Szia! A feszültségutánhúzó és a kompenzáció hiánya, valamint a felére csökkentett visszacsatolás miatt természetes, hogy lényegesen rosszabbul szól mint az eredeti kapcsolás.
Mi volt az átalakítás szándéka?

Helló, Komáromi Zsombortól olvastam hogy az utánhúzásra itt nincs is szükség ezért lelkesen elhagytam. Azt is írja hogy minden kompenzálás nélkül jobban szól. Ez lehet is. A visszacsatolásnál a feszültségerősítésre gondolsz ? Csak 4.7k volt kéznél nem is szól már rosszul, most hallgattam normálisabb zenékkel és nem rossz ez. Csak fájt a fejem és nagyon fáradt is vagyok akkor már minden rosszul szól... Ez az eredeti amiből kiindultam: (ebben nincs is kompenzáló elem)

Ja láttam a tiédet itt, tetszik, vajon milyen lehet az az enyémhez képest, vagy a nagy obeliskhez képest ? Bővebben: Link

Hátha így jobb lesz. Itt is olvastam erről, meg a megszűnt soundwizard oldalon.

Az 1. ábráról írottak elég zavarosak. (Hol van itt kvázi-komplementer? Egyszerű árammegosztásról van szó. Áramgenerátor, legyen az bootstrap kondi, nélkül elapad a pozitív félperiódus árama. A kompenzációt el lehet éppen hagyni, de romló tranziens viselkedéssel kell számolni. A végtranzisztoroknál gyorsabb nagyjelű erősítő egy visszacsatolt körben éppen a kárhoztatott négyszögjel túllövés malmára hajtja a vizet.)
Ha él benned kísérletező kedv, az egyik csatornát építsd át Hood rajza szerint, a forrszemes NYÁK nagy előny ilyenkor

Majd kísérletezek még, persze. De melyik kompenzációról beszélsz a 69-es rajzon ?

A C3, R5, C5 elemekre gondoltam.

De a 69-es rajzon nincs kompenzáló elem... C5 nincs, C3 a visszacsatolásban lévő elkó, R5 a bemenő ellenállás. Te egy másik rajzról beszélsz szerintem.

Bővebben: Link Ez valóban másik rajz.
A problémát a magam részéről ezen a rajzon C3 kondival kezelem.

Helló, átépítettem, most így néz ki. A hang kifinomultabb lett, de van egy kis búgás alapból, nyitott bemenettel nincs de passzív előfokkal búg kissé és csak a poti középállásában lehet használni mert a min és max felé elforgatva sistereg, recseg, és elhallgat a zene. Gerjed vagy földhurok vagy mindkettő ? Az előző állapotban ilyen nem volt, illetve csak a max állásban, és egy 2,2k 470p -t tettem a bemenetre akkor az is elhallgatott. Most meg azt pont ki kellett vennem mert akkor még sokkal jobban búgott, stb. A földelésem nem jó arra gondoltam mert a két oldalra közös, a panelen a jelbemenetnél, mint jlh bácsi egykori erősítőjében. Lásd ff képek.

Ha jól látom, rossz, amit látok.
A végtranyók miért vannak a szomszéd szobában...?
Ha megnézed az itt közölt kapcsolásokat, nyákterveket, igen rövidre van véve a huzalozás, kompakt az egész.
A pufferelkóról ahova megy a negatív, az halálos...
Az RCA aljzatok meg nincsenek kiszigetelve a fémlaptól.
Szerintem nézd meg az itteni nyákrajzokat, reloop amit ajánlott, az is fölséges lesz, ha ki akarod hagyni a kompenzációkat, nem rakod rá a nyákra. Ez a JLH a világ egyik legkevésbé problémás erősítője, de tudunk rajta rontani - én sem voltam kivétel.
JLH ezt megépítette, azóta még néhány százezren biztosan. Azóta kerültek be ilyen-olyan okból kompenzációk a kapcsolásba, de nem érdemes az alap kapcsolásból semmit elhagyni, akárki mondta...

Igen sajnos ez nem nyert kategória , anno nekem azt mondta az egyik ismerősöm hogy mindenki tud erősítő építeni , na igen de hogyan ?

A földet most átkötöttem úgy hogy az alul középen lévő tüskéhez most nem megy, csak 2 másik a 2 szélső alsó tüskére ahová az alsó végtranyó emittere megy. Így megszünt a brumm de a gerjedés megmaradt a poti két vége felé... Ja de ha olyan "halálos" akkor maga JLH miért így csinálta, lásd a régi képeken. Ez az ő saját példánya 69-ből amiben semmi kompenzáció nem volt még. Ja és ő is kivezette a végtranyókat és sokan mások is. Ja az rca azért nincs ott szigetelve mert ott földelem dobozt is, ott a föld csillag. Ennek így is kell lenni, azt olvasom mindenütt.

