét elvenni ha ő akar csinálni valamit.Hulladékbol is lehet nagyon jo trafot késziteni és bisztos kesőbre ég le mind egy kicsi gyenge olcsó trafó amik csak melegedni tudnak.

Nagyon jó kis leírást linkeltél be! Gratula érte

Egyetlen megjegyzésem lenne a kérletben alkalmazott gerjesztéssel kapcsolatban. Mégpeig az h. legtöbb SI-trafólemeznek egy kicsit már sok az 1.2Tesla! Melegszik, zúg, minden baja van. Elfogadható tapasztalati érték a 0.8-1Teslás gerjesztés. Persze igy lehet h a vasmag kevésbé lesz kihasználva, de azt amit kell 99%-ban átviszi, s nem melegszik...

Ezekkel a táblázatokkal, szinte mindent meghatározhatsz!

Helló!!!
Nah akkor most még egy kérdésem van!!!
Mégpedig:
Mlyen rézdrótból kell a trafót csinálni????
Csak szigetelt lehet vagy lehet sima is?????

Üdv. Erick!!!!

Szia!

Mindenféleképp csak szigetelt lehet!

A zománcozott bevonattal ellátott huzal a leg alkalmasabb erre. Mert ezzel lehet a legjobban kihasználni a rendelkezésre álló helyet. S bizonyos határokon belül a hőterhelést is elég jól elviseli.

Valahol írtad h 7W/cm2 körüli teljesítményt lehet számolni ez mit jelent pontosan? Folyamatos terhelést? Mert egy
másik képlet szerint: Avaskeresztmetszet=gyök alattprimer teljesítmény
7x50cm2=350W
gyök350=18,7cm2
valamit félreértelmeztem?

Mindkét képlet rossz. Valójában nem lehet a vaskeresztmetszetből kiszámítani a teljesítményt, legfeljebb 1 adott méretarányú, adott anyagú, adott gerjesztettségű, adott maximális hőmérsékletű, adott hűtési módú, adott üzemmódú, adott rézkitöltésű trafó esetén. A vaskeresztmetszetnek nem első, és nem is második hatványa a teljesítmény, hanem valahol a kettő között, kb. 1,6. hatvány. (A konstans tényező pedig a fönt felsorolt adatok függvénye.)

Ez mit jelent?



Hanem mit akarsz?



Ez egy energiaátviteli trafó esetén gyakorlatilag lényegtelen. Ha nincs benne légrés, és nem gerjeszted túl, akkor elég lesz.

Átnéztem ezt a leírást. Rengeteg tévedés van benne, csoda hogy valamennyire használható eredmények jöttek ki. A szerző nem érti a trafók alapvető működését, csak összeollózta a képleteket.

E magos a trafó és 8x5=40 cm2 a vasmagkeresztmetszet. Szóval a vas megvan, mondtad nemrég egy hozzászólásodban h a vasból induljunk ki, hát most már van konkrét vas ebből szeretnék nagy áramú trafót 14-16 volt környékén, 230voltból. ha tudnál iránymutatást adni h miben gondolkozzak milyen teljesítménye lesz? milyen huzallal hány menettel próbálkozzak, megköszönném.
Mellékelten egy vázlatos rajzot csatolok a vasról de paintben rajzoltam és nem méretarányos!! Csak a méreteket irtam rá.
köszi

Ha jól csinálod, rövid időre 1-2 kVA.

Ha nem csak a szekunder terhelés lesz szakaszos, hanem a primer sem lesz folyamatosan a hálózaton, akkor viszonylag nagy gerjesztést (a vas anyagától függően esetleg 1,3 T-t is) meg lehet engedni, legfeljebb búgni fog a vas, és induláskor leveri a biztit, de ez ellen egy egyszerű lágyindító segít.

Menetszám méretezés (JANItól idézve, de én is leírtam már párszor):

"n= 1V / (4.44 * f * A * B )

n= voltonkénti menetszám.
4.44 = Egy állandó...
f = Frekvencia Hz-ben.
A = vaskeresztmetszet négyzetméterben.
B = Gerjesztés Teslában"

40 cm^2-re kb. annyi menet kell, ahány V.

A rézkeresztmetszetet pedig úgy kell megválasztani, hogy éppen elférjen az ablakban, testvériesen elosztva a primer és szekunder között az ablakot. Csévéd van hozzá? Annak a méretei is kellenek! Vastag dróttal, kézi tekercselésnél kb. 60 % elmegy holtterekre, de pl. lapos fazonhuzalból, ha nagyon ügyes vagy, az ablak 75 %-a is betekerhető.