Nem lehúzni akarom a végterméket, de nem értem miért ennyi hűhó? Ónozás, dry maszk laminálás, pozitiv maszkolás, posta-nyomda...előhivás, nem egyszerübb műnyomót rálaminálni? Vagy egyszerüen vasalni?

Ez jónak látszik.
Hogy töltötted fel a file-t? Azt írják, hogy ftp szerver, de a honlapjukon nem látni kapcsolódási lehetőséget. És még az kérdezem, hogy a réteg helyességet hogyan adtad meg?

Telefonon lebeszéltem + elkértem az email címüket.

Igazad van, de én jobban szeretem a fotózásos technikát, meg furatfémezni is szeretnék és ez védi a furatokban kialakított vezetőréteget. A laminálás vagy a vasalás pedig nem, valamint úgy nézem ez vékonyabb vezetősávok kialakítását teszi lehetővé.

Én vasaltam tssop tokot. Laminálással szerintem még vékonyabb is menne. De persze kinek mi.

Én senkit sem akarok semmire rábeszélni, engem érdekelt ez a technika - kipróbáltam, bejött. Akit érdekel az úgy is használni fogja.

A helyzet az , hogy mindkét technikával meg lehet ugyan azon vékonyságú , és minőségű nyákot készíteni.

A vasalás , vagy laminálásnál is vannak lényeges betartandó pontos műveletek , és a fotózásnál is .Mindkettőt el lehet rontani , és mindkettővel jól meg is lehet csinálni .Viszont az időbeli elkészítés úgy gondolom nem kérdéses .A vasalást , vagy laminálást gyorsabb kivitelezni.

A te esetedben én úgy gondolom , ha azt a kisebb réz maradványt ami még marad a nyákon hagytad volna még maratni , akkor már egy két vékonyabb vonal el is tűnt volna .Egyébként látni is az alámaródásokat.Nem jó az ha egy maratóban sokáig van a nyák , mert akármilyen is a lefedő réteg a folyadék hatására a nyáklap pórusai fellazulnak , így alá fog marni , illetve megvékonyodnak a szélek az idő hosszúsága miatt.A max 15 - 20 perc is már soknak tűnik .És a maratási idővel legalább úgy ellehet rontani egy nyáklapot mint egy levilágítási , vagy vasalás , vagy laminálási idővel.

Ez igaz. Csak nem értettem az apropóját.

Érdekes technikának tűnik, különösen amiatt, hogy furatfémezett panelt lehet maratni vele könnyen beszerezhető anyagokkal. Gondolom a keverési arány és a hőmérséklet kikísérletezésével radikálisan csökkenthető a maratási idő. A kémiai ónozó sem ad egészen jó felületet, de nem tűnik rossznak az elképzelés.
Ki fogom próbálni, ha lesz rá időm.

Itt mindenkinek beszólnak, ha valami új anyaggal/technológiával jelenetkezik, én is jártam így. Gondolom ez valami vallási dolog lehet a hidrogénperoxid/laminálás szentkettősségen eset sérelem kapcsán, tudja a fene. Nem kell törődni vele.

Még annyi infót megadhatnál, hogy milyen töménységűek az alkotóelemek (a szalmiák az háztartási, azt értettem).

Igazad van az alámaródással kapcsolatban, de mint írtam ez csak egy gyors teszt volt arra, hogy az ón is megy a rézzel együtt vagy csak a rezet oldja le. Mint alább Prendick is írja, főkén a furatfémezés miatt érdekel a dolog. Ezért is kerestem rá megoldást, mivel az ebben a topikban leírt módszerek nem igazán alkalmasak rá, vagy csak trükközéssel. Nyilván a keverési arányokkal és a hőmérséklet változtatásával biztos lehet javítani a maratási időn. Azt még nem írtam, hogy a maratás során ha belassulna, akkor az ammóniát pótolni kell, mert megállhat a folyamat.

Használtam én is kémiai ónozót, de az közel sem ad olyan felületet mint a galván. A kémiait ( igaz, hogy már több éves ) egész estés áztatás után jóformán kézzel lelehetett törölni a nyákról. A galvánt azt már csiszolni kell, hogy lejöjjön.

Üdv!

Szinte biztos hogy már felmerült kérdést fogok feltenni, de 10 perc keresőben böngészés után sem találtam választ, így kérlek ne haragudjatok emiatt.

Szóval a lényeg, hogy elérkezett az a pont az életemben, amikor saját gyártású kétoldalú nyákot kell használnom, amit nem én terveztem, és sok helyen az alkatrészek lába vezeti át az áramot az alkatrész oldalra. Ez ugye az ellenállásoknál nem nagy probléma, mert odaférek a pákával hogy beforrasszam az alkatrész oldali vezetősávokat is, de pl egy elko-nál erre már nincsen lehetőségem. Arra gondoltam, hogy esetlen félig kihúzva beforrasztom az elko lábát az alkatrész oldali vezetősávra, majd alúlról jó sok ónnal addig melegítem, amíg a láb átvezet annyi hőt hogy megolvadjon a felső ónréteg is, de ezt már kétlábú alkatrésznél is problémásnak látom, a tapasztalataim alapján az alsó vezetősáv ezt nem fogja tolerálni. Hogyha valakinek van valami tuti módszere, kérem ossza meg velem! A furatgalvánozást nagyon sok ok miatt szeretném elkerülni.