... és milyen végtranyói és egyéb tranyói is voltak?
... és a mostaniak miben különböznek ettől?
... most milyenek vannak benne?
... hányszor gyorsabbak és minek?
A BC546 helyett jobbat tennék. Ez még nem ok a durvaságokra az erősítő részéről persze, de 100mA-t írnak áramára, karcsúnak gondolom.
Végtranyóidnak 35-ös a bétája!

Mindkét oldalnak önálló tápvezeték illene.
Nézd meg lamalas cikkét és azt rakd össze, ahogy lefényképezte.

Az RCA-n levő csillagpontból tápáram folyik az erősítő felé, aminek A osztályban is van változása. A változás ejtette feszültség pillanatnyilag hozzáadódik a bemeneti jelhez. A GND csillagpontját a végfokra tenném, onnan már mehet a jelföld a házra.
Néha az elvileg helyes huzalozástól eltérve nagyszerű kioltások jönnek létre, érdemes a testvezetést ötletszerűen több módon is kipróbálni

Ha a végtranyók eredeti TOSHIBA-k és "O" betűvel vannak ellátva akkor akár 80-160 is lehet a 2SC5200-as bétája. Ha "R" betű van rajta akkor is 55 és 110 között van.
Létezik valami utángyártott, /lézer gravírozott/ aminek meg már csak 50 körüli.
Nekem ami van "O" betűs , azok 100 körüliek.

Eredetiek, O betűs toshibák, a hestore-ból. Nincs már vele semmi más baj, csak a poti szélső helyzeteiben gerjedés. Középállásban nagyon csendben van és gyönyörűen szól, hiszen mostmár az eredeti rajz szerinti. A hangja közel áll az obeliskhez jellegében, de az obelisk azért még minden jellemzőjében jobb. A potis dolog sem kritikus mert csak végfokként kell és így pont jó is. De lehet később közel fogom tenni a panelt a végtranyókhoz és akkor egészen rövid vezetékkel fognak csatlakozni, és a földelosztást is újragondolom.

Ha tápáramot nem a jelföldön vezetnéd szerintem elmúlna gerjedés.

Már most nem ott vezetem, nem ? Még egy Zobel tagot ki fogok próbálni a kimeneten, korábban az ilyet más a-osztályú erősítőmnél az oldotta meg. (a stefi)

A képen azt látom a puffer kondi negatívja elsőként az RCA aljzattal találkozik, onnan a jelföld és tápföld egy közös (fekete) vezetéken ér el a panel - kép szerint - bal alsó sarkát.

Én is az eredetit építettem anno, tökéletesen működött és ahhoz képest, hogy A osztály, nagyon csendben volt. A puffer kondira tennék még 100nF-os hidegítést és a graetz-re is. A csillagpont ne a bemeneten legyen. A pufferkondiról a negatív a panelre menjen. A hangfal negatívját pedig vagy a kondiról vagy a panelról vedd le, /Ahonnan csendesebb/

A bemenetről a GND egy db külön vezetéken menjen a panelra, közel a bemenethez.

Nem tudom, mennyire látszik a képen, ez az enyém egy csöves jelkondival tupírozva.
15mm-ről hallom teljes hangerőn a hangszóróból a neszt.

Szia!
igen szép munka, gratulálok!!
Gondolkozom ennek (is) a megépítésén.. Esetleg el tudnád nekem küldeni az általad megépítette végfok panel dokumentációit, persze csak ha nem titok!!??
Előre is köszönöm!

*

Szia! Köszönöm, részben csak az én érdemem, a nyák itt található a fórumon, feliratozva, vasalhatóan.
"Fényharcos" vagy ilyesmi felirattal. Minden alkatrész értéke a nyákon van. Nemrég is idézte itt valaki egyik hsz-ben.
Én 70 mikronos lemezre, fényesón kivitelben legyártattam...

Én idéztem a nyákot az előző oldalon ott van

Úgy van, tényleg. Nekem messzemenően bevált!

Szép az erősítőd. Mekkora a tápfesz és a nyugalmi áram. Régebben én is építettem ilyen dióda/tirisztor bordákkal. Nekem nem bizonyult elégnek. Lassan de biztosan felmelegedett.

Köszönöm!
90A-es SSR hűtői voltak. Egy 3 v. 4 mm-es alu tartókonzol rögzíti együtt őket. Van egy vasaló hőfokszabályozó rajta a közös tartón, amikor nagyjából elég meleg és kapcsol, világít egy kék dióda is a piros mellett, így tudom, bemelegedve a gépezet...
27V 1.6A és 4-6 Ohmon használom. Amit most csináltam, ott még bővíteni kell a hűtőfelületet, ez megáll 65 foknál kb.

A 65 fok az még éppen elmegy. Azzal is volt problémám hogy nekem is 60-65 fok volt a borda, az L-idom (5mm) már kicsit melegebb de a tranzisztor (TO3) már jóval melegebb volt a csillám miatt. Pedig igyekeztem minél vékonyabbat alátenni. Egyszer fogok egy olyat csinálni hogy a 4db tranzisztor 4 külön bordán lesz csillám nélkül. A bordák lesznek elszigetelve a doboztól.