A tisztázási távolság módosítható. Amúgy szétszedtem pár gyári tápot, ezt sok helyen nem tartják. A kérdésnek ezt a felét nem merem firtatni a fórum békéje miatt, de a 190 menetes primer elvi szinten alul gerjesztésnek tűnik ezen a vason. Mindenesetre a táp készen működik a videó alapján, így érdemes megszámolni a 190 menet okát, hacsak el nincs ütve a szám. Nem számoltam utána, de előfordulhat, hogy így van meg a jó rezgő állapot.

Most hogy többet lógok a fórumon, esetleg érdemes lenne egy nagyobb tápról is cikket írni. Sajnos én nem érem fel "ésszel", de sok tapasztalt fórumozónak lehet hogy van egy bevált úgymond standard nagy teljesítményű változata, amit mi szívesen után építenénk.

Mivel a meghajtótrafó szekunderei 20 menetesek, így a primerje biztos hogy 19 és nem 190, tehát el van írva, tételezzük fel hogy nem szándékosan, a hozzá nem értőket megviccelendő.
A rajzból és a nyákból nem derül ki hogy rezonáns vagy sem, de ha normál módon van megtekerve a trafó azaz a primeren van a szekunder, akkor a soros kondik értéke alapján nagy valószínűséggel az.

Van bevált nagy teljesítményű táp, éppen tegnap volt róla szó. Az árammódú tesójából 3,5kW-ot veszek ki folyamatosan egy E65-el. Nézd el nekem hogy nem szeretném tökéletesíteni és cikket írni belőle, erre legalább 4 okom is van, had ne írjam le. Mindazonáltal ez a táp olyan egyszerű mint a faék, tehát egy esetleges cikknek inkább arról kellene szólni hogy mennyi menetet kell tekerni egy egy adott vasra, miért olyan és nem amolyan a nyákterv, meg hogy mekkora fetet kell belerakni stb. Akinek a menetszám számolása is gondot okoz az inkább ne is álljon neki. Pont az a jó benne hogy univerzális, bármilyen (legalább 400V-os) FET belerakható, és akármilyen (megfelelő anyagú) trafó használható. Univerzális, mindenki számára megfelelő nyákot nem tudok tervezni és nem is akarok.

Egyébként egy hídkapcsolás csak elsőre tűnik bonyolultnak, nekem is égnek állt a hajam amikor életemben először láttam ilyet. Aztán amikor már kipróbáltam a különféle topológiákat utána jöttem rá hogy ez nekem mindnél jobban tetszett, mellesleg igaz hogy ebbe 2 fettel több kell, de cserébe kisebb a primer áram mint a félhídnál, meg az 1T-2T fowardokhoz képest ezt nem kell agyon snubberelni, tehát összességében semmivel sem bonyolultabb.
Nem azért nem szórakozok IR vackokkal mert nem tudok rátenni egy nyákra egy 8 lábú IC-t meg 2 fetet.

Sziasztok! Újabb kérdéssel fordulok hozzátok! Szóval adott az ETD-49-es mag, 80khz-en, 1400W kimenő teljesítménnyel mekkora volna a vas melegedése? Ezt a teljesítményt jó volna, ha huzamosabb ideig tudná leadni. A dobozban amibe kerül, aktív hűtés lesz 2-3 darab 3x3mas vagy 4x4 es ventilátorral.

Másik kérdésem, adott ez a fet: IRG4BC40U, 4 darab ilyen megfelelne a rezonáns hídhoz?

Ebből nem lehet megmondani. Miért is lehetne....
Lapozz egy kicsit vissza, vagy olvasd el a stabrezós cikkemet. Ott van egy képlet, ami megmondja, hogy mennyi a vas vesztesége a frekvencia, és az indukció (menetszám és frekvenciafüggő) függvényében különböző anyagoknál.
Akár azt a számolótáblát is használhatod, át lehet írni nem rezonánsra is, sőt teljes hídra is.

A ventillátor meg ennyi szintén semmit nem mond. Ami fontos, hogy mennyi a venti szállítási kapacitása (m3/perc vagy hasonló), ami mondjuk nyomásesés függő.
Ugye Q=C*m*dT vagyis P=C*dm/dt*dT vagyis P=C*dV/dt/ró*dT
Vagyis ha beírod a levegő kőkapacitását, a ventik szállítási sebességét (dV/dt) a levegő sűrűségét, akkor megkapod hogy adott teljesítméynveszteség elszállítása során a kimeneti levegő mennyit melegszik a bemenetihez képest. Ha tudod biztosítani, hogy a hőleadás a levegőnek végtelen,a kkor enyni lesz ugye a tárgyaid melegedése.
Ha ezt nem tudod biztosítani akkor vezsed a bemeneti és kimeneti hőmérséklet átlagát, majd számítsba veszed a hőleadó képességet, és úgy megvan hogy mi mennyit melegszik.

