Köszönöm, hogy válaszoltál!
A feliratos része nem fontos. Akkor ha nagyon szépen megkérlek többszöröznéd nekem?
A néhány hibázási lehetőség alatt azt érted, hogy elköthetem a tranyókat? (figyelni fogok! )
A beültetett változat nem férne el már a dobozban.

Akkor az a doboz alkalmatlan ehhez az áramkörhöz.
Többszörözöm majd.

Oké! Köszönöm!
Úgy értettem, hogy hűtőbordával egybeépítve nem férne el.
Azért választottam a kivezetékelős megoldást (ami kényelmesen elfér benne), mert a hűtőborda a doboz hátulján kap helyet ventilátoros hűtéssel.

Igen, így már értem, összekevertem a dolgokat. Nos, megcsináltam a panelt az eredeti terv alapján, bár kicsit ezt is módosítottam, hogy sorkapcsosra meg tudjam csinálni. Elhagytam a 4. áteresztőt és csak hármat tettem bele ill. a 3db 0,68Ohm ellenállást kicseréltem 1db 0,22Ohm/5W-os ellenállásra. Most már normálisan működik a LED! Ennyiből már megérte. Újra mértem az IC feszültségeket és már normális értéket mutatnak. Mellékelek képeket a használandó borda méretéről, profiljáról, meg hogy hova esnének a furatok. Ez így megfelelne? Holnap esek neki a terhelési tesztnek, jó lesz ugyan úgy 12V/50W-os izzóval? Mire figyeljek közben, hogy kezdjek neki? Állítsam be a feszültséget, a korlátot tekerjem le 0-ra, csatlakoztassam az izzót és kezdjem el növelni a korlátot?
Üdv

Szia.
Én próbáltam régen azt hiszem valami BC tranzisztorral, abból is jó sokkal párhuzamosan, mert 5db olcsóbb volt, mint 1db normális félvezető. Hát potyogtak is a kukába a BC-k. Meguntam, vettem 1db, mondom 1db normális tranzisztort, rendes áron, és azóta is megy vele a tápom, semmit nem változtattam. Talán a felfekvő felülete nagyobb, nem TO-220-as, ez is sokat számít. Nehogy a tieid is hamisak legyenek! Az Alkotó féle tápról van szó egyébként, 3A-es áramkorláttal, 30V-tal.

Nem tudom hány ampert akarsz kisajtolni ebből, de az nem hűtőborda, csak egy sín. Egy igazi bordának jóval nagyobb tömege és főleg sokszor ekkora felülete van.

Át tudod rajzolni magadnak a pdf-ből, és akkor azt csinálsz vele amit akarsz.

Kivéve ha az egy CPU cooler, mert akkor a tömege és a mérete sem nagy csak a felülete, amit hatékonyan hűt a venti.

