Ha két kondenzátort kötsz sorba a nagyobb feszültség tűrés miatt, akkor célszerű azonos kapacitásúakat sorba kötni, hogy a feszültség egyenletesen osztódjon a két kondin. Mivel ilyen eset elég ritka, célszerű a kondikkal nagyobb, azonos értékű ellenállást párhuzamosan kapcsolni. (0,1 - 1 mohm) Esetedben ez mindenképp ajánlott.

Akkor lényegében használhatom csak kiegyenlítésre legalább 100k ohmot max 1mohmot tegyek be?
Lehet ennek valamiféle utóhatása később, hogy nem egyformák?

Mivel ez egy gyári (csőfelhasználási ajánló mai nevén AN xx) kapcsolás, biztos vagyok benne, hogy aprólékosan megtervezték. Ez a részletes leírásból, mérési adatokból ki is derül. Mindenesetre én jobban bíznék egy ilyenben, mint egy tulipános, izzadságszagú, agyoncsicsázott kapcsolásban.

Lehetséges, mivel nem egyforma a két kapacitás. Mielőtt beépíted, deszkamodellen mérd meg, hogy milyen a feszültség eloszlás.

Igen, megvan a kapcsolás, épp ma hasonlítgattam össze a kettőt. Az EF86 bekötése nem ugyanaz, onnéttól teljesen egyformák.
Az én kapcsolásomban is nagy az erősítés, 200mV RMS a bemeneten. Nem tudom, mi lenne a módja, hogy érzéketlenebb legyen az első cső, ráadásul ki szeretném próbálni visszacsatolás nélkül, de félő, hogy akkor a fű növését is hallani lehet majd.
Az elejére tett sima osztó (potméter) olyan unszimpatikus a csökkentés módjára...

Ha nagyjából 500 volt lessz rajtuk akkor a kettő közt felét kell mérnem akkor lessz jó igaz?
DE ha különbözik van valami féle toleranci hogy mennyire térhet el a két kondin a feszültség?

Gyári ? ez olyan maszek mint én , ELEKTOR ujág -ban megjelent cikk !
Egyéb iránt meg ott a rejtély a leírásban : Bemeneti érzékenység: 200 mV

kihagyod az EF86 -os fokozatot !

Ennek az erősítőnek az érzékenysége 40 mV. Ez erre van kiszámolva, még az intermodulációs torzítása (linearitása) is elég alacsony. Más bemeneti érzékenységre jelentős áttervezést igényelne, más cső a bemenetre, nagyobb visszacatolás. Tán ezzel az utóbbival kellene foglalkozni, mert a passzív visszacsatoló hálózat nem növeli a zajszintet, viszont a fázistolásban futásidőben biztos további problémát hoz, esetleg gerjedés veszély is fennállhat. Dehát számolni kéne, sokat.

Azt biztosan nem, megbízható források azt tudatták velem, hogy az ilyen, egyben erősítő és fázisfordító kapcsolások nem annyira nyerők...
Én ugyan nem tudom kiszámítani, de illene 0.775Val kihajtani tudni egy erősítőt.
Az első cső nélkül nem hiszem, hogy menne.
Ha mégis, tévedtem...
Nem az első botlásom lesz.

Ez már mindenképpen így marad, arra volnék kíváncsi, hogy a cső körüli passzív tagok módosításával lehetne-e barátságosabb bemeneti érzéketlenséget elérni.

Én azt nem tudom ki mikor mit közölt, de a címben tisztességesen meg van említve:

Persze. Tanulmányozd a cikket, ott több érzékenységről is szó esik.