Még valami a vasalásos és a laminálásos technikával kapcsolatban, a laminálást akárhányszor is próbáltam mindig kis, pixel méretű lyukak maradtak a réz felületén. Úgy nézett ki mint a szita, nem tetszett. Vagy a nyomtatóm nem elég nagy felbontású vagy a tónerporban lévő vas szemcséket ( itt a fórumon olvastam, hogy az is van benne ) is kimarta a maratófürdő.

Pont ezért írtam , hogy nem arra való a szalmiákszesz , mert nem zárt edény lévén elveszti tulajdonságát.

Ha már beforrasztottad alkatrész oldalon, akkor minek kellene a másik oldalról addig melengetni mig fent nem olvad meg ?
Hagyd az elkót 5mm magasabban és kész.

Uraim!
Való igaz, hogy valamikor a múlt évszázadban, a hetvenes években használtak még ammóniás módszert a fénymásolatok elkészítésére, de ez nem keverendő össze más egyéb kémiai eljárásokkal.

Azért, hogy le tudjam nyomkodni a panelig az alkatrészt. Gondolkoztam a magasabban hagyáson is, de sajnos a kész áramkör elég komoly mechanikai behatásoknak lehet kitéve, nem tehetem meg hogy egy nagyobb alkatrészt csak a vékony lábaira bízok.

Akkor ezekre a lábakra ne tervezz átvezetést, old meg via-al a fordítást.

Az áttervezést is nagyon szívesen elkerülném, mivel egy majdnem A/4 es méretű panelről van szó, nagyjából hatmilliárd alkatrésszel, és csak fólián van meg a rajzolat... Inkább bekötöm szalagkábellel az elkokat és odaragasztom valahova minthogy ezt berajzoljam az eagle-be

Akkor forraszd inkább be 5mm magasan és nyomj alája melegragasztót.
Gondolom a mechanikai terhelés rázkódást jelent, nem azt,hogy valami szaggatja le az alkatrészeket. Melegragasztó elég kemény és rugalmas, erre a célra megfelelő.

Ha valaki egy ekkora nyákot tervez, és két oldalasra , és pláne nem furat galvánosra készíti az kissé hanyagnak tekinthető .Főleg , ha pénzért adja .A későbbi munkafolyamatokat kínszenvedés megcsinálni.

Eredetileg tuti furatgalvánozottra van tervezve, az eredeti dokumentáció alapján akarom utánépíteni, saját célra. Szerintem a melegragasztós megoldásnál maradok ha nektek sincs bevált megoldásotok erre a problémára

Ha már ez , így sikeredett , akkor mindenféleképpen olyan megoldás kell ami tartós , nem látszik , és javítás során is megállja a helyét.
Nos mivel egyedi darabról lévén szó legalább is úgy vettem ki a szavaidból én mindenféleképpen vennék egy csomag csőszegecset lehet ilyen kis méretben is kapni.És a kritikus helyekre tennék átvezető csőszegecset.Sosem lesz vele bajod a későbbiek során.A széleit akár meg is forraszthatod az alkatrész belerakása előtt .Utána jöhet az alkatrész láb , és meg van oldva az átvezetés.

Például erre gondoltam .Lehet mindkét részét használva , de lehet csak a hosszabbik részét a furatba tenni , aztán a másik oldalon elsajtolni a közepén keresztül vígan átmegy az alkatrész lába is .Nyílván réz anyagú kell , és a többit már intézi forrasztáskor az ón.Ennek egyébként a mérete 0,9x2,8mm, tehát egy 1mm es furatba szépen bele megy.

Köszi szépen, megfontolom majd ezt a megoldást is ha meglesz a panel meg az alkatrészek.

Ok jó építést hozzá .Remélem tudtam segíteni.

Sziasztok!
Tanácsot kérnék Tőletek. Nyomtatott áramkör készítéséhez vennék lézernyomtatót. Milyen tipust vegyek? Fontos szempont, hogy olcsó, és megbízható legyen. Nekem használt, régebbi tipus is megfelel, csak legyen benne elég tinta, ne kelljen mindjárt toner cserével kezdeni. Nekünk gőzölős vasalónk van, sok lukkal a talpán. Az is jó a nyák vasalásához?
Üdv Medve741.

A vasaló nem igazán jó .Lehetőleg egybe talpú tehát nem lukacsos kivitel , és a tökéletes sík felület a nyerő.

A nyomtatónál , ha újat veszel a felbontás a lényeg minél nagyobb legyen bár a 30 - 40 e Ft árkategória éppen hogy belefér ebbe , tehát ezek a középkategóriás nyomtatók 600 x 1200 Dpi felbontással.A magasabb , tehát a felső kategória az már jóval drágább 150 - 200 e Ft körüli.Ezek már 1200 x 2400 , illetve 2400 x 2400 Dpi felbontással rendelkeznek.

A te esetedben úgy gondolom az az első szempont , hogy olcsó legyen , legyen hozzá későbbiek folyamán ellátás , akár toner , vagy , por , vagy alkatrész terén , és ez se legyen horror árban.

Tudnám javasolni , HP , Samsung , vagy Xerox termékeit az 1200 x 2400 Dpi , és kb 30 - 40 e Ft ig árban.

Ezen nyomtatók fenntartási költségei barátiak , és általában jó minőséget produkálnak.

Én a samsung nyomtatómat 20000 ft körül vettem, és 1200x1200dpi-t tud. Samsung M2022 a típusa.

Köszi szépen asegítséget. Egy Samsung van képben 12 ezerért egy majdnem üres tonerrel.