Sok témát érintesz képileg és szövegileg, amik bőséges szerteágazó, és az építőket élesen megosztó csevegést igényelnének. E helyett inkább címszavakban.
- Optikailag nem tetszetős a panel. Ha már átrajzoltad (egyszerűbb lett volna az eredetit építeni és megvenni azt a pár alkatrészt bele), akkor miért nem alakítottad úgy, hogy elférjen amit bele akarsz ültetni?
- A rézoldali keresztmetszetek és a vonalvezetés következetlen, nem szép.
- A "meghajtó" tranzisztoron még mindig kábeleket látok.
- A fentiek ellenére működhet a dolog, de általában a szép áramkörök jobbak és megbízhatóbbak is szoktat lenni (nem törvényszerű).
- A hűtőborda kérdése végtelenül kusza világ. Több irányból is lehet közelíteni a kérdést. A 3 fő szempont hatékonyság, méret, és ár. Ezek hangsúlyai amatőr viszonyok között akár szélsőségesen is eltolódhatnak. A képen lévő "H" alak, ebben a hosszban már jelentős hőt képes elszállítani, de kérdés lehet a hőátadás sebessége. Ez így talán lényegtelennek hangzik, de a termelt hőt olyan gyorsan kell elvehetni, hogy az egy kezelhető érték alatt tudjon maradni. Ha nem jön létre ez az egyensúly, akkor hőhalál fog beállni. Egy hosszanti irányba történő légáramlással (ventilátor), drasztikus mértékben növelhető a hőelvonási képesség.
- Csatlakozva még a hűtéshez, óriási jelentősége van a gyors hőmegfutás kezelésének. Több esetben találkoztam már olyannal, mikor a félvezető látszólag korrektül fel volt fogatva, de mikor gyorsan jelentős áram folyt rajtuk (bőven határértéken belül), akkor már az előtt lavinaszerűen tönkrement, mielőtt éppen csak meglangyosodott volna a bordájuk.
- Tényleg fontos a megbízható minőségű félvezető. Van itt ezzel kapcsolatos fórumtéma, ahol fotókat láthatsz azonos típussal jelölt elemekről, amikben egészen eltérő belső szerkezet rejtőzik.
- Élesztés (induljunk ki abból, hogy nincsenek külső labortápjaid, amiket használhatnál):
a., Gondosan ellenőrizni kell a panelt. A tiéd kézzel rajzoltnak tűnik, ami ez egyik legingoványosabb terület. Lehet benne hiányzó kötés, többlet kötés, sőt elkötés is.
b., Alaposan meg kell nézni a forrasztásokat. A képek alapján ez sem kifogástalan, ezért kutass olyan helyek után, ahol összeér az is aminek nem kellene, illetve minden lábnak jól beforrasztottnak kell lennie.
c., A kezelőszerveket be kell kötni (jól). Nem mindig egyértelmű mikor van a potméter minimális és maximális állásban, ezért a középállás elsőre célszerű állapot.
d., A fűtendő elemek rögzítési módját, és a rögzítettség hatékonyságát ellenőrizni kell. Ez részben szemrevételezéssel történik, részben méréssel is tesztelni kell, valóban minden el van-e szigetelve, amitől ezt várjuk.
e., Rákötés előtt a trafó szekunder tekercsének feszültségét meg kell mérni, és összevetni az áramkör számára szükséges feszültséggel. Itt néhány volt eltérés általában semmit nem számít.
f., A durva hibák pusztító hatását elkerülendő, élesztéskor a trafó szekunderével köss sorba egy izzót. Azért ide tedd az izzót, mert az áramkör kompakt, más helyen nem férsz hozzá. (Más típusú eszköz élesztésekor, ha van rá lehetőség, akkor még jobb hely az izzó számára a puffer kondi utáni elhelyezés). Az izzó milyensége rafinált kérdés, több tényező is befolyásolja. Ez az áramkorlátozó elem, ezért a milyenségétől függ az áram értéke. Feszültségben a 24V a leginkább célszerű, mert totál zárlat esetén sem akarjuk, hogy kiégjen. Lehet eleve 24V-os, de két sorba kötött 12V is azonos értékű. Ha mondjuk 1 A körüli értéket célozunk meg első lépésben, akkor a 2db sorba kötött 12V/21W-os izzóval elérjük a célt. (Ne feledkezz meg róla, hogy az izzós áramkorlát addig racionális feszültségben, ameddig nem világít. Ha már fényt ad az izzó, akkor azon jelentős feszültség esik, ami zavarhatja az áramkör működését.)
g., Rákötöd a korlátozott szekundert, és a kimenetre egyenlőre semmit. A korlátozó izzó(k) vélhetően felvillan bekapcsoláskor, majd utána egészen halványra visszahűlnek.
h., Itt most már lehet feszültségeket méregetni. Elindulhatsz a részletek irányából, tápok és egyéb nevezetes pontok ellenőrzése, de ettől én türelmetlenebb vagyok, tehát egyből a kimenetet mérném meg, mekkora a feszültség és az állítható e. Ha igen, akkor vélhetően nincs nagy baj.
i., Jöhet a terhelés, ami még messze a névleges alatt legyen. Pl. egy 24V/5-10W-os izzó. Itt is a feszültséget kell tekergetni, és az izzó fényének változni kell. Az áramkorlát állító poti hatására szintén hasonló eredményt várunk, azaz ha a beállított érték az izzó árama alatt van, akkor ennek LED-es jelzése megjelenik, és ha tovább csökkented az áramot, akkor a fényerő csökken.
j., Ha itt jónak látszik minden, akkor nagyon körültekintően lehet vadítani a dolgot, a szekunderben lévő áramkorlát kivételével. Innen az áramkör névlegesen terhelhető, beállítható a maximális áram, és feszültség, és elvégezhetőek a hőterhelések.

3db, csak rézoldali rajzolat, alkatrész oldal felőli nézetben (pl. vasaláshoz).

De az kell.Ám 40V- van és azt ha leszabályzom 35V-ra akkor 0-tól 30V ig tudom szabályozni!

Hali!
Olyan kérdésem lenne,hogy a bd249 tranzisztornál a bázis és az emitter közötti ellenállás mekkora?

100 - 200 Ohm megfelel.

Nagyon szépen köszönöm!
Hálás vagyok!

Részben meg vagyok a terheléssel. Másfél A-t állítottam először, tovább nem is mentem, mivel azt tapasztaltam, higy a középső áteresztő tranyó gyorsabban meoegedika másik kettőnél, pedig megfelő a leszorítás. Ventillátorral sem használnám sokáig, 5 perc alatt kb 50 fokra melegedhet fel 12V mellett. Az izzó 12V/20W. Nem lehet jó a borda hőelvonása?

Köszönöm!

Bordát írsz. Valóban az, vagy még mindig a H profilt használod?

A H profilt, viszont alumínium és csak a tesztelés idejére tettem fel rá.

Jól működik bár 3 ampernál 1 voltot esik.