Van egy olyan sejtésem, hgoy ez túl bonyolult lesz neked hirtelen, úgyhogy ovlasgass még, légy szíves, ok?

Huzamosabb ideig? Miért kerámialapos tűzhelyet szeretnél róla működtetni?
Az úgyis csak pillanatnyi csúcsteljesítmény lesz. (persze azt tudni fogja, de akkor melegedne is). Ha audió célra lesz akkor kb 500W a folyamatos, és 1400W a csúcs. Vagyis mondjuk úgy a folyamatos terhelés (például egy tűzhely) igen felforrósítaná 5-15 perc alatt, de egy végfok nem hiszem, hogy gondot okozna neki (zenei csúcs), utánna már úgyis valami torzítani fog, az meg nem a táp lesz, ha van elég puffer.
A ventilátoros szellőztetés egy jó módszer, legalább sacc 10-15 fokot segít hűteni, még ha csak elszívjuk előle a levegőt és nem rá fújatjuk, mert akkor vagy -20fokot kapunk, mintha csak simán szabadon hagynánk és úgy járatnánk sokáig (zenei csúcs)
Én speciel most a levegő elszívói pártra szavazok, az új erősítőmbe, ugyanis jóval csendesebb működést kaphatunk és a doboz összes alkatrésze azonosan hűl (viszont alacsonyabb hatásfokkal, de ha van elég huzat, akkor nem lesz gond, főleg kapcsitáp + D osztály.)

A vas melegedése attól fog függeni hogy mennyire gerjeszted (mondjuk 100mT-val sacc/kb. jéghideg marad), meg hogy mennyire fűti a huzal.

Az IGBT amit linkeltél még jó is lehet, persze diódát tegyél mellé mert az nincs benne, és vedd azt is figyelembe hogy 25 fokon 40A-es, 100 fokon már csak 20. Persze egy ekkora táphoz az is bőven elég.

Ez IGBT, nem MOSFET.
Ebből kifolyólag ZCS módban jó rezonáns tápban lesz, de ZVS módban valószínűleg nem (attól függ, hogy miylen frekvencián járatod, és mekkora áramot kell megszakítania - ha megszakítandó áram 1-2A csupán akkor jó lesz).

Jól gondolom hogy az a Yamaha rajz amit előzőleg feltettem kemény kapcsoló üzemben működik?Mit gondoltok milyen magot használnak benne?

A rezonáns kondi ott virit benne,szóval nem kemény.Vasat meg a saját igényed szerint lehet méretezni,persze hozzá a feteket is.

Azért gondoltam kemény kapcsolónak mert a kondi érték 1µF van megadva.A táp működési frekvenciája pedig 66KHz a számításaim szerint.Ami olyan 5-6uH induktivitással rezonálna, amit kevésnek találok.

A trafó szorosan van tekerve,azért jön ki az 1uF.Mint a pc táp trafók.Kb:2-3 uH induktivitással.Nem törvényszerü hogy 1u kelljen belerakni,a trafó tekerési módjától függ,és ki kell számolni.60uH pédául,Kb 100n kellhet.

A pc táp például nem rezonáns.

Értelmezd amit írtam.A trafó szórásáról beszélek.

A határteljesítmény mennyire függ össze a szórt induktivitással?

Nem,vagy csak kis mértékben.Írd le hogy mekkora teljesítmény kell,és mondunk egy vas méretet.

A vas méret már adott etd49 3c90 és ebből kéne kihozni valamit félhídban.A kapcsolás IR2153 gate meghajtókkal.Azt értem hogy a tekercselés módjától függ az induktivitás egy adott magon.Milyen induktivitást próbáljak elérni hogy rezonáns üzemben maradjak?A teljesítményem 1KW hogy legyen.A cimópata cikke kicsit felturbózva.

Ebből ki lehet hozni.Középen elválasztott cséve,megtekered és megméred hogy mennyi lett a szórása hozzá számolod a rezo kondit az adott frekire,már mint amenyire méretezed.Cimpota cikkjébem van állítási lehetőség a rezonancia freki beállítására.Ha már azt csinálod,akkor az áramkorlátot is épitsd be meghálálja.Én is turboztam ezt,600W ra,két 17A fettel,a feteknek nem kellet hűtés a megfelelő beállítással.Ha kis gét töltésű fetet választól,nem kell + gét meghajtás.Javaslom az IR21531 et.

Azért kíváncsi vagyok a Yamaháék hogy csinálták meg a trafót.Azon az ő lapjukon meg kicsit hosszúnak találom a gate utat, főleg a felső IGBT nek(Q103).Jó dolognak tartom a hőmegfutás elleni védelmet.

Hát szorosan.A te szempontodból nem mindegy?Nem hőmegfutás,hanem túláram a kettő nem ugyan az.A trafóval én nem szoktam problémázni,megtekerem és a kijött értékhez számolom a rezo kondit.Nem úgy csinálom hogy ennyi és ennyi lesz a szórás,mert azt csak a gyárban tudják el érni,vagy lori laci,a vas pontos ismeretével.Laci lehet még pontosabb mint a gyári.