Éppen karácsony előtt kötöttem be a Mullard féle könyvként megjelent kapcsolásgyűjteményt. Mindenhol erős visszacsatolást alkalmaznak. Arra is gondoltam, hogy azért erőltették az EF86-ot az első fokozatokba, mert egyrészt egy rendszeres cső, másrészt ezt gyártották és el kellett adni. Viszont emiatt bő lére ereszthették a visszacsatolást. Éppen azon gondolkodtam, hogy megcsinálom az 5-10-est még karácsonykor, illetve van egy kapcsolás benne UCL82-esekre (azért UCL, mert olyan helyre ajánlották, ahol 230V-os DC hálózat van, ezért nincs hálózati trafója). Utóbbi azért jutott eszembe, mert van pár P/ECL82-esem, amiket meghajtónak szánva vettem, de látom, hogy nem nagyon fogom ilyen célra felhasználni.

Az a gond hogy a megbizható források mindent mondanak csak jót nem , ahogy nézem te mindig mellé fogsz a megbizható forrásokkal !

Bővebben: Link

Biztos láttad már ezzel special mi a gond ? Ezt a kapcsolást nagyon sok példányba el készitettük már sokan sok féle képp , és mind egytől egyig hozta azt amit az alkotója megálmodott ja és nem kellett mókolni hogy a bemenet nagyon érzékeny meg stb...

Ebben az esetben sem nyerő teljesen, mert a long-tailed nem egyformán erősít, ha azonos a két anódellenállás. Gondolom a teljes körű nvcs ezt ki tudja talán korrigálni. Ha a fázisfordítóban erősítesz, akkor a különbséget is erősítheted. Ennek ellenére én kedvelem a libikókás fordítót, már csak a működési elve miatt is.
Egyszer úgy próbáltam úrrá lenni rajta, hogy a második fokozat anódjába egy trimmert is raktam és szkópon igyekeztem azonos erősítést beállítani, de ezt nem tartom annyira korrekt megoldásnak valamiért.

Pedig bizony csinálják, még neves gyártók is. Az egyik anódellenállást jusztírozzák a pontos szimmetria miatt. Miért lenne ez probléma, ha a két jel ettől teljesen egyforma lesz?
Nyilván csőcsere, beállítás, stb. de úgysem fogunk olyan csövet találni, ami abszolúte egyforma lesz. A VT-60-ban egy csomó helyen van több párhuzamosan kötött ellenállásból kihozva a kívánt érték.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy finomítani muszáj lesz.

Még egy dolog eszembe jutott az EF86 alkalmazására. Akkoriban inkább magnókról és lemezjátszókról zenéltek. A könyvben többször is megemlítik, hogy ezek az erősítők alkalmasak ezekhez, szóval ezért is lehet a nagy erősítés.

Az a helyzet, hogy nem egy db bombabiztosat akarok és építek, hanem többfélét...
Ésszerűbb lenne az 1, de mit csináljak a sok csövemmel?
A jelenlegit is azért is szeretném megépíteni, mert egy kolléga megcsinálta és jó tapasztalata van.

Akkor inkább átfogalmazom. A most kapható trimmerek megbízhatósága nem éppen a legjobb és még a névleges 250V-os feszültség közelében is hajlamosak behalni. Igaz ebben az esetben nem kerül rájuk túl nagy feszültség, de akkor már inkább fix ellenállással helyettesítés.

Ok, így értem, én alapból erre gondoltam - fixre váltani - félreértettelek.

Elhiszem,és én is láttam különféle rajzokon,sokszor betervezik ezt az ellenállást-nagyobb értékben is,de... ha elméletileg végiggondolod,mivel a katódpotenciál ilyen kapcsolásban pár volttal a rács "fölé"áll be,ezért rácsáram sem folyik,az itt lévő soros ellenállás okafogyottá válik.A zenekari felhasználás persze megint más téma,túlvezérlésnél a torzítás mindenképp"garázdálkodni"fog.