Sziasztok!
Egyelőre két gyors kérdésem lenne: 1)LM317t-vel lehet-e szépen, stabilan szabályozható tápot összerakni, vagy ha az ember nagyon pontos akar lenni akkor nem ilyet épít? (kb. 15V és 1A-ra van szükségem)
2)Ehhez hasonló LCD kijelzős mérőműszert tudtok? Csak PIC játszhat. (16F873, 18F4525, 18F24j10, esetleg 16F84A)

Mi lenne ha két vezérlést sorosan\párhuzamosan kötném?

Na, akkor itt a válasz a középső tranzisztor melegedésére.
A két szélső jobbra illetve balra még hideg felület felé adja le a hőt, amíg a középsőnek ezek már meleg irányok.
Ezt a H profilt felejtsd el, ezzel nem lesz sikered.
Itt csatolok Neked egy képet hűtőbordáról. Nézd meg a keresztmetszetek alakulását a tranzisztor felfogatási helyétől a hőleadó bordák felé. Ezt nem a dizájnerek, hanem a tervezők alakították így:

Ha ezzel az 1V eséssel ott vagy a 31 -35V (de inkább a 32-34V) között, akkor mehet rá a tápod.

1. Amikor több félvezetőn oszlik el a teljesítmény, akkor szeretjük azzal áltatni magunkat (sőt még számolunk is ezzel), hogy egyenletes az eloszlás. A valóság általában más. A félvezetők nem egyformák (kevésbé kifinomultak nagyon nem azok), ezért durván eltérő módon osztozhatnak az áramokban. Szerintem nálad is erről van szó, de a dolog viszonylag könnyen tesztelhető. Az áteresztő elemek emitterein ellenállások vannak, amin a félvezetőn folyó árammal arányos feszültség esik (feltételeztük, hogy az ellenállások egyformák). Mérd meg a 3 ellenálláson eső feszültséget, egy adott terhelés mellett. Kicsi méréshatár kell, mert pl 12V/20W terhelés esetén, kb. 120 mV-ot várunk minden ellenálláson. Éppen azt keressük, mekkora eltérés lesz a 3 ellenálláson mért érték között.
2. Valamiért a drágább félvezetők kevésbé szórnak, mint olcsóbb társaik.
3. Borda/hűtés ügyben ne hagyd magad tévutakra terelni. Persze, egy jobb geometriájú borda jobban tud hűteni, de a bordák tervezésekor arra törekszenek, minél kisebb helyen, minél kevesebb alapanyag felhasználással, minél nagyobb hűtést lehessen elérni. De éppen ezek nem szokták különösebben érdekelni az amatőröket.
Az is igaz, hogy a belső tranzisztor kihűlése kényesebb mint a külsőké, de ez a hatás eltörpül az esetleges felfogatási hibák hatásai mellett. Az érintkező felületek simasága sokkal fontosabb. Én ezt a felületet -ha hozzá lehet férni- akkor polírozni szoktam (szigorúan fúrás után). Óriási baklövéseket lehet elérni a felfogó furatok sorjázásánál is, illetve mostanában találkozok közel 0,5 mm vastag csillámokkal is, ami riasztóan vastag, és óriási hőgátat jelent.
4. 50°C tokhőmérséklet még egyáltalán nem barátságtalan. E körül szokás a kényszerkeringetést elindítani valamilyen figyelő áramkörrel.

Ez a borda téma itt már erősen OFF-os, de a hűtőborda topicban szívesen elbeszélgetek Veled erről, vagy pl. arról, hogy miért pont a sarkokban penészednek egyes lakások falai.

Nem mondtam, hogy butaságot írsz, csak a vázolt hatás jelentősége eltörpül a többi mögött. Nem vagyok jó csevegőtárs, mert egyedi szempontok szerint vizsgálom a dolgokat, amik gyakran eltérnek a szokásosaktól.
Miért a sarokban penészedik a fal?

Mert ott a legnagyobb a relativ keresztmetszet, és ezáltal ott a legnagyobb a hőelvezetés, így a pára ott csapódik le először.

Labortáp témában szerintem a hűtés sem off.

Egyáltalán nem biztos hogy eltörpül, mert simán lehet a vázolt esetben 15C^o különbség is a belső és a két külső tranyó alatt.
Sokan néznek furán amikor a cooler-t emlegetem ilyen alkalmazásban, de annál a megoldásnál csak a folyadékhűtés hatékonyabb. A TO247-es tokból 6db-ot rá lehet csavarozni (szembefordítva) úgy, hogy az összes tranyó egyforma hőelvonásban részesül. A hő nem fülecskéken (mint a legtöbb borda esetén) távozik, hanem a tok alatt közvetlenül van 7-8mm vastag tömör alu a teljes felületen, ami sok vékony lamellában végződik, azok meg ventilátorban.
A súly és a méret mellett a hőellenállása is kisebb.

Szia Jani!
Nem rég ajánlottam egyet, azt mondtad: nem kell, úgysem fogsz ilyet használni. Megvan még!