Dara téved. Igenis összefügg.

A rezonanfrekvenciát ugye a thomson képlet adja meg a szórt induktivitás a rezonáns kondi érétéken függvényében. A határteljesítményt pedig konrkétan az a pont, ahol az adott frekvencián a rezonáns kondin folyó áram eléri a tápfeszt (dU/dt=I/C képletből kijön ha átrendezed). Szóval ha te bizonyos frekvenica mellett szeretnél egy bizonyos teljesítményt ez a két bementi paraméter megadja a rezonáns kondi értékedet és a szórt induktivitásodat!

Hőmegfutás elleni védelem ott kell, ahol el tudsz szállni a rendszer egy bizonyos változásra.

Atz IGBT-nél a CE fesz hőfüggése kicsi, sőt közepes áramoknál szinte nulla. A ferritek nagy része 70-100C között adja aveszteségi minimumot. Így ha úgy tudsz tervezni, hogy a kritikus pontot sose lépje túl (pl 70C-on bimetál bekapcsolj a aventit, akkor hirtelen javul a hőleadás), akkor nem kell különösebb hőmegfutási védelem (mint mondjuk egy Ab osztályú erősítőnél, ahol fel tud kúszni a nyugalmi áram).

Azért arra is gondolhatunk, hogy a távolság nem akkora paraméter. A gyáriak csak tudják.

Feltettem már többször a képletet, de ott van benne a stabrezós excelben is...
Nem túl bonyult, az ötlet amúgy skoritól van. Laza csatolás esetén modellezük úgy a trafót, hogy a szekunder hején légrés van. Aztán az értéket be kell szorozni kettővel (mert a szekunder szórt induktivitása is transzformálódik a primerre).

OK.Rosszul fogalmaztam.De elötte leírtam ennek a menetét.

Jól számolom akkor hogy az 1KW teljesítményhez 30uH szórt és 188nF rezonáns kondi kell 66KHz frekin?

Jó napot kivánok.
Mivel új tag vagyok, illetve ez az első hozzászólásom, Köszöntök minden kedves fórumozó tagot. A továbbiakban elnézéseteket kérem, ha az általam feltett kérdés már elhangzott, de elég bonyorult mind az 533 oldalt nyomon követni.
Kezdetnek megépitettem a lorylaci cikkje által bemutatott tápot (a végcél úgy kb. 1kW végerősitő meghajtasa kapcsitáppal) egyszerűsitve, mármint árramforrásnak használtam egy 30V/5A állitható labortápot 23V-ra beállitva es abból akartam előállitani egy 12V-4A, graetz egyeniranyitó hiddal és 2200µF szűrőkapacitassal. Használva az Excel táblázatot: bemeneti adatok min.22V/max.24V, kimeneti adatok; 12V/4A, 80kHz kapcsolófrekvencia, a többin nem változtattam, eredményként a táblázat szolgáltatott: 2390nC , primér felkerekitve 2 menet (0.3as drótból 17 szál), szekundér ugyancsak 2 menet (0.3 as drótból 7 szál). A lényeg a dologban az hogy nem tudom mit rontottam el, de a 4 Amper semmiképp se jött össze. Üresjáraton megvolt a feszültség, de egy kb 5.5 ohm terhelésen alig maradt úgy 7-8V.
A vasmagom egy próbavasmag volt, számitógéptápból EI vasmag 1cm*1.3cm keresztmetszettel.
Próbáltam egy dB-0.17számitassal is, már ebben az esetben 3 primer/ 3 szekunder menet kellett, és igy már elértem, hogy simán bekapcsolódott egy H4 es 45W autóégővel, de meg mindig nem jött össze a 12V/4A (maximum a fent emlitett autóégővel) 8.9V/2.92A.
Mit nem csináltam jól azt kéne tudni mielőtt a 220V verziot megépiteném.
Üdv.
Róbert

Mennyi volt a szórt induktivitás, mennyi a mágnesező induktivitás? (ezeket sehol nem írtad, pedig fontos paraméter) Legjobb ha beszúrod az excelt. Ha a rezonáns kör (LLC) nem stimmel, akkor eredmény sem lesz.
Apropó milyen FET-eket használtál?

További dolgok:
- szekunderen nem használunk graetz-et, kétutas egyenirányítást használunk kis feszültségeknél
- ha a cél ilyen kis bemenő fesz lesz, nagyobb áramokkal, akkor push-pull kapcsolás, vagy teljes híd lenne célszerű (pushpull itt egyszerűen megoldható, hogy a két priemrt tökegyszerre tekered, hisz nem kell nagy szigetelés)
(Ha pedig te hálózati feszültségről tervezed a teljesítményt, akkor nem értem miért pont kis feszültséggel kezdted.)