Ha valaki jobban megnézi, az elektor kapcsolásban az EF86 triódaként van bekötve. Tehát kisebb az erősítése. 20-30 közötti. Ami pont megfelel OJ kívánságának. Ezt nem kell csökkenteni. A Classic 5-10 pentódaként alkalmazza az EF86-ot a bemeneten, 100-200 közötti erősítéssel. Ami nem mindegy. Egy nagyságrendnyi eltérés. Régebben kisebb jelszinteket kellett erősíteni. Tehát az ELEKTOR kapcsolást építsd meg, a bemeneten lévő -triódának kötött- EF86 helyett akár egy fél ECC82-t is alkalmazhatsz. Pár száz millivoltos végfok bemeneti érzékenységnél zaj szempontjából nem indokolja az az EF86 alkalmazását. A pontos érzékenységet meg beállítod magadnak a visszacsatolással.

Nem szeretnék vitát gerjeszteni,de a csövek határadatai a feszültségek tekintetében jelentősen túlléphetőek.Áramoknál már jóval kevésbé.Nálam is ment már 6P14P-s ellenütemű végfok 400V anódfeszültségről,minden hiba nélkül,igaz,csakis "tetródás"beállításban,vagyis a segédrácsot ilyenkor max.250,de inkább csak 200volt közelében javallott tartani.Más kérdés,hogy a határadatok "feszegetése"nem lesz pozitív hatással az alkatrész élettartamára,de kötve hiszem,hogy a 6L6 pl.megpusztulna 400voltos anódfesz-től.Inkább a megbízhatóság lesz kérdéses ilyenkor,a novál foglalatok (bakelit!!)már hajlamosak átütni ebben a tartományban,ill.a csövön belül is létrejöhet ez a jelenség.

Igen, a 6L6-nak "kötelessége" elviselni a magasabb feszültséget. Én 6V6-ot szeretnék használni. Láttam olyan erősítőnek a rajzát (Fender Deluxe Reverb), ahol 420V az anódfesz.

Pontosan ezért írtam, hogy frekvenciaduplázás lesz az anódon, ha egy soldano előfokkal hajtja.

Így van. Jól írtad. Csak ehhez Neked van tapasztalatod, de tanácsot adni a határadatok túllépéséhez ingoványos, mert aki fogadja, nem ugyanabban a helyzetben van. Mindenesetre:
1. Csöveknél a max áram túllépése nem megengedett.
2. A max. disszipácó túllépése szintén nem megengedett, mer fel fog ízzani az anód. Kivéve:
3. A max. anódfeszültség túlléphető, de lényegesen csökkentve a fenti két paramétert.
Ha a 6L6 "megpusztulna" 400v-tól, akkor a 6V6?..

A 6V6-ot konkrétan nem ismerem,de ha gyári rajzot láttál ezzel a csővel,minden bizonnyal el kell tudni viselnie ezt a táplálást. 100mA-nél nem nagyobb terhelés esetén(ez a két csatornára együttesen értendő),30-40V-ot is lehet ejteni egy 10-15W-os,50-100ohm-os kerámia ellenállással,a táp-ágba sorosan kötve.Ennél többet nem ajánlott,ill.nem gazdaságos.

Teljesen jogos...arra akartam reflektálni,hogy nem kell vasszigorral értelmezni a feszültség-adatokat,olyanformán,mint a félvezetőknél.Ill.azt kifelejtettem,hogy a feszültség(ek) túllépése esetén az áramot/okat arányosan csökkenteni kell,hogy a disszipációs görbén belül maradjunk...de ezt megtetted helyettem.

Pontosan ezt a következtetést vontam le tegnap, de persze nem voltam biztos benne, hogy a két cső eltérő módon van bekötve, valamint a triódaként kötött EF86 katódjában 10-ed akkora a kondi, mint a másikban. Úgy tudom, ez is befolyásolja a cső erősítését. Köszönöm, hogy megerősítettél benne. A kapcsolás amúgy már komplett, csak a csöveket kell bedugni, semmiféle kötés módosítás már nem lesz, max. a katód kondival kicsit passziózok még és mérem a hatását.